venember83 • 6 nap
Egy posztban szedtük össze az októberi és novemberi megjelenéseket a nyáron indult Animációs lapszemle rovatunkba, ahol más médiumokban megjelenő animációs cikkekre hívjuk fel a figyelmet. Szuper látni, hogy egyre több helyen jelennek meg a magyar animációval kapcsolatos írások, egyre szerteágazóbb témákban és alkotókról, szakemberekről. Azt pedig különösen öröm látni, hogy minőségi írások is ezek, helyesen használva az animációs szakterminusokat.
A Magyar Zene Háza egyetemista hallgatók animációs vizsgafilmjeit tűzi műsorra speciális vetítőtermében, a Hangdómban. Az alkotások különleges audiovizuális utazást kínálnak, mely során elmosódnak a határvonalak néző és alkotás, képzelet és valóság között. A Filmtekercs beszámolója itt olvasható.
A Glossza ötvenhatodik adását több egymástól távol álló szempont inspirálta: az egyik az indián kultúra és az európaitól eltérő szemléletmód, a másik a hetvenes, nyolcvanas években formálódó rendszerváltói akarat. Ebben a két eltérő témában mi, vagyis pontosabban ki lehet az összekötő kapocs? Természetesen Cseh Tamás. A Gauder Áronnal készült interjú itt nézhető és hallgatható.
Az Ecce Homok Bán Jánossal, a Kecskemétfilm Kft. új ügyvezető igazgatójával készült interjúja itt olvasható.
Októberben jelent meg Jankovics Marcell háromkötetes Jelképek és jelentések a Bibliában című poszthumusz műve, melyről a Magyar Nemzet beszélgetett Méry Gáborral, Rubovszky Évával és Ravasz Ákossal. A beszélgetés itt olvasható.
Kultikussá vált alkotások, nemzetközi díjak és meghatározó élmények generációk számára – a 110 éves a magyar animáció kiemelkedő szerepet tölt be a magyar kultúrában. De hogyan fejlődött a magyar animáció az elmúlt 110 évben? És mitől különlegesek a magyar rajzfilmek? Az Ez itt a kérdés adásában erről beszélgetnek Temple Réka producerrel, Orosz Anna Ida animációsfilm-történésszel, valamint Ternovszky Béla és Rófusz Ferenc rendezőkkel.
A HírTV a Magyar népmesékről készített pár perces riportot, mely itt tekinthető meg, a Duna tévében pedig Glaser Katival készült riport a 110 éves magyar animációról.
A Magyar Nemzet oldalán szuper ritka képeket láthatunk a magyar animáció történetéből, de a Nemzeti Archívum oldalát is böngészhetjük érdekességekért.
„Az a szép, hogy aki megnézi a rajzfilmsorozatunkat, az utána el tud menni kirándulni a rajzfilm helyszínére. Ennél jobb Disneylandet nem kell kitalálni. Itt van előttünk minden.” – vallja Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium alkotója, akivel az animáció világnapja (október 28.) alkalmából beszélgetett a Romkat.ro munkatársa. Az interjúból részletek a Magyar Kurír oldalán olvashatók.
Csáki László, Balázs Béla-díjas dokumentum- és animációs filmrendező, képzőművész, valamint 2013-tól a METU Animáció és Média Design Tanszékének főállású oktatója, az animációs szakma kiemelkedő alakja. Alkotói és oktatói tevékenységében az innováció, a szakmai fejlődés és az együttműködés kiemelt szerepet kap. Miniinterjú itt.
Muhi András és Muhi Klára videóinterjú sorozatot indított magyar animációs rendezőkkel. Az első két részben Gauder Áron (Nyócker!, Kojot négy lelke) és Glaser Kati (Városi legendák, Családi legendák) alkotókkal hallgathatunk másfél órás beszélgetést. További részek Muhi András Youtube csatornáján láthatók majd.
Októberben a Friss Kakas Animációs Filmnapok főszereplője volt a magyar animáció, november végén pedig a 22. Anilogue-on láthattunk néhányat. Ebből az apropóból mutat be a HVG három friss magyar animációs rendezőt és munkájukból némi ízelítőt. A cikk itt olvasható.
A képző- és animációs művész kiállítása a Bényi Galériában látható január 15-ig. Részletek itt.
