Shanghai Napló

Madurai a harmadik legnépesebb, és valószínűleg a legrégebbi város Tamil Naduban, ókori görögök, rómaiak és arabok i.e. 3. századi szövegei említik.

A régió ókori történelme a pandyai királyokhoz kötődik, Madurai Pandya fővárosa volt (i.sz. 4-11. század). Később Chola, Vijayanagar, muszlim, Maratha és brit uralkodók hódították meg. Az 1940-es években a brit raj elleni polgári engedetlenségi mozgalom központjaként vált ismertté,

Madurai főleg templomairól híres, amelyeket pandyan és madurai nayak királyok építettek dravida építészeti stílusban. A város tulajdonképpen, koncentrikus négyszögletű utcák formájában, a Koodal Azhagar és a Meenakshi templomok köré épült, amelyek földrajzi és rituális központként működnek mai napig. Ez egyben India egyik legkiemelkedőbb hindu zarándokhelye.

A britek 1837-ben eltávolították város falait, hogy lehetővé tegyék Madurai terjeszkedését, a folyótól északra pedig közigazgatási és lakónegyedeket hoztak létre.
Földjein rizs, köles, gyapot, cukornád, földimogyoró, kávé, kardamom, burgonya és körte terem. A terület jázminvirág-ültetvényeiről is híres.

A Meenakshi Amman templomegyüttes története eredetileg az i.sz. 4. századra nyúlik vissza, de jelenlegi formájába a 16-17. században épült.
A hindu Shiva isten és Meenakshi, a pandya uralkodó lánya egyesülésének szentelték.

A templomot magas falak veszik körül, belsejébe 14 gopura (átjárótorony) vezet, közülük a déli a legmagasabb, több mint 52 méter. A gopurákat  bonyolult és színes szobrok díszítik: istenségek, égi lények, szörnymaszkok, őrzők és egyéb alakok.
Belül található a csodálatos Aiyaram Kal Mandapa (ezeroszlopos terem, amely valójában csak 985 oszlop) faragott istenségekkel, női zenészekkel és különböző figurákkal. A Pottamarai Kulam (Aranylótusz-tó), egy nagy medence, ahol a bhakták szenteltvízben fürödhetnek, a körülötte futó oszlopsor festményei, Siva Maduraiban végzett csodáit ábrázolják.

A templomban nem lehet fotózni, a telefonokat a bejáratnál le lehet adni. Egyes szentélyekbe csak hinduk mehetnek be.
A templom előtt rengetegen voltak, őket bátran lehet fotózni, örülnek neki.

A Thirumalai Nayak Palace a Meenakshi Amman templomtól két kilométerre délkeletre található.
A ma látható épület volt a főpalota, amelyben a király lakott, az eredeti palotakomplexum négyszer nagyobb volt. Fénykorában Dél India egyik csodájának számított.

1636-ban építtette Tirumala Nayaka király, aki 1623 és 1659 között uralkodott Maduraiban. Ebben az időszakban portugálok, hollandok és más európai kereskedők, misszionáriusok és látogató utazók jártak erre. Ez befolyásolhatta a palota tervezési inspirációit. A helyi kormányzati ügynökség a palota stílusát indo-szaracén vagy dravida építészetnek minősíti, a művészettörténészek azonban úgy vélik, hogy ez a palota a Vijayanagara építészet kiemelkedő példája a késői tamil vidéki nayaka stílusban.

A 18. század során számos épületet, amelyek a palota részét képezték, lebontották, vagy beépítették a szomszédos utcákban lévő épületekbe. Maradt a Svarga Vilasam néven ismert zárt udvar és néhány szomszédos épület.

A palota kapuján belépve egy 3700 m2-es központi udvar található. Az udvart masszív, kör alakú oszlopok veszik körül, és egy kör alakú kert is van.

A palotát két nagyobb részre osztották, nevezetesen a Swarga Vilasam (Égi pavilon) és a Ranga Vilasam. Ebben a két részben kapott helyet a királyi rezidencia, a színház, a szentély, a fegyvertár, a gyaloghintó, a királyi zenekar, a tavacska és a kert. Az udvar és a táncterem a palota fő látnivaló. Az Égi pavilont (Swarga Vilasam) trónteremként használták, és egy árkádos nyolcszögletű kupola fedi le.

Sajnos felújítás alatt van, bemenni nem lehet.