Másnap az 1323 km hosszú Yalong folyó mentén buszoztunk vissza Lhásza felé, de a várost csak 2 nap múlva értük el, mert megálltunk azoknál a látnivalóknál, amelyek kimaradtak idefele.

A busz ablaka mellett a szokásos táj suhant el, kopár hegyek, kisebb települések, birkanyájak, házi jakok. Láttunk egy csapat tibeti gazellát (goa), békésen legelésztek, a busz zajától sem ijedtek meg.
Tenzin mondta, hogy figyeljünk mert apró emlősök futkosnak a sziklák között, láttuk őket, de lehetetlen volt lencsevégre kapni. A feketeajkú pika a pocoknyúlfélék családjába tartózik, és szintén a tibeti fennsíkon él.

Utunk első állomása a 3977 méter tengerszint feletti magasságban található Gyantse, amely történelmileg a tibeti régió harmadik legnagyobb és legjelentősebb városának számított (Lhásza és Shigatse után). Az elmúlt években sok kínai költözött Tibetbe, és az új városok gyorsabban növekedtek, mint Gyantse.
A város stratégiai helyen fekszik a Nyang Chu völgyben, ahol a Chumbi-völgy, Yatung és Sikkim ősi kereskedelmi útvonalai találkoztak.

Gyantse először a tizenötödik században vált ismertté, amikor egy kis királyság fővárosaként szolgált. A várost már korábban egy 3 km hosszú fallal vették körül, a bejárat a keleti oldalon volt.
A helyiek gyakran „hős városnak” nevezik, mivel határozott ellenállást tanúsítottak a fölényes erőkkel szemben az 1903-as és 1904-es brit invázió során.
A várost 1954-ben az árvíz majdnem elpusztította. Az 1959-es zavargások után a helyi ipart felszámolták, a kézművesek elmenekültek, míg másokat munkatáborokba helyeztek. Körülbelül 400 szerzetes volt bebörtönözve a kolostorban. A kulturális forradalom idején az erődöt, a kolostort és Kumbumot feldúlták. Az értékes tárgyakat megsemmisítették, de a chörten (sztúpa) megmenekült.

Gyantse nevezetességei a felújított Gyantse Dzong vagy erőd, valamint a Palcho kolostor, ami egyben a legnagyobb chörten Tibetben.

A Gyantse erőd magasan a város felett áll egy hatalmas szürkés-barna sziklán.
A Gyel-khar-tse néven ismert eredeti erődöt Pelkhor-tsennek, Langdharma király fiának tulajdonították, aki valószínűleg 838 és 841 között uralkodott. A jelenlegi falakat állítólag 1268-ban építették, a Szakjapa szekta hatalmának növekedése után.
1365-ben Phakpa Pelzangpo (1318–1370) helyi fejedelem egy nagy palotát építtetett. Később, Phakpa Pelzangpo fia, Kungpa Phakpa (1357–1412) kibővítette a Gyantse komplexumot, és ide költöztette át a királyi rezidenciát.
1967-ben, a kulturális forradalom idején a kínaiak dinamittal robbantották a falait, de erről a viharos időszakról nem sokat írtak. A dzongot azóta fokozatosan helyreállították.

A Palcho kolostor története a 9. századra vezethető vissza, amikor a korábban is említett Pelkhor-tsen, itt élt, ezért a kolostort Pelkor Chode-nak nevezték el.
A Tsuklakhangot, a kolostor fő templomát 1418–1428-ban építtette Rabten Kunzang Phak, Gyantse második hercege. A Kumbum vagy Tashigomang építése 1427-ben kezdődött és 1437-re fejeződött be, szintén az ő nevéhez fűződik.
1959-ben, a kínai uralom elleni lázadás során részben megsemmisült. A kulturális forradalom idején újra feldúlták, de azóta nagyrészt helyreállították. A felkelés előtt 1520 szerzetes élt, de mára kevesebb mint 80.

Tibetben a vallási festmények többféle formában jelennek meg, beleértve a falfestményeket, a thangkát (szent képek, amelyek feltekerhetők) és a rituális célokra vagy a háztartási szentélyekben való elhelyezésre szolgáló miniatűröket.
A thangka (tangka, thanka vagy tanka) lehet festmény (pamutra vagy selyemre) lehet hímzett vagy applikált motívum.
Ezek általában egy buddhista istenséget, jelenetet vagy mandalát ábrázolnak. A thangkákat hagyományosan keret nélkül, száraz helyen feltekerve tartják, kényes természetük miatt.
A legtöbb thangka viszonylag kicsi, a nagyobbak több négyzetméteresek és a vallási ünnepek keretében a kolostor falán láthatóak. Itt hatalmas thangkákat láttuk, jakbőrbe tekerve. Lehetett bent fényképezni, de fizetni kellett érte.
A kolostor fő látnivalója Shakyamuni Buddha gigantikus szobra, amely körülbelül 8 méter magas és 14 000 kilogramm rézből készült.

A kolostor a han, a tibeti és a nepáli építészet fúziója. A komplexum legszembetűnőbb épülete a sztúpa, Gyantse szimbóluma, a Bodhi Dagoba, amelyet népi nevén „Kumbum”-nak neveznek, ami “százezer szentkép”-et jelent. A legtöbb festmény a sztúpa építésének idejéből származik.
Valószínűleg a legszebb és legegyedibb sztúpa Tibetben.
35 méter magas, kilenc emelete van, az első öt négyzet alakú, míg a többi kör alakú, piramis alakot kölcsönözve az építménynek.

Minden szinten egyedi kápolnák sorakoznak, összesen 76, amelyeket a tibeti művészet legkiválóbb falfestményei diszítenek, élénk színekkel és naturalista stílusban. A képek szimmetrikus történetek amelyek magukba foglalják a tantrák teljes spirituális útját és fokozatait.
A Kumbum tulajdonképpen egy háromdimenziós mandala, amely a buddhista kozmoszt ábrázolja. Célja, hogy segítse az egyént a megvilágosodás útján.

Három buddhista irányzat, nevezetesen Sakyapa, Kadampa és Gelugpa képviselteti magát itt.

Élet a Palcho kolostor udvarán: van aki hajat fon, mások illatos füveket égetnek, sztúpát kerülnek, imádkoznak.