Kínában a három legfontosabb hagyományos ünnep a tavaszünnep vagy holdújév, a sárkánycsónak ünnepe és az őszközép ünnep.
Az őszközép ünnep a nyolcadik holdhónap tizenötödik napjára esik. Hagyománya az ókori kínai holdáldozati szertartásokból ered. Maga az őszközép kifejezés először kétezer évvel ezelőtt jelent meg a feljegyzésekben. Akkoriban az uralkodók már rendszeresen áldoztak tavasszal a napnak, ősszel a holdnak, a jó termés reményében.
Ez az ünnep a család egységét szimbolizálja. A családjuktól, hazájuktól távol élő kínaiak ilyenkor a Hold látványában gyönyörködve gondolnak a rokonaikra, barátaikra, akik ugyanezt teszik ilyenkor a világ másik oldalán, miközben a hagyományos holdsüteményt elfogyasztják.
1949. október 1-jén kiáltotta ki Mao Ce-tung a Kínai Népköztársaságot a pekingi Tiananmen téren. Azóta, október 1-je, mint Kína Nemzeti Napja (Guóqing 国庆), állami ünnep és munkaszüneti nap. Régebben katonai parádékkal, felvonulásokkal ünnepelték.
Idén pont a nemzeti ünnep előtti napra esett a hagyományos kínai Őszközép Ünnep.
2000 óta október egész első hete munkaszünet, a kínaiaknak ekkor van lehetőségük nagyobb országon belüli utazásokra, családjuk meglátogatására. Ilyenkor, az ujévi időszakhoz hasonlóan tömegek kelnek utra, és semmilyen belföldi, látogatottabb hely nem élvezhető miattuk. A vonat- es buszjegyek mar hetekkel korábban elfogytak, a repülőjegyeket háromszoros áron kínálják.
Ugy dontottunk nem maradunk itthon, elegunk van a kinai konyokok hatunkba melyedesebol, esernyo- es napernyodrotok fejunkre es szemunkre mert szurasabol, a minden szabad helyet pillanatok alatt elfoglalo, rikacsolo majomhordabol. Itt teljesen mas a tomeg fogalma, mint otthon, egy latvanyossaghoz peldaul csak ugy lehet odaferni, ha tobb szaz fos tomegen preseled at magad, lepesben, aztan amikor ott vagy nem tudod elvezni vagy fenykepezni a latvanyt, mert rogton felreloknek. Most mar sokat erosodtunk izomban es nem hagyjuk magunkat, lelkileg sem okoz megrazkodtatast ha egyiket-masikat kitoljuk a kepbol.
Nezegettuk a kornyezo orszagokat, hova mehetnenk, aztan hirtelen otlettol vezerelve, repulojegyet foglaltunk Del Korea, Szoul varosaba. Ket csodalatos hetet toltottunk ott, kovetkezo bejegyzesben irok rola, elotte viszont par korabbi esemenyt emlitenek meg.
Shanghai Botanical Garden
Szeptember vegen, mikor mar enyhult a varos forrosaga, ellatogattunk a botanikus kertbe. Eleg nagy csalodas volt, azt kell mondanom. Lehet, hogy a kozelgo tel miatt, de eleg sok agyas mar uresen tatongott, a viragok, novenyek eltuntek, a tavak nagy resze lecsapolva, vagy koszosan varta latogatoit. Egyedul a palmahaz paras levegojeben pompaztak a szebbnel-szebb orchideak:
A kert kozepen levo egyetlen nagyobb toban meg par szal tavirozsa sutkerezett a bagyadt napsutesben:
Erdekes viragra bukkantam a to szelen:
A rozsakertben is csak a lemetszett rozsatoveket talaltuk, nem ertem miert keszulnek ilyen hamar a telre, itt meg november vegeig jo ido van es utan sincs fagypont alatti homerseklet.
Bejartuk, keresztul-kasul a kertet, de alig talaltunk szemet gyonyorkodteto viragokat, novenyeket.
Biztos, hogy tavasszal es nyaron sokkal szebb, de most kicsit kiabrandultam.
Expo terulete:
Mint tudjuk 2010-ben Shanghaiban kerult megrendezesre a World Expo Világkiállítás. Erre mai napig nagyon buszke a kinai nep, lepten-nyomon talalkozni erre utalo kepekkel, reklamokkal, emlekezessel, nehany diszito elem es kellek a parkokban lett elhelyezve. Multkor egy mobil bufet lattam egyik metrolejaro mellett, ami a kiallitas alatt uzemelt, most kiselejtezve ugyan, de meg az Expo szineivel, felirataval kinalja menujet a jarokeloknek.
A legtobb epulet meg all, sot latogathato a terulet is, videkrol busszal hozzak fel a nepet, hogy lassak a nagy csoda helyszinet.
Nincs messze a lakasunktol, igy ferjem unszolasara egyik hetvegen elsetaltunk megnezni. A hid amely ablakunkbol is lathato, kozelrol magasztos latvanyt nyujt:
A folyoparton kellemesen lehet setalni, kozben kepzomuveszeti alkotasokat szemlelni:
"A Fold gyermekei" cimmel, Rachid Khimoune (1953 - ), francia szobrasz, bronz alkotasai sorakoznak:
A muvesz fovarosokat latogatott a vilag minden reszen, es az ott talalt aknafedelek, racsok, utburkolo kovek, aszfalt darabok es mas tormelekek segitsegevel alkotta meg a kiallitasra a 21 figurat, amelyek a kulonbozo orszagokat es egyben a 21. szazadot is szimbolizaljak.
A deszkaval lerakott setaloresz vegen oriasi munkagep:
Szarado ruhakbol itelve, valaki lakik alatta/mellette:)
Egy kis parkon vezetett keresztul az utunk, a to vize eleg koszos:
bambuszliget utan, sajnos elegge elhanyolt, kiszaradt novenyfigurak:
Jobb Város – Jobb Élet. Ez volt a hivatalos jelmondata a 2010-es Shanghai Világkiállításnak, amely a világ metropoliszainak előrelátható fejlődésével és jobbá tételével hivatott foglalkozni. A valóságban az EXPO évtizedek óta látványtárként és vidámparkként működik, és a kínaiak minden idők legnagyobb ilyenjét hozták létre. Rekord az 5,28 négyzetkilométeres terület, a résztvevő 190 ország és félszáz nemzetközi szervezet száma, valamint a több mint 50 millió látogató.
A kulturális pavilon csészealja távolról is könnyen beazonosítható látványelem. Ma Mercedes Benz Arena:
A kilatoteraszarol jol lehet latni az egesz kornyeket:
Arena teraszan. Ferjem a fekete-feher fotok szerelmese:
A kínai nemzeti pavilon külalakja egyszerre szimbolizálja Kína keleti nagyhatalmi státuszát, a kínai konjunktúrát, a világ gabonaraktáraként betöltött szerepét és Kína jómódú népét.
Jelenleg Muveszeti Muzeumkent funkcional.
es a satorszeru epitmenyek:
Metrolejaratnal tavalyi oriasplakat-felhivas a kiallitasra valo megemlekezesre:
Asvanyok es feldragakovek kiallitasa:
Spontan otlettol vezerelve, vasarnap delutani programkent iktattuk be ezt a kiallitast, es nem bantuk meg. Hosszu asztalsorok tomve voltak szebbnel-szebb asvanyokkal, feldragakovekbol keszult ekszerekkel, disztargyakkal.
Kinaban evezredek ota ugy tartjak, hogy bizonyos asvanyok rezgesszintjukkel hatnak az ember testere-lelkere. Gyakran az asvanyok ottletenek tudata is eleg a harmonikus kedelyallapothoz. Hordhatjuk ekszerkent oket, de ha mondjuk marokkokent, faragott figurakent vagy rozsafuzerszeru gyongysorkent babraljuk oket a stresszes helyzetekben, akkor meg tobbet segithetnek. De termeszetesen csak abban az esetben, ha hiszunk rezgesuk gyogyito erejeben.
A Kinaban elofordulo asvanyok listaja:
Ennek a hatalmas darabnak meg tanusitvanylevele is van:
Kulonos jelentosseggel bir a jade, hiszen a kinaiak tobbre tartjak az aranynal is, a halhatatlansag kovekent aposztrofaljak. Ugy hiszik, hogy eletelixirt tartalmaz, es megorzi egeszsegunket. Hordhatjuk ekszerkent, de keszulnek jadebol kis allatok , disztargyak is.
A jáde Kína iparművészetében fontos szerepet játszó, régóta megbecsült féldrágakő. Két különböző követ jelöl: az egyik a nefrit, a másik a jadeit. Mindkét ásvány több színben fordul elő, s nehéz megkülönböztetni őket. Összetétele: kalcium-magnézium-szilikát.
Századokon keresztül azt hitték, hogy egyféle jáde létezik, míg 1863-ban két típusát azonosították, a jadeitot és a nefritet. A nefrit gyakoribb, de mindkettő finomszemcsés, faragásra alkalmas kő.
A jadeit sokfele színben fordul elő, zöld, lila, fehér, rózsaszín, barna, vörös, kék, fekete, narancs és sárga. A legkeresettebb jadeit a fehér árnyalatú, zöld foltos volt. A jadeitot Burmából importálták a kínaiak.
A nefrit színe általában zöld, de van szürkés, vastartalma esetén barnás vagy vöröses színű változata is. A nefrit nagy tömegekben fordul elő, több helyen bányásszak ma is Kínában. A világ legnagyobb jáde-exportőre Kína.
Konfúciusz a jádét az erény szimbólumának tartotta. A legősibb áldozati edényeket és kultikus tárgyakat is ebből készítették, a szertartások bemutatásánál a császár ékszerei is megfelelő színű jádeból voltak. Külön hivatal volt a császári udvarban a jáde tárgyak őrzésére. 1176-ban, a Sung-dinasztia korában, 100 kötetben 700 ábrával elkészítették a császári kincstár jádeból készült drágaságainak katalógusát.
A 8. századtól főként ékszerek és dísztárgyak készültek belőle. A jáde faragás technikája megőrizte az ősi módszereit, ma a pekingi művészek ugyanazokkal a technikákkal készítik a dísztárgyakat, mint a 3000 évvel ezelőtt élő mesterek.
A jáde az erő, a szilárdság, a hatalom képviselője. Viselőjének bátorságot, higgadtságot, jó kifejezőképességet ad. Jó hatással van az anyagcserére, az izületi fájdalmakra, a termékenységre, a szívre és a verkeringesre. A legszebb külső tulajdonságokat a jáde szépségéhez hasonlítják a kínaiak.
1960-ban találtak egy 5,5 méter hosszú, 4,5 méter széles és 2,5 méter magas jáde tömböt. Több mint 260 tonnát nyomott, nyolcszor annyit, mint az a Burmából származó kő, amelyik a "Jáde király" nevet viselte.
A xiuyani hatalmas kőből a világ legnagyobb jáde-Buddháját faragták ki. Most Anshanban található, és bekerült a Guinness Rekordok könyvébe is. A jáde vésés, és még inkább a jáde feldolgozása a buddhizmus megjelenésénél sokkal régebb időkre nyúlik vissza Kína történetében. Már 7000 évvel ezelőttről is találtak olyan jáde követ, amiről biztosan állítható, hogy nem használati tárgyként, hanem szimbolikus jelentősége miatt használták.
Rengeteg meteor darab volt, ezekbol nyaklancokat, ekszereket is keszitettek:
Ezen kivul tobb elefantagyar es a belole keszult ekszerek. Nem is ertem, hogy arulhatjak ezeket, itt nem tilos?
Olvasom, hogy 1989-ben lepett eletbe a kereskedelmi tilalom, hogy veget vessenek az elefantok meszarlasanak, viszont az internet terjedesevel megszaporodtak az illegalis halozatok es ma mar sok orszagbol beszerezheto a kivant elefantcsontbol keszult targy. A legtobbet ezek kozul Kinaban faragjak:(
Nagyon szep hasznalati es disztargyak keszultek az asvanyokbol, peldaul ezek a teknocok:
vagy hamutalak. Eskuvoi ajandeknak telitalalat, azt hiszem:)
Tovabbi erdekessegek: kagylo, kozepeben igazgyongyokkel:
Valamilyen halnak a lenyomata; tobb volt belole, meg keretbe foglalva is, de fogalmam nincs mi lehet. Nem kerdeztuk meg:(
Akik hisznek a feldragakovek stresszoldo hatasaban, azok leginkabb a tudattisztito ametisztet, a frissito hegyikristalyt es az erzelem-harmonizalo akvamarint dicserik. Most lattunk par szep darabot, vitrinbe elzarva. Ott az ara is. Ez pl. 55.000 RMB (kb.6800 euro).
Valaki pont az aquamarin kovet probalja gyuru diszekent elkepzelni:) Nem en voltam!:)
Hazafele indulva en csak a fejem vakargattam a sok csili-vili ko hatasara. Nem is tudna az ember mit valasszon, ennyi szepseg kozul:)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.