Az eddigi sikertelen pingvin vadaszat miatt elhataroztuk, hogy most mar mindegy hol latunk majd nehany peldanyt, tengerparton vagy rezervatumban, csak lassunk mar.
Mivel Oamarut tobben ajanlottak, szaguldottunk tovabb eszak fele az 1-es uton, az ocean partjan.
Utkozben meg megneztuk a Moeraki-gombsziklakat, Moeraki es Hampden telepulesek kozotti partszakaszon.
A Moeraki Boulders, szokatlanul nagy, csaknem gomb alaku vagy lekerekitett sziklaalakzatok, amelyek egyesevel vagy csoportosan helyezkednek el a Koekohe Beach nevu homokos fovenyen.
Az elso leirasok a sziklagombokrol az 1850-es evekbol szarmaznak, ezek alapjan lassan bekerultek a koztudatba, ma pedig mar kedvelt turistalatvanyossagga valtak.
19. szazadi regi festemenyeken tobb szikla szerepel, de azt olvastam sokan vittek haza kertjukbe a kisebbekbol. Atlagosan 1 meter atmerojuek, de akad koztuk 2 meteres is, sot a legnagyobb 3 meter atmeroju es 7 tonna.
Osszeteteluket vizsgalva, magneziumot es vasat, valamint az oxigen es szen-dioxid izotopjait talaltak meg. A repedeseket sarga es barna kalcit, valamint kis mennyisegu dolomit es kvarc tolti ki, amely a bearamlo talajviz eredmenye.
A szurkes szinu kalcit alakzatok, tobb mint 56 millio evvel ezelott keletkeztek, karbonatok hejas kristalyosodasaval, igazgyongyokhoz hasonloan: a kavicsos, kagylohejas tengerfenekre lassan agyag es sar cementalodott, majd erre 10-15 meter vastag tengeri uledek rakodott. A gyakori foldmozgasok miatt a terulet megemelkedett es a szel, meg a viz lekoptatta a puhabb retegeket igy a golyok felszinre kerultek.
A kolabdak utan siettunk tovabb a pingvinekhez. Naplementekor feltunt Oamaru latkepe:
Tengeri madarak delutan a stegen:
Oamaru-ban van egy partszakasz, amely egy eleg nagyszamu, 150-200 kek pingvin feszkelohelye. A Nemzeti Park dolgozoi vedik a ragadozoktol a teruletet, kis feszkeket epitettek itt a pingvineknek es hosszu, turelmes munkaval odaszoktattak oket.
A kolonia egesz nap az oceanon kutat taplalek utan, csak naplemente utan usznak ki a biztonsagos partra a feszkukhoz. Ilyenkor lehet oket megfigyelni.
Megvettuk a jegyeket, 21 dollar/fo (kb.13 euro/fo) es vartuk a nagy pillanatot. Elhelyezkedtunk a ket oldalon kiepitett lelatok egyiken es mereven bamultuk a habokat. Kozben fejtagitast tartottak a park dolgozoi: a pingvinekrol meseltek, kertek hogy maradjunk csendben amikor partot ernek es semmikepp ne fotozzunk, mert a vaku elijeszti oket.
A kek pingvin a fold legkisebb pingvin faja, 30–40 centimeter magasra no, testtomege 1- 1,5 kilogrammig gyarapodhat. Csore 3-4 centimeter hosszura nohet. Tollazata felul sotetkek, illetve kekesszurke, alul feher.
Lassan kozeledett az este, mar teljesen atfagytunk a huvos szeltol. De nem adtuk fel!
Aztan egyszercsak apro fekete foltokat vettunk eszre a hullamok hatan. Hosszu percekbe telt amig a part kozelebe ertek, a lelatokon felkapcsoltak a fenyeket es mindenki elcsendesedett.
Eloszor a felderito egyed ugrott partra, sokaig nezelodott, bukdacsolt a sziklakon, aztan mivel nem adott le semmilyen veszjelzest, jottek utana a tobbiek is. Nagyon aranyosak ahogy tipegnek, ugrandoznak a sziklakon, aztan megallnak, par percig szemlelik az oket bamulo tomeget, majd egyik elindul es uccu neki, a tobbi is koveti, iszkolnak befele az elkeritett teruleten levo feszkekhez. Mindegyik megtalalja a sajatjat, van amelyik parjaval, masok maganyosan kemlelnek kifele a kis lyukbol.
A tiltas ellenere csinaltam par fotot es videot vaku nelkul, de mivel gyorsan kellett kattintani, kabat alol, es a felhomaly sem segitett, eleg gyengek lettek.
Az alkalmazottak nagyon figyeltek bennunket, tobben kozenk keveredtek es abban a pillanatban szoltak, amint meglattak, hogy matatsz a gepen.
Egyikuk a pingvineket szamolta, amikor megerkezett az osszes bejelentette, hogy aznap 200 egyed erkezett haza.
Amikor masnap megerkeztunk Timaru-ba, mar csaknem 200 kilometerre hagytuk magunk mogott Dunedint.
Itt kellett leterni az 1-rol es balra fordulni a 8-as utra, hogy elerjuk a Cook hegyseget.
Timaru kikotoje:
Szokasunkhoz hiven vegigsetaltunk a foutcan, kaveztunk, fenykepezgettunk.
Nem idoztunk sokat a varosban, mert alig vartuk, hogy a hegyekbe erjunk. Most jo idonk igerkezett, talan szerencsenk lesz es turazas mellett fel tudunk repulni a csucsra is.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.