Kívülről csak egy furcsa betonépület, de a homlokzatán lévő évszám “1933”, régi történetet sejtet. Hátborzongató még leírni is, de 31.700 négyzetméterével abban az időben a világ három legnagyobb vágóhídjának egyike volt.

1933-ban épült a Kínai Köztársaság idején. Tervezője a brit Balfours volt, a kivitelezők kínai fejlesztők nagyrészt brit betonból. 1933 Old Millfun nevet kapta.
A 4 emeletes építmény ötvözi a keleti és a nyugati stílust. Van egy külső négyzet alakú épület kör alakú maggal, amely a „föld négyzet alakú, az ég kerek” kínai koncepción alapul. Még vallási elem is van a dizájnban: az összes ablak nyugatra, a buddhista szentföld irányába épült. Úgy gondolták, hogy ez elősegíti a szarvasmarha reinkarnációs folyamatát.

A rengeteg beton és acél, a vastag falak és oszlopok, az ívelt lépcsők és áthidalt szintkülönbségek egyedi ipari aurát kölcsönöznek a komplexumnak. Lentről nézve olyan, mint egy emeletes betonlabirintus.
Egyedi kialakítása a rendeltetéséből fakad, az egymásba fonódó lépcsők, rámpák, hidak és folyosók pókhálója hatékonyan irányította munkások ezreit állomáshelyükre, és több millió szarvasmarhát a halálba.

Építészeti jellegzetességek:
A falak 50 centiméter vastagok, és üregesek, hogy segítsék a levegő hőmérsékletének szabályozását, még forró nyárban is hűvös van bent.

A durva padlófelületek megakadályozták a szarvasmarhák megcsúszását, még a vértől csúszós padlón is. A szép külső rácsos ablakok a maximális légáramlást biztosítják. Az egész épület egy központi átrium köré épült, amely természetes fényt enged be. A szarvasmarhákat változó szélességű „léghidak”-on terelték át, amelyek szabályozták az állatok áramlását, és az épület éles szögei lehetővé tették, hogy az emberek kis terekbe álljanak, arra az esetre, ha a szarvasmarhák pánikba esnének.

Annak, hogy a rácsos ablakok nyugat felé néznek gyakorlati haszna is volt, kihasználtak Sanghaj domináns szélirányát, és így jobb természetes szellőzést biztosítottak a vágásszag ellen.

Ernyős oszlopok
Az egész épületben nincs oszlopos szerkezeti kialakítás. Több mint háromszáz esernyőszerű oszlop egyenletesen oszlik el a négyzet alakú épület perifériáján, önállóan támogatva a fenséges épületet. A nyolc- és négyszögletű esernyő alakú oszlopok az épület egyik legfontosabb jellemzői.

Fedett galériahídak
Négyemeletnyi folyosó, négy veranda és 26 híd köti össze a központi kör alakú magot a külső négyzet alakú épülettel.
Ezek különleges tereket képeznek az épületen belül; a titokzatos és változatos fényekkel és árnyékokkal együtt népszerű fotózási helyszínek. Ezek a fedett hidak labirintust alkotnak, és egy óriás-labirintussá teszik az épületet.

Központi átrium
Ez volt korábban a vágóhíd fő helye. A külső épület különböző szintjeivel csigalépcsők és keresztező lépcsők kötik össze, melyek körülbelül egy embernyi szélesek, és úgy lettek kialakítva, hogy segítsenek a dolgozóknak könnyebben elmenekülni, ha az állatok megijednek és veszélyessé válnak.

Színház
A negyedik emeleten található az 1500 négyzetméteres Sky Theatre, melynek központi része egy látszólag a levegőben felfüggesztett üvegkupola. A színház csak előadás, rendezvény vagy más hasonló tevékenység alatt tart nyitva.

Az épület haszonelvű rendeltetése ellenére azonban sokat foglalkoztak stílusával és díszítésével. Tele van díszítő elemekkel, például gyönyörűen megtervezett Art Deco motívumokkal számos ablakon és oszlopon.

Nem találtam adatot arról, hogy meddig üzemelt, de évekig elhagyatottan állt, leromlott az épület, hajléktalanok szállták meg.

A 2008-as, 100 millió RMB értékű helyreállítást követően gigantikus kereskedelmi területté változott: üzletek, kávézók, éttermek, táncstúdiók nyíltak, kreatív irodahelyiségeket alakítottak ki maguknak a beköltöző cégek. Gyakran rendeznek itt előadásokat, minikoncertet, divatbemutatókat, sajtótájékoztatót, új márka-áru bemutatását/kiállítását, gálavacsorákat.