Kashgar a Tarim-medence szélén kb.1300 m tengerszint feletti magasságon fekszik. Az ország legnyugatibb városa, nem messze Afganisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán határaitól.

Stratégiailag fontos város volt a Nagy Selyemút déli ága mentén több mint 2000 évig, ahol drágaköveket, jádet, szőnyegeket, gyümölcsöket és műtárgyakat exportáltak Kashgarból Nyugatra.
A világ egyik legrégebbi folyamatosan lakott oázisvárosa, a Takla-Makán körül futó északi és déli selyemút fontos találkozási pontja volt egykor. Marco Polo 1273 körül járt itt, Kaskarnak nevezte, és arról számolt be, hogy Nestorius szerzetes nagyszámú követője élt a városban.
Történelme során Kashgar, a különböző kultúrák és birodalmak határvonalán, a kínai, a török, a mongol és a tibeti birodalom uralma alatt állt. Számos csata helyszíne volt a sztyeppéken élő különböző csoportok között.
Jelenleg megyei jogú városként, a Kashgar közigazgatási terület központja.

Három folyó táplálja: a Kashgar, a Gezdarya és a Hantereksu. Szinte minden oldalról hegyek veszik körül, északról Tien Shan, délről Kun-Lun, keletről pedig a Takla Makan sivatag terül el. Az éghajlat viszonylag száraz, mégis ez az egyik legtermékenyebb hely Xinjiangban.

Kashgar óvárosát az újjáépítése előtt „a hagyományos iszlám város legjobban megőrzött példájaként írták le Közép-Ázsiában”.
Sokáig ellenállt a múló időnek, vályogtégla házai között keskeny sikátorok kígyóztak, látszólag kaotikus labirintusban, amelyekben az utazók könnyen eltévedtek. Központi részét korábban egy városfal vette körül, de az 1920-as évek elején lebontották.
Kevés olyan hely van a világon, amely mentes a modern fejlődéstől, főleg ha Kína szabja az irányt. 2009-ig Kashgar fejlődésének nagy része a várostól délre zajlott, ahol magas toronyházak és modern lakóparkok épültek.

Aztán 2009 elején kormányzati tisztviselők arról számoltak be, hogy Kashgar óvárosát lerombolják, és modernebb, turistabarát városközpontot építenek a helyére. Ez az ötlet negatív visszhangot és felháborodást váltott ki a külföldi médiában.
Kezdetben Kína azt állította, hogy a bontás a város lakóinak biztonságát szolgálja, akiknek vályogtégla otthonait veszélyesnek tartották a földrengésnek kitett Kashgar területén. Aztán hirtelen csend lett és hírzárlat, de a háttérben a markolok tovább dolgoztak. A helyi ujgur emberek, akik Kashgar óvárosában születtek és nőttek fel, választhattak, hogy kiköltöznek a város szélén lévő új lakóparkokba, vagy megvárják amíg elkészül az „új” óváros. Nagy részét szélesebb utcákkal, modernebb építészettel és rengeteg betonnal újjáépítették. Alig hasonlít a lebontott Kashgarhoz, de meglepően bájos. A helyi ujgurok visszaköltöztek, és gyerekek játszanak az utcákon, mintha mi sem történt volna.

Körülbelül 600 házat meghagytak, egy részüket felújították, kínai cégek üzemeltetik, ajándékboltként vagy bemutató teremként. A többi romokban maradt, látni lehet a vályogból sűrűn egymás mellé épült házak falait és keskeny sikátorokat.
Ez a rész egy éve nyílt meg a látogatók számára. A helyiek ebből is kimaradtak és a turizmus sem nekik hajtja a hasznot, mert már le van szervezve a kínai utazási irodákkal, akik buszokkal hordják ide az exotikus Xinjiangra kiváncsi népet.

Az óváros bejáratánál helyi néptáncosok szórakoztatják a turistákat. Látni a videón milyen tömeg volt a bemutatón, lehetetlen közelebb férkőzni, hacsak nem foglalsz magadnak helyet sokkal korábban.

Id Kah Mosque és a város
A mecsetet Saqsiz Mirza, Amir Sayyid Ali idősebb fia építette 1442-ben, 996-ból származó építményekre. Modern aranytégla szerkezetét 1798-ban kapta, majd 1838-ban tovább bővítették, jelenleg körülbelül 16.000 négyzetméter.
2009-ben Id Kah volt a legnagyobb mecset Xinjiangban, minden pénteken közel 10.000 hívőnek adott otthont, és akár 20 000 befogadására is alkalmas volt. 2021 óta a pénteki imákon részt vevő hívők száma már csak 800 és 900 között van.
2014.július 30-án a reggeli ima után, terroristák halálra késelték a 74 éves Jume Tahirt, a mecset imámját.

Az épületegyüttes grandiózus iszlám stílusban épült, erős vallási jellegzetességekkel, amely egy kaputoronyból, egy udvarból, 18 tanoktató teremből és egy nagy imateremből áll. Az árnyékos udvaron nyárfák, fenyők és ciprusok magasodnak alattuk kristálytiszta vizű medence bujik meg. Nagyobb ünnepek alkalmával a mecset előtti téren táncolnak.
Nem kell eltakarni a fejünket, vállunkat, csupán a cipőket kell lehúzni belépéskor.

A vasárnapi piac Közép-Ázsia legnagyobb piacaként ismert, fontos kereskedelmi pont a Selyemút mentén, ahol több mint 2000 éve adják-veszik az élő állatokat. A piac minden nap nyitva van, de vasárnap a legnagyobb. Tevéket már nem árulnak, kevesen tartanak otthon, hiszen a karavánok ideje rég elmúlt.

Itt is volt terülj-terülj asztalkám, frissen készített birkahúsos lepények(samsa), piláf, dinnye, gránátalma szörp, és természetesen jókedv, zene és tánc, ami hozzátartozik a kultúrájukhoz és segít legyőzni a nehézségeket.

A piac érdekessége a bejáratnál tevékenykedő fogorvos volt, aki a Lidokain injekciót még hírből sem ismerte, felszerelése bőven elfért egy kisasztalon, ott helyben kezelte a páciensek fájdalmas fogait.

Forrás:

https://www.chinadiscovery.com/xinjiang/kashgar/kashgar-old-city.html

https://www.farwestchina.com/travel/kashgar/old-city/