Vietnamot mar regota terveztuk meglatogatni, de valahogy mindig elmaradt. Most kihasznaltuk az egy hetes kinai unnepet es gyorsan elutaztunk felfedezni. Az elozetes kutakodasaim alapjan sok latnivalo igerkezett ezert egy honapos turara keszultunk fel.
Ugy gondoltam egyik deli nagyvarosba Saigonba, repulunk, onnan majd lassan haladunk eszak fele, utba ejtve a latnivalokat es majd a fovarosbol, Hanoibol repulunk vissza. A ket varos kozott 1612 km a tavolsag, es mivel neha kiteroket tettunk, meg cikk-cakkba is haladtunk, kb. 2800-3000 km-t buszoztunk. Ha repulore ulunk, lemaradunk a hutokamra homersekletu, ejszakai alvos buszok kenyelmetlen orairol, a helyiek nyugodt hortyogasarol, hatalmas meretu poggyaszairol, amiket csak a folyoson lehet elhelyezni (azokon minden alkalommal at kell tornazni magad, vagy orra bukni, kinek ahogy sikerul), a velunk egyutt szenvedo kulfoldiek meseirol, tapasztalatok megosztasarol, a durva buszsoforok lokdoseserol, aki nem engedi, hogy leszalljunk pisilni,.... az arusok, a fuvart es szallast kinalok hadatol, akik elleptek bennunket amint megerkeztunk egy adott varosba,.... a szemunk elott elsuhano gyonyoru tajrol, a zold rizsfoldekrol, a vietnami kalapos emberekrol akik a mezon dolgoznak, a bekesen legeleszo bivalyokrol, es feher hosszu labu kocsagokrol,.... a tengerrol amely egyik utunkon vegig elkisert, a hatalmas hegyekrol, kodsapkat viselo kopar sziklakrol, amelyek gyomran atszaguldott az alagut, .... a tarka hazikokrol, szegenyes viskokrol, utcan ugrandozo mezitlabas, koszos gyerekekrol, az eszeveszett motoros forgalomrol, a rossz, docogos autoutakrol.... es megannyi egyeb kalandrol. Ezt nem engedhettuk meg magunknak :)
Mindig is azt vallottuk, hogy ugy ismerunk meg egy orszagot es nepet, ha veluk egyutt eszunk, alszunk, utazunk...
Egyik legszinvonalasabb busztarsasag a Phuong Trang, kicsit dragabb mint a tobbi, viszont uj, kenyelmes, wifivel rendelkezo buszai vannak es a szolgaltatas hibatlan. Erted jonnek a szallodaba es adott varosba erkezeskor elvisznek a szalloda portajaig. Sajnos csak a deli reszen uzemelnek, eszakabbra haladva mas busz-tarsasagokra szorultunk.
Az alabbi terkepen bejeloltem a varosokat piros pottyel, a fekete vonal az utvonal nagyjabol. Tehat delrol, Ho Si Minh (Saigon) varosabol indulva, Dalat, Nha Trang, Hoi An, Da Nang, Hue, Ninh Binh, Ha Long, Hanoi, Sapa....majd ujra vissza Hanoiba.
Mivel terjedelmes lenne mindent egybe leirni, ezert kulon varosokra osztom a bejegyzest.
Mielott elkezdenem, tegyuk meg szokasos tortenelmi visszapillantasunkat, hogy jobban megertsuk az orszag jelenlegi fejlettsegi szintjet, nepenek lelkuletet.
Terulete a paleolitikum, vagyis pattintott-kokor ota lakott, regeszeti leletek szerint, civilizaciojanak tortenete a korai bronzkorban kezdodott. Az okorban tobbnyire kinai uralom alatt allt, a X. szazadban kivivta fuggetlenseget es viszonylagos beke es aranykor kovetkezett, amelyben terjeszkedtek del fele, meghoditottak a kambodzsai Khmer birodalom egy reszet.
Az Ujkorban lazadasok sora ontotte el az orszagot, csaszarok jottek-mentek, negy evtizedes polgarhaboru utan a Nguyen csalad egyik leszarmazottja Nguyen Anh segitsegul hivta a franciakat, egyesitette az orszagot es megalapitotta a Nguyen dinasztiat.
A franciaknak nem volt eleg, hogy betettek a labukat egy gyonyoru es termeszeti kincsekben gazdag orszagban, maris tobbet akartak belole. 1859 es 1885 kozott sorozatos katonai hoditasokkal gyengitettek az orszagot, amely vegul Francia- Indokina resze lett.
A francia igazgatas jelentos politikai es kulturalis valtozasokat hozott a vietnami tarsadalomban. Nyugati jellegu modern oktatasi rendszert alakitottak ki, es szeles korben propagaltak a keresztenyseget.
A lakossagot az erdok kiirtasara fogtak, az igy keletkezett teruleteken dohanyt, kavet, teat, indigot termesztettek es exportaltak. Egyre inkabb labbal tiportak a polgarok igenyeit es jogait, ezert szamos nacionalista politikai mozgalom szervezodott. Ezek egyik vezetoje Ho Si Minh volt.
A franciak a II. Vilaghaboruig tudtak fenntartani uralmukat gyarmatuk felett, 1941-ben megszalltak a japanok.
Ekkor erosodott meg a Ho Si Minh vezette Viet Minh- kommunista es nacionalista felszabaditasi mozgalom. 1945-ben megszalltak Hanoit es ideiglenes kormanyt hoztak letre. Franciorszag nem nezte ezt tetlenul, csapatokat kuldott a francia uralom visszaallitasara igy kitort a haboru, amely 1954 julius 20-ig tartott. A Viet Minh sulyos vesztesegeket szenvedett, a kinai es szovjet tamogatas ellenere allomanyanak harmadat elvesztette.
A tuzszunet kihirdetese utan Genfben targyalasok kezdodtek. A francia gyarmati kozigazgatast felszamoltak, Francia Indokinat feloszlattak. Vietnamot ketteosztottak: az eszaki reszen megalakult Ho Shi Minh Vietnami Demokratikus Koztarsasaga, delen pedig Bao Dai csaszar Vietnam Allama. A ketto kozott a 17. szelessegi fok menten demilitarizalt ovezetet hoztak letre.
Amerika nem birta ki, hogy ne avatkozzon bele, eltavolittattak a csaszart es helyette Ngo Dinh Diem lett a Vietnami Koztarsasag elnoke.
Diem katolikus volt, kormanya elojogokat biztositott a katolikusoknak. Betiltotta a buddhista zaszlo hasznalatat, pagodakat tamadott meg, zavargasoknal a tomegbe lovetett. 1963-ban buddhista valsagnak nevezett tomegtuntetesek kezdodtek.
Az amerikaiak viszonya megromlott Diemmel, majd puccs kovetkezett, amelyben Diemet meggyilkoltak. Halalat katonai puccsok sorozata kovette, ekkor ertek el elso gyozelmuket a kommunistak.
Amerikanak ez nem tetszett, semmikepp nem akartak atengedni az orszagot a kommunista rezsimnek, ezert meg tobb katonai tanacsadot es katonat vezenyeltek a tersegbe 1965-1973 kozott.
A szarazfoldi hadmuveletek nagyobbreszt Del-Vietnamban, tovabba Kambodzsa es Laosz hatar menti teruletein folytak. Az amerikai katonai tanacsadok altal kikepzett Del-Vietnami Hadsereg csapatai probaltak felszamolni a delen az esoerdokben es a kiterjedt fold alatti alagutrendszerekben bujkalo es a videki falvakat uralo gerillak csapatait.
Az amerikai bombazok a teljes eszak-vietnami ipart leromboltak, bar a szovjet es kinai gazdasagi es katonai tamogatas miatt ez nem rengette meg az orszagot.
A haboru alapvetoen Vietnam ujraegyesiteseert folyt, amely soran ideologiai alapon Kina es a Szovjetunio a kommunista Eszak-Vietnamot, mig az USA Del-Vietnamot tamogatta. A ket kommunista nagyhatalom a delkelet-azsiai befolyasert egymassal is versengett, az USA pedig a kommunizmus ternyereset probalta megakadalyozni.
A hatterben folyamatosan zajlottak a nyilt es titkos targyalasok a felek kozott, de evekig nem jutottak megegyezesre. Az USA probalta a deli orszagresz fuggetlenseget elerni, de eszak nem volt hajlando engedni kovetelesebol, miszerint minden kulfoldi katona hagyja el az orszagot, szunjon meg az orszag ketteosztottsaga es tartsanak valasztasokat.
Az amerikai es az eszak-vietnami kuldottseg vegul a del-vietnami kuldottseg tudta nelkul 1972-ben megallapodott. Az amerikai vezetes mar 1968-ban eldontotte, hogy kivonul a tersegbol, de mindezt a leheto legkisebb presztizsveszteseggel szerette volna elerni. A bekeszerzodes alairasa utan az Egyesult Allamok 1973-ban ki is vonult az orszagbol.
A tamogatas nelkul maradt Del-Vietnam ereje megtort, az eszakiak a bekeszerzodest megszegve 1975-ben lerohantak es elfoglaltak a deli fovarost. A ket orszag 1976 julius 2-an, Vietnami Szocialista Koztarsasag neven hivatalosan is egyesult.
Az orszag zaszlaja es cimere:
A harcok soran becslesek szerint 3–5 millio vietnami halt meg, illetve 58 000 amerikai vesztette eletet.
Amikor a kommunistak atvettek a hatalmat, betiltottak a tobbi politikai partot, bebortonoztek a tisztviseloket es katonakat, majd atnevelo taborba kuldtek oket. Kollektivizaltak a mezogazdasagot es a gyarakat. A haborutol elpusztitott orszag lassan epult ujja, a kommunista rezsim sulyos humanitarius es gazdasagi nehezsegekkel szembesult.
1979-ben a vietnami hadsereg megszállta Kambodzsat es eltavolitotta a hatalombol a voros khmereket. Emiatt megromlott a viszony Kinaval, amely rovid idore betort Eszak-Vietnamba 1979-ben. Vietnam 1989-ben vonta ki csapatait Kambodzsabol.
1986-ban tortenelmi valtozas kovetkezett be. A Kommunista Part szabadpiaci reformokat vezetett be. Az allam hatalma valtozatlan maradt, de lehetove valt a mezogazdasagi uzemek es mas vallalkozasok magantulajdona, leepitettek a korlatozasokat es batoritottak a kulfoldi tokebefektetest. Vietnam gazdasaga jelenleg a leggyorsabban novekvok koze tartozik a vilagon.
2013-as adat szerint Vietnam nepessege csaknem 90 millio, melyet nyolc nagyobb nepcsoport alkot ( viet, tay, thai, muong, khmer, hoa, nung, hmong).
Terulete nem nagy, 331 689 km² ami hosszanti iranyban helyezkedik el az Indokinai-felsziget keleti partjan. Eszakrol Kina, nyugatrol Laosz es Kambodzsa, keletrol pedig a Vietnami obol hatarolja.
Domborzatat 80%-ban dombok es hegyek alkotjak. Suru erdoi az orszag 75%-at boritjak. Legjelentosebb folyoi a Mekong es a Voros-folyo, ezeknek deltai az orszag legsurubben lakott, legfejlettebb videkei.
Eghajlata tropusi monszun a levego paratartalma atlagosan 84% -os.
A deli orszagreszben ket evszakot kulonboztethetunk meg: az esos evszak majustol novemberig (legcsapadekosabb junius es augusztus kozott), a szaraz evszak decembertol aprilisig - ezen belul a legforrobb es legparasabb idoszak februar vegetol majusig - tart.
Az orszag kozepso teruletein majustol oktoberig szaraz, decembertol aprilisig pedig esos idoszak a jellemzo.
Eszakon a huvos es nyirkos tel (novembertol aprilisig), es a forro nyar (majustol oktoberig) valtogatja egymast.
A hegyvidekek idojarasa huvosebb, itt az ejszakai homerseklet 0 °C ala is sullyedhet Tajfunok kialakulasara leginkabb a juliustol novemberig terjedo idoszakban szamithatunk az eszaki es kozepso teruleteken.
Bar oktober meg az esos evszakhoz tartozik, megis ezt ajanljak a legmegfelelobb honapkent, azoknak akik az egesz orszagot szeretnek keresztutazni, megnezni.
Nem csalodtunk, a 4 het alatt talan 4-5 alkalommal esett az eso. Saigonban ez kiszamithato volt, minden nap delutan 4 korul jott a hatalmas zuhe, ami tartott 1-1.5 oraig, aztan kitisztult. Igy a nap programjait nem zavarta meg addigra megneztuk amit aznapra terveztunk. Mas helyeken szemerkelo esovel talalkoztunk, de esokabatban vigan folyatattuk a varosnezest, egyaltalan nem volt zavaro mennyisegu.
Az orszag penzneme a vietnami dong ( VND), de szinte mindennek az ara amerikai dollarban van kiirva. Ha megkered mondja dongban az arat, akkor tetszes szerinti arfolyamon szamoljak at, neha, 21.000, maskor 22.000 sot meg 25.000 -el is szoroztak. Akkor a dollar hivatalos arfolyama: 1 USD = 21.200 VND volt.
Fem valtopenzunk nincs, a papirpenzeik az alabbi cimletekben vannak forgalomban: 500.000, 200.000, 100.000, 50.000, 20.000, 10.000, 5000, 2000, 1000, 500.
Furcsa megszokni a nagy cimletu penzt es arakat, amikor egy atlagos kaja ara 60.000 dong, egy udito 30.000 dong vagy egy szallodai szoba 400.000 dong/ejszaka.
A nagyobb varosokban tobb valtoiroda van, sot meg nehany utazasi iroda is foglalkozik penzvaltassal. Termeszetesen a dollarnak orulnek a legjobban. Bankok automatai nemzetkozi kartyakat elfogadjak..
Magyar allampolgaroknak az utazas elott fontos tudni,hogy vizumra van szukseguk. Ezt lehet konzulatuson, vagy online intezni:
https://www.visaforvietnam.vn/
https://www.vietnamvizum.com/online-vizum-ugyintezes.html
Saigonba este erkeztunk es mivel nem akartam taxival veszodni mar elso alkalommal, a szallodatol kertem transfert, ami a repterrol a belvarosig (1 kerulet) 15 $ -ba kerult.
Biztonsagos taxitarsasagnak szamit a Vinataxi, az autoikban mindig van taximeter. Az indulo tarifa 5-15 ezer dong kozott mozog, atlagban 12 ezer.
A szalloda soforje turelmesen megvart bennunket, bar egy orat kestunk a megbeszelthez kepest (feloras kesese volt a gepnek es kb. felorat vett igenybe a vizum megszerzese).
Kepzeljetek el letezik DUNA Hotel Saigonban. Csak a neve miatt foglaltam ott szobat, amikor rakerdeztem tudjak-e hogy Magyarorszagon van egy ilyen nevu folyonk, csak zavartan habogtak. Szoval nem a mi Dunankrol neveztek el :(
A szoba ara 24$, a szalloda rendben volt, szobak tisztak, szemelyzet kedves, csak a szolgaltatasaik es kirandulasok kerultek horribilis osszegekbe, ezert nem naluk fizettunk be a Mekong turara.
Saigon, mai neven Ho Si Minh, Vietnam masodik legnagyobb varosa, 1954-ig a Francia Indokina, majd 1975-ig Del-Vietnam fovarosa volt.
1976. julius 2-an neveztek el HO Si Minh varosanak, tisztelegve ezaltal nagy vezetojuk elott.
Saigonban 19 kerulet van, es ezek szamjelei segitseget nyujtanak a turistanak a tajekozodasban. Az elso kerulet a varos kozpontja, itt talaljuk a legtobb latnivalot, az otodik kerulet a kinai negyed.
A Benh Thanh piacnal levo buszpalyaudvaron lehet erdeklodni a varosi buszjaratokrol. A menetjegy olcso, 2-4 ezer dong.
Saigon nem sok latnivalot kinal, ugy szamoltam max.2 nap alatt abszolvaljuk oket, aztan mehetunk a Mekong deltaba.
A Notre Dame katedralist a franciak epitettek 1836-1880 kozott. A kettornyu, 60 meter magas bazilika, elotte a Szuz Maria szoborral, impozans latvanyt nyujt.
A ter masik oldalan all a 20 szazad elejen epult Posta. A hires Gustave Eiffel tervezte es epitette neoklasszikus stilusban. Habar felkerult a turistalatvanyossagok soraba, ma is postakent uzemel. Az aula vegeben a falon ott diszeleg Ho Si Minh kepe.
Belul a fal ket oldalat kezzel festett Vietnam terkepek diszitik.
Tovabb haladva a belvarosban, olyan erzese van az embernek mintha nem Saigonban, hanem Parizsban setalgatna. Gyonyoru hofeher epuletek mindenhol, tisztasag, viragos parkok...
A 800 ulohelyes Opera epuletet a francia Eugen Ferret epitette 1897-ben.
A lotuszt formazo Bitexco Financial Tower nevu felhokarcolo 262.5 m magas, a 49 emeleten levo teraszrol jol ralatni a varosra.
Saigon khmer nyelven pamutfaerdot jelent. Valamikor ugyanis oriasi kapokfak szegelyeztek a Saigon folyo partjat. A varos teruleten mintegy ezer evvel ezelott khmerek voltak az elso telepesek, kesobb, a 17. szazad vegen Hue videkerol vietnamiak erkeztek, majd kinai menekultek, s a nepek ezen egyvelegebol alakult ki a saigoni embertipus.
A kopar folyopartot most bonsaiok diszitik, koszos viz hompolyog ala, a tavolban latszik par magas irodaepulet, a vizen hajok, csonakok imbolyognak.
A varos tobbi resze egyaltalan nem hasonlit Parizsra, a magas, keskeny, szines epuletek, zoldello erkelyek Taiwant juttattak eszembe.
Az utcak iszonyatosan forgalmasak, nincs sok auto, motor es robogo annal tobb. A 9 millios nagyvarosban majdnem 5 millio a ketkereku jarmu. Nem hajtanak gyorsan viszont mindenhonnan jonnek, jobbrol, balrol, a sikatorbol, keresztul-kasul cikaznak, felmennek a jardara, szembe mennek az autos forgalommal, ...szoval minden szabalyt megszegnek amit lehet. Nagyon kell figyelni, hogy ne menjenek at az ember laban. A zebranal sem allnak meg, ugy kell atkelni az uttesten, hogy egyforma tempoban, folyamatosan haladjunk, ok kikalkulaljak a tavolsagot es ugyesen kikerulnek, elhuznak elottunk vagy mogottunk. Nem szabad szaladni, sem megallni, mert ez megzavarja oket.
Mi annyira nem ijedtunk meg, mert itt Kinaban is hasonlo a helyzet, megedzodtunk mar.
Mostantol neha galeriaba rendezem a kepeket, hogy kevesebb helyet foglaljon, kattintsatok ra es lapozgassatok:
A jardakat legtobbszor a kipakolt asztalok, szekek, vagy parkolo motorok foglaljak el, ezert nagyreszt az utca szelen kell haladni, ott meg a motoros-veszelynek vagyunk kiteve. Bevallom Saigonban es Hanoiban okozta ez a legnagyobb stresszt, eleg faraszto amikor folyamatosan ezer fele kell figyelned, honnan johet motoros, miert dudal a masik a fenekednel, az arusok allandoan megallitanak, radkoszonnek, baratkozni akarnak, az autok dudalnak, figyelni kell a terkepet merre menjunk, figyelni az esetleges tolvajokra, a taskadra, a fenykepezogepre stb.
Szallodak recepciosai gyakran figyelmeztettek, hogy fogjuk meg a kamerat a kezunkkel, ne csak logjon a nyakunkba, mert letephetik, a taskat vessuk at a nyakunkon..stb....
Este az etkezdek es kavehazak zsuffolasig tele vannak, a helyi kifozdekben gyerekszekeken es gyerekasztalnal ulnek, szurcsolik a levest vagy kavet, teat, kozben nezik az utca forgalmat.
Mi is megrendeltuk a vacsorat es kovettuk peldajukat:
Az utcan setalva be lehet latni a szegenyes hajlekokba, altalaban a foldon fekszenek, vagy ulnek es beszelgetnek vagy a tevet bamuljak. Ezen a kepen csaladi kifozde uzemel a lakas elott, bent a mama fekszik a teve elott:
Masnap reggel egy parkon keresztul vitt az utunk. Mivel vasarnap volt, tele volt emberekkel, gyerekekkel, madarakkal. A szabadidos foglalkozasok a kovetkezokeppen zajlottak: a rengeteg madar kalitkastol ki volt akasztva a fakra es onnan trillaztak egymast tulharsogva. A felnottek, inkabb idosebbek a szekeken ultek es kavezgattak, neztek, hallgattak a madarakat.
Tavolabb kulonbozo gyerekcsoportok, uttoro es cserkesz egyenruhakban jatszottak, versenyeztek, enekeltek..stb.
A nagyobbak gitaroztak, enekeltek:
Nagyon jo dolognak tartom, hogy hetvegen igy osszefogjak a gyerekeket es kozos programot szerveznek nekik. Igaz, egy kicsit visszaidezi gyerekkorunk hasonlo tevekenysegeit (marmint annak aki a szocializmus alatt gyerekeskedett), es emlekszem mennyire utaltuk a voros nyakkendot amit mindig viselni kellett, a hajpantot, az egyenruhat, meg egyeb kelleket...
De vegso soron, lassuk be, jobb ez mintha otthon maradna a gyerek es a teve vagy szamitogep elott punnyadna.
A park is rendezett es szep volt, arnyas fak alatt kavezok, es hofeher epuletek huzodtak meg.
A park masik oldalan aztan megpillantottuk az Elnoki Palotat, amit ma az Egyesules Palotajanak vagy muzeumanak is neveznek. ( Angol neve : Independence Palace)
Kilatas az erkelyrol
A palotanak hosszu tortenete van, sokmindent lattak mar ezek a falak. A franciak bearamlasa utan, 1868 februarjaban Lagrandiere kormanyzo dontotte el, hogy uj palotat epittet maganak. A komplexum 12 hektart foglal el, a hozzatartozo kerttel egyutt.
Az epulet 80 m szeles, egyik legnagyobb szobaja 800 vendeg fogadasara alkalmas.
A francia-porosz haboru miatt nem tudtak tartani az epitkezes utemtervet. 1873- ban lett kesz es a Norodom nevet kapta, Kambodzsa kiralya (1834-1904) utan.
1887-1945 kozott egyszeruen Kormanyzoi Palotanak hivtak, mert az osszes francia kormanyzo es elnok ezt hasznalta lakhelyenek, irodanak, bazisanak.
1945 marcius-szeptember kozotti rovid idoszakban meg a gyoztes japan gyarmati tisztviselok is hasznaltak.
1954 majus 7-en, a Dien Bien Phu-nal elvesztett csata utan, Franciaorszag megadta magat es alairtak a genfi bekeegyezmenyt.
A palotat atadtak a frissen kinevezett Ngo Dinh Diem miniszterelnoknek. Orola mar volt szo korabban, a tortenelmi resznel. 1955-ben szavazati csalasokkal (es amerikai segitseggel) legyozte ellenfelet, Bao Dai csaszart es kikialtatta magat a Vietnami Koztarsasag elnokeve, az epulet, a Fuggetlensegi Palota nevet kapta.
1962 februar 27-en ket Del-Vietnami pilota fellazadt es bombazni kezdte a palotat. Az elnok a csaladjaval szerencsesen meguszta a merenyletet, de a teljes bal szarny elpusztult.
Diem parancsot adott, hogy bontsak le es epitsek ujra a palotat.
1962 julius 1-en, Ngo Viet Thu, vietnami epitesz elkezdte a munkalatokat. Diem nem lathatta elkeszulni a palotat, mert 1963-ban meggyilkoltak.
A palotat Nguyen Van Thieu generalis hasznalta 1967-1975 kozott, akkor elmenekult mert kozeledett Ho Si Minh eszak vietnami felszabadito hadserege.
1975 aprilis 30-an, delelott 10:45 kor egy eszak vietnami tank bezuzta a fokaput es behatolt, ezzel veget vetve a hosszu haboruskodasnak.
A felszabadito kormany kesobb Egyesules Palotanak nevezte el (Reunification Hall).
1990-ben nyitottak meg a nagykozonseg elott, latogatni lehet az osszes szobat, haloszobakat, vendegfogado termeket, jatek- es mozitermet, cellovoldet, telefonkozpontot, valamint a bunkert, ami az elnok fohadiszallasa es iranyito bazisa volt a haboru idejen.
Ezt a Mercedest Nguyen Van Thieu generalis hasznalta. Egy hasonlo helikopter allt mindig keszenletben a mindenkori elnokok szolgalatara .A leszallopalyan lathato ket piros kor jelzi a ket bombatalalatot amit 1975 aprilis 8-an, Nguyen Thanh Trung vietnami pilota ejtett. Nagyobb kar nem keletkezett az epuletben.
Kepek tanusaga szerint 1979- ben Magyarorszag kuldottje (nev szerint nem emlitik) jart latogatoba a vietnami elnoknel, 2002-ben pedig Ion Iliescu, Romania elnoke.
Water Puppet Show
Estere jegyet vettunk a vizi babszinhazba. Sokat olvastam rola, szinte minden utikonyv ajanlja, mert a maga nemeben egyedulallo muveszeti eloadasrol van szo.
A babszinhaz hagyomanya a 11. szazadbol ered, Eszak Vietnambol, a Voros folyo deltajaban elo falvakbol, ahol a lakosok szo szerint a vizzel elarasztott rizsteraszokon szorakoztattak magukat hasonlo eloadasokkal. A tortenetek a mindennapok tanulsagabol, vicces mesekbol, uk- es nagyszulok altal tovabb adott legendakbol szovodnek. Izelitot kapunk a falusi ember munkas hetkoznapjaibol, oromebol, banatabol, fuszerezve vietnami folklorral. Legfontosabb temak az aratas, halaszat, fesztivalok.
Par perces eloadasok vannak, olyan cimekkel, mint: Sarkany tanca, Bivaly hatan furulyaval, Halaszas, Oroszlan tanca, Phoenix tanca, Le Loi kiraly hajoutja, Csonak verseny, A negy szent allat tanca, Az egyszarvu jateka a labdaval, Beka fogas...stb.
A mai modern babszinhaz, a szinpadkent mukodo, 4 m2-es medenceben zajlik, a pagodaszeru epitmeny mogott a muveszek mozgatjak a bambuszrudra erositett babukat.
A babuk fabol keszulnek, festes utan egy lakkreteg is kerul rajuk. Nehanyuk tobb mint 15 kg. -ot is nyomhat.
Hagyomanyos vietnami zenekar szolgaltatja a hatterzenet, enek, dob, faharangok, cintanyerok, kurtok, bambusz furulyak segitsegevel.
Csodalkoztam miert olyan koszos, sarga a viz. (lehet azert, hogy jobban hasonlitson a regmult idok rizsfoldi eloadasaira? :)
A Hanoiban levo babszinhazban tiszta volt, sot talaltam egy osszeallitast amit itt Kinaban, Chengduban mutattak be:
Masnap a Mekong deltaba mentunk kirandulni. Lehet 1-2 vagy 3 napos turara jelentkezni, bennunket az erdekelt amit elso nap mutatnak. Kovetkezo napokon uszo piac, vizi falu...stb. ezeket mi mar lattuk mas orszagban, nagy elteres nem lehet. Egyik utazasi irodaban befizettunk a turara, azt mondtak masnap reggel 8-ra jonnek ertunk a szallodaba. Sajnos Azsiaban semmiben nem lehetsz biztos, volt mar ra pelda, hogy elfelejtettek felvenni bennunket, ezert reggel fel oras varakozas utan hivtuk az irodat. Par perc mulva jott egy srac ertunk, taxiba pattantunk es vagtattunk a busz utan. A varosbol kivezeto uton vart rank a busz. Megint ottfelejtettek bennunket :(
Utkozben megalltunk megnezni egy buddhista templomot, fekvo Buddhaval.
A Mekong a vilag nagy folyoi koze tartozik es delta torkolata is az egyik legnagyob. A tibeti fennsikon ered es 4500 km-t tesz meg Kinan, Myanmaron, Laoszon, Thaifoldon es Kambodzsan keresztul, mire Vietnamban eleri a tengert. A folyonak 9 fo aga van, 9 sarkanynak is hivjak a vietnamiak.
A Mekong-delta Del-Vietnam gyongszeme, az orszag „rizsestalkajanak” is szoktak nevezni, mivel ezen a kis teruleten tobb rizs terem, mint amennyi egesz Vietnamnak kell. Evente haromszor tudnak aratni. Ennek egyreszt a remek, tapanyagokban gazdag, uledekes talaj, masreszt a kivalo eghajlat az oka. A rizsen kivul tobbfele gyumolcsot is termesztenek errefele.
De en nem a taj nemzetgazdasagi jelentosege miatt szerettem volna megnezni ezt a kornyeket, hanem a szepsege miatt. Nagyon idilli a szamtalan apro agra szakado folyo, a sok kis sziget, a colopokon allo hazak, a buja novenyzet, a rengeteg hajo, barka, ladik, kenu es egyeb vizijargany mindenfele.
4 nagyobb sziget van itt egymas kozeleben, mindegyik Vietnam egyik szent allatarol lett elnevezve: Fonix, Sarkany, Teknos es Egyszarvu.
Ez a tura is hasonlo a tobbi azsiai kirandulashoz: bemutatjak egy-egy aspektusat az itteni eletnek, valamilyen termeknek az eloallitasat, elkesziteset...., majd a boltban lehet is venni abbol vasarfiat.
Eloszor egy kokusz-cukorka keszito uzembe latogattunk el, ahol bemutattak a gyartasi technologiat, megfogdoshattuk, megkostolhattuk az egyes fazisokban levo termeket, majd termeszetesen vasarolhattunk belole. Ez biztos, hogy teljesen bio cukorka!
Meg nehany kep a csopogo kokuszlerol, a csomagolo kislanyrol..stb.
Utana egy meheszetbe vittek el, pontosabban mutattak egy mehkast tele mehekkel kb.1 percig es mar tereltek is minket a teazoba, ahol megkinaltak helyi zold teaval, amibe beletettek a mezuket, igy tenyleg nagyon finom lett. Amig kortyolgattuk, kaptunk egy gyors termekbemutatot a meheszet meregdraga aruibol: mez, mehpempo, szaritott viragpor, bananbol keszult bor...stb.
A kertben orchideak nyiltak, egyik ketrecben oriaskigyo szunyokalt. A fakon banan es Jackie fruit szivta magaba az erlelo napsugarakat.
Meg nem szoktatok meg, ezert figyelmeztetlek gyakrabban, kattintsatok a kepre, mert csak az elso latszik, a tobbi a galeriaban van :)
A programhoz hozzatartozott egy kocsikazas is, lovaskocsival vegig vagtattunk egyik kis falu foutcajan majd vissza, szinte alig lattunk valamit.
Az egyik sziget palmaleveltetos, nyitott ettermeben ebedeltunk, ez benne volt a tura araban.
Az ebeddel nem eroltettek meg magukat, de valaszthattal a menuben levo kulonlegessegek kozul: krokodil, kigyo, strucc vagy teknos hus.
A krokodil- nyersanyagot meg is tudtuk nezni par meterrel odebb:)
Sajnos a csatorna tura sem volt olyan elmeny mint amit elkepzeltem. Semmi izgalmasat nem lattunk. Ketten ultunk egy takolmanyban, elol a helyi mami evezett, neha felbukkant egy-egy visko a vizparton, egyikre azt mondta ott lakik. Vagy igaz, vagy csak sajnaltatni akarta magat. Minden esetre a vegen amikor borravalot adtunk neki, elhuzta a szajat, kevesellte. Pedig masok meg ennyit sem adtak.
Visszaterve a varosba, vacsoraztunk, es setalgattunk, nezelodtunk. A szallodabol mar reggel kijelentkeztunk, mert este 11- kor indult a buszunk Dalatba.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.