Hogy egy kicsit kiszabaduljunk Shanghaiból, lerepültünk pár napra Shenzhenbe. Négy napot foglaltam a szállodában, de 2 nap múlva visszajöttünk.

Féltünk, hogy nehogy lezárják a várost a járvány miatt és ottragadjunk, vagy ha visszajövünk Shanghaiba karanténba zárjanak. Jól döntöttünk, pár nap múlva a hatóságok vesztegzárat rendeltek el. A vállalatokat arra utasitották, függesszék fel tevékenységüket, vagy oldják meg munkavállalóik számára az otthoni munkavégzést. Átmenetileg szüneteltetik a buszok és a metró közlekedését, a város lakóit pedig felszólították, hogy csak a napi szükségletek beszerzésére hagyják el otthonukat.  

Shenzhen, Kína déli részén fekszik, Guangdong (a portugál átírásnak köszönhetően Kanton) tartományban, melynek déli része határos a Hong-Konggal. A körülbelül 30 ezres település, a Kowloon–Kanton vasútvonalnak köszönhette fejlődését. 1979-ben elnyerte a városi rangot és 1980-ban kijelölték az első különleges gazdasági zónaként. Azóta a világ egyik leggyorsabban fejlődő városa, valamint az ország legforgalmasabb kikötője. Shenzhen a fő pénzügyi centrum és külföldi befektetések központja Dél-Kínában. A városban található a shenzheni tőzsde, és számos high-tech cég, például a Huawei székhelye.

Meleg, párás szubtrópusi éghajlata van, múlt héten, kellemes 25 fok volt napközben.
Szokás szerint összeírtam a látnivalókat, de még a felét sem sikerült kipipálni, mert beütött a crack, pontosabban a covid.
Nagyon gyorsan emelkedtek a fertőzött számok, talán már akkor közepes kockázatú terület volt, amikor megérkeztünk, de ezzel csak akkor szembesültünk amikor nem akartak beengedni a szállodába friss PCR teszt nélkül. Mutattuk az utazás előtt, vagyis előző nap készült teszteket, de azt először nem fogadta el. Mondtuk, hogy a reptéren is teszteltek leszálláskor, de annak az eredményét még nem küldték el.
Nehezen sikerült megértetni vele, hogy nem telt el 48 óra amióta a teszt készült és negativ. Azzal a feltétellel engedtek fel, hogy másnap reggel tesztelni megyünk.

Teljesen másfajta zöld kódot generál az ottani QR kód, mutatja rajta a következő tesztelésig hátramaradt órák számát is, ott ugyanis 2 naponta tesztelnek mindenkit. A teszt ingyenes, gyorsan megy, de megiscsak oda kell menni, sorba állni…stb. Nem a legvidámabb ezzel tölteni a vakáció drága óráit.

Két kerület volt igazán veszélyesnek nyilvánítva, egyik az ahol mi laktunk, azért mert közel van a Hong Kongi határhoz és allitólag onnan hozzák át a vírust, sokan átszöknek. Ezt nem igazán értettük, miért kéne egy szabad, különleges igazgatású területről átszökni ide??

Az első nap megmaradt részében felfedeztük a környéket, sétáltunk egy szép parkban, és elmentünk egy DongMenTing MeiShiCheng nevű helyre ahol  állítólag vásárolni és kajálni lehet, de a mérleg inkább az előbbi felé billent, így egy utcai falatozóban vettünk valami kis esti nasit.

Másnap a The Window of the World (A Világ ablaka) vidámpark volt betervezve. Tesztelés után, rögtön odametroztunk.
A 48 hektárnyi területen, körülbelül 130 reprodukciót lehet látni a világ leghíresebb turisztikai látványosságairól. Néhány épületet elég szépen sikerült lemásolni, míg mások áldozatául estek a kínai igénytelenségnek.
A 108 méter magas Eiffel-torony a park minden részéből látszik, tőle nem messze a Diadalív, a római Colosseum, a pisai ferde torony, a londoni Tower, az Akropolisz…stb. próbálják megidézni a klasszikus európai kultúra látványat.
Távolabb a piramisok, a Szfinx, a Tádzs Mahal csendben várja a látogatókat. A tipikus afrikai falvak után Óceániába érkezik a látogató, ahol az egyedi stílussal büszkélkedő Sydney Operaház az egyik nevezetesség.
A Niagara-vízesés zúgása és a Grand Canyon Amerikába kalauzol, ahol később Manhattan felhőkarcolói is feltűnnek.