Másnap Gyantset elhagyva tovább robogtunk Lhásza felé, a domborzat lassan emelkedni kezdett és egyre több hósipkás csúcs bukkant elő.
A legérdekesebb látvány az a sziklafal volt, amire fehér létrák voltak festve. Tenzin elmondása szerint a létrák az elhunytak lelkeinek békés mennybemenetelét szimbolizálják. A spirituális lépcsők lehetővé teszik, hogy a tudat magasabb birodalmaiba emelkedve feljussanak a Nirvánába.
Tibet-szerte látni hasonló fehér létrákat sziklákra festve, leggyakrabban temetkezési helyek mellett.
Pár óra múlva áthaladtunk a körülbelül 4200 méteres tengerszint feletti magasságban lévő Simila-hágón.
Itt talán még több színes tibeti zászló díszítette a sziklafalakat mint máshol. A hegyszoroson átsüvítő szélnek köszönhetően az imák csak úgy röpködtek az égiek felé.
A közeli Manla-víztározó, áttetsző jádezöld vizével tökéletes kontrasztot alkotott a melybarna hegyekkel.
A tározó gátja 287 méter hosszú, 76,3 méter magas, tetején 10 méter széles. 2001-ben készült el és helyezték üzembe, ez az első, Kína által épített gát Tibetben.
Körülbelül egy óra múlva, a még magasabban fekvő (5010 m), Karo La-hágón is áthaladunk (a La jelentése tibetiül „hágó”).
Innen látható az 5039 méteres magasságban lévő csodálatos Karola-gleccser, a Noijin Kangsang csúcs (7191 m) déli lejtőjén. A hegy szakadékaiban több mint 100 gleccser van, de 9.4 négyzetkilométernyi területével a Karola a legnagyobb.
A kilátó közvetlenül az autópálya mellett van, a sztúpán imazászlókat lehet elhelyezni.
Szakértők szerint a tibeti fennsíkon a gleccserjég körülbelül 15%-a elolvadt 1970 óta, és ez gyorsan növekedni fog, ha nem tesznek semmit az éghajlatváltozás hatásainak visszafordítása érdekében.
Idegenvezetőnk szerint is a Karola gleccser évről évre egyre kisebb, 5-6 éve a jég leért a hegy aljáig, igaz akkor még nem volt ennyi autó és kiránduló busz.
Délután megálltunk a gyönyörű Yamdrok-tóra néző Kambala-hágónál (Gampala pass - 4794 m), hogy lefotózzuk a panorámát: a türkizkék-tó a 7191 méteres Nyenchen Khangsar hegyvonulat ölelésében.
Ez az egyik legszebb hegyi hágó Tibetben, amely összeköti a Yarlung Tsangpo völgyét a szent Yamdrok Yumtso területtel.
A Yamdrok-tó, más néven Yamdrok Yumtso, egyike Tibet három szent tavának, és titokzatos türkizkék színéről ismert. A hófödte hegyekkel körülvett tóban van valami misztikus, amit a tibeti mitológia csak tovább fokoz. A helyi legenda szerint a tó egykor egy istennő volt, aki zafírtengerré változott.
A tó több mint 72 km hosszú, legmélyebb pontján 60 km mély, legyező alakja észak felé szűkül. Csipkézett partja számos öblöt és félszigetet alkot, amelyek otthont és fészkelőhelyet biztosítanak a madaraknak és kacsáknak. Ez az ország legnagyobb madárélőhelye.
Az édesvizű tó emberek által érintetlen, a tibetiek nem horgásznak, nem fürödnek vagy úsznak a szent tavakban. Valójában bizonyos területeken a tibetiek úgy tekintenek a halra, mint Isten megtestesülésére a vízben. Így a tavakban hemzsegnek a hatalmas méretű halak.
Másik oka, hogy gyakoriak a vízi temetkezések, főként az elhunyt csecsemők hamvait adjak át a szent víznek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.