Mult het vegere egy kis varosnezest terveztunk kulturaval fuszerezve. A Shanghai Muzeum mellett dontottunk, amely a varoskozpontban talalhato a Nep teren (People Square's), kinaiul Renmin Guangchan.
140 000 negyzetmeterevel Shanghai legnagyobb koztere, hatalmas talalkozohely zoldterulettel, novenyekkel, fakkal, zenelo szokokuttal es lelatokkal a nagy unnepekhez es felvonulasokhoz.
1989-ben ezen a teren gyultek ossze a kommunista rezsim ellen demonstralo diakok, kiknek lazadasat a karhatalom verbe fojtotta. Igy a kep mar nem is olyan idilli…
A People’s Square a koncesszios idokben (egeszen 1949-ig) loversenypalya volt. Ennek betiltasa utan egyik felebol kozparkot csinaltak, a masik fele sokaig buszparkolo volt, majd a kilencvenes evek kozepetol kezdve rendeztek: akkor epult fol a varoshaza, a Nagyszinhaz, es a ket muzeum.
Shanghai Nagy Szinhaz:
Shanghai Urban Planning Exhibition Hall ( Varostervezesi Kiallitas):
vele szemben a Shanghai Muzeum:
Belepes a muzeumba ingyenes, viszont elotte igen komoly biztonsagi atvizsgalasnak vetnek ala mindenkit: zsebek kipakolasa, femdetektoros kapu, taskak atvilagitasa...stb. Meglattak az uveg vizet a hatizsakba...
- Mi ez?- kerdeztek
- Mi lenne? viz!!!....minek latszik?
- Akkor legyen szives igyon belole!
Ferjem meghuzta az uveget, a biztonsagi or mosolygott es mehettunk befele. Hat ez nagyon tetszett, kar hogy nem vehettem videora:) Ezt tanitani kene: "gyanus folyadek ellenorzese a legegyszerubb modon":)
Peldaul reptereken is lehetne alkalmazni es akkor nem kene elkobozniuk a sok kis vizes flakont.
A muzeumban atfogo kepet kaphattunk Kina egesz tortenelmerol es muveszeterol. Figyelemre melto a kaligrafiai gyujtemeny:
Wang Yuanqi (1642-1715) festmenyei:
A vilaghiru bronzgaleriaban tobbezer eve keszult ritualis es hetkoznapi celokat szolgalo edenyeket talalunk. A bronzharangok a Han-dinasztia idejen Kina legfontosabb hangszerei voltak, alkalmankent meg ma is tartanak tradicionalis harang-hangversenyeket Shanghaiban.
Lenyugozoek a muzeum keramiai, porcelanjai, Jade-galeriaja és numizmatikai gyujtemenye is, ahol kes – illetve kulcs formaju ermeket is megszemlelhettunk.
A jade a kinai iparmuveszetben fontos szerepet jatszo, regota megbecsult feldragako. Konfuciusz a jadet az ereny szimbolumanak tartotta.
Kinaban a jade faragas több mint 4000 eves multra tekint vissza. Ezek fo jellegzetessege a dekorativitas volt. Minden mufajban megtalalhato a kinai nemzet sajatos diszitoeleme. A technikai eljarasok kozott a veses, a csiszolas, a koszorules és a furas szerepel.
Keszitettek disz- es hasznalati targyakat belole, valamint temetesi es ritualis szertartasokhoz kulonbozo figurakat.
Papir penzek a Qing Dinasztiabol:
Genghis Khan idejebol valo erme:
kes es kulcs formaju ermek:
Kinaban 56 fele etnikai csoport el, ezek nepviseletenek is szentel egy reszleget a muzeum:
Utolso reszleg a gazdagon kifaragott es diszitett Ming es Qing dinasztia butorai:
jadekovekkel diszitett csaszari tron es paravan:
Csodalatos dolgokat lattunk, ide is biztos visszaterunk a hozzank erkezo rokonokkal, baratokkal.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.