Shanghai Napló

November 3-an volt a Munkacsy Mihaly kiallitas megnyitoja, Shanghaiban.
A konzulatus kuldott nehany meghivot a magyar kolonia tagjainak, egyik baratnom jovoltabol en is elmehettem. Koszonom Csilla! :)

A tarlatot  Azsia legnagyobb muzeumaban, a China Art Museum-ban rendeztek be, amely a 2010-es Expo idejen Kina pavilonjakent szolgalt. Voltunk mar korabban is ebben a muzeumban, de azert mutatok egy emlekezteto kepet:

Eloszor Si Ta-vej, a muzeum igazgatoja beszelt arrol, hogy bar a kepek 100 evvel ezelott keszultek, a mai napig nagy hatasuk van a muveszet kedveloire es ez a ket orszag kozotti nagy foldrajzi tavolsag ellenere is erezteti hatasat.
Az idosebb kinai muveszgeneracio jol ismeri Munkacsyt, ugyanis a festomuvesz-hallgatok szamara a tananyag resze volt, a tarsadalmilag erzekeny, dramai festeszetet tobbek kozott Munkacsy muvei alapjan tanultak.

A magyarorszagi delegacio reszerol, Balog Zoltan, az emberi eroforrasok minisztere mondott nyitobeszedet.

Oromet fejezte ki, hogy ilyen mennyisegu es minosegu magyar festmeny kepviselteti magat kulfoldon. Munkacsy Mihaly az a festo, akin keresztul Magyarorszag meg tudja mutatni, hogy viszonylag kis merete ellenere milyen gazdag kulturaval rendelkezik. A kulturan keresztul a bizalom es a gazdasagi egyuttmukodes alapjai is epulnek. A kiallitas es a delegacio jelenlete egyben uzenet a kinai partnereknek, a keleti nyitas politikajanak fontossagat illetoen.

A tarlatra a Magyar Nemzeti Galeriabol es Pakh Imre magangyujtemenyebol erkezett mintegy 100 festmeny.
Ebbol legalabb 35 Munkacsy eletmuvet reprezentalja, a tobbi a festo baratjanak, Paal Laszlonak,  Szinyei Merse Palnak es a realista festeszeti tradiciokat koveto magyar festoknek, tovabba a szolnoki muvesztelep es a nagybanyai muvesztelep alkotoinak munkaja.
Ehhez igazodva, a kiallitas ket reszbol all: Munkacsy es kora, valamint Magyar muveszet a 19–20. szazad fordulojan.

A megnyito utan, lassan vegigsetaltunk a termeken. Gyonyoruek Munkacsy kepei, nagyon kifejezoek es eletszeruek.
Nemreg olvastam az Aranyecset cimu eletrajzi konyvet, amelyben Dallos Sandor iro, a nagy festo parizsi eveit mutatja be, a siker, a beerkezes korszakat, oromeit es betegsege okozta muveszi es emberi hanyatlast.
Kerestem azokat a kepeket, amelyekrol ir a konyvben, melyeknek temajahoz tartozik egy hattertortenet, es melyeket oly szenvedellyel vitt vaszonra.
A "Jezus Pilatus elott" cimu festmenyenek minden kis reszletet ismerem, mert gyerekkoromban vallas orakon, a kep reprodukcioja ott logott az unitarius tanacsterem falan.
Sajnos elegge sotetek a kepei, azt olvastam ez a festo sajatos technikaja miatt van, melynek lenyege a bitumennel valo alapozas.
"Ez a 19. század elején alakult ki, a festők azonban túlzásba vitték, mert nem csupán az alapozáshoz használtak bitument, hanem a palettájukon is feltornyoztak egy fehérrel kevert bitumenmennyiséget. A vászonra felvinni szándékolt színhez ebből a masszából egy kis részt mindig hozzákevertek. A bitumen összefogta a színeket, mondhatni automatikus színharmóniát és tónusegységet idézett elő. Az egyes színek hamar beszáradnak, de a bitumen mint szerves anyag tovább dolgozik és idők folyamán elnyeli a rá festett és vele összekevert színeket. Munkácsy ezt még azzal tetézte, hogy képei többségének felvázolásakor a bitumenes vödörből gyakran kézzel rakta fel a masszát, mely mind a mai napig képlékeny maradt.
Így aztán nem csak a színelnyelés, de a festékfelület felpuhulása következtében előálló lecsúszás lehetősége is veszélyezteti a Munkácsy-műveket."

Kovetkezzenek a kepek, eloszor nehany Munkacsy Mihalytol (1844-1900):
A kepek jobb oldalan olvashato a festmeny cime.

 Paal Laszlo ( 1846-1879) kepei:

Deak-Ebner Lajos (1850–1934) kepei:

 Pataky Laszlo (1857-1912) kepei:

Zemplenyi Tivadar (1864-1917) kepei:

Bihari Sandor (1855-1906) kepei:

Szinyei Merse Pal (1845-1920): Pipacsos mezo

Kernstok Karoly (1843-1940): Agitator

Meszoly Geza ( 1844-1887): Balatoni halasztanya

Vaszary Janos  (1867–1938): Somogyi paraszt

Es vegul Hans Temple munkaja 1887-bol: Munkacsy porteja

A kiallitas 4 eves elokeszito munka eredmenyekent valosult meg, remelem sokan megtekintik majd. Egyebkent a muzeumot hetkoznapokon 7-8 ezren, hetvegenkent atlagosan 10 ezren latogatjak.

2015 januar 28-ig tart nyitva a tarlat, utana Pekingbe, majd Moszkvaba utazik tovabb.