Shanghai Napló

A Fehér Ló templom (白马寺 Báimǎ Sì) az első buddhista templom Kínában, amelyet i.sz. 68-ban alapítottak a buddhista szentírások elhelyezésére, Ming császár védnöksége alatt a keleti Han-dinasztiában (i.sz. 25-220). Nevét arról a fehér lóról kapta, amely a szentírásokat Indiából Kínába szállította.

A történelmi legenda szerint Mingdi császár, egy aranyemberről álmodott, aki az udvar fölött repül. Miután felébredt követeket küldött a nyugati régiókba, hogy meghívják Buddhát és megtanulják a buddhizmust. A két küldött sok nehézségen ment keresztül, és találkozott két kiemelkedő indiai méltósággal: She Moteng (摄摩腾) és Zhu Falan (竺法兰). Meghívásukra a két szerzetes Kínába jött és egy fehér lovat hoztak magukkal, hátán buddhista szútrákkal és kis szobrokkal. A császár arra kérte a szerzeteseket, hogy maradjanak és fordítsák le a szentírásokat. Köszönetképpen a császár elrendelte, hogy építsenek egy templomot a szentírások megőrzésére, amelyet Fehér Ló templomának nevezett el. Igy született meg a buddhizmus Kínában.

A templom közvetlenül az ősi keleti Han főváros falain kívül található, mintegy 12–13 kilométerre keletre Luoyangtól.
Mint az első buddhista templom Kínában, sok "első dologgal" rendelkezik: itt van az első ősi pagoda (Qiyun Pagoda); itt élt az első indiai szerzetes; itt őrizték az első kínai buddhista szentírásokat; itt volt az első szentírás-fordító hely,.. stb.

A fő templomépületeket a Ming (1368–1644) és a Qing (1644–1912) dinasztia idején rekonstruálták. Az 1950-es években újabb felújításon estek át.
A kulturális forradalom alatt a templomot feldúlták, az ereklyéket ellopták, sok épület pedig leégett. 1973 -ban újra felújították őket.

Árnyékos udvarokkal és gondozott kertekkel tagolt csarnokok követik egymást, amelyek körülbelül 13 hektáros területet foglalnak el. A főépületek déli fekvésűek és egy képzeletbeli központi tengely mentén állnak egymás mögött: a templom kapuja, a Mennyei Királyterem, a Nagy Buddha-terem, a Főcsarnok, a Mahavira-terem, a Pilu pavilion, a vendégkamra, a buddhista karma, az apátudvar….stb. több mint 100 helyiség.
A kínai és angol nyelvű kiállító táblák bőséges leírást adnak a termekben elhelyezett buddhista istenségekről. A jelentős szobrok közé tartozik Śākyamuni Buddha, Maitreya (a nevető Buddha Kínában), Amitābha, a Jáde Buddha, a Bodhisattvák, mint például a Guanyin, az indiai szerzeteseket Kínába hozó két fehér ló arhat- és kőszobrai, valamint két mitikus oroszlán a bejáratánál.

A templom felépítése után a buddhizmus elterjedt Észak-Koreában, Japánban és Délkelet-Ázsiában, majd később Európában és Amerikában is.
A 20. században India, Thaiföld és Mianmar felépítette saját csarnokait a templom területén, így ez a világ egyetlen temploma kínai, indiai, thai és burmai buddhista építészettel.

Ez a kő egy pagodából való a Han-dinasztiából (i.e. 206–i.sz. 220). A pagodát lerombolták a háború alatt, de a kő megmaradt. Az emberek gyógyító és szerencsehozó erőt tulajdonitanak neki.