Kína és egyben a világ legrégebbi csillagvizsgálója a Dengfengtől 12 kilométerre fekvő Zhougong templom udvarán áll.
Gaocheng városkában nagy hagyománya volt a csillagászati megfigyeléseknek, a nyugati Zhou királyságtól egészen a korai Yuan-dinasztiáig. Fennmaradt egy gnómon is, amelyet a Da Yan naptárhoz i.sz. 729-ben használtak. (A gnómon, avagy árnyékvető pálca az egyik legősibb és legegyszerűbb csillagászati mérőműszer: egy vízszintes alapon álló függőleges pálca. A Nap magassági szögét a pálca árnyékának hosszából számíthatjuk ki.)
A Dengfeng Obszervatóriumot időszámításunk után 1276-ban a korai Yuan-dinasztia idején Kublai Khan (a Mongol Birodalom ötödik khagán-császára) parancsára építették, Guo Shoujing (1231–1316) és Wang Xun (1235–1281) csillagászok, a Nap es a csillagok mozgásának megfigyelésére.
Egyébként a Yuan-dinasztia idején még további 26 csillagvizsgálót építettek.
A csillagvizsgáló két legfontosabb alkotórésze a Gui és a Biao mérő műszerek, melyek egy 9,46 méter magas kőpadon állnak.
A pad északi részén fekszik a körülbelül 1,33 méter, - napóra szerkezetéhez hasonló pálca (biao), amely árnyékot vet a kőpad lábánál elhelyezkedő kőcsatornára (gui).
Mellettük vannak még más mérőműszerek a napárnyék haladásán kívül a hold, a csillagok és más égi testek mozgásainak figyelésére.
A mérőműszerek, a nap, a hold és a csillagok valamint más égi testek mozgásai és a nap tevékenységei alapján Guo Shoujing kidolgozta az 1281-es új Shoushi-naptárt a lakosság számára, amely tartalmazza az évszakok, az éghajlati jelenségek valamint a klíma változásait.
A naptár 364 évig volt használatban és a maga idejében messze a legfejlettebb; a trópusi év hosszát 365 nap 5 óra 49 m 20 s-ban határozták meg, ez az érték megegyezik a mai Gergely-naptár értékével.
A naptár nagy segítséget nyújtott az ország lakosságának, első sorban a parasztoknak, akik a kijelölt éghajlati változások szerint művelték földjeiket.
Az obszervatórium adatai segítették a halászokat és tengerészeket is, akik a csillagok mozgásai alapján tájékozódtak, de nem utolsó sorban magának az uralkodónak is, aki a naptárban megjelölt dátumok alapján adta ki a földműveléssel és mással kapcsolatos utasításait.
A dengfengi csillagvizsgáló nagy szerepet töltött be Kínában a csillagászati kutatásban és nagyban hozzájárult a világ asztronómia tudományának fejlődéséhez. A dengfengi obszervatóriumban több évszázad alatt összegyűjtött adatokat a nemzetközi csillagászok világörökségnek tekintik. 1961-ben a kínai kormány a dengfengi obszervatóriumot országosan védett építménynek nyilvánította, 2010-ben pedig az UNESCO Világörökség része lett.
Forras: http://hungarian.cri.cn/1/2004/09/27/2@19473.htm
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.