Mar tobb blogbejegyzesen tul vagyok, most mar illik szolnom nehany szot a varos kialakulasarol, tortenelmerol, jelenlegi arcarol.
Shanghai a Jangce folyo torkolatanal,  a Kelet-kinai -tenger partjan fekszik.
Kinai neve: 上海, az elso irasjegy: 上, shàng jelentese a szovegkornyezettol fuggoen, lehet „kivalo, felso, folotte..." a  masodik 海, hǎi, magyarul "tenger"-t jelent. Nevet a Wu Song-folyo (ma Suzhou folyo) felso szakaszarol kapta a Song dinasztiaban, a 11.szazadban.
 A kinaiak roviden Hu-nak is nevezik, ami Hu Du (沪渎) osi halaszfalu nevebol szarmazik, amely a Suzhou folyo es a Huangpu folyo osszefolyasanal allt korabban, a Tang dinasztia idejen. A Hu irasjel szerepel a sanghaji gepjarmuvek rendszamtablain is.

Terulete: 7,037 km2 - ebbol 679 km2 viz.
Foldrajzilag a terulet alfold, az eghajlat szubtropusi. Ez annyit jelent, hogy a telek (decembertol februarig) huvosek es szarazak, neha fagy is tapasztalhato, a nyarak (julius es augusztus honapok) forrok es csapadekosak. A tavasz es az osz kellemes homersekletuek, igy ilyenkor erdemes felkeresni a varost.

de van ilyen is

napos ido:

naplemente:

Kinaban vannak a legszennyezettebb folyok es varosok. A vilag legszennyezettebb 20 varosabol 16 Kinaban talalhato.
Nepesseget illetoen majd huszmillios lakossagaval a fold ot legnepesebb varosanak egyike. (2009- ben 19.210.000-en voltak, 2020-ban mar csak 25 millioan). 

Első írásos említése 960-ból való, akkor meg a Suzhou -tól keletre elterülő mocsaras területen lévő falu volt. (Hangzhou es Suzhou sokkal jelentosebb telepulesek voltak abban az idoben.)1074-ben a falut piacváros (zhen) rangjára emelték. 1127-ig a kisvárosnak 12 000 háztartása volt, 1264-ben további három falut csatoltak hozzá.
1297-ben városi rangot kapott. A kikoto is egyre nagyobb jelentőségre tett szert, de továbbra is főleg Suzhou számára működött átrakodóhelyként.

A 13. századra a sanghaji régió Kína egyik legvirágzóbb területévé vált, főleg a gyapottermelés fellendülésének köszönhetően, és mint ilyen célpontja lett a kelet-ázsiai kalózoknak, akik gyakran kifosztották és zaklatták a kínai tengerparti településeket.

1554-ben egy 10 méter magas és 5 kilométer hosszú városfalat építettek Sanghaj köré, hogy megvedjek magukat a fosztogatókkal szemben.

A 17. században ipara jelentősebbé vált, Kína egyik gyapot- és textilközpontja alakult ki itt. A Csing-dinasztia idejére (1644–1911) nagy, a nyugati céhekhez hasonló kereskedőtársaságok jöttek létre, amelyek a gazdasági és nagyrészt a politikai hatalmat is gyakorolták a városban.

1732-ben Yongzheng császár áthelyezte a vámhivatalt Songjiang városából Sanghajba, így a város kizárólagos jogot kapott Jiangsu tartomány vámbevételeinek kezelésére es 1735-re a Jangce torkolatvidékének legfontosabb kikötője és kereskedelmi központja lett.

Kivalo stratégiai helyzete felkeltette a brit kereskedők erdeklodeset, akik a 18. század végétol nagy mennyiségű teát, porcelánt és egyéb hagyományos kínai árut importáltak Kínából, és ezt csak nehezen tudták ellentételezni iparcikkekkel. A legnagyobb kereslet Kínában az ópium iránt mutatkozott, ezért a britek Indiából szállítottak nagy mennyiségben ezt a kábítószert az országba. Amikor a császárság az ópiumfogyasztás súlyos egészségügyi és gazdasági károkozása miatt betiltotta ezt az importot, Nagy-Britannia megindította az első ópiumháborút, 1841-ben Parker admirális hajóraja Sanghajt is bombázásnak vetette alá.

Kína nem tudott ellenállni a tamadasnak, és a háborút lezáró első egyenlőtlen szerződés, a nankingi béke értelmében 1842-ben kénytelen volt Sanghaj városát – négy másik kikötővel együtt – „a nemzetközi kereskedelem számára” megnyitni.
Ekkor aramlottak be a kulfoldiek es alakultak ki a koncessziok: britek, franciak, nemetek, japanok, amerikaiak...
1843-ban jött letre a brit koncessziós terület, a kinai varosfalakon kivuli teruleten.
A koncessziok kialakulasa es mukodese elegge erdekes, majd irok kesobb egy kulon posztot rola.

1853-ban a Tajping-felkelésben a várost egy szélsőséges csoport, a Kis Kardok Társasága foglalta el. A harcokban a külföldi telepek nem sérültek meg, de az agglomeráció komoly károkat szenvedett, így menekülők özönlöttek a külföldi hadihajók védelme alá. A külföldi kereskedők egyaránt jövedelmező üzleteket kötöttek mind a felkelőkkel, mind a kormányzattal. A gazdasági fellendüléssel párhuzamosan kalandorok árasztották el a várost, és a kábítószer-kereskedelem mellett a prostitúció és a szerencsejáték is virágzásnak indult.

Sanghajba folyamatosan áramlott a nyugati tőke: bankok, kereskedelmi társaságok települtek ide, és a kereskedelem is virágozni kezdett. Volt penz infrastukturara es a varos fejlesztesere:
- 1881-ben alakult meg Londonban a Sanghaji Vizmuvek es rogton felallitottak a viztornyot
- 1882-ben mar volt aram szolgaltatas
- 1908 ota volt villamos kozlekedes: 7 brit, 3 francia, 4 kinai vonal. A brit es francia vallalatok, meg a kommunista part hatalomatvetele utan is mukodtek, 1952 illetve 1953-ig. A legutolso vonalat 1975-ben zartak le.
- 1914-ben jelent meg az elso troli.

A császárság 1911-es bukása miatt tömegek özönlötték el a várost, lakossága a 20. század elején meghaladta az 1 millió főt. A kulfoldiek szama ebben az idoszakban nem volt magas, (kb. 30-50.000 fo koruli volt), lelekszamuk inkabb a II. vilaghaboru alatt emelkedett exponencialisan.

A szazad vegere azonban a megerosodo kinai elit a nemzetkozi koncessziok vezetesebol is kikerte a reszet, es a huszas evektol mar vegyes kinai es nemzetkozi vezetest talalunk a varosi tanacs elen.
A vilagvarosi hangulat, a keleti fulledt erotika es a politikai aktivizmus furcsa egyvelege olyan latogatokat vonzott ide ebben az idoben mint Bertrand Russell, Albert Einstein es Charlie Chaplin.

A kibontakozo alomvaros azonban a harmincas evekre Kina jobb- es baloldali politikai eroinek polgarhaboruja, majd a masodik világhaborus japan megszallas idejen utcai harcok es meszarlasok szintereve valt. Shanghai volt a szintere mind a Kinai Kommunista Part megalakulasanak, mind pedig annak a meszarlasnak, melynek soran a nacionalista vezer Csang Kaj-sek nehany nap alatt a kommunista aktivizmus tobbezer resztvevojevel szamolt le.

Az 1937-es japan megszallas aztan veglegesen lezarta Shanghai, a sokszinu kozmopolita vilagvaros addigi tortenetet. A megszallok a varos tortenelmeben eloszor egyesitettek a kinai es a koncesszios varosreszt, kiebrudaltak  minden, a szovetseges hatalmak orszagaibol erkezett kulfoldit. Veluk egyutt tavozott a varos progressziv elitje is, hovatartozasuktol fuggetlenul.
1949-ben, amikor kikialtottak a Kinai Nepkoztarsasagot, Shanghai a kozponti kormanynak kozvetlen alarendelt varos lett.

A varos nagyjabol ketszaz eves tortenete soran mindig is Kina kulonce volt,  jelenleg az orszag legnyugatiasabb varosakent tartjak szamon. Visszanyerte regi cimet mint Kina legkozmopolitabb és a kulfoldiek koreben legkedveltebb, legelhetobb varos. A varos tobb ezer nemzetkozi lakoja most is, mint a vilaghaboru es forradalom elott, megteremti a maga kenyelmet Shanghaiban.

Az ilyen metropoliszok magukban foglaljak a nyomor es a gazdagsag, a szigoru hagyomanyok es a hipermodern elet szamtalan ellentetet. Jol megfer egymas mellett a tuzpiros Ferrari es a buzos, rozoga szemetszallito tricikli. 
A milanoi divat szerint luxusba oltozott tipego damak, mellettuk kez nelkuli koldusok.
Husz meter magasba emelt, fenyekkel kivilagitott varosi autopalya halozat, alatta tulekedo forgatag, badogviskok, triciklis kifozdek. 
Vuitton es Gucci-bolt, kozvetlen mellette szarado alsogatyak lebegnek egy hullampala visko ablakabol kilogo vasrudon. Gombamod szaporodo csillogo uvegpalotak, porig rombolt oreg varosi utcacskak.
Epitkezes es pusztitas. Europai leptekkel merve elkepzelhetetlen gazdagsag es felfoghatatlan szegenyseg. Luxus es nelkulozes. Mindez egyszerre.

Hihetetlen gyorsasaggal epul a varos, az ujabb keruletek, lakoparkok. Itt ahol mi lakunk Pudongon, 20 eve csak kis hazikok voltak, ma fenyuzo varosresz. Az alabbi kep jol szemlelteti a fejlodest:

Es egy kep kozelebbrol, ezen be tudom hatarolni kb.merre lakunk. Ha latjatok a Sornyitot (magas, szurke epulet, tetejen lyuk: "Egi Kapu"), na attol  gyalog 15 percnyire lakunk, ha a kep jobb oldalara neztek, ott mar latszanak a vilagosbarna lakohazak.

Elkepeszto nagy itt a tomeg, szinte kozelharcot kell vivni, ha metrora akarsz fel- vagy leszallni, atkelni biztonsagosan az uttesten, vagy csak egyszeruen a zoldseget lemeretni a kozertben. Emiatt aztan a testi kozelseg is gyakran nagyon szoros az ittelokkel:)
A kinai emberek ettol nem idegesek, egyaltalan nem zavarja oket, azt hiszem megszoktak. Amikor peldaul sorban allunk, egesz kozel all mogem, bele az auramba :)
Mi, nyugati emberek a lelki elidegenedessel egyidoben, fizikailag is egyre nagyobb tavolsagot tartunk egymas kozott. Magasabb keriteseket huzunk a hazaink koze, tobb zarat teszunk az ajtora es az etteremben is a leheto legtavolabbra ulunk egymastol. Itt, Kinaban ez nem igy van.

Azt hiszem az itt elo emberek tobbsege baratsagos es tolerans iranyunkban. Persze vannak furcsa szokasaik: kopkodnek, tolakodnak, kiabalnak, es egy kinai mondas szerint, minden allatot megesznek, aminek a hata a Nap fele nez. Vagyis, mindent... kutyat, teknost, csigat es csirkebelet, kigyot, bekat, bogarakat, baranygyomrot, mindenfele allat szemet, csirkeembriot...stb.

Megis ugy gondolom kozel kell engedni magunkhoz az embereket, turelemmel viszonyulni a furcsasagaikhoz, befogadova valni. Csak utana tudjuk elkezdeni megerteni a logikajukat, gondolkodasmodjukat, a mit miert cselekveseiket. Egyszeruen meg kell nyilni Shanghai elott. En ezt teszem.