Nem akartam többet a covid témáról írni, de a tegnapi örömhirt el kell újságolnom.

Május 28-án megkaptuk a kilépő kártyánkat, amivel családonként 1 személy, naponta egyszer elhagyhatja a lakóparkot. Első napokban férjem kiment biciklizni néhány órára, tegnap reggel úgy döntöttem én is csatlakozom hozzá. A portás furcsán nézett és kérdezte hol az én kártyám. Mondom, együtt vagyunk, egy család, engedjen ki bennünket, legalább 3 órára. Kicsit csóválta a fejét, aztán intett, hogy menjünk. Ne tudjátok meg, milyen öröm végre kiszabadulni. Talán a börtönből szabadulok érezhetik ugyanezt. Igaz, a mi esetünkben csak 2 hónap volt, de szerintem ez minden sanghaji lakost megviselt valamilyen szinten, anyagi, mentális, fizikai, pszichikai..stb. lenyomata keletkezett az elszenvedett bezártságnak.
Rögtön biciklire pattantunk, áttekertünk Petiékhez, szerencsére ők is gond nélkül kijöhettek mindketten. Mint valami gyerekek, akiknek édességet nyomnak a markukba, fülig érő szájjal karikáztunk az utcákon.

Sokan kint vannak már, néhány bolt kinyitott és elvitelre lehet rendelni. Az élelmiszerboltok, mérettől függően, meghatározott időszakokban, meghatározott számú vásárlót tudnak fogadni, előtte fel kell iratkozni a listára.
A felépített fakerítések nagy részét lebontották és az utca szélére pakolva várják további sorsukat.
Kevés autót látni, inkább motorbiciklik és biciklik uralják az utcákat, így sokkal élvezhetőbb a város. Néha a teljes útszélességet elfoglaltuk, egymás mellett tekerve.
A lakóparkok még zárva vannak, azt hiszem a teljes felszabadulás, amikor már mindenki kijöhet a lakóparkja udvarából is, eltart egy ideig.

A Bundra érve csalódottan vettük tudomásul, hogy nem engednek ki a folyóparti sétányra, a távolból fényképeztük a város ikonikus tornyait, amiket eddig csak lakásunk ablakából köszönthettünk.

Betértünk másik két barátunkhoz, Evelynhez és Istvánhoz, majd velük együtt tekertünk tovább.
Mivel nekik tesztet kellett csináltatni, megálltunk egy mobil tesztelő állomáson és kaptam az alkalmon, hogy levideózzam ennek menetét. Először a kifüggesztett QR kódot kellett beszkennelni, ami alapján kidobta a zöld kódodat, azt ők beszkennelték és mehettél az ablakhoz a szájpiszkáló nénihez.

Azt mondják, legalább 9000 ilyen kis mobil tesztelő állomást telepítettek városszerte. A június elsejétől életbe lépő szabályok szerint, lakóparkokon belül megszűnt a PCR tesztelés, helyette vannak ezek a kis bodék, ahol júniusban meg ingyenes lesz a tesztelés, utána 16 yuan (kb. 2.24 euro). Kénytelen leszel teszteltetni 72 óránként, mert csak így lehet használni a tömegközlekedési járműveket, negatív teszttel lehet dolgozni, bevásárolni vagy bármilyen zárt épületbe bemenni.

Tesztelőrobot, mert már ilyen is van :)

A belvárosban a Changle utcában érdekes esemény szemtanui lehettünk, Buszok sorakoztak egymás mögött, indulásra készen, rendőr irányította a forgalmat, elsőbbséget adva nekik. A buszok utasai fiatal egészségügyi dolgozók, akik 2 hónapnyi megfeszített munka után végre hazamehetnek. Ki tudja honnan, melyik városból, tartományból hozattak ide őket, hogy kisegítsék Shanghait a bajból. Az emberek hálásan integettek nekik, ők kis piros zászlóikat lengetve  búcsúztak. Nagyon megható volt.

Fél 2-re értünk haza, legalább 6 órát csavarogtunk. A reményt kaptuk vissza ezzel a nappal, hogy nemsokára visszatér a régi életünk.

Hivatalosan, tegnap éjféltől feloldották a vesztegzárat! Sikeresnek bizonyult a lezárás, a kezdeti, napi 26.000 esetet, visszaszorították 100 alá.
Hogy ennek a drasztikus lezárásnak milyen gazdasági, pszichés és bizalmi hatásai lesznek, az más kérdés. Számunkra a legnehezebb a bizonytalanság és az embertelen bánásmód volt. Semmit nem kommunikáltak, hogy meddig tart majd, mikor lehet vége, mi a cél…stb., csak bezártak, mint valami állatokat a ketrecbe és oldd meg az életed. Sok kínainak megrendült a bizalma a kormányban.

A végére egy színes, ugyanakkor szomorú hír. Pár napja óriási bulit csaptak a kiszabadult fiatalok az Anfu utcában. Legtöbben maszk nélkül, ittas állapotban...
A rendőrök nem bírtak velük. A büntetés nem sokáig váratott magára, több renitens külföldi vizumját bevonták és kiutasították az országból. Arról nem szól a fáma, hogy a kínaiak milyen büntetést kaptak.