Shanghai Napló

Az elet ajandekakent egy ideig Shanghai a lakohelyunk, itteni eletvitelunket, napi tapasztalatainkat, elmenyeinket szeretnem megosztani elsosorban csaladainkkal, baratainkkal, ismeroseinkkel.

Szállások világszerte

Ha itt kattintasz az AGODA-ra vagy a BOOKING.COM-ra, olcson tudsz szallast foglalni es a blogot is tamogatod.

Accomodations

By visiting AGODA and BOOKING.COM you can book cheap accommodations and support this blog. Thank you.

Autó bérlés!

Légszennyezettség

Időjárás

Find more about Weather in Shanghai, CI

Friss topikok

  • látjátok feleim szümtükkel: Sajnélatosan csak most leltem ráá erre a szuper írásra.:D Hála érte. (2016.10.25. 06:36) Gyümölcsök
  • Vadrozsa: @kagi86: Kedves Agi! Shanghaiban konnyu tomegkozlekedni, a metrovonalak nagyon atlathatoak es sok... (2016.06.22. 10:45) Közlekedés
  • Vili Doli: Kedvtelésből állatot, házi kedvencet tartani HÜLYESÉG! Csak a haszonállatnak van értelme. A macs... (2015.10.16. 02:09) Házi kedvencek
  • Vadrozsa: @Syssi: Szia, sajnos nem emlekszem az utca nevere, a Weifang Lu- Pucheng Lu sarkan levo Shimao Ri... (2015.07.29. 04:57) Helyi piac
  • Virgonc kalandor: Szia, nagyon tetszik az írásod. És élnék a lehetősséggel ha még mindig él. 06.11 én érünk oda és k... (2015.06.10. 08:16) Gyöngypiac

2016.09.21. 06:02 Vadrozsa

Kornyezetvedelem,- es pusztitas

Mindannyian hallottuk mar, hogy Kinaban milyen nagy a szmog es mennyire szennyezettek a folyok, az ontozovizek, a talaj. Alkalmunk volt ezt tobbszor megtapasztalni, csak remelni tudom, hogy egeszsegunkre nem lesz karos hatasa.

A Nemzetkozi Energiaugynokseg (IEA) juniusi tanulmanya szerint a kinaiak 97 szazaleka van kiteve a finom porszemcsek egeszsegkarosito koncentraciojanak.
A hatarerteket az Egeszsegugyi Vilagszervezet (WHO) hatarozta meg. A szervezet szakertoi szerint, a sulyos legszennyezes atlagosan 25 honappal roviditi meg az emberek eletet.

Kina nagymerteku iparosodasa es varosiasodasa miatt az elmult 25 evben a felhasznalt energia mennyisege csaknem 3,5-szeresere emelkedett az 1990-es evekehez kepest. Az elektromos aram eloallitasahoz az orszagban haromnegyed reszben szennyezo fosszilis energiaforrast hasznalnak.
2014-es hivatalos adatok szerint, a 74 nagyvaros kozul, ahol a levego minoseget rendszeresen figyelemmel kiserik, mindossze 8 felelt meg az orszagos szabvanynak. A legsulyosabban erintett terseg Eszak-Kina: Peking es a Hebei tartomanyi iparvidek.

Jelenleg a vilag 20 legszennyezettebb varosabol 16 Kinaban talalhato, aminek oka az irgalmatlan mennyisegu, nagy kentartalmu kinai szen elegetese. Ennek szamszeru mennyisege 2000-ben 1.300.000.000 tonna volt, de az elorejelzesek szerint 2020-ra ez az ertek tobb, mint 50 szazalekkal novekszik.

Kina a szendioxid kibocsatas teren az USA-val fej-fej mellett all az elso helyen a vilagban, de hamarosan tul fogja szarnyalni azt. Ezzel szemben a kendioxid kibocsatas teren mar az elso helyen all. Ennek kovetkezteben a kinai savas esok ketszer veszelyesebbek az amerikai vagy nyugat-europai savas esoknel.
Evente 60.000 ember hal meg kozvetlenul legszennyezodestol es a becslesek szerint 2020-ra az egeszsegugy 500.000.000.000 dollart fog kolteni a legszennyezodesbol szarmazo egeszsegkarosodas gyogyitasara, ami a nemzeti ossztermek 10 %-at fogja kitenni. 

Persze mindig vannak arra vonatkozo igeretek, hogy ezen valtoztatnak, csak sajnos a kinai kormanyzas erosen decentralizalt. A rendszer nem ugy mukodik, hogy a kozponti kormanyzat Pekingben megnyom egy gombot, es az osszes torvenyt ezaltal rogton vegre is hajtjak. A tartomanyoknak es a helyi varosi hatosagoknak nagy hatalmuk van es a vegrehajtas kulonbozo erdekek es szabvanyok szerint teljesul. Egy helyi hivatalnoknak a biztonsag fenntartasa mellett, segitenie kell a gazdasag novekedeseben es uj munkahelyek teremteseben, ha feljebb akar lepni a rangletran. A kornyezetvedelmi hivatalnokokkal meg kell ertetni, hogy a szabalyokat az egesz rendszerrel betartassak.

Masik oriasi problema a rengeteg hulladek.
Elkepeszto mennyisegu elektronikai szemetet termel az orszag, evente tobb mint 100 millio szamitogepet, 40 millio tevet, 20 millio legkondicionalot es 10 millio hutoszekrenyt hajitanak a szemetbe.
A Business Insider szerint a legtobb e-hulladek Pekingben keletkezik, ahol a varosszelen levo Dongxiaokou, egy picike kis falu kifejezetten e szemet anyagra bontasabol el.

Wang Jiuliang 1977 -ben szuletett Shandong tartomany, Anqiu varosaban. Fiatal kora ellenere elszant aktivista, aki azert kuzd hogy fogyjon a szemet es csokkenjen a fogyasztoi vagy. Velemenye szerint latjuk a csodas felhokarcolokat, a zsufolt bevasarlokozpontokat es ettermeket, de a rengeteg szemetet magunk korul nem vagyunk kepesek eszrevenni. Csaknem 3 evig jarta a kinai fovaros kornyeket, 450 szemettelepet es hulladeklerakot nezett meg es fenykepezett le. Kepei altal szembesulunk Kina csunya oldalaval, amelyet a gazdasagi fellendules es ezaltal a fogyasztoi kedv novekedese okozott. A “Beijing Besieged by Waste (2008-10)” cimu fotosorozat a Pekinget bekerito szemethegyeket, szemettel teli utcakat es folyokat, szennyezett termofoldeket mutat be:

Az EU elvezi a friss levegot, de az okologiai labnyoma bizony letezik, csak mar nem otthon szagolja, hanem kiszervezte. Luxusmarkak, mint a Gucci, Louis Vuitton, Prada stb. mind-mind Kinaban gyartatnak es hagynak maguk utan szemetet!

Kinanak nem eleg az a szemet ami maga termel, meg vasarol is, es nem csekely mennyisegben. Jelenleg a vilag legnagyobb szemetimportore. Egy tanulmany szerint az orszag 2004-ben 4 milliard tonna muanyaghulladekot, 12 milliard tonna papirhulladekot es 10 milliard tonna femhulladekot nyelt el.
Mindent megvesz, amit csak tud, mindent felporszivoz az egesz vilagbol, es nem nagyon erdekli, mit is vett valojaban. Senki nem ellenorzi a kontenereket es soha nem kuldtek vissza semmit.
Ezek a szallitolevelen leggyakrabban az "Ujrahasznosithato javak" felirat szerepel, es a globalis szemetbiznisz reszekent az orszagok es kontinensek kozott vandorolnak.
Az uzlet jovedelmezo, a gigantikus szemethegyek lebontasan szorgos kezek dolgoznak ehberert. Sajnos a veszelytelennek feltuntetett, omlesztett hulladek, sokszor mergezo. A munkasok kulonbozo bor- es leguti megbetegedesekkel kuzdenek.

A szegeny retegnek a hulladekgazdalkodas hoz egy kis penzt a konyhara. A varosokban, egesz nap az utcakat jarjak es hangosan kolompolva vagy csengetve hulladekot gyujtenek. Mindegyikuk egy-egy anyagra specializalodott: papir, muanyag palack, hungarocell, fem, hasznalt olaj, stb., ennek megfeleloen alakitjak ki jarmuvuket. Nap vegen leadjak a hierarchiaban egy szinttel magasabban allo gyujtoknek egy keveske penzert. Ok ebbol elnek. A rangletra legalso fokan a vegyes haztartasi hulladek szetvalogatasaval foglalkozok vannak. Tobb ezren dolgoznak, termeszetesen illegalisan, ilyen szemettelepeken.

A Recycling International nemzetkozi szervezet szerint Kina varosi szegenyei a vilag egyik leghatekonyabb hulladek-visszaforgatasi rendszeret hoztak letre. A varosban eldobott szemetbol 24 oran belul visszakerul a gyartasba a fem es papirhulladek, pillepalackok nagy resze, amit a gyujtohelyek kilora vesznek meg.

A varosok novekedese, a nem megfelelo szennyvizkezeles, es a tulzott mutragyahasznalat az orszag tavainak es folyoinak tobb mint a felet erinti. Ha nem tesznek semmit, akar a lakossag ivoviz-ellatasat is komolyan veszelyeztetheti a jovoben.
Kina partmenti vizeinek jelentos reszen nem ajanlatos az uszas, a haltenyesztes, de meg kikoto epitesere es mas ipari celokra sem javasoltak.
Az evek soran, a tengervizbe engedett szennyezo anyagok mennyisege 72 megfigyelt folyobol meghaladta a 17 millio tonnat. Ebbol 46 ezer tonna volt a nehezfem, es 93 ezer tonna az olaj.

Sanhecun faluban, Guangxi Zhuang Autonom Teruleten, nagyon magasra ugrott a nehezfem-szennyezodes, egy olom banya miatt.
Az ontozesre hasznalt viz kadmium tartalma 17,4-szer magasabb a nemzeti szabvanynal, a talaj femtartalma a regioban pedig 29,1-szer magasabb, mint a nemzeti szabvany.
2001-ben a falu megnyerte a pert a banya tulajdonosaival szemben, akik koteleztek magukat, hogy megtisztitjak a kornyeket. Ez viszont nem kovetkezett be, mert a banya bezart es ottmaradt a szennyezett talaj es viz, meg a rengeteg beteg ember. Legtobben csontfajdalomra panaszkodnak es duzzanatokra a vegtagjaikon. Egyik lako, Huang Xuqin mar 5 eve lebenult.

Hunan tartomany, Taoyuan falujaban levo aluminium-gyar helyrehozhatatlan karokat okozott a kornyezetben.  Annyira szennyezte a levegot, a vizet es a talajt, hogy ez mar a novenyek mereteben es formajaban is megmutatkozott. Eddig legalabb 10-en meghaltak rakban, sokan elkoltoztek.

A katasztrofak sorat lehetne folytatni, minden nap megjelenik az ujsagban egy cikk, amely hasonlo rossz hireket hoz. Vannak persze probalkozasok, hogy javitsak a lakossag kornyezettudatossagat, ujabban peldaul osztonozni probaljak az elektromos autok vasarlasara, es hasznalatara.

A Xinhua hirugynokseg a napokban jelentette be, hogy Kina zold finanszirozasi mechanizmust hozott letre, melynek celja, hogy osztonozzek a zold szektorba iranyulo magantoket es kiszurjek azokat a befekteteseket, amelyek szennyezhetik a kornyezetet.
Meghataroztak a zold kotvenyek standardjait es tamogatast igertek a minositett zold cegek tozsdere jutasahoz es refinanszirozasahoz.
Sot, a kormany azt is fontolgatja, hogy zold biztositast dolgoz ki es letrehozza a kornyezetvedelmi jogok kereskedelmenek piacat. 

2015-ben atadtak Kina elso „kornyezetbarat” autopalyajat Hubei tartomany hegyvideki tersegeben. A csaknem 11 kilometeres ut festoi szepsegu tajon at kanyarog, 4.4 kilometer hosszan pedig viz felett. Amikor az epitok utjaba kerult egy hegy, inkabb megkerultek azt es a folyo felett folytattak tovabb. Az rendben van, hogy az erdot nem bantottak, de mi van a vizzel es a hal allomannyal? Tenyleg ugy gondoljak, hogy nem artottak azoknak sem?

zold_autopalya.jpg

A 70 millio dollaros beruhazastol, amit "zold" latvanyossagkent probalnak eladni, a regioban elok valojaban azt remelik, hogy ezaltal megelenkul a helyi turizmus. Na, itt jon a masodik arculutese a termeszetnek. Kinaban rengeteg a termeszeti szepseg es latvanyossag, de ezek 2/3-at mar nagyjabol tonkrevagtak a turista hordak.

Na jo, nem folytatom, mert nem tudok pozitiv lenni Kinaval kapcsolatban...:)

Korabban szuletett meg ket cikk a temaban:

http://shanghaibanelni.blog.hu/2013/01/25/legszennyezettseg_kinaban

http://shanghaibanelni.blog.hu/2013/12/11/szmog_szmog_szmog

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: kornyezetvedelem kinai modra


A bejegyzés trackback címe:

https://shanghaibanelni.blog.hu/api/trackback/id/tr9611732317

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.