Hampi a nagy Vijayanagar hindu királyság utolsó fővárosa. Mesésen gazdag fejedelmei dravida templomokat és palotákat építettek, amelyek a 14. és 16. század között kivívták az utazók csodálatát.

A Vijayanagara Birodalmat 1336-ban alapította I. Harihara és I. Bukka Raya testvérpár a Sangama-dinasztiából.
Hampiban az építkezés 200 éven át folytatódott, tükrözve a vallási és politikai helyzetet, valamint a művészet és az építészet fejlődését. A Vijayanagara építészete arról is ismert, hogy az indoiszlám építészet elemeit alkalmazta. Építményeinek nagy része helyi gránitból, égetett téglából és mészhabarcsból készült.

Több mint két évszázados uralom után a Birodalmat legyőzték és elhagyták.
A 4187 hektáros területen fekvő romok, a 19. század óta fontos helyszínt jelentenek a régészek és történészek számára. Több mint ezer, teljesen különböző templomot tártak fel eddig.
A templomkomplexumok (Krisna, Narasimha, Ganesa, Achyutaraya, Vitthala Pattabhirama, Lotus Mahal és Hemakuta) a Hampi műemlékcsoport részei, melyet az UNESCO 1986-ban Világörökségi helyszínnek nyilvánított.

A templomkomplexumokat annak idején külvárosi települések (purák) vették körül, amelyek szentélyeket, bazárokat, lakóövezeteket és víztartályokat is magukba foglaltak, egyedi hidraulikus technológiákat alkalmazva, ügyesen és harmonikusan integrálva a várost és a védelmi építészetet a környező tájba. A helyszínen feltárt maradványok, egy magasan fejlett társadalomra és gazdasági jólétre utalnak.

A város egyébként felejthető, koszos porfészek, tele kóbor kutyákkal és tehenekkel. Nincs látnivaló a templomokon kívül. Kocsival is el lehet jutni a templomokhoz, parkolót fizetni kell mindenhol. Én egy tuk-tukost béreltem, aki ismerte pontosan a helyszíneket, így egy nap alatt bejártam mindent.

Az alábbi mappában néhány kép a templomokról, leírás a jobb oldalon.