Munnart nem lehet megunni, már harmadszorra járok itt, és mindig lenyűgöz a szépsége. Buja növényzete a zöld összes árnyalatában pompázik, a szűk kis utak, melyeket két oldalon sárga, lila és piros virágokba borult cserjék díszítenek, banán, kakaó, papaya, kókuszpálmafák és kardamom ültetvények között kanyarognak.
A sziklás domboldalakon, ezüst szalagokként futnak lefelé a vízfolyások, vízesések. A gyakran lezúduló esők után, a völgyekre ereszkedő vattafelhők és a párolgó nedvesség misztikussá teszi a tájat.
A végtelen, zölden hullámzó teaültetvényeket ebben az időszakban, tűzpiros afrikai tulipánfák százai díszítik.
A Munnar-Udumalpet uton elég sok látnivaló van: vízesések, kilátók, teaüzemek, szantálfa erdő, a Marayoor parkban pedig gyönyörű banyánfák.
Mivel Diwali alatt voltunk ott, rengeteg volt a hazai turista, az utakon dugok alakultak ki és a vízeséseket is ellepték a fürdőzők. Indiában általában minden vízesés el van kerítve és belépőt kell fizetni. A helyiek itt nemcsak fényképezkedni szeretnek hanem pancsolni is, így aztán népfürdő hangulata van a szép természeti látványosságnak és nem tudsz ember nélküli képet készíteni.
Következő napon másik irányba indultunk el, Ramakkalmedu felé. Megnéztünk egy kardamom ültetvényt, majd egy szélerőmű parkot, Ázsia egyik legszelesebb helyén.
Ramakkalmedu, Kerala Idukki kerületében található, a zöld dombok és a friss hegyi levegő teszik varázslatossá. Nevét az egyik sziklafelszínen található láb lenyomatról kapta, amelyről úgy gondolják, hogy Rámától, Visnu inkarnációjától származik, amint azt a Ramayana című indiai eposz meséli.
Dzsippel vittek fel bennünket a látványosságokhoz, saját kocsival lehetetlen feljutni. Egyik kilátóhoz pedig gyalog kellett mennünk, ott húzódik ugyanis a határ Kerala és a szomszédos Tamil Nadu állam között. A sofőr elmesélte, hogy huzták meg annak idején a határokat a dombokon: amikor esett az eső azt figyelték merre folyik a víz, ami balra folyt az Tamil Nadu, ahol meg jobbra az Kerala.
Ramakkalmedu dombjairól festői panoráma nyílik Tamil Nadu apró falvaira, valamint a kiterjedt kókuszpalma és tamarind ültetvényeire.
A teknősbéka alakú szikla (Turtle Rock) belsejét hasadások teszik izgalmassá, ellenkezni sem volt időnk, tereltek bennünket befelé először egy keskeny vízszintes hasadékon préseltük át magunkat, aztán négykézláb másztunk tovább, hogy a végén hason kuszva bújjunk ki a szikla alól.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.