Shanghai Napló

A tartomany deli reszebe, Yuanyangba elsosorban a rizsteraszok es a nemzetisegi piacok miatt mentunk. Kunmingtol 270 km-t autoztunk, egeszen le a vietnami hatarig.
Ha emlekeztek, amikor Vietnamban voltunk, ellatogattunk az orszag eszaki felebe, a Sapa kornyeki teraszos rizsfoldek es kisebbsegi nepcsoportok miatt. Most kb. 50 km-nyire vietnam eszaki hataratol, hasonlo kornyezetben voltunk.

Yuanyang megye lakossaganak 88 %-ka valamilyen kisebbseghez tartozik, 95 %-uk mezogazdasagban dolgozik. A legtobben a Hani nemzetseghez tartoznak, a tobbiek Yi, Miao, Yao, Dai, Zhuang… es egyeb nepcsoportokhoz. A Hani nemzetisegen belul is vannak elkulonult alcsoportok, pl. Luobi, Luomian, Awu, Haoni, Guohong, Duoni, Baihong Asong, a Yi nep torzsei pedig a Nisu, Bula, Alu, Muji.

Az elmult 1300 evben a Hani nep teraszositotta es muvelte a kornyezo hegyeket. Az 1000-2000 m magasan talalhato teraszok vilaghiruek lettek, az UNESCO Vilagorokseg Bizottsaga 2013-ban felvette a kulturalis oroksegek koze.
A 13 190 hektarnyi terulethez, erdok, falvak, rizsteraszok, valamint a Honghe vizrendszere is tartozik. A hani emberek kulon helyrajz alapjan alakitjak ki a tolteseket ugy, hogy a forrasviz eljusson a foldteruletre. Telen es tavasszal, a kulonleges alakzatu teraszokat viz boritja, aprilisban vetes utan, a foldek olyanok, mint a zold szinu szonyegek, osszel pedig a rizs es az erett koles valtja vilagoszold-, sarga- vagy aranyszinuve a teraszokat.

A legfontosabb teraszok:
Laohuzui (Tiger Mouth) Rice Terrace (850 hektar)
Duoyishu Rice Terrace ( 650 hektaron es 1900 m magasan fekszik), 
Bada Rice Terrace (950 hektaron es 800-2000 m magasan)
Longshuba Rice Terraces.

Szallasunk a Timeless Hostel 4.emeleten ralatast biztositott a teraszos foldekre, viszont sajnos a gyakori esozesek miatt, eleg felhos, paras volt a levego.
A kis faluban mintha megallt volna az ido, a valyoghazak kozti szuk utcakban bivalyok, tehenek, malacok, baromfik setaltak kenyukre-kedvukre. Ovatosan setalgattunk, barmelyik pillanatban szembe johetett nehany bivaly vagy malac. A malacot meg csak kikeruljuk a szuk jardan, de a bivaly mas sulycsoport.
Az allatoknak nincs epitve kulon istallo vagy ol, ok a haz also szintjen laknak, az emberek meg folul. De olyat is lattam, hogy a malacok az emeleti teraszon lofraltak.

A faluban a hegyekbol jovo forrasvizet hasznaljak, nem sporolnak vele, neha egesz nap folyik a csapokbol. Onnan mosnak, mosogatnak, lemossak a jardat miutan vegighaladnak a bivalyok. Nem mintha sokaig tartana, fel ora mulva ugyis arra boklaszik masik haziallat es otthagyja nevjegyet a jardan.
A vizet a jarda melletti, kibetonozott lefolyo vegigvezeti a falun, majd a falu vegen egyenesen a rizsfoldekre, vagy a folottuk levo tarolokba omlik. A baj csak az, hogy a szemetet is beledobaljak a lefolyoba, igy azokat a viz valamilyen szinten elszallitja es a falu aljaba kupacokba rakja. Ott aztan senkit nem zavar, rohad es buzolog az idok vegezeteig. Neha persze a viz utjat is eldugaszolja, amikor arra setaltunk egy bacsika a kis botjaval tisztogatta a patakot. Nem takaritotta ki rendesen, csak kicsit megpiszkalta kinai modra, “aznapra jo lesz” hozzaallassal.

A rizsteraszokhoz 100 yuanos belepot kellett fizetni, ezzel az osszeset meg lehet latogatni. Mi csak harmat neztunk meg, a negyediket mar learattak. Az oszi idoszakban a teraszok zoldes, sargas arnyalatban diszelegnek. 
Ime a Ba Da teraszok:

A Laohuzui rizsfold (Tiger Mouth) olyan mint egy tigris szaja. Nagyon szep felveteleket lattam rola, de most csalodast okozott:

A fotosok altalaban telen keresik fel a rizsfoldeket, amikor a teraszok vizel telt tukorsima felulete, gyonyoruen visszatukrozi a fenyeket. Ime nehany remekmu:

Piaci napot szinte minden kornyezo telepulesen tartanak valamelyik napon. Henrynek elore szoltam, hogy tudakolja meg, Xinjie, Laomeng, Niujiaozhai vagy Shengcun falvakban mikor lesz piac, mert arra mindenkepp szeretnek menni. Alig vartam, hogy lassam a sok szines nemzetisegi viseletbe oltozott embert, fejfedoiket, ekszereiket.
Masnap reggel Shengcunban volt piac. Az elo malacoktol, es baromfiktol, a zoldsegeken es edessegeken at, a ruhakig es ekszerekig mindent arultak ezen a piacon. Annak aki esetleg vasarolni szeretne ott a kozeljovoben, a malac 600 yuan, a csirke 25, a kacsa 35. Fel kg nadcukor 10 yuan, a ruha amit felprobaltam 200 yuan. Alkudni nem sokat lehet. Videon a piac hangulata.

A Hani torzs a gombarol mintazta es epitette meg hazait. Regen valyogteglabol es szalmatetovel, ma mar teglabol, betonbol, kovekbol epitik modern hazaikat. 

Delutan elmentunk a Niu Luopu nevu faluba, amely allitolag tobb mint 100 eves es lathattunk regi epitesu hazakat. A szalmatetos hazak menten, a szokasos gyerek- es allatsereg fogadott, a kosz es rendetlenseg innen sem hianyzott.
Kepek a galeriaban, magyarazat a kepek jobb oldalan:

Legalabb a falu kozepen levo kozos kut korul takarithatnanak:

 A mamik kezimunkalnak, zsinort keszitenek:

A faluhoz vezeto utunk soran azt vettem eszre, hogy rengeteg epitkezes folyik. Az utak menten homok-, ko-, teglarakasok, gepek es emberek robotolnak, hordjak a teglat, torik a kovet, epitik a falakat. Hihetetlen nagy, oszlopos-teraszos hazak epulnek. Legtobbjuk szallodanak nez ki, valoszinu az idegenforgalmat akarjak fellenditeni.
Elegge messze van Yuanyang a megszokott turista utvonalaktol, 2 nap alatt, amig ott voltunk, mindossze egy brit lannyal futottunk ossze, aki Pekingben el. De ez nem baj.
Egyaltalan nem az van, mint Sapaban, ahol buszokkal hozzak-viszik a turista hordakat.
Miert akarjak, hogy itt is az legyen?
Gyanitom a bevetel miatt…de hat mar igy is annyi ember el itt, annyi falvat epitettek…miert kell teljesen kiszoritani a termeszetet?
En megmondom oszinten ledobbentem azon, hogy mennyi telepules van itt a hegyekben. Azt hittem olyan kis falvakkal talalkozunk majd, mint Sapaban. De itt mar egesz varosok nottek ki a suru erdok boritotta domboldalakon.
A fakat kivagjak, a foldet letaroljak, az erdo novenyei, allatai eltunnek, elmenekulnek, egyre kisebb teruletre szorulnak vissza mert az ember terjeszkedik. Az embernek nem eleg ami van. Mindig tobb kell es nagyobb. Minden kell neki!

A fejlodes arnyoldalaival jelenleg senki nem torodik. A szep karsztos tajak leromlanak, a kivagott fak miatt gyakori a hegyomlas, foldcsuszamlas, minden lankasabb taj es hegyoldal mar regen a mezogazdasagi hasznositas vagy az erdoirtas aldozataul esett.
Az infrastruktura fejlesztese, a nyers- es epitoanyag-igenye miatt tajrombolo banyanyitasokhoz vezet.
A novekvo turizmus ujabb terhelest is jelent a kornyezetnek, ami a megmaradt termeszeti taj tovabbi pusztulasat eredmenyezheti. Am ez a turistat nyilvan nem erdekli, nem is tud rola – o csak amulni-bamulni jott ide.
Meg van miben gyonyorkodnie….

Keszitettem par kepet a kocsibol a tormelekkel megszort utrol, az epitkezesekrol. Ott ahol regen meg tigrisek lopakodtak es mokusok ugrandoztak a fakon, most sulyos munkagepek es szorgos kezek irtjak a termeszetet:

Yuanyangbol ujra vissza kellett autoznunk Kunmingba, hogy onnan eszak fele vegyuk az iranyt.
Utkozben megalltunk Jianshui-ban es megneztuk hires ovarosat, valamint meglestuk a budos tofu keszitesenek titkait.
Az ovaros, a regi epuletek es lakohazak muzeuma, tobb mint 1200 eves multra tekint vissza.
A varos megtartotta a hagyomanyos Ming dinasztiabeli (1368-1644) stilust, a teglafalakkal, kaputoronnyal, diszes hazakkal.
Itt van Kina masodik legnagyobb Konfucianus temploma, amely a Yuan-dinasztiaban (1271-1368) epult.

A budos tofu keszitese kivancsisaggal toltott el. Az uzemben tobben dolgoztak, foztek, preseltek, csomagoltak a tofut. Kivulrol futottek a kalyhat, a haz oldala fekete volt a koromtol.
Bent, nagy ustben habzott, fortyogott a szojabab. A surujet kiszedik apro gezkockakba csomagoljak es erjedni hagyjak. Nyaron 2-3, telen 5-6 nap alatt erik budosre.
Aztan megsutik es joizuen fogyasztjak. Hires a jianshui budos tofu, de nem volt gusztusunk megkostolni.

A tofu uzemek utan, tovabbsetaltunk a kis utcakon. Egyszer latom, hogy egyik helyisegnek nyitva az ajtaja es gozfelhok aramlanak ki rajta. Kivancsi voltam mit fozhetnek ott es beleptem. Le is fagytam rogton, annyira, hogy meg fenykepezni is elfelejtettem. A sarokban egy hatalmas ustben fortyogott, mindenfele hus, egesz, felpuffadt csirkek uszkaltak a tetejen meg valami voroses husdarabok beledobalva, a foldon hatalmas talak tele belsoseggel, tudot biztosan lattam, meg...nem is tudom mik voltak meg ott...egy masik talban allkapcsok, amikrol lefott mar a hus, csak a feher csontok viritottak. Neztem milyen allat lehetett...diszno ...vagy talan kutya...eleg nagy csontok voltak. Mindezt par masodperc leforgasa alatt terkepeztem fel, aztan kicsit magamhoz tertem az amulatbol es fenykepezni akartam, de akkor mar ok is talpon voltak es kitessekeltek, meg az ajtot is becsuktak. Nem tudom mit foztek ott, de az biztos, hogy nem feher embernek valo! :)