Shanghai Napló

Az elet ajandekakent egy ideig Shanghai a lakohelyunk, itteni eletvitelunket, napi tapasztalatainkat, elmenyeinket szeretnem megosztani elsosorban csaladainkkal, baratainkkal, ismeroseinkkel.

Szállások világszerte

Ha itt kattintasz az AGODA-ra vagy a BOOKING.COM-ra, olcson tudsz szallast foglalni es a blogot is tamogatod.

Accomodations

By visiting AGODA and BOOKING.COM you can book cheap accommodations and support this blog. Thank you.

Autó bérlés!

Légszennyezettség

Időjárás

Find more about Weather in Shanghai, CI

Friss topikok

  • látjátok feleim szümtükkel: Sajnélatosan csak most leltem ráá erre a szuper írásra.:D Hála érte. (2016.10.25. 06:36) Gyümölcsök
  • Vadrozsa: @kagi86: Kedves Agi! Shanghaiban konnyu tomegkozlekedni, a metrovonalak nagyon atlathatoak es sok... (2016.06.22. 10:45) Közlekedés
  • Vili Doli: Kedvtelésből állatot, házi kedvencet tartani HÜLYESÉG! Csak a haszonállatnak van értelme. A macs... (2015.10.16. 02:09) Házi kedvencek
  • Vadrozsa: @Syssi: Szia, sajnos nem emlekszem az utca nevere, a Weifang Lu- Pucheng Lu sarkan levo Shimao Ri... (2015.07.29. 04:57) Helyi piac
  • Virgonc kalandor: Szia, nagyon tetszik az írásod. És élnék a lehetősséggel ha még mindig él. 06.11 én érünk oda és k... (2015.06.10. 08:16) Gyöngypiac

2020.05.18. 15:18 Vadrozsa

Taman Negara

Utunk tervezesekor elso helyen szerepelt a vilag legoregebb esoerdoje, amelyet 130 millio evesnek becsulnek.

Taman Negara malaj nyelven nemzeti parkot jelent, 1938-ban alapitottak es szigoruan vedik. Tobb ezer fele noveny es fafele talalhato itt es a kb.200 fele emlos kozul olyan ritkasagok, mint a tapir, a feher tigris, orrszarvu, azsiai elefant es gaur. Ez a 4343 km² terulet nemcsak a vadallatok, hanem nehany oslako torzs lakhelye is, akiket szervezett turaval latogatni lehet.
A parkban vizesesek, turautvonalak es a vilag leghosszabb (530 meteres) drotkotelpalyaja (Canopy Walkway) varja a latogatokat. Ennyi kulonleges latnivaloval ertheto, hogy a turistak egyik fo celpontja Malajziaban.

Hogy minel tobb minden beleferjen a 2 napba, befizettunk az egyik helyi utazasi iroda (Han Travel) programjara, igy az utaztatas, szallas, etkezes, programszervezes gondjat egyszerre letudtuk. 900 ringgit (198 Euro) volt a kialkudott ar kettonknek, a vegen meg a kovetkezo uticelig is elvittek.
Termeszetesen lehet csak oda utazast is kerni az irodatol es ott majd mindenki megoldja maganak a tobbit, igenytol fuggoen.
Az irodatol indult a minibusz, kb.2.5 ora alatt eljutottunk Kuala Tembeling Jetty nevu helyig, ami tulajdonkeppen mar a folyo mellett volt. Itt kaptunk egy ebedet, aztan 3 ora csonakozas kovetkezett. Ezek a kismerulesu ladikok a Tembeling folyo fo kozlekedesi jarmuvei. Beszallas elott volt egy hirtelen zuhe es a csonakosnak ki kellett mernie a vizet az aljabol mielott elindulunk. Nem volt kenyelmes az ules, a vegen mar csak hatrafekve tudtam elviselni. A csonakos ugyesen kormanyozott, szerintem mar behunyt szemmel is ismerte merre forduljon, hol van rejtett homokpad, hol erosebb a sodras..stb.
Nekunk semmi dolgunk nem volt, csak figyelni a folyo ket oldalan levo faoriasok buja lombkoronajat, ahol neha majmokat, madarakat pillantottunk meg az agak kozott, vagy vad bivalycsordat amely epp a szomjat oltotta a viz parton.

Kuala Tahan a kozponti elosztoja es kiinduloja az esoerdo turaknak es programoknak, itt rovid tajekoztatast kaptunk mindenrol ami erdekelhet, megmutattak kinek merre van a szallasa. A kikotoben tobb etterem, bolt, utazasi iroda talalhato, - pontonokra vagy hajokra epitve.
A folyo a nemzeti park hatara is, ennek kovetkezteben a park teruleten levo szallodak dragabbak, a fahazak az esoerdo szelen vannak es semmifele kerites nem ved vagy zarja el az allatokat, igy siman latni napkozben arra setalo ozeket, tapirt, esetleg vaddisznokat. A majmok szinte folyamatosan ott garazdalkodnak, vigyazni kell, mert mindent ellopnak, ami kint marad.

Vacsora utan ejszakai dzsungelturara vittek bennunket, ahol pokot, kigyot, skorpiot, botsaskat, szazlabut, bekat es alvo madarat lattunk. Nagyon jofej volt a helyi idegenvezetonk Ruszli, sok erdekesseget meselt mikozben specialis zseblampaja fenyenel kb.masfel ora alatt korbevitt a dzsungel szelen kiepitett tanosvenyeken.
Megtudtuk, hogy van a centipede (szazlabu) es a millipede (ezerlabu), kettojuk kozul a 20 cm-nel hosszabbra is megnovo szazlabu a veszelyes, csipese rendkivul fajdalmas, lazzal, hidegrazassal jar, allergias reakciokat valthat ki.
A skorpiokat lampaja UV fenyevel vilagitotta meg igy tokeletesen lathatoak voltak. Egy kisebb kigyo epp a fejunk folotti agakon aludt, Ruszli korabbi figyelmeztetese hasznosnak bizonyult, hogy ne fogjuk meg a vekonyabb fak torzset, ne razzuk az agakat, ne erjunk semmihez, hacsak nem szeretnenk egy ingyen nyaklancot (itt a kigyokra celzott), vicces volt az oreg.
Nagytestu allatot az erre a celra kialakitott sos itatonal sem sikerult lencsevegre kapni, Ruszli is mindossze nehany alkalommal latott ott fekete parducot. Alig van 200 fekete parduc es kb.150 tigris es ezek is folyamatosan vandorolnak az erdoben, neha atmennek Thaifoldre. Nem jonnek az erdo szelehez kozel, mert kerulik az embert, a zajt, van mit enniuk boven az erdoben.

Masnap ujabb oserdei tura kovetkezett Ruszli kalauzolasa mellett, felkaptatva a 334 meter magas Bukit Teresek kilatohoz. A levego paratartalma legalabb 90%-os lehetett, ezert a kiepitett osvenyeken valo gyaloglas illetve a domb megmaszasa kicsit faraszto volt. Szerencsere Ruszli gyakran megallt es kulonbozo novenyeket mutogatott: vad gyomber, rattan (amibol a szekeket fonjak), lianok amik megfojtjak a fakat, a terepmintas torzsu fa, a terpentin fa, amibol a festekanyagot nyerik, gumi fa, tobbfele  gyogynovenyt amelyek a cukorbetegsegtol a szulesi fajdalmakig sokmindenre hasznalnak. Meg a Viagra egyik hatoanyaga is megtalalhato. Leveleket es fakereg darabokat morzsolt ossze es adott a kezunkbe, szagoljuk, melyiknek milyen az illata..
Meselt a termeszek hasznos munkajarol, a madarakrol akik szethordjak a magokat, a vaddisznokrol akik follazitjak a talajt…minden elolenynek es novenynek megvan a maga szerepe, ez maga az elo termeszet eredendo formaja es ok vigyaznak ra, nem avatkoznak az okoszisztemajaba igy zavartalanul mukodnek a termeszetes folyamatok. Meg az annyira rettegett szunyogokbol sem lattunk egyet sem, mert van madar es denever ami  osszefogdossa oket.

Erdekes volt a „telefon fa”, az oslakok ezt hasznaltak vadhajtasra es jeladasra, mert a fa torzset vagy gyokeret utogetve, az mely, rezgo hangot ad, ami messzire elhallatszik.
Olyan elvezettel meselt mindenrol, hogy orom volt hallgatni. Erezni rajta, mennyire szereti es tiszteli a termeszetet. Mar 70 eves, evek ota ezt csinalja es nem unja. 4 fia szinten idegenvezetonek tanult, de nem szerettek, feladtak,  mert azt tapasztaltak, hogy manapsag a turistakat nem erdekli a szoveg, nem figyelnek, inkabb fenykepeznek, selfiznek…

A tura utan kovetkezett a masik izgalmas program a Canopy Walkway, ami tulajdonkeppen egy setat jelent a hatalmas fak lombkoronai kozott. Canopy palya alatt nem a drotkotelen csuszkalast ertik, mint Europaban, hanem 25-50 meter magasan a fak kozott kifeszitett, kotelbol keszult fuggohidakat, amiken az adrenalinra kiehezett turistak vegigsetalnak. Ez a vilag leghosszabb (530 m) fak koronaja koze epitett fuggohidrendszere. Sajnos egy resze le volt zarva, mert egyik fa megbetegedett. Ha esos az ido, lezarjak az egeszet a csuszasveszely miatt.
10 meteres tavolsagot kellett tartani egymas kozott a sulyelosztas es az eros kilenges miatt. A fuggohidak kozotti pihenohelyeken szemelyzet is jelen volt. Sajnos meg madarat sem lattunk, nemhogy majmokat, de eszrevettem a fakon a lelogo gyantat, amirol Ruszli meselt.

Ebed utan szinten Ruszlival ellatogattunk egy kozeli Orang Asli (ez szo szerint eredeti embert jelent) faluba, amelyet szinten nagyon vartam. Ok az orszag dzsungel lakoi. Tudom, hogy az, ahogy amulva nezzuk oket hogy elnek a sajat kornyezetukben egy kicsit cirkuszi mutatvanyhoz hasonlit, de cserebe tamogatast kapnak, rizst, dohanyt, es amire szukseguk van. Raadasul a turistak vasarolnak az altaluk keszitett targyakbol, tehat szamukra jovedelmezo, nekunk egy uj vilag amibe bepillantast nyerhetunk.

Hivatalosan 18 Orang Asli torzs van, harom fo csoportba sorolva, beszelt nyelvuk es szokasaik szerint:
Semang (vagy Negrito), altalaban a felsziget eszaki reszen
Senoi, a kozponti regioban
Proto-Malay, delen elnek.

Egy 2000-es adat szerint, 3507 Negrito, 60 633 Senoi es 49 401 Proto Malay elt az erdok melyen, es tovabbi 20 000 kijelolt falvakban. A vadonban elok kisebb csoportokban tomorulnek es nem maradnak sokaig egy helyen. Mivel hazaikat fabol es palmalevelbol keszitik, egyszeruen otthagyjak es odebballnak, amikor a kornyeken kezd kifogyni az elelem: a vadhus, a novenyek es gyumolcsok amiket az erdoben be lehet szerezni.
Minden kozossegnek van torzsfonoke es samanja, es a termeszeti istenekben hisznek. Nincs semmilyen tulajdonuk, a hasznalati targyaikon es ruhaikon kivul, bar utobbit csak akkor hasznaljak, ha turistak latogatjak oket, egyebkent felmeztelenul jarkalnak.
Nem jarnak iskolaba, ezert nem tudnak sem irni, sem olvasni. A varosba sem jarnak be emiatt, mert felelmetes szamukra. Elszigetelten, egymagukban szeretnek elni, az erdo megad mindent amire szukseguk van.
A ferfiak vadasznak heti 3-4 alkalommal, foleg kisebb allatokra, mokusra, majomra, madarra, viszont vaddisznora, szarvasra nem, mert szerintuk csak a talaj folott elo allatok tisztak. A nok foznek, erdei gyumolcsot, fuveket, yam gyokeret gyujtenek, ellatjak a gyerekeket, es zoldseget termesztenek ahol lehetseges. Vannak olyan torzsek akik kikoltoztek az erdo szelere es ott rizst is tudnak termeszteni es halaszni. A vadaszaton elejtett hust es minden mas etelt megosztanak egymassal.
A csoport akit mi meglatogattunk a Negrito torzshoz tartozik, akikrol azt tartjak, hogy ok voltak a legkorabbi bevandorlok, akik valoszinuleg 25 ezer evvel ezelott erkeztek a malaj felszigetre.
Teny, hogy alacsonyabbak es sotetebb a boruk, mint a malajoke. 8-10 csalad alkot egy torzset, sajat nyelvuk van, ami kulonbozik a malajtol es a tobbi torzsetol.
Koran es csak egyszer hazasodnak, ha az egyik fel meghal, akkor egyedul elik le a hatra levo eletuket. Sok gyereket szulnek, egyik csaladnak 12 van.
Ott szulnek a dzsungelbe es a gyerek nevet is a termeszetbol veszik, ha pl. fa alatt, akkor annak a nevet kapja.
Ha valaki meghal a torzsben, akkor a tetemet becsomagolva felakasztjak egy fara, hogy az allatok ne egyek meg es a falu tovabb koltozik. Ha nem kapja el oket valami betegseg, altalaban 70-80 evet elnek.
Mai napig kb. masfel meteres, bambuszbol keszult fuvo csovel vadasznak, amit sajat kezuleg csinalnak. A nyilveg aminek az iranyitasban van szerepe egy nagyon konnyu fabol keszul, kessel faragjak, utanegy falevellel aminek a felulete olyan mint a smirgli, simara csiszoljak. A nyilhegyet meregbe martjak, -amit az Ipoh-fa (Antaris toxicaria) nedvebol nyernek ki-, ez azonnali szivleallast okoz az allatnal. Ezt kovetoen kivagjak a lovedek koruli reszt, es maris fogyaszthato.

Bemutattak nekunk, hogy kell ezt csinalni es ki is probalhattuk a celbalovest, termeszetesen nem mergezett nyillal. 30 meterre is elmegy a nyil es olyan erovel furodott a fa torzsebe, hogy nem tudtuk kihuzni.
Egy masik bemutato a hagyomanyos tuzgyujtasrol szolt, a rattan vekony zsinorszeru szaraval, fadarabbal es szaritott mohaval.

 

Az oslakok szama egyre csokken. Neha betegsegek tizedelik oket, maskor a kormanynak sikerul ravenni oket, hogy hagyjanak fel vandorlo eletmodjukkal es koltozzenek be egy faluba. Probaljak iskolaba kuldeni a gyerekeiket, ennel a torzsnel sikerult, reggel elviszi oket a csonak, delutan visszahozza.
Nem tudni mi a jobb szamukra, talan nem kene belekenyszeriteni oket a mi modern tarsadalmunk szokasaiba, talan ugy boldogok ahogy elnek.

A nap vegen kovetkezett a moka es kacagas, aminek en annyira nem orultem. A programban “Rapid Shooting” megnevezessel szerepelt, es azt is odairtak, hogy valto ruhat kell vinni, mert vizesek leszunk.
En felvettem az esokabatomat, hogy valamennyire vedjen, hat nem sikerult. A kis lelekvesztokkel az arral szembe haladva, kisebb zugokon ugratott at a kormanyos, ilyenkor hatalmas viztomeget kaptunk az arcunkba. Aztan mellenk jottek masik csonakosok es kezuket a vizbe teve, telespricceltek bennunket. Ruszli ugy elvezte, mint egy gyerek, jobbra-balra hintaztatta csonakot, hiaba mondtam, hogy eleg lesz. Semmikepp nem szerettem volna ebbe a zavaros, gyors sodrasu folyoba pottyani. Annyira tele lett a csonak vizzel, hogy meg kellett allnunk, amig a kormanyos kimerte. Mondanom sem kell, mindenunk csupa viz lett, de a 30 fokos melegben jolesett.

Eletreszolo elmenyekkel gazdagodtunk e csodalatos kornyezetben es elhataroztuk hogy ide meg visszaterunk.

 

Szólj hozzá!

Címkék: utazas Malajzia


A bejegyzés trackback címe:

https://shanghaibanelni.blog.hu/api/trackback/id/tr4115494340

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.