Kirándulásunk negyedik estéjén Kashgarból Ürümcsiba (Urumqi) repültünk, és a következő nap innen indultunk Turpan felé.

Útközben hatalmas szélturbina-mezőn haladtunk keresztül, az idegenvezetőtől megtudtuk, hogy 1989-ben nyitották meg a Dabancheng szélerőmű parkot, a dán kormány 3,2 millió dolláros támogatásával. Azóta a “Xinjiang Goldwind” nevű cég technológiákat vásárolt és összeszerelő üzemet nyitott Ürümcsiben, 2015-ben ő lett a világ legnagyobb turbinagyártója.

Ezen a területen nem a hegyek domináltak, hanem a sivatagos, meleg, száraz síkság, sőt Turpan valójában egy mélyedés, hiszen körülbelül 500 lábbal a tengerszint alatt található.
Több mint 2000 éve lakják, abban az időben fontos kereskedelmi központ volt a Selyemút mentén, a régió más királyságaival (Korla és Yanqi) együtt.
A termékeny talaj és a talajvíz felfedezése oázissá tette a várost, és ma már Kína „szőlő fővárosának” nevezik. Az ősi kyariz (qanat) öntözőrendszernek köszönheti virágzását, amelyet az ujgurok az ókori perzsáktól vettek át.
A város Gushi néven volt ismert a Nyugati Han-dinasztia idején (Kr. e. 206-Kr.u.24), a Ming-dinasztia idején (1368-1644) pedig Turpan nevet kapta, ami az ujgur nyelvben „a legalacsonyabb helyet”, törökül pedig „termékeny földet” jelent.
1931-ben ujgur lázadás tört ki a régióban, miután egy kínai parancsnok erőszakkal megpróbált feleségül venni egy helyi lányt. A kínaiak válaszul válogatás nélkül támadták a muszlimokat; ez az egész vidéket a kínai kormányzat ellen fordította, és az ujgurok, kazahok, kirgizek és tungánok is csatlakoztak a lázadókhoz.
A Radio Free Asia jelentése szerint 2020-ban nyolc internálótábor volt a prefektúrában.

A Tuyu-völgy egy turisták által ritkán látogatott sivatagi oázis a Takla-Makán sivatagban, amely fantasztikus sziklacsúcsairól, mag nélküli szőlőiről és a Kr.u. 3. századból származó buddhista meditációs barlangjairól ismert.
A környéken több látnivaló is van: Jiaohe és Gaochang ősi városa, Tuyugou falu 1700 éves múlttal, Ezer Buddha-barlang, az Astana ősi sírok, az Emin Minaret, a Karez öntözőrendszer földalatti rendszere, a Bezklik barlangok, Mazar, vagyis az első ujgur muszlim sírja.

Első állomásunk egy több mint 1700 éves ujgur falu, amely máig őrzi a legrégebbi hagyományokat és népszokásokat. Itt ebédeltünk, aztán tettünk egy sétát a faluban, megcsodálva a helyi építészetet, a gazdagon termő szőlőtőkéket és a mazsola készítésének fortélyait.
A 220 hektárnyi szőlőültetvényen termesztett számos fajta közül a mag nélküli fehér szőlő és a rozé a legkedveltebb. A magas cukortartalmú, zamatos, különleges ízű szőlőből kitűnő mazsolát készítenek.
Miután a szőlőültetvények a sivatag által körülvett oázisokban teremnek, nincs szükség a vegyszerezésre, permetezésre, ezért kitűnő biotermékek, melyek nagy keresletnek örvendenek a világpiacon.A völgyben fekvő falu, sok muszlim zarándokhelye, fő célpontjuk a Mazar, vagyis az első ujgur muszlim sírja. Azt mondják, hét utazás Tuyoqba egyenlő egy mekkai utazással. Sajnos nem lehet közel menni a dombon fekvő sírhoz, csak távolrol lefényképezni.

A Tuyugou völgyben nemcsak szőlő terem, hanem föld alatti igazi kincsek: olaj és gáz is. Az első olajszivárgást már a Qing-dinasztia idején (1644-1911) azonosították.
2021-ben a PetroChina közel 5,72 milliárd hordó olajat fedezett fel a Taklamakan-sivatagban. Ma a legnagyobb olajmezők a Tarim, Junggar és Turpan-Hami medencékben vannak.
A Sinopec, a CNPC, a PetroChina, a CNOOC és a Brightoil mind a xinjiangi internálótáborok közelében termelnek vagy keresnek olajat és gázt.
A vállalatok szinte semmilyen átláthatóságot nem biztosítanak arról, hogy kik dolgoznak olaj- és gáztelepeiken.
A kínai kormány megakadályoz minden független kutatást arról, hogy az olaj- és gáztársaságok profitálnak-e az ujgurok elnyomásából, és ha igen, milyen mértékben. Emiatt nem lehet tudni, hány ujgur dolgozhat az olaj- és gázszektorban.

Turpan Karez Paradise
A Xinjiang területén, több mint 2000 évvel ezelőtt létrehozott karezt, azaz földalatti kutak rendszerét a Nagy Fal és a Nagy Csatorna után Kína harmadik építészeti csodájaként emlegetik. A kútrendszer egy fontos öntözőrendszer, amelyet mai napig használnak Turpanban.
A “karez” ujgur szó jelentése „kút”, a perzsa nyelvben  „csatorna”.
Az alagútrendszer vízet biztosít a helyi embereknek, valamint a termények öntözéséhez így hozzájárult ahhoz, hogy Turpan fontos gyümölcs- és zöldségtermesztő oázissá váljon a Selyemúton.
Turpan messze van a tengertől, hegyekkel körülvéve. A nedves levegő nem jut be a medencébe, és ennek következtében nagyon kevés csapadék esik.
Ahogy azonban a hó elolvad a Bogda-hegységben, nagyon sok víz szabadul fel, és a helyieknek meg kellett találniuk a módját, hogy ezt a völgybe juttassák.
Kihasználva a nagy magasságkülönbséget, enyhén lejtős földalatti alagutakat ástak, amelyek elszállították a vízet a mérföldekre lévő mezőgazdasági területeikre. A karez kút négy részből áll: függőleges aknákból (kutakból), földalatti alagutakból, földi csatornából és vízzáró gátból.

A vízelvezető csatorna 1.5-1.7 méter mélyre van ásva, 0.6-0.7 méter széles és általában 5-20 méter hosszú. Összesen 5272 km hosszú a teljes rendszer.
Más településeken is ástak hasonló csatornákat (Kumul, Hotan, Atush, Sanji, Urumqi…stb.), összesen Xinjiang tartományban 1784 darab volt, 172.367 kúttal, amelyek 858 millió köbméter vízet mozgattak évente.

A modern időkben betoncsatornákat, árkokat építettek, csöveket szereltek, és több száz kutat ástak.
Turpan leghosszabb karez-kút-alagútja a Hongtu ("vörös föld") nevet kapta. 1956-ban épült, hossza 25 kilométer és körülbelül 4 hektár terület öntözésére alkalmas.
Ma már csak 614 karez van használatban, 301 millió köbméter vízet szállítva Turpan térségében az öntözéshez.

A Turpan Karez Múzeum körülbelül 3 kilométerre van Turpan központjától. Az ottani Miyim Haji's Karez körülbelül 800 éve épült, 11.000 méter hosszú.
A Karez kutak az UNESCO világörökségi helyszíneinek előzetes listáján szerepelnek.

Délután megálltunk a várostól 32 km-re keletre fekvő Huoyan-hegységnél, amit Lángoló Hegyeknek is neveznek (Flaming Mountains).
A Taklamakan-sivatag északi pereménél húzódó hegység 98 kilométer hosszú, 6-10 kilométer széles, és keletről nyugatra keresztezi a Turpan-mélyedést. Átlagos magassága 500 m, egyes csúcsai pedig meghaladják a 800 métert.
A 75 millió évvel ezelőtt, kavicsrétegekből és vörös iszapkőből kialakult hegy kopár, oldalán függöleges csíkokban erodált. Ezek a feltűnő vízmosások és árkok a nap bizonyos szakaszaiban lángoló megjelenést kölcsönöznek a hegynek a vörös homokkő miatt. Magába szívja  a perzselő nyári nap hevét, amitől 80 °C-ra is felmelegszik, napnyugta idején azután visszasugározza az elnyelt meleget.
Amikor mi ott voltunk, nem láttam semmilyen vörös lángolást.
A rendkívül magas nyári hőmérséklet miatt ez Kína legmelegebb pontja, amely gyakran eléri az 50°C-ot vagy magasabbat.
Itt van kiállítva Kína egyik legnagyobb hőmérője, amely követi a környező talajhőmérsékletet. Amikor ott jártunk a levegő 38°C, a talaj 68°C volt. A legmagasabb talajhőmérséklet amit itt mértek 82.3 °C volt.

A Kumtag-sivatag a Taklamakan-sivatag keleti része, amely a Lop-sivatagtól kelet-délkeletre fekszik. Keleten Dunhuang, északon Tien Shan határolja, területe több mint 22 800 négyzetkilométer. 2002-ben nemzeti parknak nyilvánították.
A "kum-tag" jelentése "homokhegy" török nyelven. Jellemzője a nagy mennyiségű sodródó homok jelenléte, különösen a hegyláncok lábánál, ahol néha akár 76 méter magas dűnékké emelkedik.
Mivel mindössze 2 kilométerre van Shanshantól, ez az egyetlen sivatag a világon, amely kapcsolódik a városhoz. Folyamatosan terjeszkedik, és azzal fenyeget, hogy elnyeli a termőföldeket. Homokja puha, mint a selyem, a fények változásával különböző színeket ölt.
Itt másfél óra szabadprogramot biztosítottak, számos izgalmas tevékenység közül lehetett választani: sivatagi szafari terepjárón, homokszörfözés, tevegeles a naplementében, homokfürdő (Desert Spa), vagy csak egyszerűen felkapaszkodni a legközelebbi dűnére, ami nem is volt annyira könnyű, tekintve az irtózatos meleget és a forró homokot, ami egy idő után égette a lábunkat.

Szállásunk Turpanban volt, a szálloda előtt több teszt jármű parkolt, az autógyártó cégek odaviszik az autóikat nyári tesztekre, a környezeti adottságok és extrém kondiciók miatt: erős nap, meleg, por, homok stb.

Este kimentünk vacsorázni és megismerkedtünk egy helyi családdal, akik búcsúzáskor közös képet kértek.