Shanghai Napló

Erdekes cikket olvastam minap a "Shanghaiist" oldalan, ami eleg nagy port kavart fel azota.
De mielott raternek, el kell meselnem par szoban, mit is jelent a Francia koncesszio vagy Francia negyed, mert errol fog szolni a tortenet.

Kicsit vissza kell mennunk az idoben 1842-ig, ugyanis ekkor irta ala az Egyesult Kiralysag es Kina az elso egyenlotlen szerzodest  Nanjing varosaban, az elso opiumhaboru lezarasakeppen.
Na, de miert egyenlotlen?

Az egyenlőtlen szerződés nemzetközi jogi fogalma azokra a szerződésekre vonatkozik, amelyek a 19. században és a 20. század első felében főleg a nagyhatalmak (Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Poroszország, Egyesült Államok, Ausztria-Magyarország) és egyes elmaradottabb ázsiai államok (Kína, Japán, Korea) között jöttek létre. Ezen szerződések esetében a szerződő felek, bár formailag egyenlőek voltak, a megállapodás alkalmával annyira különböző erővel rendelkeztek, hogy az egyik nyilvánvalóan az erősebb fél katonai, gazdasági vagy más fenyegetése hatására fogadta el a „megállapodást”.
1915-ig összesen mintegy 15 jelentősebb ilyen szerződést kényszerítettek Kínára az akkori nagyhatalmak.  (Koszi Wikipedia:)

E szerzodes alairasa utan megnyiltak a kinai kikotok a brit kereskedok elott akik kesobb letelepedtek, viszont ezek a koncesszios teruletek nem tartoztak a kinai joghatosag ala.
A koncessziok folyamatosan megalaztak a birodalmat, nemcsak azert mert, katonai hoditas utjan jottek letre es maradtak fent, hanem azert is, mert teruletukon az allamhatalom tehetetlen volt. A koncessziok nem fizettek vamot es adot, viszont ott bonyolitottak kulkereskedelmuk nagy reszet, mikozben a kinai allam meg nyogte az Opiumhaboruk jovateteli terheit.

A britek utan a franciak, az amerikaiak es a japanok is megkaparintottak egy-egy teruletet, es ezeken sajat varosnegyedeiket hoztak letre.

Ilyen varosnegyedrol van most szo, megpedig a franciarol, ami a varos  Xuhui es Luwan keruleteit foglalja magaba es 1849-1943 kozott francia szabalyozas alatt volt.

Tortent ugyanis, hogy egy itt uzemelo, brit tulajdonban levo pizzeria a promocios anyagaban ugy hirdette magat, pontosabban a cimet, hogy a Francia negyedben (“French Concession”)....talalhato.

Egy hazafias lelkuletu allampolgar annyira megsertodott ezen, hogy kisetalt az etterembol es nyomban fel is tette kerdeset blogjaban, miszerint egy pizzeria miert hasznal ilyen kifejezeseket, ami a gyarmatositas eveire utal? Miert akarja labbal tiporni a kinai nep onbecsuleset es bantani erzekeny lelket?

A lavina elindult,  jottek-mentek a velemenyek es ellenvelemenyek, meg egy tortenelem professzor is megszolalt a Fundan Egyetem Kulturalis Oroksegvedelmi osztalyarol.  Gu Xiaoming szerint a helyiek joggal duhosek, mert a kifejezes a szegyenletes tortenelmi idoszakot szimbolizalja, amikor Kinat megszalltak a kulfoldiek.  Az ilyen, tudatlansagbol es a tortenelem teljes figyelmen kivul hagyasabol szarmazo hirdeteseket azonnal meg kell semmisiteni.

A pizzeria vedekezett, hogy ok ugyan senkit nem akarnak/akartak bantani, de ez a kifejezes mar regota hasznalatos Shanghaion belul, es a kulfoldiek kevesbbe ismerik a varost, az utcakat, de ha azt mondjuk, hogy Francia negyed, akkor mindenki tudja, hogy a varos mely reszeben talalhato.  De nem volt bocsanat,  a Shanghai Ipari és Kereskedelmi Hatosag megbuntette a pizzeriat 47.500 RMB-re ( majdnem 6000 euro). Azt egyebkent nem tudom hogy jott ki nekik ez a szep kerek osszeg:)
Indoklasban:  Megsertettek a kinai nep erzeseit! Ez egy nagyon gyakran hasznalt frazis a kinai diplomaciai nyelvben, 1949 ota tobb szazszor alkalmaztak.

Ez ujabb lavinat inditott el es felpezsdult a vita a kulonbozo kozossegi portalokon. Most nezem, a pizzeria  ezt rakta ki a profiljara:

De hat pont kutyat?:) Ha-ha-ha:) Nekik sem kell a szomszedba menni hulyeseget es tokosseget kolcson kerni:)
Aranyos ez a kutya, a nagy bunbano szemeivel, de hat akkor is:) Lehet, hogy csak en ertelmezem felre?:) A kinaiak szeretik a kutyakat, igy is, meg ugy is:)

Szerintem a pizzeria kerult ki gyoztesen, a buntetes ellenere, mert mint tudjuk a negativ reklam is reklam es ezzel az orult vitahadjarattal olyan ismertsegre tehetett szert ami boven megteriti az anyagi kiadast.