Shanghai Napló

Harbin is a meglatogatando varosok kozott szerepelt, foleg teli idoszakban, a Nemzetkozi Ho- es Jegfesztival miatt. Kihasznaltuk az ujevre kapott 3 szabadnapot es december 31-en elrepultunk a jegvarosba.

Harbin, Kina eszak-keleti csucskeben talalhato, nem messze a sziberiai hatartol. Ennek koszonhetoen telen az atlagos homerseklet  −19.7 °C.  Nem ritka a −35 °C sem, aki ilyen napokon ott tartozkodik megtapasztalhatja a sarkvidek leheletet. Szerencsere amikor ott voltunk csak −16 °C es −25 °C kozott ingadozott a nappali es ejszakai homerseklet.

Harbint 1898-ban alapitottak, a keletkinai vasutvonal orosz epitoi. Neve egy mandzsu szo, melynek jelentese: “Halaszhalo szarito hely”. Az orosz bevandorlok a piciny kis halaszfalubol viragzo varost epitettek. Ennek megfeleloen a varoskep mind a mai napig jelentos orosz vonasokkal rendelkezik.
Az Oktoberi Forradalmat  kovetoen orosz menekultek szazai telepedtek le Harbinban. 1918-ban az orosz polgarhaboru idejen tovabbi emigransok erkeztek igy letrejott a legnagyobb, Oroszorszag hatarain kivuli, orosz telepules.
Kialakitottak az orosz oktatasi rendszert az elemi iskolaktol az egyetemi oktatasig bezarolag. Orosz szinhazak letesultek, orosz nyelvu ujsagok, folyoiratok jelentek meg. 1920-ban megalapitottak a Harbini Muszaki Egyetemet.

1932-ben Japan elfoglalja a varost. Japan kapitulaciojat kovetoen a szovjet Voros Hadsereg bevonul a varosba es bar szerzodes szerint Harbin kinai fennhatosag ala kerul, a Voros Hadsereg a varosban marad. A Kinai Nepkoztarsasag megalakulasa utan, Harbin a kinai nehezipar egyik legfontosabb kozpontjava valt, a Muszaki Egyetem Kina egyik legjelentosebb oktatasi intezmenye lett.

Ma a 10 millio lakost meghalado Harbin, Heilongjiang tartomany fovarosa, tovabba Eszak-Kina politikai, gazdasagi, kulturalis es tudomanyos kozpontja.
Kina legmultikulturalisabb telepulese: a hagyomanyos kinai Han kultura keveredik a mandzsu es orosz kulturalis hagyomanyokkal. Ez megnyilvanul a varos epiteszeteben, konyhajaban, az oltozkodesben. Harbin arrol is nevezetes, hogy itt beszelik legtisztabban a hivatalos standard mandarin nyelvet.

Elso nap a varosban setalgattunk, felfedeztuk a szallodank kornyeket, a buszjaratokat, aztan besetaltunk a tolunk kb. 3 km-re levo Fo utcaig. Jelenlegi neve Zhong Yang ut (kinaiul Zhongyang Dajie).
A masfel kilometer hosszu setaloutca az europai epiteszet muzeumanak is tekintheto, barokk es bizanci stilusu homlokzatok alatt, orosz, francia, amerikai es japan uzletek valtakoznak.

Mivel nemsokara kezdodik a fesztival a setaloutcan is megjelentek a kulonbozo temaju es minosegu jegszobrok:

Tobb helyen meg dolgoztak az utcakon, lancfuresszel vagtak majd formara faragtak a hatalmas jegtomboket. Megvizeztek a jegtomb feluletet es ugy helyeztek ra, emelogep segitsegevel a kovetkezo kockat.

Az utca vegeben, az 1958-ban emelt  Flood Control Monument, a Songhua folyo aradasakor vizbe fullt  tobb ezer aldozatnak allit emleket.
A teren tobb szazan csillagszorot egetnek, lampionokat engednek a magasba.

A folyo parton is keszult nehany jeg epitmeny es faragas. A befagyott Songhua folyon pedig a teli sportok szerelmesei vidamkodtak: korcsolyaztak, szankoztak, kutya-szanon vagtattak, kisautokban porogtek, tankkal hobuckakat masztak,….tobben valamifele porgentyut csapkodtak ostorral a jegen, (ennek a sport erteke egyenlo a nullaval, de legalabb szabad levegon vannak).

Ennyifele jeges jarmuvet es jatekot eletemben nem lattam, azt sem tudtam melyiket fenykepezzem. 
A folyon ilyenkor vastag jegreteg kepzodik, teljes biztonsaggal lehet rajta maszkalni. Nehanyan kocsival is rahajtanak es kiprobaljak sikos palyan a kulonbozo manovereket.
A tulso parton folyik a jegtombok kitermelese, abbol keszulnek a fesztival epitmenyei.

A folyoparti setanyon, a regi varosreszben van a legtobb orosz stilusu epulet. A parton, most jegbe fagyva, de nyaron kellemes ringatozas mellett lehet vacsorazni, setahajokazni, bulizni. Egymast erik az elegans kiszolgalo helyek.

Harbinban a 20. szazad kozepen 15 orosz ortodox templom mukodott, de a Mao vezette kinai forradalom es az azt koveto kulturalis forradalom idejen ezeket bezartak tobbet leromboltak. Jelenleg 10 templomnak all az epulete, de istentiszteletet csak egyben tartanak.
A Szent Szofia szekesegyhaz ( St. Sophia Church) a varos kozpontjaban talalhato.
9 evig epitettek es 1932-ben szenteltek fel. Jelenleg, a varos fejlodeset es multikulturalis hagyomanyait bemutato keptarlat talalhato benne. 
20 yuanos belepo fejeben naponta 8:30-17:30 kozott latogathato.

Egyik delutan egy nagyon szep kavezoban melegitettuk fel elgemberedett vegtagjainkat. A halk zene, izleses berendezes, minosegi kiszolgalas es finom kave arrol arulkodott nem kinai a tulajdonos. A falakon a tapeta regi idok menujet es divatjat mutatta. Egyedul az olcso, bordo barsony fuggony nem illett a helyiseg stilusahoz.

Az utcan tobbeknek lattam a kezeben jegkremet es furdalta az oldalam a kivancsisag, milyen erzes -20 fokban fagyit enni. Addig kerestuk, mig megtalaltuk a jegkrem lelohelyet: kaves, csokis, mangos, tejes….es meg ki tudja milyen izu jeges finomsagok sorban a ladaban. Gondolom nem hutolada, ebben a hidegben nem sok ertelme lenne. Kaves es mangos fagyi mellett dontottunk, nagyon-nagyon fincsi volt. Erdekes modon, jolesett eszegetni, a nyelvunk ugyan teljesen elzsibbadt a vegere, de olyasmi hatasa volt, mint amikor az arabok a 40 fokban forro teat isznak, csak forditva. Lehutotte a gyomrunkat, ezaltal a testunket is, igy csokkent a holeadas es enyhe melegseg erzetet okozott.

Nemcsak fagyit arultak az utcakon hanem mindenfele finomsagot: sult kolbaszt, cukormazas gyumolcsot, orosz csokit, aszalt gyumolcsoket, magvakat. A pultokat, asztalokat, szekeket jegtombokbol alakitottak ki:

Bementunk fustolt kolbaszt vasarolni egy nagyobb elelmiszerboltba. A harbini kolbasz elegge kulonbozik a tobbi kinai kolbasztol, fuszerezese kozelebb all az europai izvilaghoz es az, hogy megfustolik, meg finomabba teszi.
Kicsit bameszkodtunk a sorok kozott es fenykepezgettem a kulonlegessegeket. Igy akadtunk ra a magyar kenomajasra:

Figyelve az embereket arra jottunk ra, hogy kicsit magassabbak az atlag kinainal es jobban is oltozkodnek. A teli sapkak vegtelen valtozataval talalkoztunk, sokan csak szorme-fulvedot hasznaltak. A  −16-18 °C nekik megszokott, talan nem is annyira megterhelo, mint nekunk, akik 20 fokbol utaztunk a minusz 20 fokba. Szerencsere ez szaraz hideg, nem olyan magas a paratartalom, mint Shangaiban.

A motorokra vastag kesztyut szerelnek, ilyet Shanghaiban is latni.

Az utakat folyamatosan takaritottak emberek es gepek egyuttesen. Arra figyeltunk fel, hogy egy csoport munkas jegtorokkel az utat kopacsolta, utana jott a hokotro szeru gep es osszeszedte a tormeleket. Valaki meselte, hogy ugyanigy autopalyakra is kivezenylik a munkasokat.

Igaz, hogy ettol fuggetlenul nagyon sikos volt az uttest es a jarda, csak ovatosan es minden lepesre koncentralva lehetett kozlekedni. Ez egyreszt a varost tervezok hibaja, mert beton helyett, sima feluletu jarolapokkal boritottak a jardakat. Az autok sokkal lassabban hajtottak a sikos utakon, minden zold lampanal megalltak atengedve a gyalogosokat. Ugy latszik tanultak egy kis kozlekedesi kulturat is az oroszoktol.

A Dayang Hotelben szalltunk meg, ami eleg kozel volt a hidhoz es igy a Sun Island-i latnivalokhoz. Tobb busszal is meg lehet kozeliteni a szigetet (88, 118, 119, 29..stb.), ott mar ingyenes buszok viszik az embereket egyik latnivalotol a masikig.
Ezenkivul minden szallodatol es egyeb utazasi irodaktol szerveznek oda kirandulast.