Shanghai Napló

Puducherry egy szövetségi terület, India délkeleti partján, keletről a Bengáli-öböl és Tamil Nadu állam veszi körül, amellyel kultúrája, öröksége és nyelve nagy részét osztja.

A szövetségi terület négy egymással nem határos körzetből áll: Puducherry, Karaikal, Janam és Mahe. Teljes területe 493 km², és a delhi központi kormány igazgatása alatt áll. A legelterjedtebb nyelv a tamil, melyet Puducherry és Karaikal körzetekben beszélnek. Janamban a telugu az uralkodó nyelv, Mahéban a malajálam.

Puducherry történelme a római korig nyúlik vissza, Poduke vagy Poduca (piactér) egy római kereskedelmi célpont volt az i.e.3. században.
Említésre méltó dolgok nagyjából a gyarmatosítás előtti és a gyarmati időszakban történtek.

A gyarmatosítás előtti időszakban a birodalmat Pallavák (325-900), a Chola-dinasztia (900-1279), a Pandya-dinasztia (1279-1370), a Vijayanagara Birodalom uralma alatt állt (1370 -1614), majd Bijapur szultán hódította meg, aki 1614 és 1638 között uralkodott. Ebben az időszakban már a portugálok és dánok kereskedelmi központként használták.

A gyarmati időszak az első európai textilkereskedőkkel, a portugálokkal kezdődött 1521-ben, őket a hollandok és a dánok követték a 17. században.
Puducherry virágzó kereskedelme vonzotta a franciákat, és a városka ma is látható jellemzőit, Francois Martin, az első kormányzó alakította ki 1674-ben, majd átnevezték Pondicherry -nek.

1954.november 1-jén a francia birtokok az Indiai Unióhoz kerültek, és Puducherry Uniós terület lett. A 280 éves francia uralom véget ért, de csak 1963-ban vált hivatalosan India szerves részévé, miután a francia parlament ratifikálta az Indiával kötött szerződést.
1955.október 1-jén lett újra Puducherry a város neve.

A városban megannyi épület, templom és szobor látható, amelyek a francia stílusú sugárútakkal és tengerparti sétánnyal együtt még mindig őrzik a gyarmati hangulatot.
Számos örökségvédelmi épület és műemlék található a Promenade Beach környékén, mint például a Gyermekpark és a Dupleix-szobor, Gandhi-szobor, Nehru-szobor, Francia háborús emlékmű, 19. századi világítótorony, Bharathi Park, Kormányzói Palota, Romain Rolland Könyvtár, a Pondicherry Múzeum és a Francia Pondicherry Intézet, ezenkívül botanikus kert és egy Chunnambar nevű üdülőhely 8 km-re a Cuddalore főút mentén.

A Sri Manakula Vinayagar templom még azelőtt létezett, hogy a franciák 1666-ban Pondicherryben érkeztek.
Veerampattinamban (körülbelül 7 km-re a városközponttól) található a Sengazhuneer Amman, Pondicherry egyik legrégebbi temploma.

A Rue de la Marine-on található Sri Aurobindo Ashram, amelyet Sri Aurobindo szabadságharcos és spirituális filozófus alapított.
Auroville (Hajnal városa) egy "kísérleti" település Pondicherrytől 8 km-re északnyugatra, amelynek célja az emberi egység megvalósítása.

Mutatom a várost az én képeimen keresztül, véleményem szerint nem sok pénzt és energiát fordítottak eddig az állagmegóvásra, tisztaság fenntartására..stb. Tény, hogy néhány épületet karban tartanak, étterem, vagy vendégház üzemel benne, de nem hiszem, hogy a franciák idején patkányok szaladgáltak volna a parkban és a templom mellett, vagy a kis patak ilyen irtózatosan büdös lett volna.
A járdán nem lehet haladni, mert vagy hiányzik vagy elfoglalják az üzletek. A tehenek, kóborkutyák itt is szabadon kószálnak, az utcákat bűzös, szeméthegyek és fetrengő hajléktalanok teszik visszataszítóvá.
A főutcán ruhaboltok sora várja a vásárlókat, ahol díszes szárik és gyönyörű selymek közül lehet válogatni.

A videókban látni a hal- és a virágpiacot is, valamint a tengerpartot. A vallási rituálékat a Szeplőtelen Fogantatás Katedrálisában, valamint a Sri Kamakshi Amman templomban és a Vedapureeswarar templomban filmeztem.

Amikor ottjártam, a Kartika Deepam, vagyis a fények fesztiválja zajlott. Agyag olajlámpások világítottak mindenhol, amelyről úgy gondolják, hogy elűzi a gonosz erőket, és jólétet és örömöt teremt.
A nők rizsporból készült, színes geometrikus mintákkal díszítették otthonaik vagy boltjaik bejáratát. Ez a Kolam.