Nagyot neztem, amikor meghallottam, hogy Verdi, Attila cimu operajat mutatjak be Shanghaiban. Hiaba kutattam az emlekezetemben, nem remlett, hogy valaha hallottam volna errol a darabrol.
Itthon utanaolvasva kiderult, hogy 1845 marciusaban Giuseppe Verdi Velencebe utazott es ott talalt ra Zacharias Werner: Attila, König der Hunnen (Attila, a hunok kiralya) cimu dramajara, amely idealis temanak latszott. Dolgozni kezdtek rajta Francesco Maria Piave-val, de lassan haladtak, Verdi kozben gyomorbantalmakkal agynak esett, vegul ott fejezte be a darabot. Az Attila sikeres lett, de sikere lassan erett be.
A budapesti Muveszetek Palotaja, a Shanghai Nagyszinhaz es Operahaz egyuttmukodeseben vittek szinre most a darabot. A 15. szuletesnapjat unneplo Nagyszinhaz egy atfogo felujitas utan ezzel a produkcioval nyilt meg es egyben unnepli Verdi szuletesenek 200. evfordulojat.
A Nagyszinhaz (Shanghai Grand Theatre), valojaban egy Mupahoz hasonlo, modern eloadomuveszeti kozpont, amely helyet ad a rangos Shanghai Muveszeti Fesztivalnak, ezert nemcsak operak, hanem vilagzenei, dzsesszmusorok is programon vannak.
1998-as megnyitasa ota tobb mint 6000 darabot mutattak itt be. A 70.000 negyzetmeteres, egyedi epiteszeti stilussal buszkelkedo epulet igazan impozans latvany ugy nappal, mint este:
A jegyek:
Az eloado terem:
Az Attilat felig szcenirozva aprilis vegen Magyarorszagon mar bemutattak, a Bartok Bela Nemzeti Hangversenyteremben. A shanghai eloadas ettol nemikepp elter: a diszlet es a jelmezek a helyi izlesvilagot tukrozve keleti jegyeket viselnek, nagyobb a korus es tobb a statiszta.
Az operat a Mupa vezerigazgatoja, Kael Csaba rendezte, akinek azert esett a valasztasa erre a darabra, mert kapcsolodik Kinahoz. Itt ugyanis tortenelmi tenykent kezelik a hun-magyar rokonsagot, vagyis, hogy az osi kinaiak altal nyugatra uzott hunok leszarmazottai a magyarok.
Az elso szereposztasban Boross Csilla szopran is enekelt, Attila szerepeben: Giacomo Prestia lepett fel. Sajnos mi a masodikra kaptunk jegyet: Attila: Roberto Tagliavini, Odabella: Sun Xiu Wei, Ezio: Yang Xiao Yong....stb.
Nem panaszkent mondom ezt, hiszen teljesen meglepett a kinai enekesek technikai kepzettsege es enektudasa. Sajnos videozni nem lehetett, csinaltam par lesi-felvetelt telefonnal.
Kep a netrol, ime Attila a hunok kiralya:
A diszlet kulon dijat erdemel, ugyesen erzekeltettek a hullamzo, morajlo tengert, a vihart a parton, az egen cikazo madarakat.
A zenekart Daniel Oren izraeli karmester vezenyelte, aki egeszen egyedi modon iranyitotta a zeneszeket es enekeseket. Mivel nagyon kozel ultunk hozza, neha percekig csak a mimikajat a mozdulatait figyeltem, annyira beleelte magat, annyira eggy volt az eloadassal, elkepeszto amit muvelt. Szerte a vilagon annyi nepszeru Verdi-operat vezenyelt mar, de eddig meg sohasem vette repertoarjara Attilat, viszont most nagyon megkedvelte.
A kepen kozepen a karmester:
Az opera cselekmenye Italiaban jatszodik, Aquileia varosaban az V. szazad kozepen, ahol a barbar hordak fosztogatnak, oldokolnek es Roma elfoglalasara keszulnek. A rabnok kozott van Odabella is, a varos meggyilkolt uranak lanya, aki amazonkent harcolt a ferfiak oldalan. A hun vezernek imponal a bator lany, kegyeibe fogadja, kardjat is neki adja. Ezio, a romai kuldottseg elen szovetseget ajanl Attilanak: legyen ove az egesz vilag, csupan Romat hagyja meg neki. Attila a csatateren kivanja ezt eldonteni. Ejszaka almaban megjelenik egy oregember, aki Roma elhagyasat tanacsolja neki. Odabella halottnak hitt volegenye, Foresto, szemrehanyast tesz a lanynak, hogy a gyoztes oldalan latja. A lany a bibliai Judit peldajara utalva elmondja, hogy azert ferkozott a betolakodo bizalmaba, hogy bosszut alljon szeretteiert. Kozben a romai csaszar beket kot a hunokkal es visszarendeli Eziot, aki haborog, harcolni, gyozni szeretne. Forestoval szovetkezik es Attila meggyilkolasara keszulnek. Foresto megtudja, hogy Attila felesegul kerte Odabellat. Az eskuvo napjan a lany menekulne sorsa elol es konyorog szerelmenek bizzon benne. Attila egyutt talalja oket, meltatlankodasara Foresto ratamad, viszont Odabella kozbelep es a korabban kapott gyoztes karddal leszurja a hun kiralyt. A tavolban hallani lehet a barbarokra tamado romai katonak csatakialtasat.
Olaszul enekeltek, a szinpad ket oldalan voltak a kivetitok, ahonnan angolul lehetett olvasni a szoveget. Ide-oda forgattuk a fejunket, ez picit zavaro volt egy ido utan.
A vegen, a szunni nem akaro taps jelezte a darab sikeret, az enekesek a kapott viragcsokrokat boldogan a kozonseg soraiba dobaltak.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.