JTom • 9 nap
Ha nincs a nagy magyar király, és későbbi követői, a neves pesterzsébeti építész sem alkothatta volna meg ezt a XIII. kerületi bérpalotát, amelynek eredeti rendeltetéséről ma már szinte senki nem tud semmit, pedig....
Nagyapám, Óváry Arthur életét a későbbiek során nagyban befolyásolta a Szent László Társaság és Rend, amely 1861-ben alakult. A társaság I. László magyar király (1077–1095 között uralkodott és 1192-ben avatták szentté) erényeit, a hősiességet, a lovagiasságot, a nemzettudat erősítését és a karitatív tevékenységet tartotta követendő példaként.
A társaság a Terézvárosban is istentiszteleti helyet kívánt létrehozni és 1910-ben templomépítő egyesületet alapított. Az egyesület egy olyan többfunkciós bérpalotában gondolkodott, amely a Szent László társulat központjaként imaház a környék lakói számára, lehetőséget biztosít a rendhez tartozó beteg és idős papok kényelme elhelyezésére, továbbá hosszú távú bevételt nyer a földszinti üzlethelyiségek és a bérlakások kiadásából. (Az épület jelenleg 128 albetétet, azaz tulajdonrészt tartalmaz.)
A templomépítő egyesület Óváry Arthur teveit fogadta el és a terézvárosi (korábban VI. kerületi) Szent László utca 26. szám alatt, a Szent László utca és a Szegedi út kereszteződésében. Itt épült fel 1912-ben környék egyetlen 4 emeletes épülete. (Jelenleg a XIII. kerülethez tartozik.) Történelmi feljegyzések arra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre, hogy miképpen esett a választás Óváry Arthur építészre. Erre vonatkozóan több elképzelés is felmerülhet, mint a tervpályázat, vagy egy olyan korábban megtervezett épület, amely alkalmassá tette ilyen épület létrehozására.
Az épület stílusa szecessziós, de az épület jelenlegi homlokzata az eredeti terven szereplő jellegzetes szecessziós díszítéseket már elvétve tartalmazza. A kb. 300 négyzetméteres udvart a tervező közbenső alátámasztás nélküli színes üvegkupolával fedte le. Az üvegdíszítések világtörténelmi jeleneteket ábrázoltak. Itt tartották az istentiszteleteket és ez a terem az épület déli oldala felől önálló bejárattal rendelkezett. A bejárathoz a tervező 2×3 méteres domborművet készített, amely munka közben mutatja be egy négytagú családot. A dombormű alján “DOLGOZZÁL és IMÁTKOZZÁL!” felirat, valamint a Szent László társaság címeres jelképei találhatók.
1929-ben elkészült a Béke téri Szent László plébániatemplom, ezt követően 1939-től az üvegtetős terem kultúrházként működött. Itt kapott helyet a Magdolna színjátszó kör, amelyet kormányzómé Purgly Magdolna patronált.
A lakásokat három lépcsőházból lehetett elérni, a főlépcsőházban lift működött. A lift oldalfalait és könyöklőit vörös bársony borította, a lift működtetésére személyzet volt kijelölve. A földszinten lévő üzlethelyiségek belmagassága 5 méter volt, amelyet az üvegkupolás átrium tett szükségessé, az első emelet 3,5 emelet a többi emelet belmagassága 3,3 méter volt. Minden lakáshoz kémény és “lifthof”, azaz szellőző kürtő tartozott. A szobákban vörösréz kályhák voltak elhelyezve. A II. világháború alatt az épület a környék egyetlen óvóhelye volt.
Az épületet bombatalálat érte, melynek következtében az üvegtetős építmény és az észak-nyugati szárny megsérült és az épület helyreállítása nem az eredeti tervek szerint történt, a Szegedi úti timpanon nem készült el. Óváry Arthur az épület mindhárom homlokzati oldalára egy-egy timpanont tervezett. (Timpanon: nyílászárok felett alkalmazott díszítés, jelentése leggyakrabban orommező, háromszög alakú, esetleg ívesen zárt, párkánnyal határolt homlokfelület, illetve fülkéje.)
A II. világháború végén 1945. év áprilisában az épület első emeleti köríves erkélyéről tartotta meg első beszédét Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes, államminiszter, a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára. Az épületben lévő Nyilaskeresztes Párt helységét a Magyar Dolgozók Pártja váltotta fel.
Forrás és fotó: Őváry Gábor, az építész unokája
Ha tetszik a cikk, kövess minket a Facebookon is!
