Visakhapatnam közismertebb nevén Vizag, egy kis halászfaluból, fejlett kikötővé és iparvárossá nőtte ki magát. India hajóépítő fővárosaként ismerik, itt található az ország legrégebbi hajógyára is.
Minden utazó számára kínál valamit: strandok, parkok, természetvédelmi területek, barlangok, templomok, buddhista emlékművek és érdekes múzeumok.
Partvonala mentén nyolc strand található, amelyek sokkal tisztábbak és kevésbé zsúfoltak, mint az indiai partvidék más híres strandjai. Egyik legszebb a Yarada strand, amelyet három oldalról fenséges dombok, a másikról pedig a Bengáli-öböl vesz körül.
Megnéztem a Dolphin’s Nose világítótornyot, a Kailasagiri parkot, a lenyűgöző Tupolev-, a Sea Harrier- és tengeralattjáró-múzeumokat, valamint a nyüzsgő halpiacot.
A halpiacra reggel 5 körül érkeztünk, akkor kezdték lerakni a halászhajók a zsákmányaikat. A parton már várták őket az élelmes kófák és dörzsölt viszonteladók. Kosarakban gyorsan lepakolták a halakat, rákokat, rájákat, kinek amije volt, aztán elkezdodott a licit, a vásár. Egyre többen érkeztek, nemsokára alig lehetett mozogni a partszakaszon, és a kiabálásuk betöltötte az addig viszonylag csendes, sirályok és hullámok hangja uralta teret.
Képek jobb oldalán találjátok a leírást.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.