Shanghai Napló

Az élet ajándékaként egy ideig Shanghai a lakóhelyünk, itteni életvitelünket, tapasztalatainkat, élményeinket szeretném megosztani elsősorban családainkkal, barátainkkal, illetve hasznos útleírásokat, tippeket adni az utazóknak.

Szállások világszerte

Ha itt kattintasz az AGODA-ra vagy a BOOKING.COM-ra, olcson tudsz szallast foglalni es a blogot is tamogatod.

Accomodations

Booking.com

Autó bérlés!

Légszennyezettség

Időjárás

booked.net

Friss topikok

  • Vadrozsa: @_Toto_: Koszonom! Ez is jo mondas, tetszik :) Most is itt vagyok, eszaknyugati allamokban csavar... (2024.02.16. 17:20) India
  • gigabursch: Nagyon klassz lett, köszönöm! Ha van még, ne tartsd vissza! (2023.12.19. 16:27) Urumqi
  • Vadrozsa: En koszonom, hogy olvasod es ertekeled! :) (2023.10.03. 10:13) Turpan
  • gigabursch: Szép lehetett (2023.10.03. 01:59) Tianchi, avagy a Mennyei tó (Heavenly Lake)
  • gigabursch: Köszönöm, tetszik ez a sorozat! (2023.09.27. 00:55) Tashkurgan

Címkék

allatvilag (2) Brunei (1) bucsu (3) Cat Ba Island (1) Chongqing (2) Covid (6) Cu Chi alagutak (1) Dali (1) Del-Korea (4) Dengfeng (5) epiteszet (19) Expo terulete (1) fejlodes (3) fesztivalok (3) Fulop-szigetek (5) gasztronomia (23) Golden Bridge (1) gondolatok (15) Guilin (4) Guoliang (1) gyumolcsok (1) Hainan (1) Haiphong (1) Hangzhou (1) Hangzhou Bay (1) Hanoi (1) Harbin (3) hatosagok (1) Ha Giang (1) Henan (11) hetkoznapok (19) hirek (8) Hoi An (2) Hong Kong (1) Hong Kong es Makao (1) Ho Chi Minh (Saigon) (1) Hudec (3) India (1) ismerkedes (5) Kambodzsa (1) Kashgar (1) kertek (3) kiallitas (5) kinai modra (43) kinai szokasok (4) kinai ujev (1) kirandulas (40) kolbasztoltes (3) kolostorok (5) korhaz (3) kornyezetvedelem (4) kultura (31) Kunming (1) lakas (2) lakasunk es kornyeke (5) legszennyezettseg (1) Lhasza (1) Lhásza (4) Lijiang (1) Longmen-barlangok (1) Luoyang (2) Makaó (1) Malajzia (8) Mekong-delta (1) Mui Ne (1) muveszet (21) muzeumok (13) Nanping (1) Nemzeti Park (1) Nha Trang (1) parkok (10) Peking (6) piac (10) Qingdao (1) Shanghairol (26) Shanghai Botanical Garden (1) Shangri-La (1) Shaxi (1) Shenzhen (1) Suzhou es Tongli (1) Szingapur (1) szorakozas (10) szosszenetek (1) Taiwan (1) templomok (8) termeszet (4) Thaifold (6) Tibet (13) tortenelem (19) Uj-Zeland (14) ujgurok (1) ujsaghirek (11) unnep (13) utazas (101) varosnezes (28) vasarlas (6) Vietnam (21) vizivaros (4) White Horse Temple (1) Xian (2) Xidang (1) Xinjiang (13) Yuanyeng (1) Yubeng (1) Yunnan (7) Yuntai Geopark (1) zene (1) Zhangjiajie (2) Zhujiajiao (1) zoldsegek (1) Címkefelhő

2015.03.19. 04:58 Vadrozsa

Új-Zéland

Ujra eljott a kinai ujev unnepe es mi nem akartunk szobafogsagban tolteni egy hetet, a fulsuketito, orrfacsaro, fustos-budos tuzijatek-haboru miatt, inkabb elutaztunk. Es mivel most ferjemen volt a sor, hogy uticelt valasszon, nem Azsiaba, hanem Uj-Zelandra repultunk.
A kovetkezo bejegyzesekben megprobalom nektek elmeselni kalandos utunkat, elmenyeinket es erzeseinket az utazas soran.
Sajnos, a tobb giganyi kep, a toredeket sem adja vissza annak, amit ott lathattuk.
Sehol mashol a vilagon nincs ilyen elkepesztoen valtozatos gyujtemenye a termeszeti szepsegeknek: hofodte hegyek, tobb ezer eves gleccserek, tiszta folyok, azurkek tavak, forro gejzirek, kulonleges barlangok, szepseges fjordok, aktiv vulkanok, homokos tengerpartok, vegtelen erdok es zold mezok, egzotikus noveny-es allatvilag…

Sokunk emlekezeteben el a foldrajz orai vilagterkep, aminek segitsegevel a kontinensekkel es orszagokkal ismerkedtunk. Uj Zeland akkor annyira tavolinak, kicsinek es elerhetetlennek tunt, hogy meg sem fordult a fejemben: egy napon eljutok oda.
Ez most valosagga valt es utunk soran a termeszetfoldrajzi tankonyv minden oldala megelevenedett: lattunk aktiv vulkanokat, gejzireket, iszapvulkanokat, melegvizu tavakat, fustolgo fumarolakat, morenatavakat, gleccsereket, esoerdoket, opusszumokat, vadnyulakat, siralyokat, papagalyokat, pingvineket, fokakat, lamakat, szarvasokat, struccokat….oslakos maorikat…
A kep jobb also sarkaban, a kis sarga karika jelzi merre van. Meretileg igencsak eltorpul sok orszag mellett.

fold_orsz.jpg
Uj-Zeland pontosan a foldgolyo ellenkezo oldalan helyezkedik el, a deli felteken. Europatol az idokulonbseg 12 oranyi. A foldgolyon ennel tavolabb nem utazhat senki.
Az evszakok is forditva vannak, mint Europaban: tavasz szeptembertol novemberig, nyar decembertol februarig, osz marcius-majus, tel juliustol augusztusig tart.

Ket nagy szigetbol, az Eszaki-es a Deli, valamint harom szigetcsoportbol: Cook-szigetek, Tokelau-szigetek, Niue korallsziget all.

new-zealand-map-big.jpg

 

cook.gif

Cook-szigetcsoportot James Cook angol tengeresz fedezte fel 1773-ban.
13 lakott es 2 lakatlan szigete a Csendes Ocean deli reszen Amerikai Szamoa es Francia Polinezia kozott helyezkedik el. A korallzatonyokon gyongykagylot tenyesztenek.
A Tokelau-szigetek harom korallszigetbol all, lakoi elsosorban a kokuszdio es deligyumolcsok termesztesebol, valamint halaszatbol elnek.
A Niue szigetet 1774-ben fedezte fel Cook kapitany. Itt is kokuszdiot meg gyumolcsot termesztenek. 

Alomszep nyaralohelyek ezek, azurkek tengerrel, kokuszpalmakkal es nadfedeles hazikokkal. Szerintem az osszes poszterkeszito ceg ide kuldi a fotosait.

Na de terjunk vissza a nagyobb szigetekhez amelyeket mi is meglatogattunk. A ket szigetet egy szoros valasztja el, ez is Cook kapitany nevet viseli. 

A szigetek, a telepesek jovoltabol, Hollandia, Zeeland nevu tartomanyarol (jelentese Tengerfold) kaptak nevuket. A maori oslakosok Aotearoa- nak, a Hosszu Feher Felho Foldjenek nevezik.
Legendajuk szerint az Eszaki-sziget Maui isten hala, a Deli-sziget pedig a csonakja. 

Foldunk legelszigeteltebb allama, meg Ausztraliatol is kb.2000 km-re fekszik. A masik legkozelebbi nagyobb szarazfold delen az Antarktisz, eszakon Uj-Kaledonia, a Fidzsi-es Tonga-szigetek helyezkednek el viszonylag kozel. Europatol tobb mint 30 oranyi repulout valasztja el, nekunk Kinabol 19 orat kellett repulni es ketszer atszallni.

A ket sziget 1600 kilometer hosszan terul el a Csendes-ocean delnyugati reszen. 
A nagyobb kiterjedesu Deli-szigeten, hosszaban huzodik vegig a Deli-Alpok nevu lanchegyseg, melynek legmagasabb csucsa, Mount Cook ( 3754 meter) egyben az orszag legmagasabb pontja is. A vulkanikus szempontbol aktivabb Eszaki-sziget legmagasabb pontja a jelenleg is aktivnak szamito Ruapehu tuzhanyo csucsa (2797 meter). 
Geologiai ertelemben a szigetek az ausztraliai es a csendes-oceani lemezek osszeutkozesenek kovetkezteben emelkedtek ki az oceanbol. A ket kereglemez mozgasanak koszonhetoen Uj-Zeland terulete szeizmikusan jelenleg is igen aktiv.

Az orszag deli reszen az oceani es a hegyvideki eghajlat  uralkodik, itt a kozephomerseklet telen 3-12 °C, nyaron 12-22 °C, az eszaki reszen szubtropusi, telen 9-15 °C, nyaron 12-24 °C.
A Deli-sziget  nyugati oldala, a nedves szelek miatt sokkal csapadekosabb, itt akar 5000 mm is eshet evente.
Folyoi rovidek, de bovizuek, eszakon a Waikato (350 km), delen a Clutha (330 km) a leghosszabb.

Az ember megjelenese elott Uj-Zeland teruletet majdnem teljes egeszeben erdo boritotta. Elszigetelt fekvesebol adodoan szamos ritka noveny- es madarfaj (pl. kakapo) maradt fenn. A szigeteken honos novenyvilag mintegy 80 %-a csak itt talalhato meg. Ket deneverfajon kivul nem volt mas szarazfoldi emlosallat. Termeszetes ellenseg hijan fennmaradhattak az erdoket lako nagymeretu, repulni nem tudo madarak pl. kivi, takahe, pukeko, weka.
Itt elt a valaha letezett legnagyobb meretu madarfaj, a moa is, amely valoszinuleg az elso polinez bevandorlok vadaszatainak hatasara pusztult ki. Kigyok vagy veszelyes nagyvadak nem elnek az erdokben, viszont annal tobb rovarfele talalt itt otthonra. Itt el peldaul a vilag legsulyosabb rovarja, az eger nagysagu weta:

giantweta.jpg

Uj-Zeland egyike Foldunk legkesobb benepesult szarazfoldjeinek. Polineziaiak vandoroltak be 500 es 1300 kozott es letrehoztak a maori kulturat.

Abel Janszoon Tasman, holland hajos volt az elso europai, aki 1642-ben felfedezte a szigeteket, viszont csak az angol James Cook nyoman valt ismertte, aki 1769-ben partra szallt es II Gyorgy angol kiraly neveben brit felsegterulette nyilvanitotta.

Az 1790-es evekben megerkeztek az elso foka-es balnavadasz hajok es kisebb telepulesek alakultak ki.
A maorik es a telepesek kozott folyamatos volt a haboruskodas.
1840 februar 6-an sor kerult Uj-Zeland alapito iratanak, a Waitangi Szerzodesnek alairasara, a brit Korona kepviseloi es az eszaki sziget eszaki reszenek maori torzsfonoke kozott.
 A szerzodes kinevezett egy brit kormanyzot az orszag elere, elismerte a maorik tulajdonjogat a foldjeik es egyeb tulajdonuk folott es megadta nekik a brit alattvalok jogait.
Ez a szerzodes azonban maig tarto vitak, perek es ujabbnal-ujabb maori kovetelesek alapja, mert mint kesobb kiderult, az angol es maori nyelvu valtozat jelentosen elter es igy nincs konszenzus, pontosan mirol is allapodtak meg valojaban.
1975-ben letrehoztak a Waitangi Tanacsot, egy allando vizsgalobizottsagot melynek feladata a szerzodes megserteseit vizsgalni es ezek helyrehozasara javaslatokat tenni.

1893-ban Uj-Zeland a vilagon elsokent ad szavazati jogot a noknek.
1931 decembereben valt a Brit Nemzetkozosseg egyenrangu tagjava, ezt azonban az orszag parlamentje csak 1947-ben ratifikalta.
Ma az egyetlen kapcsolodasi pont az Egyesult Kiralysaggal: a fokormanyzo kinevezese. Ez a pozicio az allamelnoki posztnak felel meg, vagyis sokkal inkabb reprezentativ jellegu. A szabadon valasztott uj-zelandi miniszterelnok tesz javaslatot a fokormanyzo szemelyere, amit az angol uralkodo jovahagy. Mindemellett erdekesseg, hogy az angol kiralyno kepe van minden helyi penzen. Azt mondjak, megszokasbol. 
1961-ben eltoroltek a halalbuntetest, 1985-ben bevezettek antinuklearis politikajukat, melynek szellemeben tobbek kozott kitiltja felsegvizeirol a nuklearis energiaval hajtott, illetve atomfegyverekkel felszerelt hajokat is.

A bennszulott maori kultura nem hasznalt femeszkozoket, hasznalati targyait kizarolag kobol es fabol keszitette. A telepesek megerkeztevel a maorik elete es kulturaja is megvaltozott, am gyokereiket a mai napig orzik, megpedig anyanyelvuk apolasan keresztul. A maori szarmazasu gyerekek sajat, osi nyelvukon vegezhetik a kozepiskolat, de az orszag egyetlen orszagos televizioja is maori nyelven szol a nezokhoz.

Az ember megjelenese alapvetoen atformalta a sziget elovilagat. A vadaszo maorik az erdo felgyujtasaval tereltek a hatalmas madarakat, a feher ember megjelenese viszont a maradek erdo nagyreszenek kiirtasat is jelentette: a fat eltuzelte vagy hazat epitett beloluk. Helyukon szarvasmarha es juhtenyesztesbe, gabona es egyeb haszonnoveny termesztesebe kezdett, utakat, kikotot epitett, szoval a szokasos onzo modjan bant el a kornyezettel.

A modern Uj-Zeland mar sokkal tudatosabban igyekszik visszaformalni az elovilagot, hatalmas termeszetvedelmi teruleteket hoz letre, hal, madar, novenyrezervatumokat, ahol az 1-2 ezer evvel ezelotti, termeszetes allapotokat igyekszik visszahozni vagyis hagyni, hogy a termeszet megteremtse maganak ezeket.
A szigetorszag Termeszetvedelmi Miniszteriuma az orszag teruletenek kozel 30 %-at, 80.000 km2-nyi teruletet nyilvanitott vedette, 25.000 km2-nyi teruletet pedig nemzeti parkokka alakitott.
Osszesen 14 Nemzeti Park van, 5 az eszaki, 9 pedig a deli szigeten.

Uj-Zeland terulete 268 680 km2, azaz Magyarorszagnal haromszor nagyobb. Lakossaga 2013-ban 4 475 600 fo volt, tehat nem nevezheto surun lakott orszagnak.

Lakossaganak 30 %-a bennszulott maori, 70 %-a europai szarmazasu, legtobbjuk skot, angol, ir vagy dan felmenokkel buszkelkedhet. 
A legtobb ember kereszteny vallasu, bar a lakossag kozel 40 szazaleka nem tartja magat vallasosnak, nem tartozik semmilyen felekezethez sem.
Hivatalos nyelv az angol, a maori es az uj-zelandi jelnyelv.

Allamformaja alkotmanyos monarchia. Zaszlaja es cimere:

1200px-flag_of_new_zealand_svg.png

coat_of_arms_of_new_zealand_svg.png

Hivatalos penznem az uj zelandi dollar (NZD).
Kirandulasunk ideje alatt az arfolyam: 1 NZD = 0.69 Euro.

dsc_0461.JPG

dsc_0463.JPG

Uj-Zeland modern, fejlett gazdasaga evrol- evre novekszik, ezt a mezogazdasagi termekek exportja, a fellendulo ipar es turizmus biztositja. Fo exportagazatai meg a kerteszet, a halaszat, erdogazdalkodas es allattartas. Legfobb export cikkei: tejtermek, hus, gyapju, fa, hal, gepek. Legfontosabb exportpartnerei: Ausztralia, az Egyesult Allamok, Japan, Kina es Nemetorszag. 

Az uj-zelandi kormany a mai napig pozitiv hozzaallast tanusit a bevandorlokkal szemben,  a nepesseg novekedesenek 1 %-at ok teszik ki. Jelenleg is egyre tobb europai, fokent angol valasztja masodik hazajaul Uj-Zelandot, de folyamatosan novekszik az azsiai orszagokbol bevandorlok szama is.
A keleteuropai blokkbol, sot Magyarorszagrol elvandorolt “uj elet es lehetoseg keresok” is szep szammal telepedtek le itt. Az elso bator magyarok az 1800-as evekben erkeztek, a szabadsagharc utan, kozejuk tartozott Vekey Zsigmond is, aki kesobb az Otago Daily Times riportere lett.
Az 1860-as evekben megjottek az aranyasok, viszont az elso veglegesen letelepedett magyar kolonia 1872 es 1876 kozott erkezett.
A turistak Ausztralia utan, felfedeztek maguknak Uj Zelandot is, es itt toltik a leghosszabb idot, atlagosan 19 napot. Igaz ehhez nagyban hozzajarul a tavolsag is, ha mar odautazik az ember, akkor probal minel tobb idot maradni es ezalatt felfedezni az orszag kulonleges tajait, szepsegeit, szorakozasi lehetosegeit.

Mi 23 napot terveztunk ott tolteni az utazassal eltoltott napokon kivul. Szukseg volt ra, mert mindket szigetet be akartuk jarni.
Az orszag felfedezesere legpraktikusabb a lakoauto berlese, azzal el lehet jutni szinte barhova.
Mi is ezt valasztottuk, hosszas kutakodas, ar- es felszereltseg osszehasonlitas utan vegul a Jucy ceg autojat bereltuk ki 23 napra.
Az orszag arra van berendezkedve, hogy a turistakat teljes mertekben kiszolgalja, ezert oriasi a kinalat, sok a berauto iroda, nem nehez az igenyeknek megfelelo autot talalni.
Ugy gondolkodtunk, a legfontosabb, hogy aludni lehessen benne es esetleg egy kis konyhanak is orulnenk.( Akkor meg nem tudtam, hogy sem idom sem energiam nem lesz fozni.)
Zuhanyzohoz es wc,-hez nem ragaszkodtunk es utolag bebizonyosodott, hogy jol tettuk. A kempingekben ahol megszalltunk ejszakara, mindenhol volt zuhanyzasi lehetoseg, es teljesen felszerelt konyha. A mi kis konyhankbol csak a hutot hasznaltuk, meg a tanyerokat, evoeszkozoket.
Reggelente a konyhan teat foztunk, altalaban felvagottakat, sajtokat ettunk es sok-sok gyumolcsot. Nagyon finom almakat, dinnyet, mezedes sargabarackot, ropogos cseresznyet kostoltunk. Napkozben ha megalltunk egy szep to vagy tenger partjan, a kocsi hatso reszeben elhelyezett kis konyhasztalt kinyitottuk es csodas kornyezetben falatoztunk.
Ha olyan autot valasztunk amiben zuhanyzo es wc. is van, az utazas  vegen nekunk kell a hasznaltviz-es wc. tartalyt kiuriteni es kimosni, ugy lehet visszaadni a kocsit. Ehhez aztan vegkepp nem volt kedvunk. Raadasul wc. tablettakat kell beledobalni par nap utan, ha nem tudjuk idoben uriteni, nehogy gondok legyenek. Pfffujjj, na ez nem hianyzott volna.
Rengeteg, tiszta, jol felszerelt nyilvanos wc. van orszagszerte, kenyelmesen lehet hasznalni oket.

Szoval, az autot lefoglaltuk meg itthonrol interneten. Februar mar nem annyira forgalmas turista szezon, de azert jobb idoben lefoglalni. 23 napra 3800 NZD (uj zelandi dollar) volt, teljes koru biztositassal, GPS-el egyutt. (kb. 2600 euro)
Mivel a JUCY cegtol bereltuk, egyertelmuen Juci lett a neve :)

Mint irtam, Shanghaibol, 19 oras utazas es ketszeri atszallas utan (Hong Kong es Fiji-szigetek) erkeztunk az eszaki szigeten levo Aucklandbe. Eloszor csak Hong Kongig kaptuk a repjegyeket, hogy ott majd ujra csekkoljunk be es ugy kapjuk meg az ut tovabbi reszere a jegyeket. Ez kicsit bosszantott minket, plane, hogy csak 2 orank volt repulot valtani, de aztan kiderult, szerencsenk volt, valoszinu nem volt mar hely a turista osztalyon es a business class-ra szolo jegyeket kaptunk.
Meg soha nem utaztunk elso osztalyon, fulig ert a szank, alighogy elhelyezkedtunk a hatalmas, puha borfotelekben, maris jottek a Fiji Airlanes kedves, mosolygos legikiseroi es hoztak a frissitoket, ragcsalnivalot.
Fiji koktellal koccintottunk es uriasan atneztuk a menut, minden finomsagot megkostoltunk. A fotel, gombok segitsegevel aggya nyithato, igy kenyelmesen pihentunk a leghosszabb, 9 oras utszakaszon. Ejszaka, a Csendes Ocean felett dulo vihar elegge dobalta a gepet, de ilyen kenyelemben ezt is konnyebb volt elviselni.

Leszallas utan a poggyasz ellenorzesnel eldobattak velunk a megmaradt szendvicseket es almakat. Semmilyen gyumolcsot, huskeszitmenyt es egyeb etelt bevinni nem lehet, magas buntetes jar erte.
Atvilagitas utan az utas-es utlevel ellenorzesnel erdekes kerdeseket tett fel a vamtiszt: honnan jottunk, most jarunk eloszor Uj Zelandon, milyen celbol jottunk..stb. ezek meg szokasos kerdesek, …aztan a ferjemet kezdte faggatni, hol dolgozik, milyen cegnel, milyen autot terveznek,/terveztek, …stb. stb., ...arra lettunk figyelmesek, hogy ugyanazt a kerdest tobbszor feltette, kozben szorgalmasan jegyzetelt a kis belepo kartyankra, de csak valami jeleket, szamomra erthetetlen krix-kraxokat…, aztan a vallatas vegen beutotte a belepteto pecsetet az utlevelunkbe. Ekkor kaptuk meg tulajdonkeppen a beutazo-vizumot.
Magyar allampolgaroknak nem szukseges vizum Uj Zelandra, viszont ez az alapos faggatozas akar le is buktathatja azt, aki zavaros vizeken evez.

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: utazas Uj-Zeland


A bejegyzés trackback címe:

https://shanghaibanelni.blog.hu/api/trackback/id/tr167261759

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása