Shanghai Napló

Hanoiban csak 1 napot maradtunk, masnapra lefoglaltuk a 3 napos kirandulast Sapa-ba.
Onnan visszaterve, az utolso 3 napot Hanoiban toltottuk, arrol is irok, de most eloszor a kirandulasrol.

Mar itthon beterveztem Sa Pa varosat es a rizsfoldeket, semmikepp nem szerettem volna kihagyni. Viszont igy az ut vegere mar eleg faradtak voltunk, a sok utazastol, szervezestol,  a hatizsak allando ki- es bepakolasatol.
Egyik szallodaban rutinosan lealkudtuk az eredeti arat 50 $ -ra/ fo es hagytuk, hogy intezzenek mindent helyettunk.

Sa Pa varosa 380 km-re van Hanoitol, ejszakai busszal vittek bennunket. Lehetett valasztani, hogy szallodaban vagy Home stay-ban alszunk, mi az utobbit valasztottuk, aztan megis elkevertek a foglalast es a Summit Hotelben helyeztek el. Nem bantuk meg, eleg hideg volt, nagyon jolesett a szobaban levo agymelegito matrac. Azt gondoltam, hogy huvosebb lesz mint Hanoiban, mivel 1500 meteres tengerszint feletti magassagban van a varos, de 14-15 fokra nem szamitottunk. Sajnos reggelente suru kod takarta a kilatast, delutanra tisztult ki valamennyire.
A Himalaya keleti nyulvanya, a Hoang Lien Son hegylanc uralja itt a videket, legmagasabb csucsa a 3143 m magas Fan Si Pan. 3 napos, vezetett turaval az edzettebb turistak feljuthatnak a csucsra. Ilyen kodben nem lehet latni, tiszta idoben ilyen:

Sa Pa egy csendes hegyi varos, 36.000-es lakossagat leginkabb kisebbsegi nepcsoportok alkotjak: Black H'mong, Red Dao, Dzay, Tay, Giay, Xa Po.
A helyi torzsek kemeny munkaval teraszositottak a domboldalakat, hogy rizst meg kukoricat tudjanak termeszteni. Mindenki a sajat foldjet dolgozza, a huvosebb ido miatt rizst evente csak egyszer tudnak aratni, altalaban szeptemberben. Sajnos mire mi odaertunk a sarga teraszok helyett csak a kopar dombok fogadtak. Igy is szep volt, de nezzetek meg milyen amikor erik a rizs.

Ezen kivul szorgalmasan kezimunkaznak, varrnak, himeznek, faragnak, csiszolnak es az elkeszult disztargyakat a turistakra probaljak tukmalni. A 3 nap alatt, amig ott voltunk, nem lattam olyan not, aki csak all es nem csinal semmit. Mindegyiknek varrotu a kezebe vagy fonalat gombolyit vagy sodor valamilyen szalma-szalakat a testukre akasztott kotegbol...
A varosban is az utszeleken ki vannak teritve a varrasaik, ok ulnek mellettuk a foldon es oltogetik a keresztszemeket.

• 
• 
• 

Elso nap a Cat Cat es Sin Chai nevu falvakba kalauzoltak bennunket, itt el a Black H'mong nepcsoport.

A H'mongok a Miao neptorzshoz tartoznak, ok is Kina deli reszerol menekultek Vietnam, Laosz es Thaifold teruletere. Amikor Thaifold eszaki reszen jartunk, hasonlo falvakat latogattunk. Jellegzetes viseletuk a fekete kendo vagy fejfedo es fekete labszarvedo.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Az idegenvezetonk egy helyi, 21 eves H'mong asszonyka, de rajta kivul egy egesz csapat vart bennunket a szalloda kijaratanal. Meseltek es olvastuk is, hogy mellenk szegodnek, beszelgetni kezdenek velunk es addig kisergetnek, amig vasarolunk toluk valamit. Egesz nap a nyomunkban vannak, ha kell arkon-bokron kovetnek, azert hogy vegyunk toluk egy taskat vagy teritot, esetleg karkotot. Hihetetlen.

Bennunket is elkapott ket fiatalasszony, egyiknek a hatan a kisgyereke es maris ismerkedtunk. Kerdesekkel ostromoltak: hogy hivnak, honnan jottunk, hany gyerekunk van stb.... es termeszetesen otpercenkent eladasra kinaltak portekajukat.

• 
• 
• 
• 
• 

Mondtam neki, hogy kesobb majd vasarolok, csak most reggel erkeztunk hagyjon kicsit korulnezni.

Aztan en kezdtem faggatni az itteni eletukrol. Hol tanult meg ilyen jol angolul, mikor ment ferjhez, mit dolgozik....?
Erdekes dolgokat meselt:
A H'mong lanyok altalaban 8-9 eves koruk ota dolgoznak, az altaluk es a csalad altal keszitett nepmuveszeti targyakat aruljak a turistaknak. Igy tanulnak meg angolul, nem az iskolaban. A faluban van iskola, nem kell fizetniuk erte, a tanitokat az allam rendeli ki, de ha felsobb iskolakba szeretne menni a gyerek, azt fizetniuk kell es nem mindenki engedheti meg maganak.
15-16 eves korukban mennek ferjhez, akkor  a ferj csaladjahoz koltoznek. Amikor gyerekuk szuletik, azt egy eves koraig a hatukon hordozzak, egesz nap kint vannak az utcakon es aruljak a portekat. Ha az 1 evet betoltotte otthon hagyjak. (gondolom anyos vigyaz ra). A ferjeik a gazdasagban dolgoznak, allat-tenyesztessel, rizstermesztessel foglalkoznak. Ok nem beszelnek angolul.
Egyebkent a nepcsoportoknak annyira eltero a beszelt nyelve, hogy nem ertik meg egymast, ezert vietnami nyelvet hasznalnak.
A lany aki ezeket meseli 19 eves es mar 2 gyereke van, a nagyobb 2 eves. Azert szulnek tobb gyereket, hogy legalabb egyik fiu legyen, aki majd otthon marad es eltartja oket oregsegukre. Kinahoz hasonloan, Vietnamban sincs nyugdijrendszer, a gyerekek tartjak el a szuloket.

Amig meselt lassan beertunk Cat Cat faluba. Kicsit olyannak tunt mint egy kirakat falu, az ut mellett vegig ajandektargyakat arusito bodek.
A szegenyes hazak korul mindenfele allat megtalalhato, szabadon koszalnak a bivalyok, a malacok, a kecskek, a tyukok, kacsak, kutyak, macskak....
Koszos, felmeztelen gyerekek ugrandoznak mindenfele es lesik minden mozdulatunkat. Jatekot egyikuk kezeben sem lattam, ugy ertem kis autot, babat vagy barmi mast. Bicikligumikkal, kartyakkal, kovekkel jatszottak.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

A volgy aljaban egy kis vizesenel pihenot tartottunk, kozben neptancosok szorakoztattak:

Masik uton vittek vissza a szallodahoz ebedelni. A kirandulas araban benne volt a napi haromszori etkezes, a Sapa Summit hotelban reggel svedasztalos, delben es este 10-12 menubol allo valasztek allt a rendelkezesunkre, annyit mint itt, nem ettunk sehol a negy het alatt.

A reggeli utitarsaink ott vartak a szalloda elott, mondvan, hogy azt igertuk kesobb vasarolunk toluk. Nem tetszett igazan amit kinaltak, de mivel segiteni szerettunk volna rajtuk, ezert alkudozas nelkul vettunk ket kis taskat.
Delutan szabad program volt, kicsit korulneztunk a varosban es a helyi piacon:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Masnapi gyalog-turank hosszabb volt, reggel 9 kor indultunk, es egy oras ebedszunettel, delutan 3-kor ultunk buszra, azzal vittek vissza a szallodaba.
A Muong Hoa folyo mellett haladtunk vegig, a szemkozti, teraszositott domboldalakat es az imitt-amott elszort viskokat csodaltuk. Mar amennyire a kod engedte.

Volgybe le, dombon fel, szuk osvenyeken, vadviragos reteken vezetett az utunk.
Kozelrol megfigyelhettuk az ontozorendszer kialakitasat a rizsteraszokon. Az ut menten indigo noveny termett, ezt hasznaljak kek festeshez.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Delelott az Y Linh Ho es Lao Chai nevu falvakat latogattuk, ahol H'mongok es Red Dao-k elnek.
A Red Dao kisebbseg Kinabol menekult at a 12-13. szazad kornyeken, a Ming dinasztia uralma es elnyomasa elol. Jelenleg Cao Bang, Lang Son, Tuyen Quang, Ha Giang, Lao Cai es Ta Phin telepuleseken elnek.
Voros fejfedojukrol messzirol meg lehet ismerni oket.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

A falu bejaratanal a mami vizet arult, a tobbiek a foldon ulve szorgalmasan oltogettek. Aztan koszalo bivalyokkal, tyukokkal, malacokkal talalkoztunk.
A faluban mar ki volt a alakitva tobb helyiseg ahol a turistaknak ebedet adnak. Meg le sem ultunk joforman, maris megrohantak a karkotoket arulo kislanyok. A felnottek az etterem elott varakoztak az aldozatokra.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Az ut szelen ajandekboltok kinaltak a portekat: taskak, kobol faragott szobrok, agyteritok, ekszerek..stb. Lefenykepeztem nehany kezimunka mintat is kozelebbrol.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Kicsit setaltunk a kornyeken indulasig. Egyik haznal kukoricat daraltak kezi hajtasu malommal:

Ebed utan pedig atmentunk Ta Van faluba, ahol a Dzay nepcsoport el. Ugyanolyan szegenyes hazak, utcan tartott allatok es utcai szeszfozde. Az iskolajuk viszont szep, uj epulet, a kislanyok ugyesen soportek az udvart.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Tobbeknel lattam egy sotet-piros foltot a homlokukon, kerdeztem a kis csajt mit jelent ez, valami torzsi motivum?

• 
• 

Azt mondta, hogy fejfajaskor a bivaly szarvat atmelegitik es odaszoritjak par percig a homlokukhoz. A szarvbol kiaramlo meleg csokkenti a fejfajast.
Kicsit ketelkedtem benne, inkabb a fajdalom kapu mechanizmus jutott eszembe amikor a nagyobb fajdalom elnyomja a kisebbet. Vagyis, ha a forro szarv egetese erosebb fajdalommal jar, mint az eredeti fejfajas, akkor a szervezet a nagyobb gondra koncentral es ez ido alatt kikapcsolja a fejben az elso fajdalom erzo ideget.

Delutanra visszaertunk a szallodaba, es estig ujra szabad program volt, csak sajnos eleredt az eso. Igy nem maradt mas valasztasunk, mint filmet nezni a szalloda halljaban. A szobabol mar kijelentkeztunk reggel, este ugyanis indultunk vissza Hanoiba.