A Yagachi folyó partján fekvő Belur egykor a Hoysalák fővárosa volt, amelyet az idők során Velapura, Velur és Belahur néven is emlegettek. A város a Sri Chennakeshava Swamy templomáról híres, amely a Hoysalák fejlett kézművességének egyik legszebb példája.
A dél-indiai történelem Hoysala korszaka Kr.u.1000 körül kezdődött és 1346-ig tartott. Ebben az időszakban körülbelül 1500 templomot építettek 958 településen.
Visnuvardhana Hoysala király, Kr.u.1110-ben került hatalomra. Ő rendelte meg a templomot Vijayanarayana isten számára 1117-ben. Építése 1140-ben bekövetkezett haláláig folytatódott. Örökségét leszármazottai folytatták, akik 1150-ben befejezték a Hoysaleswara templomot, és más, körülbelül 200 kilométerre lévő templomokat is.
A történészek 118 feliratot találtak a templomkomplexumban, melyek Kr.u.1117 és a 18. század között keletkeztek. Ezek a feliratok bemutatják a templom történetét, a templomnak nyújtott fenntartási támogatásokat és a későbbi javításokat.
Ballala király, 1175-ben konyhát és gabonatárolót épített a délkeleti sarokba, valamint egy víztartályt az északkeleti sarokba. A Hoysalák puha szappankövet használtak építményeikhez, mivel alkalmasnak találták bonyolult faragványok készítésére.
A komplexumba keletről egy Gopuramon keresztül lehet bejutni, amelyet a Vijayanagar birodalom alatt építettek.
Belül tágas, kövezett udvara van, melyet kisebb templomok, szentélyek és oszlopos folyosók fognak körbe, középen a főtemplommal. Az épületegyüttest kőberakások, faragott oszlopok, frízek, istenek és istennők szobrai díszítik az indiai vallási eposzokból.
Az 57 x 48 méteres fő templom egy széles, körülbelül 90 cm magas teraszon (jagati) áll. A templomot Visnunak szentelték.
További templomok az udvaron:
A főtemplomtól délre található a Kappe Chennigaraya templom, nyugatra a Veera Narayana templom, északnyugatra az Andal templom, délnyugatra pedig Soumyanayaki, amely Samrajya –nak (Lakshmi istennő egyik alakja) van szentelve, és szintén a 12. századra datálható.
Három Hoysala-korabeli templom: Chennakeshava (Belur), Hoysaleswara (Halebidu) és Keshava templom (Somanathapura) 2023-ban felkerült az UNESCO Világörökségi Listájára.
A három templomcsoport jellegzetességei azonosak: mindhárom a Hoysala-korszakban épült, földrajzilag is közel fekszenek egymáshoz, építészeti és szobrászati szempontból is ikrek.
A templomok általában csillag alakú platformokon épülnek, és a komplexumon belül több építmény is található.
A Hoysala építészet egy másik különleges jellemzője a stílusok egyedülálló találkozása - a Hoysala építészet 3 jellegzetes stílus (dravida, vesara és az észak-indiai Nagara stílus) ötvözete.
Külön érdekesség, hogy munkájukat „aláírtak” - a szobrászok, kőművesek hátrahagyva a nevüket. Ezt a templomot Dasoja és Chavana, egy apa-fia páros építették, akik Balliganvéból származnak.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.