Shanghai Napló

Hajnali fel 5-kor erkeztunk vissza a fovarosba, alig ismertuk fel, a nappal oly forgalmas es hangos utcakat. Most nema csond borult  a kornyekre, meg mindenki aludt. Hihetetlen, vegre jardan kozlekedtunk, uresek voltak. Ejszakara bepakoltak a kis szekeket, asztalokat, a sok kacatot, a motorokat...teljesen mas kepe volt igy a belvarosnak.

Faradtan elcaplattunk a szallodankig,  de meg nem tudtuk elfoglalni a szobankat, mert csak aznap estetol foglaltam az utolso 3 ejszakat. A Symphony Hotelben laktunk, nagyon kedves es segitokesz volt a szemelyzet, mondtak, hogy adnanak szobat, de telt haz van, viszont 8- kor kicsekkol egyik vendeg, azt gyorsan rendbe teszik es bemehetunk aludni. Biztos lattak rajtunk mennyire faradtak vagyunk. Ez egyik nagy pozitivum meg Azsiaban, hogy nem kell megvarni a deli 12 oras vagy a szalloda szabalyzata szerinti becsekkolasi idot, korabban is atadjak a szobat. Mar csak fel 9-ig kell elutni az idot valahol. Kisetaltunk a to partjara, leultunk egy padra es figyeltuk az ebredo varost.

A Hoan Kiem-to (Visszaadott kard) egy smaragdzold vizfelulet Hanoi kellos kozepen. Deli partja a Francia negyeddel, eszaki pedig a nagy multu ovarossal hataros.
A 10 hektaros teruletet arnyas setany szegelyezi, ahol nyugdijasok, szerelmesek, sakkozok, varosi nepek es turistak toltik szabadidejuket. 
A to kornyeke gyorsan benepesult, szombat leven, kijottek tornazni, kocogni, setalni, beszelgetni...
Ebben nem kulonboznek a kinaiaktol, pont ugy tancolnak, enekelnek, tornaznak mint ezek itt a parkokban. Talan nem olyan hangosak.

• 
• 
• 

 

Hanoit a 6. szazadban kezdtek kiepiteni az itt levo kis falvakbol. Ly Thai To csaszar erodot epittetett es idekoltoztette az udvarat. A Voros-folyo, a Kim Nguu-folyo es a To Lich-folyo osszefolyasanal fekszik, ahol boven termo rizsfoldek biztositottak a gyors fejlodest. Akkor Thang Long, azaz Felszallo Sarkany volt a neve,  Hanoi-nak 1831-tol nevezik. Amikor 1802-ben a Nguyen dinasztia hatalomra kerult, Hueba koltoztettek az udvart, igy politikai hatalmat elveszitette, de a fejlodese toretlen maradt.
1945-tol ujra Eszak-Vietnam fovarosa lett egeszen az amerikaiakkal vivott haboru vegeig, azaz 1975-ig, egyesules utan pedig egesz Vietname. 

Delutan nyakunkba vettuk a varost, setaltunk egyik utcan le-, masikon fel.
Mivel hajdan a hazak szelessege alapjan vetettek ki az adot es nem szabadott a kiralyi palotanal magasabb epuletet emelni, igy Hanoiban is sok a keskeny es alacsony epitmeny, es keves a toronyepulet.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Hanoi-ban a kulvarosok lakoival egyutt 7 millio ember el, ehhez 4 millio motorkerekpar tarsul. Itt is kaotikus a kozlekedes,  nincsenek savok vagy ha vannak is, senki sem torodik vele, ossze-vissza mennek egymas mogott-mellett a bringasok, motorosok, autosok.
Mindezek ellenere nyugisak, nem kiabalnak, nem idegeskednek, raernek. Viszont eleg sokat dudalnak, ami egy ido utan kikezdi az ember dobhartyajat es idegrendszeret.
A legtobben motort vezetnek: a nok magas sarku cipoben, a ferfiak mezitlabas papucsban, kismamak nagy pocakkal, szulok csemeteiket szallitva, szerelmesek osszebujva,  suhancok harman-negyen vihogva, kereskedo az arujat szallitva...
Nagyreszt itt is csak az uttesten lehet haladni, figyelni kell minden pillanatban, minden iranyba, a legjobb az lett volna ha hatul is van szemunk. Mar irtam a Saigoni bejegyzesben, hogy kell atkelni az uton ilyen forgalomban, szerencsere Hanoiban is mukodott, ugyesen kikerultek, senki nem serult. Fo a hatarozottsag, a nyugalom es az egyforma tempo.
Az azsiai ember hajlamos a fel hazat es a fel csaladot felpakolni a motorra, isten tudja miket lattunk mar motoron: a tyukketrectol, a felbevagott vagy eppenseggel elo disznoig mindent felraknak. Ha 2 gyerek van, kettot, ha harom akkor mindharmat, plusz anya, apa es mennek iskolaba, ovodaba, munkaba...

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Mutatom miert nem lehet kozlekedni a jardan: oda pakoljak ki a portekat, parkoljak  a motorokat, foznek, esznek, mosogatnak, kaveznak, kartyaznak, szerelnek, alszanak...stb. Ezek kozul az eves-alvast nagyon szeretik, mint a kinai rokonaik:)

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Amikor tudtunk volna haladni a jardan, akkor tuti elenk allt egy arus es zoldseget, gyumolcsot, cukros fankot, esetleg sult halat kinalgatott. Es nem eleg am egyszer azt mondani neki, hogy: No, thank you!,  tovabb jon utanad, nyomul, meg se hallja, amit mondasz. Mindig rajuk kellett mordulni, hogy vegre abbahagyjak.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Az ovaros nagyon zsuffolt, a szuk utcakon szorosan egymas mellett mindenfele bolt, kozertek, utazasi irodak, szallodak, ettermek, kavezok, sorozok, cukraszdak..stb. A jardak tele vannak mindenfele kipakolt portekaval, lim-lommal. A kereskedok is itt laknak, a bolt emeleti reszen. Olyan minden mintha evszazadok ota nem valtozott volna semmi.
A 13. szazadban a negyed 36 utcajat szakmak szerint felosztottak, es ez a rendszer tobbe-kevesbe fennmaradt. Van peldaul cipos, ezust- es rezmuves utca, sirkoves, selyemkereskedo, femmuves, jatekboltok, viragboltok..stb. Az adott utca neveben benne van, hogy milyen szakma osszpontosul oda. Mindenhol rengeteg ember nyuzsog, nagy a kosz es a rendetlenseg. A szemetet csak kilokik az utca szelere, aztan majd jon valamikor a kukas auto, osszesoprik es elviszik. De addig ott rohad a jarda szelen, emiatt nehol olyan fortelmes buz terjeng, mintha kozepkori sikatorokban jarna az ember.
Este egyik forgalomtol lezart utcaban zeneszek szorakoztattak a jarokeloket:

 

Masnap celiranyosan mentunk megnezni a Ho Si Minh muzeumot, a mauzoleumot, a hajdani Ho Si Minh rezidenciat..stb. A mauzoleum sajnos zarva volt, pedig megneztem volna a nagy nepi hos bebalzsamozott testet.
Ho Shi Minh pozitiv tortenelmi szerepet Vietnamban senki nem kerdojelezi meg. Benne nem csupan kommunista vezetot latnak, hanem azt az embert, akinek eletcelja  az orszag gyarmati sorbol valo felszabaditasa es egyesitese volt. A varosnak ebben a reszeben Vietnam kommunistas arca kerult eloterbe, az ehhez igazodo csunya epuletekkel, voros zaszlokkal, cimerekkel es sarlos-kalapacsos diszkivilagitassal.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Az Egyoszlopos Pagoda ( Chua Mot Cot ) is a kornyeken van, aminek egyediseget az adja,  hogy mindossze egy 125 centimeter atmeroju oszlopon all. A lotuszvirag formaju pagodat a 11. szazadban epitettek, azota a benne levo szazkezu istenno szoborhoz sok, gyermekaldasra vagyo vietnami fiatal zarandokolt el.

• 
• 
• 
• 
• 

Irodalom temploma -Van Mieu (angol neven Temple of Literature) Vietnam elso egyeteme a 11. szazadbol. 1070-ben epittette Ly Nhan Tong kiraly, Konfuciusz filozofus tiszteletere. A templom kepe rajta van a 100.000-es cimletu dongon.
Maga az egyetem leginkabb egy kolostorra emlekeztet, teglalap alaprajzu, egymasba nyilo udvarokkal, alacsony, nyugalmat araszto epuletekkel, szentelyekkel, arnyas fakkal, medencekkel.
Hajdan kozigazgatast es kolteszetet tanitottak fo tantargyakkent, ami jelezte, hogy az irodalom es a hatalomgyakorlas valahogy egymasba fonodott. Komoly felveteli es idokozi vizsgak voltak, a legjobb tanulok kesobb palyazhattak kulonbozo kormanyzoi posztokra, a zarovizsgan pedig maga az uralkodo volt a kerdezobiztos. A sikeresen doktoralt diakok neveit, pontosan 2313 diaket, 116 darab kotablara vestek. A kotablak teknosbeka haton allnak, mivel a vietnami kulturaban a teknosbeka a folytonossag jelkepe.
A birodalmi egyetemen eloszor csak az uralkodo csaladok es nemesek tagjait, kesobb az orszag legjobb diakjait is oktattak. 700 evig mukodott egyetemkent, ma muzeumkent latogathato. A belepo dij 10.000 dong.
Mostanaban a vegzos diakok itt keszitik el csoportkepeiket.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

A Hoa Lo bortont, a franciak epitettek a 19. szazad vege fele, akkor az orszag Francia Indokina resze volt. A kedelyesen hangzo Maison Centrale (Kozponti Otthon) nevet adtak a bortonnek, pedig egyaltalan nem szolgalt ra erre a jelzore, a tulzsuffolt bortonben embertelen korulmenyek kozott oriztek a foglyokat. A 600 ferohelyen 1933-ban peldaul  1430 -an voltak. Itt oriztek a fuggetlensegert kuzdo vietnami politikai foglyokat is, akiket gyakran halalra kinoztak.
Egy kimutatas szerint 1920.06.30-1921.06.30 kozott, vagyis 1 ev alatt 83 fogoly vesztette eletet kulonbozo betegsegekben, legtobbjuknek magas laz okozta a halalat.
A Hoa Lo tulajdonkeppen az utcarol kapta nevet, amely abban az idoben tele volt szenet es fat arusito boltokkal. Ezert forditjak meg "Pokol lyukanak" vagy "Kalyhanak" is.
1967 utan ujabb szarnyat nyitottak meg az amerikai hadifoglyok reszere, ahol azokat az amerikai pilotakat oriztek, akik bombaztak Vietnamot. Ok neveztek el a bortont, kesernyes humorral Hanoi Hiltonnak. A szabalyok es a foglyok kezelese a 60-as evek vegen kezdett enyhulni es Vietnam akkor kezdte betartani a Genfi egyezmeny egyik kovetelmenyet ami a foglyokkal valo tisztesseges es emberseges banasmodra vonatkozik.

Babukkal van rekonstrualva hogyan ultek a foglyok egymas mellett szoros boka-beklyokba, a maganzarkak szukos egyszeruseget, kepek orokitik meg a gyakran hasznalt nyaktilot, es a guillotine-t.
Az amerikaiak borton-elete a kepek szerint nem volt olyan borzaszto: Karacsonyt unnepelnek, sakkoznak, olvasnak, biliardoznak, fat ultetnek az udvaron stb. Amikor a haboru utan, 1973 februar 12-en szabadulnak, mindannyian ajandekot kapnak.
A pilotak kozul talan John McCain neve csenghet ismerosen, hiszen o kesobb kormanyzo lett es 2008-ban elnok-jelolt. 2000 aprilisaban meglatogatta a bortont.
A bortonbe a belepo 20.000 dong/ fo. (kb.1$)

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Long Bien egy tortenelmi jelentosegu hid, amely a Voros folyon keresztul osszekoti Hoan Kiem es Long Bien keruleteket.
1899-1902 kozott epult ket francia epitesz (Dayde & Pille) es tobb mint 3000 munkas segitsegevel.
2.4 km-es hosszaval abban az idoben egyik leghosszabb hid volt Azsiaban. Paul Doumer hid volt az akkori neve, Francia- Indokina fokormanyzoja utan. A haboru alatt kemenyen bombaztak, mivel ez volt az egyeduli osszekoto Hanoi es a Haipongi kikoto kozott.
A haboru utan valamennyire kijavitottak, de most is eleg rozoga allapotban van, raferne egy eros felujitas. Vonatok, motorosok es gyalogosok hasznalhatjak. A hid alatt szegeny csaladok elnek, akik videkrol koltoztek be a fovarosba. Atsetaltunk a hidon, a folyon latni lehet nehany uszo hazat. 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Nemzeti Tortenelmi Muzeum
Az 1925-32 kozott elkeszult csodalatos epuletben korabban az École Française d’Extrême Orient szekelt, ma a Nemzeti Tortenelmi Muzeum kiallitasa lathato.

Egyik resze a franciak ellen vivott haborut taglalja kepekben, dokumentumokban, masik a Dong Son kultura bronz targyait, hindu szobraszatot a Khmer es Champa kiralysagokbol, vietnami csaszari ekszereket es egyeb relikviakat mutat be. Nagyon nagy a muzeum, tobb orat kell raszanni. Belepo 40.000 dong/fo, fenykepezni nem lehet!

A kaverol emlitest kell tennem, egyreszt mert ilyen meregeros kavet eletunkben nem ittunk, masreszt egyik kavefajta szarmazasa igen erdekes.
Azert eros a kavejuk mert masfajta felszerelesuk van a fozeshez: egy femszuro, amit kozvetlenul a poharra tesznek, belerakjak a durvara orolt kavet, raontik a forro vizet, ami lassan atcsopog a szuron. Leginkabb suritett tejjel isszak, amitol meg finomabb lesz. Nehany helyen enyhen csoki ize volt a kavenak, probaltuk kinyomozni melyik fajtabol foztek, de lehetetlen volt. Nem ertettek mirol beszelunk. Nagyon sokfele kavejuk van, es nem olcsok.

A legdragabb viszont az a kave amit a cibetmacskak urulekebol gyujtott kaveszemekbol keszul. A fakon elo, indoneziai cibetmacskafele (kozonseges palmasodro) megeszi az erett kavebabot, ami a beleken keresztül, urulekkent tavozik. Ezek utan a vallalkozobb szellemu oshonosok ovatosan kikapirgaljak a kaveszemeket a cica szekletebol.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

John Martinez, jamaicai kaveguru elmondasa szerint a civet kituno, jellegzetes es titokzatos izet a macska specialis olajat termelo mirigyeitol kaphatja. Persze, ma mar rengeteg a hamisitvany. A cibetmacskakat nyomorusagos korulmenyek kozt tartjak kis ketrecekben, ahol egesz nap kaveszemek ragcsalasaval es uritesevel kell foglalkozniuk.
Szoval ez a Kopi Luwak, mas neven civet coffe, aminek kilonkenti ara 600 amerikai dollar es egy csesze kave altalaban 30$ korul mozog.
Tobb azsiai orszagban is eloallitjak mar es termeszetesen mindenhol azt mondjak, hogy az ovek eredeti.
Mi nem vettunk cibetmacskas kavet es meg csak meg sem kostoltuk, nem dolunk be az ilyen meseknek. A piacokon lepten-nyomon kinaljak a macskas kavet, de biztosan nem az van benne. A tudatlan turistat konnyu atvagni.

Kedvenc ettermunk Hanoiban az Aubergine Cafe Restaurant lett, a Hoan Kiem utcaban. Isteni finom roston sult padlizsant keszitenek, mi minden este azt ettunk, mindig mas fofogassal kombinalva. Nehany kep a kajakrol varosszerte.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
•