Shanghai Napló

A Huaihai és a Wukang utcák kereszteződésében áll egy bérház, amely sok mindent látott fennállása óta: túlélte a kínai polgárháborút, a kulturális forradalmat, a történelem és emberi sorsok szemtanújaként megannyi érdekes történetet tudna mesélni.

Nekünk magyaroknak annyiban érdekes, hogy a Besztercebányán született, szlovákiai magyar építész, Hugyecz László (1893–1958) tervezte. A megbízást az International Savings Society nevű társaságtól kapta, amely a külföldi koncessziók alapján működő vállalatok nyugati alkalmazottainak szánta.

A Wukang út és a Xiafei út kereszteződésénél lévő keskeny útszakaszt látva, Hugyecz teret adott játékos leleményességének és tehetségének, létrehozva ezt a hajóra emlékeztető, francia reneszánsz stílusú épületet, amelyet az I. világháborúbeli Normandie csatahajó ihletett.
1924-ben fejezte be és akkor a város leghíresebb épülete volt. Normandie Apartments-nek hívták. (1953-ban nevezte át az önkormányzat “Wukang Mansion” -nak).

A betonépület 30 méter magas, 8 emeletes, alapterülete 1580 négyzetméter, teljes lakóterülete 9275 négyzetméter. Eredetileg 63 lakás, 30 személyzeti szoba és három lift volt benne.

1942-ig csak külföldiek laktak benne, utána megvásárolta Kung Ling-wei, a gazdag H. H. Kung bankár lánya és azonnal beköltözött.
Akkoriban Shanghai a kínai filmipar központjának számított és a különleges bérház számos híresség körében is népszerűvé vált. Lakói között voltak színészek, színésznők, rendezők: Wu Yin, Wang Renmei (Sanghaj Vadmacskaja becenéven ismert színésznő) Qin Yi, Zhao Dan, Sun Daolin, Wang Wenjuan, Shangguan Yunzhu (Ő a kínai propagandafilmek kedvence volt az 1940-es és az 1960-as évek között, akiről azt is híresztelték, hogy Mao Ce-tung szeretője volt), valamint Zheng Junli színész/rendező. Sun Daolin színész 30 évig élt az épületben feleségével, Wang Wenjuannal, 2007-ben bekövetkezett haláláig.

Mao hatalomra kerülésével, a kulturális forradalom idején (1966–76) a közvélemény az egykor imádott színészek és színésznők ellen fordult. Az ott élő, nyitott gondolkodású művészek és értelmiségiek a várost elsöprő politikai hevület célpontjai lettek, polgártársaik folyamatosan zaklatták őket.
A Vörös Gárda, Anti-Revizionista Torony-nak keresztelte át az épületet, és a helyi lakosok nagy részét az „állam ellenségeként” könyvelte el.
Az üldözöttség elől sok értelmiségi öngyilkosságba menekült. A 8 emeletes épület folyosójáról kiugrani biztos halált jelentett. Az egyik leghíresebb öngyilkosság a filmsztár, Shangguan Yunzhu nevéhez fűződik, aki 1968. november 23-án hajnali 3 órakor leugrott a hetedik emeleti erkélyéről. (A színésznőt előtte súlyosan megverték Mao harmadik feleségének, Jiang Qingnek a követői, és kényszerítették, hogy vallja be kapcsolatát az elnökkel.)

1994-ben az épület felkerült a műemlékvédelem alatt álló történelmi épületek listájára.
2008 -ban a Xuhui kerületi önkormányzat teljesen felújíttatta.

A 2017-es forgalomirányítás korszerűsítése után, 2019-ben az épületet újra felújították. A második emeleten kertet is kialakítottak, ahol a lakosok virágot ültethetnek és tornázhatnak. A négy hónapig tartó restaurálás után, a ház népszerű szelfi-hely lett. Kávézók, éttermek és boltok nyíltak, és a csendes lakónegyed felkapott, forgalmas látnivalóvá változott, ahol most már rendőröknek kell felügyelni hogy a figyelmetlen fotózkodok ne lépjenek le az úttestre.

Annak idején a földszinten található üzletek között volt egy fodrászat, egy kávézó és egy étterem. A filmesek gyakran összegyűltek itt, hogy megvitassák a forgatókönyveket és az előadásokat, és interjúkat készítettek színészekkel és színésznőkkel.
Most az árkádok alatt elegáns boltok sorakoznak: kalapbolt, ajándékbolt, fagyizó, könyv és zenebolt, ahol magyar zeneszerzők képeit is felfedeztem a falon.
A fodrászat is megvan és az egyik legelegánsabb amit valaha láttam.

Akárcsak Hugyecz többi műve, a Wukang épület is Shanghai fontos kulturális örökségének számít, amelyeket az önkormányzat kiemelten kezel.