Megálltunk 2 napra pihenni a Puri nevű tengerparti városkában Odisha államban. Puri a Shri Jagannath templomról és a hosszú Golden Beachről híres.
Templomokból már kicsit elegem van, így amikor láttam, hogy nemcsak a cipőket, hanem a mobilokat is le kell adni belépéskor, inkább visszafordultam.
Előző délutánt a Gahirmatha Beachen töltöttem, amely az olajzöld fattyúteknősők egyik legnagyobb fészkelőhelye. Minden évben, a novembertől márciusig tartó fészkelőszezonban több millió teknős gyűlik össze itt tojásrakásra. A partszakasz le van zárva, távolról láttam 3 teknőst akik lapátoltak a homokban megfelelő helyet keresgélve maguknak. Ez számomra sokkal érdekesebb, mint egy híres hindu templom.
Másnap kisétáltam megnézni az aranypartot. A helyiek visszafogottan áztatták magukat, heverésztek a nedves homokban, a bátrabbak beljebb merészkedtek. Erős hullámok voltak, egyébként szinte mindenhol ezt tapasztaltam a Bengáli öbölben.
A halászok egyenként jöttek vissza a partra, kihúzták csónakjaikat, aztán a hálóikkal foglalkoztak. Az ehetetlen halakat egyszerűen otthagyták a parton. Nem zavarta őket ha videózok, barátságosak voltak, így kedvet kaptam, hogy segítsek nekik. Nézzétek meg a videót végig!
Ez a partszakasz iszonyatosan szemetes, mögötte húzódik a halászok szegényes negyede. Be akartam menni a házak közé szétnézni, de a kutyák miatt gondban voltam. Jött egy mamika és kérdeztem tőle, hol lakik, megmutatná a házát? Nagyon szívesen visszafordult és bekísért a faluba. Ezek az emberek nem beszélnek angolul, meg a hindi a nyelvet sem értik, kézzel-lábbal értekeztünk.
Nagyon kedves volt, megmutatta a kis házát, az összes helyiséget, a családi fotókkal együtt.
Talán azt mondogatta közben, hogy jó lenne nekem egy szári, mert gyorsan előkapott egyet a szekrényből, és a szomszédasszony segítségével rámadták. Nagyon elégedett volt az eredménnyel, közben a kis utcából odasereglettek a kíváncsiskodók, szerintem még sosem láttak fehér embert.
Pénzt akartam adni neki a ruháért, de nem akarta elfogadni, tolt kifelé a házból, hogy menjek utamra. Akadt egy másik segítőm, aki visszakísért a partra.
Mindig megdöbbent az itteni emberek kedvessége, vidámsága. Egyszerű körülményeik ellenére, örülnek az életnek, és ők adnak ajándékot a külföldi turistának.
Hétvégén nem szabad Puriba latogatni, sokan vannak, gyorsan megtelnek a magasabb áron kiadott szállodai szobák is.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.