Shanghai Napló

Busan, Del-Korea legnagyobb kikotoje es masodik legnagyobb varosa. 3.6 millio lakosaval a koreai felsziget delkeleti csucskeben fekszik, Szoultol mintegy 453 km-re.

A KTX nevu nagysebessegu villamos motorvonat repitett le bennunket 300 km/h sebesseggel. Az orra ugy nez ki, mint a koreai pisztrange, minimalizalva ezzel a legellenallast:

Ez meg a szouli vonatallomas:

Lejaratok a peronokhoz:

Az utaskisero mindenkit meghajlassal udvozol:

A vonat belul modern, tiszta, kenyelmes:

Del Korea vasuthalozatanak hossza 3381 km, ebbol 1843 van villamositva. A fobb vonalakat a nemzeti vasuttarsasag, a KORAIL uzemelteti. A KTX 2004 aprilisa ota szallitja utasait, Szoul es Busan kozott felorankent kozlekedik. A jegy 26.650 won/ fo (kb.19 euro).

Busanban, az allomason a turista informacios pultnal minden kerdesunkre valaszt kaptunk, sot terkeppel is ellattak bennunket. Orommel vettuk tudomasul, hogy a Szoulban vasarolt utazokartyat itt is hasznalhatjuk. A terkepek nagyon viccesek Koreaban, olyanok mintha gyerekeknek keszultek volna: utcak kevesbbe vannak feltuntetve, viszont a fontosabb epuletek, hidak, meg a tengeren a hajok oda vannak rajzolva:) Nagyon tetszett:)

Latni lehet, hogy a csipkezett szelu Busan rengeteg kikotovel, sziklas es homokos parttal rendelkezik. A strandok, hajoterminalok, rakodo kikotok, szamunkra, - akik nem tengerparti varosban szulettunk-, mind-mind erdekes latnivalonak igerkeztek.

A vasutallomashoz kozel foglaltam szallast, egyszeru kis motelban, (HanSung Motel) maximalisan elegedettek voltunk vele.
Nem szeretnem kronologiai sorrendben elmeselni az ot nap esemenyeit, Szouli bejegyzesemhez hasonloan inkabb a fontosabb latnivalokat, momentumokat, tapasztalatokat irnam meg.

Geoga bridge-undersea tunnel, Gadeokdo Island:

2010-ben, 6 evnyi epitkezes utan keszult el a 8.2 kilometer hosszu Geoga hid, amely osszekoti a varost Gadeokdo szigettel. A hidat hasznalva, az eddigi 2 ora 10 perces utazasi ido 50 percre rovidul, megsporolva ezzel evi 350 millio dollarnyi uzemanyag es egyeb logisztikai koltseget a varosnak. A hid egyik szakasza viz folotti ferdekabeles, masik resze, 3.2 kilometer hosszan a tenger alatt alagut formajaban:

Elnyerte a vilag masodik leghosszabb alagutja cimet es mivel 48 meter melyen fekszik a tengerszint felett, ezzel egyeduli a vilagon.
A Gadeokdo szigeten a vilagitotornyot szerettuk volna megnezni, de masfel oras buszozas utan, sem ertunk oda. Vegallomas leven nem tudtuk innen tovabbmenni, viszont ki volt irva, hogy onnan meg 12 km a vilagitotorony. Hat ezt nem mondtak a turista informacional es a terkepen is felrevezeto a leiras, azt hittuk a masodik busz mar a toronyig kozlekedik. Egy kietlen, videki jellegu buszmegalloban voltunk, nemhogy taxi, de mas kocsi sem volt. Semmi nem volt kiirva angolul, senki nem beszelt angolul, nem tudtuk megertetni magunkat. Mellettunk a tenger es hatalmas rakodo kikoto. Ugy dontottunk nem gyalogolunk a toronyig, inkabb megnezzuk a kikotot, aztan holnap elmegyunk egy masik vilagitotoronyhoz.

Busan kikotoje, a vilagon az otodik legforgalmasabb cargo-kikoto, a csendes-oceani es azsiai transzport elso szamu letetemenyese Koreaban. Negy portot kulonboztetnek meg: eszaki, deli, Dadaepo es Gamcheon, ezen kivul 6 kontener terminal es egy nemzetkozi szemelyszallitasra berendezett kikoto is a rendelkezesre all. A 26,8 km hosszu rakpart 91 millio tonna cargo fogadasara is kepes.
A korszeru technikai ujitasoknak koszonhetoen a kikoto 10 000 TEU -s kontenerszallito hajok befogadasahoz is elegendo melysegu.
TEU
Twenty-Foot-Equivalent Unit, konténerforgalom nagyságát kifejező mértékegység. 1 TEU forgalom = 20 lábas konténer forgalom.
A port 1876-ban nyitotta meg kapuit es azota 100 orszag 500 kikotojevel all kapcsolatban.

Jagalchi halpiac:
Visszafele leszalltunk megnezni Korea legnagyobb halpiacat. Annyi erdekes halfajta es tengeri allatka volt itt, hogy estig bameszkodtunk. Hatalmas a piac, tobb helyen sutik a halat, kagylot, rakot, mi is megkostoltuk. Nekem egyik legcsunyabb hal izlett a legjobban: (flat fish) laposhal a neve, valoszinu formaja miatt. Szinte nem is uszik, csak a tartaly aljan lapul es varja vegzetet. Ezen a kepen tobben vannak, egymas hegyen-hatan, barnas szinuk van, apro feher potyokkel:

Megsutott allapotaban igen izletes, szinte szalkamentes halacska:

A rakokat faforgacsba taroltak, nem tudom miert. Szegenyek probaltak menekulni, de a gazdik mindig szigoruan visszatereltek oket a szemeteslapattal:

Korabban kifogott tarsaikbol mar elkeszult a rakbefott:) vagy raksavanyusag....:)

Polipok minden meretben:

Ez a kis aranyos, eletosztonetol hajtva, menekulni probalt, de mindig visszadobtak a dezsaba:

E hal neve tovabbra is rejtely szamomra:

Szarado halak:

Nyers hal szeletek. Nagyon nepszeru Koreaban, sokan fogyasztjak:

Egyik legundoritobb tengeri elolenyek egyike: Urechis unicinctus, azaz a kanálférgek. Kinaban es Koreaban is eloszeretettel fogyasztjak nyersen. Az alabbi video elejen rajuk kozelitek, kesobb teszek fel olyat is ahol mar tanyeron vannak. Megjegyzem, ott is mozognak es ugy eszik oket.
A felvetelen latni lehet a kajaldas sort, a kinalatot, a kis etkezdeket, ahol mi is ebedeltunk. Belepeskor cipot kint kell hagyni, egyszeru kis alacsony asztalok melle, a foldre, parnakra lehet ulni. Lehet sult halat rendelni, vagy nyers menut, esetleg kagylokat, amiket megsutsz magadnak az asztalnal.

A kagylok nagyon szepek es gusztusosak, csak mar jollaktunk korabban:

Amig ott voltunk hatalmas szallitmany tintahal erkezett, azt pakoltak le a munkasok. Amig a szem ellat, temerdek tintahallal zsuffolt lada. Egyikuk jeget szor a tetejukre, masik oldalon mar pakoljak kocsikra a ladakat es viszik ki az ettermekbe, boltokba. Ennel gyorsabb, frissebb szallitmany nem is kell. Egyik munkas mondta, hogy 3 nap alatt fogtak ki ezt a mennyiseget.

Yeongdo sziget, Taejongdae Park es kilato:
A Yeongdo, egy 14 km2-es sziget, ami kulon keruletkent funkcional. Ezert a neve: Yeongdo-gu ( a "gu" keruletet jelent). Nevet a 29., Silla dinasztiabeli kiralyrol kapta: TaeJong Mu-Yeol (604~661).
A szigeten talalhato a Koreai Tengereszeti Egyetem es a Tengereszeti muzeum is. Suru fenyoerdo boritja, ezenkivul tobb mint 200 fafajta talalhato meg itt. A szigetet be lehet jarni gyalog is, viszont van egy kis sarga vonat, ami 1500 won/ fo (1 euro) elleneben elvisz a kivant latnivalokhoz. Templom, emlekmu, tobb kilato es sziklas partszakasz ekesiti a szigetet, leghiresebb talan a Yeongdo vilagitotorony.

A toronybol is szep a kilatas, onnan viszont csak uveg mogul csodalhatod a tajat.

A sziget legmagasabb pontja 250 meter, alattunk a meredek partszakaszt, vadul csapkodtak a hullamok, a vegtelen kek tengeren oceanjaro hajok vartak a bejutast a kikotobe. A tavolban Japan Tsushima szigete latszik, ami csak 49.5 kilometerre van Busantol.

Lemasztunk a Taejongdae sziklakra, majd elfujt a szel, alig birtuk tartani magunkat:

Kirandulohajok es motorcsonakok huztak el alattunk, meglovagolva a tajtekzo hullamokat:

A parton inyencsegek vartak a hajo utasait, nyers halakat, kagylokat, csigakat kostolhattak. A nenik valoszinu evek ota ezt csinaljak, gyakorlott mozdulattal filezte ki a halat, torte fel a kagylokat, szeletelte vegyesen a tanyerra:

Mint mondottam, a koreaiak is szeretik a nyers tengeri herkentyuket, a neni mogott latni lehet, hogy telt haz van, a vendegek az asztalok melle kuporodva, joizuen csamcsognak. A mami nem hagyta, hogy videozzak, viszont egy helyi csaladot sikerult levenni, amint falatoznak. A tanyerra kanalferget is szeleteltek, azok meg mozogtak, ha megfigyelitek latszik a videon. Nem akartam zavarni oket, hiszen ebedeltek, jot szorakoztak azon, hogy en mennyire meglepodtem a meg elo falatokon. Elhiszem, hogy nagyon finom es egeszseges, de en nem tudtam volna szamba venni oket:

Este kesoig setalgattunk a parkban, egyik sziklara kiulve vartuk meg a naplementet:

Nemzeti Tengerészeti Múzeum(National Maritime Museum): http://www.nmm.go.kr/english/

A muzeumot nem is olyan regen, 2012 julius 9-en avattak fel es a harmadik legnagyobb Koreaban. Harom emeleten (25.870 m2-en) tobb mint 12.000 tengeri relikvia lathato: a hajojavitashoz szukseges regi szerszamoktol a mai modern tengereszeti felszerelesekig.
Joseon kiralysag hajojanak masa (pont feleakkora, mint az eredeti), amivel a kuldottseg 1607-1811 kozott tizenketszer volt Japanban politikai es diplomaciai kerdeseket megtargyalni:

A nagyszeru hadvezernek es az altala kifejlesztett teknos hajonak itt is helyet adtak:

A regi soleparlasi technikakat elethu makettek mutatjak be:

A foldszinten hatalmas akvarium tele szines halakkal, tobbek kozott kedvencemmel az oroszlanhallal:

Osszehasonlito tablazat mutatja be a tengeri elolenyek szamat: a vilagon 424.171 fele tengeri eloleny van, ebbol Koreaban 11.029 fele talalhato.
Vegre egyik vitrinben megpillantottam, amit kerestem: azt a kis kagyloszeruseget, amit Fulop-szigetekrol hoztam es nem tudtam mi lehet.

A neten Homok dollarkent emlegetik, a latin neve azt hiszem: Lower Cretaceous Echinoderm, Enallaster Texamus. Nagy vihar utan lehet ilyeneket a homokban talalni, legtobbszor uresen, mert a madarak megeszik a hazban lako allatkat.
A torpeknek kulon "gyerek-muzeum" reszleg:

Haditengereszet bemutatasa utan a kereskedelmi hajozasnak szentelnek egy fel emeletet.
A vilag teljes szallitmanyozasanak 75%-at teszi ki a hajozasi agazat. A foldi es legi kozlekedessel ellentetben, vizen hosszabb tavolsagra lehet szallitani lenyegesen olcsobban. Peldaul 1 tonna rakomanyt 1 km-re elvinni 126 won jarmuvel, 26 won vonattal es csupan 7 won hajoval. Ugyanakkor kornyezetbarat modszer, mert joval kevesebb a szen dioxid kibocsatas, csak 40 g/hajo. ( jarmuvel: 178 g, repulovel: 1483 g). Az orszag import es export kereskedelmenek 99.7 %-at vizen bonyolitjak le.
Setahajok, kulonbozo szallito es tartalyhajok, jegtorok makettjei:

A kikotok es a rakodasi munkalatok aprolekos bemutatasa:

A koreai tengereszek uniformisa:

Nagyon sok es erdekes tema kerult meg bemutatasra, akinek lehetosege van, menjen el, nezze meg eloben!:)

Hajomodell kiallitas:
A Busan torony aljaban volt ez a kiallitas, bennunket elbuvoltek a muveszien megalkotott hajotestek, az aprolekos kidolgozas. Legalabb 30-40 hajomodell, 2 teremben:

Talan a legszebbek mind kozul a Mirage es a San Felipe.
Mirage: 17. szazadban epitettek, XIV. Lajos parancsara. Akkoriban egyik legerosebb hadihajo es Franciaorszag buszkesege volt.
San Felipe: 1690, a spanyol armada gyongyszeme.

Elmeny volt kozelebbrol megfigyelni, latszik minden kis apro reszlet, a hajokotelek az agyuk, a vodrok...

Kolumbusz Santa Maria-ja:

A mar tobbszor emlitett koreai teknos hajo:

pancel alatti resz:

egy szinttel lejjebb kis iroasztal, szekek:

Kinai dzsunka (Red Dragon), 14. szazadbol:

hagyomanyos koreai halaszhajo modellje:

Esmeralda: chilei hadihajo, 1952-ben epitettek, ma is szolgalatban van, barati latogatasokat tesz kulonbozo kikotokben:)

A nevet kicsit elrontottak a figyelmetlen keszitok: ESMELARDA-t irtak ra:) A korabban bemutatott San Felipe-nel a leirasban San Ferry Pe szerepelt. Lehet, hogy kinaiak csinaltak, ok szoktak ilyen feluletes munkat vegezni:)

A Mark Twain regenyeibol ismert Missisippi:

The Dolphin: 1750 korul epult kalozhajo masa:

Ezeken kivul ott voltak meg a Titanic es a Queen Elisabeth II luxushajok, a Missouri, az Enterprise, a Carl Vinson hadihajok, tengeralattjarok es nehany kereskedelmi szallito hajo modellje.

Hazafele a part menten setaltunk, lattunk nehany igazi hajot is:

vasmacska es lanc hegyek:

epulo hid pillerjei:

Haedong Yonggungsa Temple:
A buddhista templom a varos eszak-keleti reszen talalhato, gyonyoru sziklas tengerparton. Multja 1396-ig, a Goryeo dinasztiaig nyulik vissza, am a japan megszallas alatt leromboltak. 1970-ben nagy gonddal felujitottak, kepek alapjan visszaadva az eredeti mintakat es szineket. Tobb szobor van szetszorva a templom korul a sziklakon, tobbek kozott 4 oroszlan, melyek az oromot, haragot, szomorusagot es boldogsagot szimbolizaljak.
Ujev napjan sokan jonnek el ide, hogy a csalad joleteert imadkozzanak es megnezzek az ev elso napfelkeltejet.

Nekunk is az volt a celunk, hogy kimegyunk reggel koran, viszont az elso busz csak 5:40- kor indult. Az 1003-as busszal mentunk a "Song-iung beach" megalloig, onnan a 181-sel. Tobb mint egy ora volt az ut, igy mire kiertunk mar felkelt a nap, szoval aki latni szeretne, az vagy kozelebbi szallodaba szalljon meg, vagy taxival menjen ki.

A reggeli fenyben paratlan latvanyt nyujtott a templom:

Meg kezdetleges ugyan, de mar itt is szelektiven gyujtik a szemetet:

Visszafele uton leszalltunk a Songdo beach kornyeken, kicsit setaltunk a parton, nezegettuk a hajokat, a modern felhokarcolokat, a Gwangan hidat:

Dongnae hot spring:
Feltetlenul el szerettem volna menni egy koreai furdobe, megkerestuk a furdo-varos reszt, de hagyomanyos furdot nem lattunk. Lehet nem kerestuk eleg intenziven. Viszont helyette talaltunk egy labaztatot:) Az utcarol azt latni, hogy bent ulnek az emberek a medence szelen, labuk a gozolgo vizben.

Nyujtogattam a nyakam, hogy mi lehet ez, egyik ferfi integetni kezdett, hogy menjunk be. Beleptunk az udvarba, ott a portas megmutatta a szekrenyeket, egyszeru kis fakkok, zar nelkul, cipok, hatizsakok belefertek. Felturtuk a nadragunkat es besetaltunk a terdig ero vizbe. Elso lepesek utan majdnem kiszaladtam, 42 fokos volt a viz, szoval kicsit meleg volt a helyzet:) A helyiek nevettek rajtam, aztan odaultunk a pasi melle, aki beinvitalt.

Tovabbra is nagyon segitokesznek bizonyult, magyarazta, hogy mire jo a viz, persze koreaiul, igy nem sokat ertettem. Fel orat ajanlatos a vizben tartozkodni, utana legjobb aludni egyet. Hat mi pont ezt nem tehetjuk meg, meg sok latnivalo var rank.

A tajekoztato tablan aztan elolvastam, hogy a Dongnae furdo egyike a legregebbieknek, 683-ban emlitettek eloszor a feljegyzesek. Ide jartak a Shilla dinasztia uralkodoi is. A viz 58-70 fokos, tehat le kell huteni. Klort es magneziumot tartalmaz ami emesztorendszeri-, es idegrendszeri rendellenessegekre ajanlott, valamint borbetegsegekre es magas vernyomasra.
A Csoszon dinasztiaban, 1766-tol kezdtek kiepiteni es a lakossag hasznalataba helyezni oket. Az elso lab furdo reszt 2005-ben hoztak letre, a masodikat 2009-ben es ezeket ingyen hasznalhatja barki.
Nekem ez nagyon tetszett, vegul is a forras a varose, a lakoinak joguk van elvezni gyogyito hatasat. Magyarorszagon is van rengeteg termal forras, de nem tudok egyet sem emliteni, ami ingyenes lenne, sot, eleg huzos ara van a belepoknek.
Napjainkban a Dongnae furdovaros reszben 34 melegforras es 30 regisztralt gyogyfurdo uzemel.

Trick Eye Museum avagy a trukkos muzeum:
Teljesen veletlenul akadtunk erre a muzeumra, amikor kijottunk a labfurdozesbol, es bevallom jo moka volt vegigjarni es tobb tucat kepen megorokiteni magunkat mindenfele vicces pozicioba.
Korulbelul 5-6 termen keresztul rengeteg festmeny, klasszikusok is, amelyek ugy vannak megalkotva, hogy a vegtagjaik vagy valamilyen targy a keprol kilog a kereten kivul. Neha ugy tunik mintha a kovetkezo pillanatban kilepnenek a keprol, mashol neked van lehetoseged a kepbe lepni, reszt venni a cselekmenyben, vagyis egesz szoros kolcsonhatasba kerulhetsz a festmennyel. Tavolabb be van jelolve az idealis fotozo hely, ahonnan megfelelo szogbe allitva a geped, hallhatatlanna valhatsz egy festemenyen.
A festmenyek megalkotasara a trompe-l'oeil technikat hasznaltak, mely megteremti a 3 dimenzios hatast sik feluleten.
A trompe-l'oeil francia kifejezes, ejtsd: [tromplöj], szo szerint: "a szemet becsapo festeszet"-et jelent. Olyan abrazolasi forma, mely a szem felrevezetesere tortenik, hiszen a muvesz megteveszto, lehetetlen modon mutatja be a valosagot.
Itt lehetoseged van Mona Lisat festeni, bort tolteni a festmenyen iszogato holgynek, sztarkent setalni a voros szonyegen, hadakozni a hetfeju sarkannyal, belecsoppeni a gorog mondavilagba, vagy eppen belesni egy ferfi alsonadragjaba:

Az optikai illuziok tarhaza kimerithetetlen, volt egy fejjel lefele festett szoba, ahova ha bealltal/ultel/fekudtel olyan volt, mintha a mennyezeten lennel. Ezzel a varazstukorrel jol elszorakoztunk, szempillantas alatt lefogytunk:

vagy ekkora fejem lett tole:

Meg nehany vicces es optikai csalodast okozo kep:

Ha netan nem lenne nalad fenykepezogep, potom penzert berelhetsz a helyszinen, hogy lehetoseged legyen idiotat jatszani 2 oran keresztul:)
Meg 2 hasonlo muzeum van Del-Koreaban, egyik Szoulban, masik a Jeju szigeten. Legkozelebb ugyis a Jeju sziget miatt jovunk vissza, akkor majd utbaejtjuk.

Beszamolom vege fele kozeledve megosztanek meg nehany kepet a varosrol, az elson a varoshaza lathato:

Az embereket figyelve, rajottunk, hogy igenyesebbek, tisztabbak, jobban oltozkodnek kinai tarsaiknal, a koreai lanyok hatarozottabban szebbek.

Sajnos a fiatal generacio ott is a telefonjahoz nott, egy lepest nem tesznek nelkule.

A szepsegideal azonban, mint mindenhol Azsiaban: EUROPAI. A plakatokon csupa olyan no, akihez hasonloval az utcan nem lehet talalkozni: europai csinibabak.
Lattunk nehany fura figurat, az elso kepen a dobfesztival egyik fellepoje:

A gyerkocok aranyosak, mint mindenhol a vilagon. Onfeledten ugrandoznak a szokokut vizeben, hisztiznek, nevetnek, elmerengnek vagy eppen pozolnak:

Arak, vasarlasok:
Az arak alacsonyabbak, mint Kinaban, tobbszor vasaroltunk elelmiszert, az ize, minosege kifogastalan volt, kenyeruk, tejuk isteni finom, nem lehet egy napon emlegetni a kinaival. A tejet le is fenykepeztem, volt Szoul tej, meg Busan tej, annyira rakkattantunk, hogy szinte minden este megittunk egy dobozzal. Itt, Kinaban nagyon gyenge a tej minosege, szinte naponta hallunk-olvasunk mergezett, szennyezett tejekrol itt-ott az orszagban. Szoval ki voltunk ehezve az igazi tejre:) Ha jol emlekszem 2400 won 1 liter (kb.1.6 euro)

Meg nehany ar erdekessegkent:

• Szoul torony belepo: 9000 won/fo (6.3 euro)
• palotakba belepok: 1500-3000 won ( 1- 2 euro)
• 2 gomboc fagyi: 5300 won (3.7 euro)
• kave: 2500-4000 won ( 1.7 - 2.8 euro)
• vacsorak: 30.000-45.000 won ( 21-32 euro)
• 1.5 l rostos udito: 4300 won ( 3 euro)
• Samsung 3 D led, 65 inches televizio: 7.240.000 won ( 5100 euro)
• Samsung laptop MT900X4D-A58: 1.730.000 won (1210 euro)
• vettem egy Converse tornacipot: 44.000 won (30 euro)
• 1 liter benzin 2089 won ( 1.4 euro)
• Cass Fresh koreai sor (uveges) 1350 won (0.9 euro)
• Coca-Cola (dobozos 0,33) 700won (0.5 euro)
• 1 flakon PantenPro sampon (500 ml) 7800 won (5.4 euro)
• ginzeng, amit vettem az alabbi kepen (3 honapra elegendo): 60.000 won (42 euro)

Vettunk magunknak emlekbe egy nagyon szep lampat az Insadong utcain levo ajandekboltok egyikeben. Tulajdonkeppen tobb helyen lattunk hasonlokat viszont itt a tulajdonos/muveszno maga keszitette oket, kedvesen elmagyarazta a technikat es a felhasznalt anyagokat. Ha hiszitek, ha nem, papirbol keszulnek. Mar fogytan volt a penzunk ezert alkudozni kezdtunk, vegul 140.000 won helyett, 80.000-ert elhoztuk. ( kb.56 euro)
Orultem neki, nagyon tetszik, olyan, mint egy virag, be is raktam a tobbi koze:) Latjatok?

Piros fenyevel este igencsak hangulatossa varazsolja a nappalit:

Szoulban a Lotte aruhazban tobbszor vasaroltunk nezelodtunk. Az 1948-ban alapitott, japan erdekeltsegu cegnek kiterjedt halozata van a vilag tobb orszagaban. Eleinte edesseget gyartottak, forgalmaztak, ma mar szallodak, aruhazak, vammentes boltok, gyorsettermek, egeszseges harapnivalok boltja, jegkremek....es ki tudja meg mi minden viseli a nevuket. Egyedul a Lotte Duty free uzletben csalodtunk, mert ugyan ki volt irva a kasszahoz, hogy "tax free", de amikor fizettel kiderult, hogy az ado osszegenek csupan 10%-at kapod vissza, ezt is csak akkor ha vasarlasod meghaladta a 30.000 wont. Kiabrandito volt ez az atveres, miert nem lehet ezt az infot is kiirni a kasszahoz? Ne csak a kovetkezo emelet eldugott kifizeto irodajaban tudjuk meg, fel oras sorban allas utan!

Valoszinu arra nem gondoltak, hogy jon ket magyar turista, aki csak az utolso 10.000 wonjat akarja itt elkolteni. Legtobb vasarlojuk kinai, akik degeszre tomott szatyrokkal tavoznak, nekik megeri visszaigenyelni az aru forgalmi adojat. A vendeghazban ahol laktunk, volt egy kinai csaj, minden este hatalmas duty free-s szatyrokkal tert haza, kipakolta a kozmetikumokat, parfumoket, ruhakat, aztan tovabb bujta a reklamujsagokat, hogy masnapi bevasarlokorutjan beszerezze a kivant cikkeket.

Magyarorszagon mindazokban az uzletekben, aruhazakban, ahol a Tax-free Shopping emblema ki van ragasztva, a 25.000 forintnal nagyobb vasarlasnal a kulfoldi vevo kerhet afas szamlat es a visszaigenyleshez szukseges nyomtatvanyt. Az orszagot elhagyva, a hataron keszpenzben visszakaphatja az afat, s ha valutabevaltasi papirral is rendelkezik, a forintosszeget vissza is valthatja konvertibilis valutara. Sot, ha ohajtja, egyenesen a bankszamlajara is utaltathatja a visszajaro osszeget.
Hat ugy latszik ettol a korrekt eljarastol meg messze jar Del-Korea.

Erdekes volt latni, hogy pl. a Chanel, Louis Vuitton...stb. butikjai a Lotte aruhazon belul foglaltak helyet, kint a varosban csak a helyi termekeket lehetett vasarolni. Na meg a kinait, az mindenhol van, viszont a termekek minosegerol nagyon lesujto velemenyuk van. A sajatjukrol buszken allitjak, hogy ez azert dragabb, mert koreai es minosegi aru.
Okosan, a sajat gazdasagukat fejlesztik, szinte csak hazait vasarolnak.  Szemelyautok a varosban: Hyundai, Kya, Shangyong, Daewoo....nehany Audit, BMW-t lattunk csupan.  Munkagepek a kikotoben mind-mind Hyundai marka.
Ami meg negativum szamomra, a sok hajlektalan az aluljarokban es a vonatallomas kornyeken. Egyszer lattam, hogy egy pap vegiglatogatta oket, amint a padokon, jardaszegelyen uldogeltek a napon. Mindegyikhez volt egy mosolya, kedves szava, kesobb aztan miset tartott ott a teren, a hajlektalanok mind ott voltak, az elso sorokban enekeltek.  Este az aluljarokban, szelvedett falak mellett kartonpapirbol megagyaznak maguknak es varjak a szebb holnapot.
Azt olvastam, hogy a '97-es azsiai penzugyi valsag utan jelent meg a hajlektalansag. A bunozes viszont elkerulte, Korea a vilag egyik legbiztonsagosabb orszaga.

A koreai konyha csipos, fokhagymas, ragacsos, neha edes, altalaban az 5 iz: a sos, edes, savanyu, keseru es csipos egyensulyara torekednek. Alapja a rizs es a kimchi.
Szamos fogast fogyasztanak egyszerre, gyakorlatilag minden azonos idoben kerül ki. Ez egy hetkoznapi vacsora eseten minimum 5-6, egy vasarnapi vagy unnepi menu eseten legalabb 10 fele. A jellegzetes izeket a szojaszosz, a fermentalt szojabab paszta, a chili, a gyomber es a fokhagyma adja.
Sok helyen ettunk, zomeben koreai etteremben, de kiprobaltuk az olasz es ausztral konyhat is.

Nemzeti eteleik kozul megkostoltuk a bibimbabot: (rizs tojassal, parolt zoldsegekkel, daralt marhahussal, levessel, kimchivel...)

Kimchi: (csipos-fuszeres savanyitott-erjesztett zoldseg, pl. kinai kel, fokhagyma, paprika, ujhagyma, uborka, daikon retek stb.)
A szouli kimchi muzeum 187 fele kimchit tart szamon. Kimchi mindenhez jar, kiseri a levest, a rizst, a husokat, halakat. Meg fenykepezkedesnel is "kimchiiii"-t mondanak a "csiiiiiiz" helyett:) Alabb nehany kimchi-fajta:

Nagyon finom a kimbap;  utcan, piacon keszitettek-arultak. Ez algaba csavart rizs, zoldsegekkel, husokkal vagy sajttal megtoltve:

Ezen kivul ettunk meg burgonyabol es zoldsegekbol keszult, olajban sult palacsintat, nem tudom sajnos a nevet. Elso este koreai etteremben a menunk:

Volt benne sult disznohus, zoldsegek, tobb fajta kimchi, valamilyen leves, friss malnalevel vagy ahhoz hasonlo..., egy iszonyuan sos halpaszta...Nem is tudtuk hogy egyunk egyszerre ennyi fogast, aztan a szomszed asztalnal is ugyanezt rendeltek es lestunk hogyan eszik: a malnalevelbe beletekerik a vekony szelet husit, salatat, zoldseget, kimchit.... es hammm egybol bekapjak, aztan percekig ugy neznek ki, mint valami haplas horcsogok, kidagadt pofazacskoval:)
Probalkoztunk mi is, tenyleg jok egyutt az izek, de keptelenseg rendesen megragni ekkora falatot. Ok, szerintem meg sem ragjak rendesen, olyanok mint a kinaiak, pillanatok alatt eltuntetnek nagy adag kajakat.

Kedvenc ettermunk megis a "sussd magad" volt, vagyis a koreai BBQ. Amelyikben mi voltunk, befizettunk egy adott osszeget, es ehettunk barmennyit, barmibol, az "all you can eat" mintajara. A kulonbseg annyi, hogy itt magunknak kellett megsutni a falatokat. Volt egy bufe jellegu resz, ahol kulonbozo pacolt husokat es zoldsegeket  lehetett valasztani aztan az asztalon levo kis suton megsutni. Melle pedig a kotelezo salatafelek, martogatosok, savanyusagok jarnak, legvegul desszert:

Degeszre ettuk magunkat, megigertem nekik, hogy kirakom az ettermet a blogra: www.MDSFOOD.co.kr

Azt meg megemlitenem, hogy a kukoricat nagyon kedvelik es sokfelekeppen felhasznaljak. Van sos ropagtatnivalo, edes kukoricaostya amit fagylalttal toltenek meg, kukorica udito, meg filteres kukorica tea is. A szallason minden reggel ezt ittuk:

Bocsanat, hogy kajak utan emlitem rogton, de ide kivankozik:) Mellekhelyisegekrol akarok szolni par szot. Mindenhol van a varosban, angol vecek, nem a kinai pottyantos, tisztak, igenyesek, felszereltek, ingyenesek. Az alabbi a Bukhansan Nemzeti park kijaratanal:

noknel rozsaszin viragos, ferfiaknal kek:

masik amit lefotoztam a Muveszeti muzeumban talalhato Szoulban, gyerekules bekeszitve:

Most mar tenyleg befejezem, mar igy is tul sokat irtam:)

Osszesegeben nagyon jol ereztuk magunkat a 2 het alatt, tagra nyilt szemmel bamultuk a koreai csodat, a fejlodest, amit elert, az onzetlen kedvesseget, segitokeszseget amellyel viseltettek iranyunkban, a termeszet es emberszeretetuket amelyet a vilagnak mutatnak.
Csak annyit mondhatok: Koszonjuk Korea, meg visszaterunk!:)

Bucsuzoul nezzetek meg egy masik zenelo szokokutat, amely nem messze a szallodanktol, a vonatallomas elotti teren kapraztatta el a jarokeloket minden este:

Na meg valamit a vegere. A pasi akitol a lakast bereljuk koreai szarmazasu. Mar eltelt egy ev, amiota idekoltoztunk, hetvegen eljott a csaladjaval megnezni minden rendben van-e es megbeszelni par aprosagot. Hozott nekunk ajandekot:

Ez koreai korte, kint kostoltuk, mezedes:) 6 darab van a dobozban, akkorak, mint egy kisebb dinnye. A sulyuk sem elhanyagolando, a 6 darab korte 5 kg.-t nyom.