Shanghai muveszeti muzeumat 1956-ban alapitottak es korabban a People's Square egyik patinas epuleteben kapott helyet.
2010-ben Shanghai adott otthont a "Better City – Better Life" tematikaju Vilagkiallitasnak, erre az alkalomra rengeteg pavilon es kiszolgalo epulet letesult az Expo teruleten.
A varos vezetese ugy dontott, hogy a kiallitas utan elarvult Kina pavilonba koltozzon at a fent emlitett muzeum. Hivatalosan 2012 oktober 1-en nyitottak meg.
Az epulet 63 meter magas es egy osi koronara hasonlit. A hatalmas termekben, az allando es idoszakos kiallitasokon, tobb mint 14.000 mualkotast lathat az erdeklodo, javareszt a kinai modern muveszetbol.
Korabban mar jartunk az Expo teruleten, akkor a folyoparton gyalogolva kozelitettuk meg:
http://shanghaibanelni.blog.hu/2013/11/26/az_oszkozep_unnep_es_egyeb_esemenyek
Most a 8-as metro hozott el bennunket, kierve a felszinre ujra megcsodaltuk az elefantcsontszinu satorszeru pavilonokat:
Hosszu lepcsosor vezet fel az epulet foldszintjere, onnan tovabbi mozgolepcsok az emeletekre:
Nehany eleg gyengusz kortars kinai festo muvevel talalkoztunk az elso emeleten. Ilyet en is festek barmikor:)
A hagyomanyos kinai festeszet kulcsmotivumai mindenki szamara ismerosok: virag, fa, hegy, viz, hal...neha haziko, madar vagy szitakoto:
A megszokott sematol kicsit elteroen nehany figyelemremelto kep. A Park Szallo, a Bund, kinai csalad rizsvalogatasa...
Ahogy haladtunk tovabb egyre jobb kepek kovetkeztek:
Lin Feng Mian (1900-1991):
Andre Claudot (1892-1982):
Pascal Dagnan-Bouveret (1852-1929):
Francois Flameng (1856-1923): Bizot Generalis portreja
Paul Albert Besnard (1849-1934):
Fernand Cormon (1845-1924):
Lu Haisu (1896-1994):
A XX. szazad elso feleben sok kinai festo utazott Parizsba nyugati festeszetet tanulni. Hazaterve muveiken latszott a valtozas, hogy ezt propagaljak Kinaban iskolakat nyitottak, festmenyeiket kiallitasokon mutattak be. A nyugati hatast probaltak a kinai kulturaval egyesiteni, es ez mar a modern kinai muveszet kifejlodesenek eloszobaja volt.
Wu Guanzhong (1919-2010): "Qingdao voros tetos hazai" es az "Emberi test" cimu alkotasai
Yao Erchang: Az 1937 aug. 13-kai csata, a shanghai nep bator vedekezest mutatja be a japan megszallok ellen:
Li Peng kepe 1901-be repit vissza bennunket, amikor Shanghaiban megjelent az elso automobil. Egy Leinz nevu magyar (neve szerint inkabb svab vagy zsido) kereskedo szallitott ket, Ford gyarbol kikerult kocsit Hong Kongbol Shanghaiba. A kep jol illusztralja az emberek amulatat a forgalmas utcan, sot a lo talalkozasa a nalanal tobb loerovel rendelkezo jargannyal kicsit szomoruva es dramaiva teszi a kepet.
Liu Yaping: 1843 tele amikor megnyitjak Shanghai kikotojet a kulfoldiek elott
Luo Tianxi: A felszabadito sereg egyik katonja a Nanjing Road-on
1922. november 13-an Einstein Shanghaiba erkezik a felesegevel. Utja soran ertesul, hogy fizikabol Nobel dijat nyert. A kep az unneples egyik pillanatat orokiti meg, ugyancsak a hires Nanjing Road-on:
Jiang Zemin politikus a zoldsegpiacon:
Rafael Coronel: Chaplin
Benjamin Dominquez: Lefenykepezni egy szellemet
Jorge Marin bronzszobrai tokeletes keverekei az osi mitologianak es modern eletnek:
Kinaban az arnyjateknak a Han dinasztiaig visszanyulo multja van, itt is latunk nehany figurat:
A modern muzeumban tagas teherlift szeru felvono uzemel, amit egy neni kezel:)
A hallban pavamintas zongora:
Lehet, hogy nem neztunk meg minden termet, de egyelore eleg volt a festmenyekbol, siettunk megnezni egy masik kiallitast is. A kovetkezo bejegyzesben arrol irok.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.