Linda Morvai • 17 nap
Beszéltünk Az ajtó nemzetközi olvasatairól és a nyílt vagy furfangosan nyitott kánonról az irodalmi feminizmus vonatkozásában is.
A november eleji zimankóban az ország másik szögletébe autóval, vonattal útra kelő pécsi irodalmárok meglehetős népszerűségnek örvendtek az egri konferencián. Mi voltunk a legtöbben, egy helyről érkezők, s már az úton összebarátkoztunk a még távolabbról, Norvégiából hazalátogató skandináv-magyar történésszel, Péteri Györggyel. Általa értesült egy miskolci alkalmon a szervező Kiss Noémi a „neylonfüggöny-elmélet”-ről, azaz hogy pontosítandó a metafora: nem vasfüggöny választotta el egymástól a világrendszereket. Péteri plenáris előadásában, majd (a Varsóban élő) Danyi Gábor, valamint László Szabolcs történész transzszisztemikus tendenciákról és interaktivitásról beszélt: hogy a diktatúrák tanultak egymástól. Péteri követte és közvetítette, merre haladt a szocialista modernizáció, Danyival latolgattuk, milyen lengyel témákat vettünk át, s milyen terek nyíltak a gondolatnak, kapcsolatoknak, eszmecserének.
Most is felvetődött, hogy Nemes Nagy Ágnes miféle ellenkezéstől és kisebbrendűségi érzéstől hajtva érezte olyan rosszul magát az amerikai Iowa írótáborában (Kiss Noémi), ahova számos kelet-európai író is eljuthatott. Találgattuk, a tarka névsor tagjaiból ki melyik T-be tartozhatott: tűrt volt vagy támogatott, s az ellenvélemény kifejezésének mely formáit és miért tolerálta a hatalom.
Diskuráltunk arról, hogy Szabó Magda miképpen és miért igyekezett férjét, Szobotkát tuszkolni az elismertség felé és hogyan hízelgett kritikáiban azoknak az irodalmároknak, akiktől várt valamit. Írófeleségek- és özvegyek, Szántó Piroska (Havasréti József), Polcz Alaine, de Jókai Anna, Oravecz Imre, Hajnóczy Péter, a fősodratú valóságközlés, a szociográfia, az irányzatosság, a prózafordulat és az az által meg nem érintettek (Mekis János) is szóba kerültek – valaki a közönségből Moldova György említését hiányolta.
Beszéltünk Az ajtó nemzetközi olvasatairól (Orbán Jolán) és a nyílt vagy furfangosan nyitott kánonról az irodalmi feminizmus vonatkozásában is. A csíkos és pöttyös könyveket a SZOT-üdülőkben, közkönyvtárakban, könyvesboltokban például elérhette bárki (Kusper Judit). Izgalmas vita bontakozott ki arról, hogy ideologikus elem-e, ha az őrsvezető jó segítő, avagy karaktere a mesei igazságszolgáltatás része, s mellékes ez az engedmény, gesztus a rendszer felé. Mi az a szocialista feminizmus? A boldog nő hogyan lehet feminista? Mit érthetnek meg nyugatabbra Emerenc gyökereiből? A háttérben álló, kevéssé kirajzolt férfialak gyenge avagy onnan diktál, irányít, s neki akarnak a nők megfelelni? A betegség terében nyílnak meg a szövetségek?
Konferenciánk, az „Iskola, irodalom, szerző a Kádár-korban” nem az egyetlen rendezvény volt aznap az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem patinás Tittel Pál könyvtárában. Kávék, pogácsás tálak jelezték a körfolyosókon a hasonló tanácskozásokat. A gazdag nap végére extra csemegeként Szolnoki József a Kádár-kockák díszítő motívumairól prezentálva sajátos színt, ízt kevert az addig is otthonos atmoszférához. A mindenféle korosztályt képviselő hallgatóság most meglátta – és tudatosította addigi elsuhanó vizuális benyomásait ezekről a (jelentős részben Baranyában fotózott) házakról. Itt éltünk, élünk, ez a kor, az előadók többségének eszmélési ideje nem is oly rég múlt el. Múltról, történelemről, benne irodalomról és iskoláról beszéltünk mindazonáltal a jelenlévő hallgatóknak, fiataloknak mi, kutatók és tanúk a megképződő közös szellemi térben időzve egy hosszú napon át.
A diasort bemutató szenvedélyes és szellemes építész-designer pályája pedig ugyancsak Pécsről indult.
Írta Gilbert Edit
Fotók a szerzőtől és Körömi Gabriellától (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet oldala)
