Shanghai Napló

2012-ben ket csodalatos hetet toltottunk Del Koreaban, Szoul es Busan varosokban. Akkor a Jeju-sziget kimaradt, de megfogadtuk magunknak, hogy sort keritunk ra es bejarjuk egyszer.
A blog linkjei a koreai vakaciorol:

http://shanghaibanelni.blog.hu/2012/11/17/del-korea_szoul

http://shanghaibanelni.blog.hu/2012/11/17/del-korea_busan

Iden juniusban jott el ennek az utazasnak az ideje, amikor Kinaban a Dragon Boat Festival (Duanwu Festival) alkalmabol 2 szabadnapot adtak. Hozzacsaptuk a hetvegi napokat es 4 napra elrepultunk a szigetre. Ezuttal nem csak kettesben, baratainkat Erikat es Tibit is ravettuk, hogy tartsanak velunk.

Shanghaitol csupan 537 km-re van a sziget, ami 1 ora 10 perces repulo utat jelent.
A koreai felszigettol 60 km-re van, delnyugatra. Teruletre sem nagy, 1848 km². Hossza kelet-nyugati iranyban 73 km, szelessege kb. 31 km.
Legtobben kocsit berelnek a felfedezesere, mi is igy tettunk. Negy nap alatt kenyelmesen bejartuk keresztul-kasul a kis szigetet. Bar az idojaras nem kedvezett, sokszor esett, elegedettek vagyunk a latottakkal.

Jeju szigetet gyakran nevezik “Del Korea Hawai “janak mivel gyonyoru termeszeti kepzodmenyekben bovelkedik: lavabarlangok, vulkani kraterek, fenseges hegyek, es lelegzetelallito vizesesek.

2007-ben a teljes sziget felkerult a Vilagoroksegek listajara es az uj 7 termeszeti vilagcsoda kozott is helyet kapott.
New 7 Wonders of Nature:

• Iguazu Falls
• Jeju Island
• Komodo Island
• Puerto Princesa Underground River
• Table Mountain
• Halong Bay
• Amazon Rainforest

Boldogan jelentem, ezekbol harmat kipipaltam : Puerto Princesa foldalatti folyoja, Vietnam Halong oble es Jeju sziget :)

A sziget maga egy tengerbol kiemelkedett vulkan, amely 2 millio evvel ezelott jott letre, egy akkori kitoreskor. A vulkani kup, ma a sziget legmagasabb pontja, az 1950 meter magas Halla hegy. Legutolso kitorese 800 eve volt.

A sziget fovarosaba, Jeju City-be erkeztunk. Az orszagban nehany honapja a MERS virus tombol, ismereteim szerint azonban Jejun meg egyetlen fertozottet sem talaltak. Meg is tesznek mindent azert, hogy ez igy maradjon. A repuloteren es kocsiberlo irodaban hokameras vizsgalaton estunk at, akinek kicsit is magasabb a testhomerseklete a normalisnal, azonnal karantenba zarjak. Mindenhol kez-fertotlenito folyadek, a szemelyzet maszkban fogad bennunket.
Kisebb bonyodalom tamadt, mert nem foglaltunk elore szallast es az orszagba belepteto adatlapra mindenkepp irni kellett egy cimet, ahol kesobb elerhetnek. Hiaba mondtuk, hogy meg nem tudjuk hol fogunk aludni ma, felvesszuk a kocsit es mar megyunk is tovabb, aztan ott alszunk ahol az este utoler. Nem ertettek, a vamtiszt teljesen ki volt akadva attol, hogy nincs szallasunk. Eloszor ugy tunt be sem engednek amig nem irunk ra “valamilyen” cimet. Mondtam a nonek, hogy ha gondolja felmegyek a netre es beirok egy veletlenszeruen kivalasztott szalloda nevet es cimet. Ez miert jo nekik? Biztosan nem ott szallunk meg, nem fognak ott elerni.Vegul be kellett irnom azt, hogy: Nincs lefoglalt szallashelyunk es elengedtek. Mindenkinek tanacsolom: legyen egy szallodacim a tarsolyaban ha Jejura utazik!

A kocsi felvetele sokkal zokkenomentesebb volt, jelzem a soforoknek nemzetkozi jogositvannyal kell rendelkezniuk.
A varos sok latnivalot nem igert, inkabb a termeszetbe vagytunk ezert kimentunk a tengerpartra, megnezni a Yongduam nevu partszakaszt.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Utana kelet fele indultunk el, igy az ora jarasaval ellenkezo iranyba jartuk korbe a szigetet. A Samyang Black Sand Beach, mint neve is elarulja fekete homokjarol hires.

• 
• 
• 
• 
• 
• 

A part tele van strandokkal, de eleg huvos volt aznap, igy a lubickolast kesobbre halasztottuk. Helyette megneztuk a Manjanggul lava barlangot.
A Geomuomerum nevu lavaureg rendszert 5 lava barlang alkotja: a Bengdwigul, a Manjanggul, a Gimnyeonggul, a Yongcheondonggul es a Dangcheomuldonggul. Ezek 200.000 – 300.000 evvel ezelott alakultak ki vulkani tevekenyseg kovetkezteben. A Manjanggul a legnagyobb barlang kozuluk ( 7.4 km hosszu) es a legismertebb barlangok egyike a vilagon. Kozponti setalo resze 18 m szeles es 23 m magas.

Ezek a lavacso-barlangok a vulkan kitorese utan jottek letre, amikor egy-egy lavafolyam kivulrol mar kezdett megszilardulni, de az alagut belsejeben meg tovabb folyt, egyre sekelyebb folyam formajaban. A lava valtozo szintje vonalakat hagyott az alagut falan. Amikor sok lava aramlott benne, felolvasztotta belulrol az alagut felso reszet, az csopogni kezdett, cseppkoveket hagyva maga utan, vagy mas  formaciokat alakitva ki. Ezek a lavacsatornak az idok soran kihultek, helyenkent felszakadoztak es az artalmas gazok eltavoztak, igy ma kulonleges turista-latvanyossagnak szamitanak.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Olyan kicsik a szigeten a tavolsagok, par kilometer utan mar az ellipszis alaku sziget keleti csucskeben talaltuk magunkat.
Itt talalhato a Seongsan Ilchulbong vulkani kup, mely egyike a 360 parazitavulkannak, amely kb. 5000-7000 evvel ezelotti kitores eredmenyekent jott letre. Magabol a tengerbol emelkedik ki a 180 meter magas tufa kup, tetejen egy hatalmas tal szeru kraterrel, mely 600 meter atmeroju es 90 meter magas.
99 eles szikla veszi korul a kratert mintegy koronat alkotva korulotte.
Eredetileg kulonallo sziget volt, de az evezredek eroziojanak hatasara egyre kisebbe valt, mig vegul osszeforrt Jeju szigetevel.
600 lepcsofok vezet a tetejere. Megvettuk a belepoket (Jejun minden termeszeti szepsegert fizetni kell), es felmasztunk a tetejere. Mar esteledett, nem volt tiszta a kilatas, de igy is szepnek talaltuk.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Egyik tengerparti motelban szalltunk meg, es reggel csodas napsutesre ebredven ujra kimentunk a hegyhez. A henyakra vadasztunk, de az eloadas sajnos csak delutan kezdodott. Kicsit csalodott voltam, azt hittem Jejun a tengerparton tobb helyen is talalkozunk veluk es barmikor megfigyelhetjuk oket munka kozben. Ugy latszik mar ez is fizetos, szigoru idokeretek koze szoritott turista latvanyossagga alakult.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Amig az eloadas kezdodott elmentunk megnezni a „Mini Mini Land” nevu parkot, ahol a vilag 30 orszaganak epiteszeti remekmuvet csodalhattuk meg kicsinyitett masaik altal.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

A haenyo neven emlegetett buvarnok kemeny munkaval szerzik meg a betevot csaladjuk szamara. Gumiruhaban, buvarszemuvegben, bekatalpakkal lemerulnek a melybe tenger gyumolcseit keresni. Sulyokat kotnek derekukra, hogy gyorsabban sullyedjenek, es egy bojaval jelzik a felszint, melyhez halot erositenek a zsakmany tarolasara. Oxigenpalack nelkul, legalabb 2 percig kepesek visszatartani lelegzetuket es 20 m melyre tudnak merulni.

Korabban a ferfiak dolgoztak buvarkent, viszont rajuk nagy adot vetettek ki. A nokre ez nem vonatkozott igy lassan atvettek ezt a veszelyes munkat es csaladfenntartokka valtak. A 70-es evekben eltek viragkorukat, felujitottak hazaikat, ujakat epitettek, gyerekeiket pedig a varosokba kuldtek tanulni. Ekkor a szamuk megkozelitette a 30.000 fot. A kormany nem nezte jo szemmel a nok tevekenyseget, adminisztrativ eszkozokkel probaltak munkajukat akadalyozni. A 2000-es evek elejere szamuk 6000 fo ala csokkent.

2012-ben a hivatalos nyilvantartas szerint 4,881 aktiv buvar volt, kozuluk csak 5 ferfi. A problemat az jelenti, hogy tobb, mint 80 szazalekuk idosebb, mint 60 esztendos, es ennek a 80%-nak a fele pedig mar 70 is elmult, tehat valoszinuleg nem fogjak sokaig uzni ezt a mesterseget. 30-40 eves kor koze csak 0,1 szazalekuk esik. 
A gyakori capatamadasok es szivinfarktusok okozta halal nem teszi vonzobba ezt a munkat. Ettol fuggetlenul a henyak mai napig jol keresnek. Az osszegyujtott rakok, polipok, kagylok, tengeri sunok es uborkak egy reszet a tengerparton frissen felszolgaljak a turistaknak (10.000 won egy kisebb adag, kb. 8 Euro), masik reszet eladjak az ettermeknek.

Hyung S. Kim lebilincselo kepei a henyakrol. Egy egesz elet van az arcukra irva:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

A cikkben megszolalnak a henyak, es a regi idokrol meselnek. Mindig is veszelyes munkanak tartottak a buvarkodast, a napi 7-8 oras hideg vizben tartozkodast, meg akkor is amikor terhesek. Regi balladak szovegei felelmeikrol szolnak: “ buvarkodunk egy koporsoval a fejunkon” ….vagy…”a tulvilagra robotoljuk magukat, hogy csaladunk eljen ezen a vilagon…” stb. Rendszeresen imadkoznak  a tenger istenehez es rizst, gyumolcsot, papirpenzt ajanlanak fel/egetnek neki.
Nemcsak buvarkodtak, hanem ellattak a haztartast, es a kertben is dolgoztak ket merules kozott. Mivel ok voltak azok akik reggeltol-estig dolgoztak, komoly elismerest vivtak ki maguknak a tarsadalomban.
Megis az a mondas jarja a noi buvarok kozott, hogy : “Jobb tehennek, mint nonek szuletni”.

A 63 eves Ku Young-BAE azt mondja a ferfiak lustak, nem tudnak buvarkodni, gyengek a víz alatt, ahol elet-halal harc folyik.
Mrs. Kim, aki 5 gyermeket nevelt es keresetebol kifizette ferje foiskolai tandijat, azt mondja, o lesz az utolso henya a csaladjaban.
- "Az egyetlen lanyom meg uszni sem tud!" – mondta.

Regen alantas munkanak tartottak a buvarkodast es megvetettek a noket amiert a vallaikat es combjaikat mutogatjak. Akkoriban meg nem voltak vizallo szereleseik, sajat keszitesu pamut ruhaikban merultek, amik szabadon hagytak az emlitett testreszeiket.
- A gyerekek szegyelltek es titkoltak, hogy az anyjuk henyakent dolgozik- vallotta be Lee Sun-Hwa, aki a Jeju Tartomanyi Tanacs tagja es anyja meg nagyanyja is henyakent dolgozott.
A 60-as evekben Del-Korea mas reszein elvaras volt a menyasszony megfelelo hozomanya, Jeju szigeten a ferfiak kifizettek a lany arat, ha nosulni akartak.

Amikor a falusi iskolanak szuksege volt javitasra,  a henyak beveteluk egy reszet a felujitasra adomanyoztak.
Gazdasagi fuggetlenseguk hozzajarult a valasi statisztika emelkedesehez Jejun.

Altalaban csoportosan dolgoztak, a szunetekben tuzet raktak a parton, szaritgattak a ruhaikat, falatoztak, beszelgettek. Sokkal nagyobb szabadsagot, fuggetlenseget es onbecsulest elveztek, mint mas nok. Erdeklodesi koruk nemcsak a haztartas temait erintette, hanem kulonbozo kulturalis es tarsadalmi kerdeseket is. A gyarmati idoszakban Japan-ellenes kampanyt szerveztek es szovetkezetet alapitottak a tengeri eroforrasok megorzese erdekeben.
Mai napig odafigyelnek a tenger es az ocean okologiai kornyezetere es szabalyozzak sajat magukat: bizonyos teruleteken merulesi szunetet tartanak akar honapokig is, mas helyeken meghatarozott szamu merulesek lehetnek naponta…stb.

Kang Kwon-Yong, a kormanyzati kezben levo Haenyeo Muzeum kuratora azt meseli, hogy a 17.szazadra a ferfiak nagy resze halaszhajokon veszett vagy hadihajok vittek el orokre, igy a nok kenytelenek voltak atvenni a csaladfenntarto szerepet.

A kormany szeretne megorizni a hagyomanyt ezert buvar-ruhakkal, orvosi-es baleset biztositassal tamogatja a noket. A tengerparti mosdokban es pihenokben  padlofutes es melegvizes zuhany varja oket, valamint kezdemenyeztek, hogy a jejui buvarnok tradicioja felkerulhessen az UNESCO szellemi oroksegi listajara.

A parton egy kis izelitot kaptunk a munkajukbol. Magukra rancigaltak gumi ruhaikat, aztan kicsit enekeltek a kedvunkert es bementek a vizbe. Nem merultek melyre es kb. 20 perc mulva mar jottek is kifele zsakmanyaikkal.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Seongsan varosat elhagyva, del fele kanyarodtunk es megneztuk a Falusi Neprajzi Muzeumot (Jeju Folk Village), amit amolyan skanzenkent kell elkepzelni. A falu bemutatja a regi hazakat, hagyomanyos foglalkozasokat es az emberek eletet a 19. szazadbol. Kulon reszekben mutatja be a hegyi- , a dombvideki- , es a halasz falvak jellemzoit, valamint a helyi kozigazgatasi szervek epuleteit.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

A sziget deli reszen 3 hires es szep vizesest talalunk: Jeongbang, Cheonjiyeon es Cheongjeyeon. Nem eliras, utolso kettonek a neve nagyon hasonlo -  csak az "i" betu valtozott "e" beture, -de ezek nagyon kulonbozo vizesesek. Az alabbi terkepen, Jeongbang vizesest B-vel jeloltem, Cheonjiyeon-t “A”-val, Cheonjeyeon-t pedig “C”-vel.

Szerintem sehol mashol a vilagon nem zarnak el egy vizesest, itt megtettek. Elkeritettek es nyitvatartasi idohoz, valamint belepo dijhoz kotottek a latogatasukat. Jeongbang vizeses nyaron 19:00-kor, telen 18:00-kor zar. A belepo 2000 Won.
A Jeongbang vizeses (정방 폭포) az egyeduli Azsiaban, amely kozvetlenul az oceanba omlik egy magas sziklarol. Magassaga 23 meter, szelessege,- vizbosegtol fuggoen- elerheti a 8 metert.
Mivel mi mar zarva talaltuk, egy ideig fontolgattuk, hogy atmasszuk a keritest es megnezzuk, aztan latva a sok terfigyelo kamerat feladtuk. Bosszantott, hogy elzarnak egy vizesest es lemaradtunk rola. Ezt lattuk volna:

Tovabbsetaltunk es kb. 300 meterre keletre megneztuk a Sojeongbang vizesest.

• 
• 
• 
• 
• 
• 

A Cheonjiyeon vizeseshez le kell setalni kb.1 km hosszu kiepitett osvenyen. Ezt, csak sokkal kesobb, 23:00 -kor zarjak, addig esti megvilagitast kap.
22m magas, 12m szeles es 20m mely. Belepo 2000 Won (kb.1.6 Euro).

A Cheonjeyeon vizeses (천제연 폭포) harom reszbol all.  A kepeken jelolni fogom oket sorrendben. Sajnos esett az eso, nehezen tudtunk haladni es fenykepezni. A belepo 2500Won, nyitvatartas: marc-okt. 8:00-18:30, november-februar 9:00-17:30.
A harmadik vizeseshez at kellett kelnunk a "Seonimgyo” hidon melyet 7 nimfa diszit. A legenda szerint ez a 7 tunder vigyazott a kiralyra minden este amig a toban jatszott.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Elegge esos idonk volt, feltunk, hogy a tovabbiakban mar nem fogunk latni semmit. Az Oedolgae Rock (Lonely Rock) nevu sziklanal emiatt eleg kodos, paras volt a levego.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

 

 Folytatas a 2. reszben!