Shanghai Napló

Ferjem kikuldetesbe utazott, a tavoli Chongqingba, kihasznaltam az alkalmat es vele tartottam.

Chongqingot, Kina legnagyobb varosai kozott tartjak szamon, 82.400 km²-en, -csaknem magyarorszagnyi terulet – a lakossag kozelit a 48 milliohoz.  A Wikipedia szerint magaban a varosban 29.914.000 ember el, a kulvarosi reszekben pedig tovabbi 17.830.100. Ez meghaladja Mexico City lakossagat is, lehet, hogy Chongqing a vilag legnepesebb varosa ?

Kinai karakterekkel a neve: 重庆,  ami  “Ketszeres unnep”-et jelent. ( 重 csung – ismét, újra, 庆 csing – ünnepel).
Hivatalos magyar nevalakja Csungking. (En nem szeretem ezeket a magyarositott neveket, ezert tovabbra is az eredetinel maradok).
Chongqing magyar testvervarosa, Debrecen.

A varos, az orszag del-nyugati reszen, a Sichuani medenceben, a Jangce folyam es a Jialing folyo talalkozasanal fekszik. Hegyek veszik korul es maga a varos is dimbes-dombos talajra epult, igy domboldalakon kanyargo, lepcsos utcak es meredek lejtok izzasztjak le a kivancsi turistat. Es mivel a kinaiak, nem egy sportot kedvelo nepseg, itt alig van kerekpar forgalom.

Eghajlatat tekintve a szubtropusi monszun ovezethez tartozik, a nyar rendkivul meleg, 40 °C koruli az atlaghomerseklet. Emiatt Kina „harom kemenceje”, vagyis harom legforrobb nyaru varosa koze soroljak. A tel enyhe (4 °C), idojarasat gyakori kod, szemerkelo eso es magas paratartalom jellemzi. Evente kb. 100 nap van, amelyen a varost kod boritja. Szerintem ennel tobb. Amig ott voltam minden delelott suru kod volt, 2 napon folszallt a kod teljesen es kek volt az eg, a tobbi napon szurke, paras maradt.

Chongqing korabban Sichuan tartomany resze volt, de 1997 marcius 14-en levalasztottak, es tartomanyi szintu kozigazgatasi egysegge emeltek, amely csak a kozponti kormanyzatnak van alarendelve, hasonloan, mint Peking, Shanghai es Tianjin.
Ezzel oriasi fejlodesnek indult es az elmult 20 evben Delnyugat-Kina legnagyobb kereskedelmi, gazdasagi, penzugyi es uzleti eloszto kozpontja lett.
A deli regioban 6 fo ipari terulet alakult ki: elektronika es IT, gyogyszergyartas, auto- es motorgyartas, vegyipar, ruhaipar, bio-elelmiszeripar. Vilagcegek jelentek meg sorra es a kulfoldi toke szerepvallalasa mellett a hazai allami es maganberuhazok, valamint bankok szamara is vonzova valt a megfelelo kornyezet es magas szinvonalu szolgaltatas.

Az utobbi evek lenyugozo iramu fejlodesenek koszonheten, Chongqing ultramodern megapolissza notte ki magat. Hatalmas infrastrukturalis beruhazasai, haromdimenzios kozlekedesi rendszere, foldon, vizen es levegoben koti ossze mas regiokkal a varost. 
Jelenleg a Jangcen 6, a Jialing folyon 4 hidon, es drotkotelpalyakon lehet kozlekedni. A varosban harom vasutvonal talalkozik, autopalyak es gyorsvasutak futnak a varoson belul, valamint  212 db. ut indul kifele a varosbol.
Az osszesen 202 km hosszu, 4 vonalbol allo metro halozat, ket szokvanyos, es ket egysinu vasutvonallal, ugynevezett, monorail-el rendelkezik. Utobbiak emelt palyan kozlekednek a felszinen, varosnezesre is kivaloan alkalmasak. Kb. a hazak 10-12 emeletenek megfelelo magassagban haladnak, nehol olyan kozel, hogy belatni az emberek lakasaba. Alattunk a kanyarogo folyo, a hidak, a dimbes-dombos varos, az eszmeletlen sok lakohaz.

A modern belvaros, a ket folyo altal hatarolt dombos felszigeten nott ki a foldbol. A magasepiteszet valtozatos formai megoldasaival es szinkavalkadjat felvonultato felhokarcoloival, uvegpalotaival talalkozunk itt.
A belvarosi kerulet a Jiefangbei, 1997 ota egy setalo utcaval is buszkelkedhet, melyet markaboltok, ettermek, kavezok fognak kozre. A ter kozepen, all a People's Liberation Monument, vagyis a Toronyora, amelyet 1945-ben emeltek a japanok elleni gyozelem emlekere. Azota viszont az 1950-es kommunista hatalomatvetel jelkepeve szellemult.

Great Hall of the People
Az 1951-ben epult csarnok az egyik legnagyobb gyulesterem Kinaban.
Az epuletegyuttes a Ming- es Csing-kori palotaepiteszet stilusat utanozza, kerek kozponti epulete a pekingi Eg Templomanak formajat utanozza. A 65 m magas es 66 m2-es gyulesteremben 4200 piros barsonyules varja vendegeit. Partgyuleseken kivul kulonbozo eloadasokat is tartanak itt, sok kulfoldi meghivott muvesz tette itt tiszteletet.

Egy kis erdekesseg: hazafele jovet a 2-es metro aluljarojaban bukkantam erre a lepcsore. Ilyet sem lattam meg eddig!

Ciqikou osi falu, a kozponttol 14 km-re nyugatra, a Jialing-folyo partjan talalhato. Az 1-es metroval lehet megkozeliteni.
A telepules 1700 eves multra tekint vissza, epuleteinek tobbsege a Ming (1368-1644) es Qing (1644 -1912 ) dinasztia idejen epultek. 1998-ban allamilag vedett kulturalis erteknek minositettek.
Egykor porcelanmuveszeterol volt hires, a neve is “Porcelanfalu”-t jelent. Ma elsosorban turistakozpont, tobb mint szaz teahaz talalhato itt, emellett szamtalan muveszeti es emlektargybolt kinalja a szuvenireket, valamint helyi finomsagokat lehet kostolni/venni. A szakacsok hagyomanyos modon keszitik el az edessegeket, gombocokat, tesztakat. Ezekbol vagtam ossze egy rovid videot.

Tovabbi kepek a galeriaban, leiras a jobb oldalon:

Ciqikou kellos kozepen egy torok fagyizoba botlottam. Rogton elkezdtunk csevegni, mondtam neki, meg soha nem voltam Torokorszagban. Na erre rogton meginvitalt egy igazi, rozsa formaju torok fagyira, amit jatekos tancmozdulatokkal keszitett el es adott at. A showra sokan kivancsiak lettek, korenk gyultek a kis sargak, es beindult a bolt forgalma.

Hongyadong Kulturalis Kozpont egy 11 emeletes vasarlasi, etkezesi es szorakozasi lehetoseget biztosito komplexum, a varos fo uzleti negyedeben, Jiefangbei keruletben. A hagyomanyos Diaojiaolou epiteszeti stilus (colopokre tamaszkodo hazak) uralkodik, az epulet egyuttes a domboldalnak tamaszkodik a Jialing folyo felett. Ettermek, etkezdek, pubok, edesseg- es ajandekboltok sorakoznak. A mellette levo epulet, a Hongyadong Hotel.
Este, a lampionok fenyeben nyujtanak igazan gyonyoru latvanyt, a szalloda kekes fenyben uszik.

A botanikus kertrol (Nanshan Botanical Garden) odakat zengtek a leirasok, szamomra csalodas volt. A kert reszeben alig lattam viragokat, viszont csak a meleghazat nem lehet meglatogatni, meg kell venni a teljes jegyet, 50 yuanert.
Nagyon messze van, Nan’an keruletben, legalabb masfel orat buszoztam. Az uveghazi kaktusz gyujtemeny szep, de csak azert szerintem nem eri meg. Hacsak nem akar valaki hegyvideki levegon, szubtopusi novenyek kozott setalni orakig.

A Harom szurdok (Three Gorges) a Jangce folyam azon szakasza, ahol a folyam a Sichuani-medencebol a hegyeket atvagva attor a Kinai-alfoldre. Itt epult a vilag legnagyobb vizeromuve a Harom-szurdok-gat.
Az egyedulallo latvanyossag emeli a varos kereskedelmi es turisztikai jelentoseget, innen indul az osszes kirandulohajo.
Ezek a hajokirandulasok 3 naposak igy nem nevezhettunk be most be, de talan majd legkozelebb.

Ehelyett meglatogattam a Harom Szoros Muzeumot (Three Gorges Museum), amelynek 4 kiallitotermeben kulonbozo oldalarol mutatjak be a Harom Szoros es Chongqing varos kapcsolodasat.
Az elso terem a “Nagyszeru es csodalatos Harom Szoros” nevet kapta. Itt a szorosok termeszeti kornyezetet, foldrajzat, kulturajat ismerhetjuk meg es a Harom Szoros projektjenek alapveto helyzeterol is kepet kaphatunk.

A Jangce, a vilag harmadik leghosszabb folyoja, a Sichuani medencet elhagyva, egyeszercsak 500 meterrol 100-150 meterre szukul ossze es tovabb kanyarog az 500–600 (helyenkent akar 1500) meter magas sziklafalak kozott. Ezen a 193 kilometer hosszu szakaszon alakult ki a harom-szoros: a 8 kilometeres Qutang-szoros, a 40 kilometeres Wu-szoros es a 75 kilometer hosszu Xiliang-szoros.
A masodik terem, az  “Oskori Sichuan”,  a Harom-szoros es a chongqingi terulet Han-dinasztia elotti tortenelmevel foglalkozik.
A harmadik, a “Chongqing varos utja”, fokent a varos ujkori tortenetere osszpontosit.
A negyedik terem a “Japan agresszio elleni harc kora”.

A tobbi teremben: festeszet es kalligrafia, porcelanok, ermek, szobrok a Han-dinasztiabol (206BC - 220), nepszokasok es nepviseletek Delnyugat-Kinabol.

A Harom Szoros Muzeum olyan, mint egy vaskos tortenelemkonyv, amelyben lejegyeztek ennek az osi foldnek a ragyogo voltat. A Harom Szoros Muzeum 2008. marcius 26-tol varja az erdeklodoket keddtol vasarnapig reggel 9-tol delutan 5-ig, belepojegy nincs. 

A dazui sziklafaragvanyokat (Dazu Rock Carvings) nem egyszeru megkozeliteni. mivel kb.160-170 km-re vannak a varostol. Elozo napokban az utikonyvem tobb izben pontatlannak bizonyult, emiatt rossz buszokra szalltam fel, most nem mertem kockaztatni. Valahogy elmennek addig a tavolsagi buszok valamelyikevel, de arrol nem volt info, hogy mikor es mivel johetek vissza. Meg a szalloda recepciojan sem tudtak ebben segiteni.
Jobbnak lattam, ha befizetek egy kirandulasra, visznek-hoznak, kenyelmesen megnezem. Igaz, hogy egy busznyi kinaival leszek osszezarva es az idegenvezetes is kinai lesz, de hat minden nem lehet tokeletes.

A zomeben vallasi eredetu, 7. szazadi faragvanyok 75 helyen, mintegy 50.000 szobrot es tobb mint 100.000 kinai karaktert foglalnak magukba.
Dazu megye meredek hegyoldalaiban vesett szobrok es mottok kivalo bizonyitekok a buddhizmus, taoizmus es konfucianizmus hiedelemvilaganak harmonikus szintezisere.
A targyi sokfeleseg, az esztetikai minoseg, valamint vallasi- es kulturalis jelentosege miatt, 1999-ben felkerult a Vilagoroksegek listajara.
A legszebb faragasok Baoding es Beishan hegyekben talalhatok, bennunket Baodingshanra vittek.

Chongqing leirasa folytatodik a kovetkezo bejegyzesben!