Shanghai Napló

Iparmuveszeti muzeumnak neveznem magyarul, azzal a kiegeszitessel, hogy itt, a kiallitott targyak mellett, lathatjuk a muveszt is, munka kozben. Tehat elo tarlatkent, bemutato-muhelykent is mukodik a muzeum.
Mar tobbszor elsetaltunk mellette a francia negyedben, de mindig ugy voltam vele, na majd egyszer sort keritunk ra es megnezzuk.
Most jott el ennek ideje, annal is inkabb, mert anyosomek is nagyon szeretik a kezmuves dolgokat.

A Fenyang Lu 79 szam alatt talalhato, nem messze a Taiyuan Lu-tol. Metroval az 1-es vonal Changshu megallojatol par perc gyalog. Kinai neve: 上海工艺美术博物馆 

http://www.shgmb.com/

A belepo nagyon olcso, csupan 8 yuan/fo.
Eloszor a kertet nezzuk meg es az epuletet kivulrol. Gyonyoru, hofeher , haromszintes reneszansz kastely, amely 1905-ben epult az Iparkamara akkori igazgatoja reszere.
Puha, zold pazsit, apolt kert, marvanylepcsok, olomuveg ablakok, sotet lamberia es mennyezeti gerendak...mind-mind a fenyuzesrol arulkodnak. Egy kicsit a Feher Hazra hasonlit, biztos tetszett Chen Yi-nek, Shanghai elso polgarmesterenek is, mert 1949 utan ez lett a szekhelye.

Belul a masodik emelet es egyik olomuveg ablak:

1960 utan itt alapitottak meg a Shanghai muveszeti es kezmuvesipari kutato intezmenyt.

Sirikit, Thaifold kiralyneja is meglatogatta a muzeumot:

Az elso emeleten megnezzuk a papir vagas muvesztet, a szines lampak, lampionok es egyeb disztargyak kesziteset. A papirvagas gyakorlasa egeszen a Tang dinasztiaig nyulik vissza, tudjuk meg a magyarazo tablakrol.

Kovetkezo teremben a festo dolgozott:

A masodik emeleten jade- es elefantcsont faragvanyokat, faszobrokat, bambuszfaragvanyokat, porcelanokat latunk.

Nezzetek azt az aprolekos munkat a halszalkak alatt:

Bambuszfaragvany:

Fabol keszult szobrok:

Miniatur fa-hangszerek es aranybol, dragakobol keszult Bugatti:

Gyonyoru, jadeval diszitett paravan, egy ilyet szivesen elfogadnek:

Egyik teremben a jade-csiszolast lehet megnezni kozelebbrol:

Antik porcelanok, gyongyhaz diszitesu tanyerok, gyonyoruen festett vazak:

A harmadik emeleten a selyemhimzes, keresztszemes varras, kotes es horgolas (gyapjufonalbol) technikaival ismerkedunk, valamint szinhazi ruhak, maszkok es jelmezek sorozatat lathatjuk.

A kovetkezo, festmeny hatasu kepek, mind-mind keresztszemes varrassal keszultek:

A szekeket is keresztszemes minta disziti:

Itt a szorgalmasan dolgozo muveszpalanta:

Szinhazi maszkok es ruhak:

Gyapjufonalbol horgolt ruhak:

Egyik kedvencem a Gu himzes, ahol a muvesz egy atlatszo, de suru szovesu anyagra, rendkivul pontos oltesekkel, finom selyemszallal, rahimezte a mintat: viragot, madarat..stb.
Gu Xiu (顾 绣) - Gu himzes egy Shanghaiban elo, Gu Mingshi nevu csaladtol szarmazik a Ming dinasztia idejerol. Lu Xiang Yuan himzesnek is szoktak nevezni, a hely miatt, ahol a csalad elt. Feltalaloja Gu Huihai, Gu Mingshi elso fianak agyasa.

Odamentem kozel a himzo lanyokhoz, az atlatszo anyag ki volt feszitve a munkaasztalukra, mellettuk a kep es annak alapjan himeztek a kert mintat. De hogy a manoba tudja ugy megcsinalni, ha nincs kirajzolva a minta?

Sajnos pont rasutott a feny, nem tudtam kozelebb hajolni, de azert mar latszik az elkeszult resz:

Nagyon sok termekre mar felkerult az arcedula, tehat nem csak az ajandekboltban lehet vasarolni. Egy ilyen kisebb, Gu himzessel keszult kep 2300-2700 RMB kozott mozgott  (kb.290-340 euro).

Ez a fafaragas 6700 RMB (kb. 850 euro).

Vazak: 9900 RMB (kb.1250 euro).
Kicsit magasak ugyan az arak, de a minoseg garantalt.

Kifele jovet a folyoson is jade falidiszek:

Az utcaban vegig nagyon szep, europai stilusu hazak, olyan erzesunk volt, mintha nem is Kinaban lennenk:

Hangulatos kavezo, asztalkent egy utazoborond szolgal:

Feltartozhatatlanul megjelennek a kinai jegyek:

A malhas bicikli es a nyusziarus.
Hat igen, megiscsak Kinaban vagyunk:)

Az autok is voros szonyegen jarnak:)

Szeretnel utcasarkon enni, a foldon tisztitott kajabol? Gyere Shanghaiba! :)

Utcarol fenykepeztem a konyhat, gozolog a "finom" leves:)

Frissen sult rakok:

Tudni kell a kinaiakrol, hogy szeretnek mindent az utcan csinalni. Itt esznek, kartyaznak, szerelnek, enekelnek, hajat vagnak, varrnak...stb., megannyi olyan dolgot, amit mi altalaban, erre a celra rendeltetett helyisegben vagy otthonunkban teszunk.
Itt van peldaul ez a szerelomuhely, nem eleg neki a benti ter (elso kep), teljesen kipakolt a jardara, az utra. Igy nemcsak a gyalogosoknak kell kerulgetni, - vagy keresztul ugrandozni a szetszort alkatreszeken-, hanem az autosoknak is nagy ivben kikerulni a "munka asztalt":)     (2. kep)

Eleg dzsumbuj utcaba keveredtunk, a kovetkezo lepesnel ujabb szaki nyomta az ipart, valami parketta szeru fadarabokat vagdosott, csiszolt az ut kellos kozepen. A faforgacs feher lepelkent borult a kornyezetere es a  jarokelok fejere:)

A mama varrast-javitast vallal, hol is tudna legjobban reklamozni magat es klienseket fogni, mint az utcan?

A kovetkezo utcai muvesz, akihez kozeledunk, a borbely. Pillanatnyilag beszelget az ugyfellel, de elotte biztos hajat vagott, borotvalt, ennek nyomai szetszorva a foldon. Anyosom csodalkozva nezi, a muveszt:)
A kellekei kirakva szep sorban az utpadkara, taskaja a keritesre akasztva, mosdotalban koszos rongy es viz.

Azon nevettunk, hogy az Iparmuveszeti muzeum muveszei utan, most megneztuk az utcai muveszeket is, pontosabban, az eletmuveszeket.
Ugy gondolom itt Kinaban ervenyesul az " Elni es elni hagyni" iratlan torveny, az allam nem koveteli meg, hogy cege, irodaja, belyegzoje, szamlatombje, megfelelo felszerelese..stb. legyen annak, aki egy kicsit, ugymond mellekesen dolgozni szeretne. Csak hagyjak kiulni az utcara es megkeresni ahogy tudja, az ebedre valojat.
Mondom, nem vagyok biztos benne, hogy ilyen nagy a lazasag a kereskedelmet es szolgaltatast szabalyozo torvenyek teren, ez csak egy megerzes.

Az utca tuloldalan eszrevettunk egy regi epuletet, erdekesnek tunt, atvagtuk magunkat a dudalo kocsik kozott, hogy kozelebbrol lathassuk.
Cite Bourgogne, 1930-ban epult, a francia fennhatosag ideje alatt. Ez biztos. Mast nem tudtunk kideriteni rola, bementunk az udvarba, igazi kinai feeling, szarado bugyik es napon ucsorgo, kartyazo oregek.

A vilag altalaban, es most a varos ahol elunk, tele van apro, viszont annal erdekesebb reszletekkel. Epuletek, amelyeket be lehet azonositani, tortenelmi utalasok, amelyeknek utana kell nezni, vagy egy-egy kifejezes, amit meg sosem hallottam. Az ilyen kutatomunkat nagyon szeretem, mindig lazasan vetem bele magam az uj dolgok megismeresebe.
Most a Cite Bourgogne nevu hazat-lakoparkot kellett megkeresnem Google segitsegevel.

Az 1920-30-as evek Kinajaban, az epiteszet a reneszanszat elte, a kedvelt nyugati stilus mellett, regi kinai epiteszeti megoldasokat ujitottak fel, tettek divatossa.
A Shikumen haz, egy hagyomanyos shanghai epiteszeti stilus, amely a nyugati es kinai elemek kombinalasaval eloszor az 1860-as evekben jelent meg.
A Shikumenek, amelyek nevuket a jellegzetes kokapukrol kaptak, 2-3 emeletes berhazak voltak. Abban az idoben, tobb mint 9000 ilyen haz volt a varosban, ami az akkori lakohaz allomany 60%-at jelentette.
Ennek mintajara epitettek a franciak a Cite Bourgogne-t, kinai neven: Bu-Gao-Li. Ugy terveztek, hogy 78 csaladnak adjon otthont, ma itt 450 haztartast tartanak nyilvan, ez tukrozi a nepsuruseget Shanghaiban.
A terulet maga 7000 m2, az epuleteke 10 069 m2.
Ot kapuja van, ebbol a ket leglatvanyosabb van nyitva, a tobbi lanccal, lakattal lezarva. Az evszazados vaskaput ehesen falja a rozsda.

Sajnos most a bejaratot eltakarja a fa lombja, de kerestem nektek teli kepet is. Ez a Shaanxi ut feloli:

ez pedig a Jiangou utrol nyilik:

Mara a legtobb Shikumen nagyon romos allapotba kerult es folyamatosan bontjak oket. Nehanyuk helyett epitenek Shikumen-kinezetu hazakat, de azokban mar nem laknak, inkabb draga ettermeknek es butikoknak rendezik be.

Akit erdekel ez az epiteszeti stilus es a majd 100 eves tegla-haz, megkeresheti a ( South) Shaanxi Road 287 es a (West) Jianguo Road 170 keresztezodesenel.
1994-ben felvettek a kiemelkedo tortenelmi epuletek listajara.

Tovabb haladva egy elegge lepusztult reszhez ertunk, de - ha mar lud legyen kover alapon- bevetettuk magunkat a sikatorba. Hadd lassanak anyosek nyomort is, a sok szepseg utan.

Kartyaznak, esznek, szerelnek...., a regi nota:)

Ez egy utca?!

Hurra, megint egy piac, halak es egyeb allatok kibelezese a foldon:

Ezt a hazat mar bontjak, meg jo, hogy nem esett egy tegla a fejunkre.

A helyi biztonsagi orok jobbnak latjak ha kikisernek bennunket a biztonsagosabb foutra:)

Jo kis nap volt, nagyon szeretek igy "elveszni" a varosban, azt sem tudni merre jarok pontosan, kozben megannyi uj es erdekes dolgot latni, tapasztalni.