Shanghai Napló

Az elet ajandekakent egy ideig Shanghai a lakohelyunk, itteni eletvitelunket, napi tapasztalatainkat, elmenyeinket szeretnem megosztani elsosorban csaladainkkal, baratainkkal, ismeroseinkkel.

Szállások világszerte

Ha itt kattintasz az AGODA-ra vagy a BOOKING.COM-ra, olcson tudsz szallast foglalni es a blogot is tamogatod.

Accomodations

By visiting AGODA and BOOKING.COM you can book cheap accommodations and support this blog. Thank you.

Autó bérlés!

Légszennyezettség

Időjárás

Find more about Weather in Shanghai, CI

Friss topikok

  • látjátok feleim szümtükkel: Sajnélatosan csak most leltem ráá erre a szuper írásra.:D Hála érte. (2016.10.25. 06:36) Gyümölcsök
  • Vadrozsa: @kagi86: Kedves Agi! Shanghaiban konnyu tomegkozlekedni, a metrovonalak nagyon atlathatoak es sok... (2016.06.22. 10:45) Közlekedés
  • Vili Doli: Kedvtelésből állatot, házi kedvencet tartani HÜLYESÉG! Csak a haszonállatnak van értelme. A macs... (2015.10.16. 02:09) Házi kedvencek
  • Vadrozsa: @Syssi: Szia, sajnos nem emlekszem az utca nevere, a Weifang Lu- Pucheng Lu sarkan levo Shimao Ri... (2015.07.29. 04:57) Helyi piac
  • Virgonc kalandor: Szia, nagyon tetszik az írásod. És élnék a lehetősséggel ha még mindig él. 06.11 én érünk oda és k... (2015.06.10. 08:16) Gyöngypiac

2015.06.18. 12:23 Vadrozsa

Új-Zéland: Akaroa, Christchurch

Hegyvideki kalandozasaink utan, ujra a sziget keleti partja fele vettuk az iranyt, Christchurch fele, ugyanis innen repultunk vissza Shanghaiba.

A pingvinek termeszetes kozegukben valo megfigyeleserol meg nem tettunk le, ezert elotte a Banks felsziget fele kanyarodtunk, hatha az itteni sziklas partszakaszon tobb szerencsevel jarunk.
A vulkanikus eredetu-, csipkezett partvonalu Banks felsziget, a Canterbury siksag keleti bastyajakent zarja le a teruletet.
Pingvinekre nem, helyettuk egy csodas tengerparti varoskara akadtunk.
Ez volt Akaroa, a felsziget legnagyobb telepulese. Nem szerepelt az erdeti utitervbe, viszont egyik legjobb dontes volt az uj-zelandi vakacionk soran.

Gyarmatositasanak tortenete igen erdekes: az 1830-as evekben a kornyezo vizeken francia balnavadaszok tevekenykedtek es szukseguk volt egy szarazfoldi bazisra ahol a zsakmanyt feldolgozhattak, tarolhattak. Parizs utcait abban az idoben, reszben az innen szarmazo balnazsirral vilagitottak.
Langlois kapitany erre a celra, a Banks felsziget vedett obleit szemelte ki. 1838-ban gyorsan megegyezett a helyi maori torzsekkel es 2 kopenyert, 6 nadragert, 12 kalapert, 2 par cipoert, 2 ingert es nehany pisztolyert megvasarolta toluk az egesz felszigetet.
Boldogan hazahajozott kozolni a nagy hirt es megfelelo emberallomanyt toborozni a kolonizalashoz. Ezzel eltelt 2 ev es csak 1840-ben indult vissza egy komolyabb flotta elen, mely telepeseket, mesterembereket, kormanykepviseloket szallitott.
Ekozben a maorik sem voltak tetlenek, az eszaki sziget torzsfonokei 1840 februarjaban alairtak a Waitangi szerzodest a brittekkel es ehhez a deli torzsek is csatlakoztak majusban. Mire Langlois kapitany megerkezett mar brit zaszlo lengedezett Akaroa kikotojeben.
A csigaevok nem hagytak ezt annyiba, kitartoan koveteltek korabban megszerzett jussukat. Vegul 1841-ben a brit fennhatosag elfogadta a francia allam kereset. Letrejott a francia telepules, bar nem az eredeti elkepzelesek szerint, a nagy alom szertefoszlott, a ket pici telepulesen mindossze 60 francia maradt. Langlois kapitany pedig lebiggyedt szajjal es 1700 hordo balnaolajjal hazahajozott.

Turistacsalogatas celjabol, a varazslatos francias hangulatot mai napig igyekeznek megorizni. Tengerre nezo, utcafronti kis kavezok, ettermek, peksegek, ajandekboltok varjak a latogatokat.
Utcait, takaros kis hazak es dusan viragzo kertek szegelyezik. A regi varosnegyed tele van odon villakkal, nemelyik olyan, mintha babahaz lenne.

Az alig 500 fot szamlalo udulovaros szezonban 15.000 fore duzzad.
A setalgatason, strandolas kivul, elmehetunk turazni, setahajokazni, delfinekkel uszni. Az obolben el a Hector delfin, ami azert tunik ki a tobbi delfin-faj kozul, mert egyreszt csak Uj-Zeland partjai kornyeken talalhato meg, masreszt pedig, mert ez a legkisebb delfin faj a vilagon. A kifejlett egyedek maximum masfel meteresek, a sulyuk sem haladja meg az 50 kg-ot.

Csak naplemente utan indultunk tovabb Christchurch-be. A varos szelen talaltunk egy megfelelo kempinget, ahol ejszakara letaboroztunk. Nem kellett sietnunk, a varos felfedezesere maradt meg masfel napunk.

Christchurch, 350.000 lakosaval, a Deli-sziget legnagyobb varosa es Canterbury tartomany fovarosa.
A kornyeken levo barlangokban 1250 korul keletkezett nyomokat talaltak, melyek helyi oslakos torzsek letelepedesenek bizonyitekai. 1840-ben erkeztek az elso europai telepesek, 1848  marcius 27-en kereszteltek mai nevere a telepulest.
1856. julius 31-en nyilvanitottak varossa, igy hivatalosan ez a legregebben alapitott uj-zelandi varos.
“Kertvaros” -nak is szoktak nevezni, a gyarmat-idokben az angol felso-osztaly egyik kedvenc varosa volt. Ennek nyomai ma is megtalalhatok: sok park, rendezett utcak.

A Deli-Alpok hegyvonulata elzarja a Tasman tenger nedvesseget, ezert az evi 750 mm csapadekkal az orszag egyik legszarazabb varosa.
Kikotoje, Lyttelton egy vedett-obolben, a Banks-felsziget eszaki reszen talalhato.
A kikotovel szembeni dombon a “Timeball Station” lathato, 1934-ig minden delutan 1 orakor engedtek le a gombot a toronybol, hogy a hajosok ez utan allitsak be az orajukat. Manapsag radio jelzi a pontos idot, de a tradicionalis gombot is leeresztik.
A 136 eves epulet a 2011-es foldrengeskor sulyosan megrongalodott.

Arra viszont nem szamitottunk, hogy a 2011-es februari foldrenges ennyire tonkretette a varost. Akkor a belvaros szinte teljes egeszeben osszedolt. Meg most is reszben le van zarva, es tart a romok eltakaritasa. Nagyon lehangolo. Igazi katasztrofa turistanak erezheti magat itt az ember, annyi tormelek es bontasra varo epulet van meg mindig.
Azt hallottuk egy helyi magyartol, hogy azert ilyen hosszadalmas az ujjaepites, mert ezuttal foldrengesbiztos epuleteket terveznek.

Tulajdonkeppen ket foldrenges volt, az elso 2010. szeptember 3-an, 7-es erossegu, akkor nem volt emberaldozat, a masodik 2011 februar 22-en, a varostol delre, 6.3 erossegu es 65 embereletet kovetelo tragedia.

A foldrengesek alapveto oka a kozettombok felszin alatti elmozdulasa. Mint emlitettem korabbi cikkeimben, Uj-Zeland olyan ritka orszag, amely ket nagy, az Ausztral- es Pacifikus-kozetlemezek hataran fekszik. Az egymasnak feszulo lemezek hataran a feszultseg ugy oldodik fel, hogy a kozettombok tobb szerkezeti vonal, azaz tores menten oldaliranyban mozdulnak el. Az orszagot keresztulszelo toresvonalat Alpi-toresnek ( Alpine Fault) nevezik.

greeniceeg_2010.jpg

Nehany kep az internetrol a katasztrofa utani allapotokrol:

 Ottjartunkkor a belvaros:

Az 1867-ben alapitott Canterbury Muzeum gazdag gyujtemenye a varos tortenelmenek, kulonleges embereknek, a maori kulturanak, az antarktiszi felfedezeseknek, madar-es allatvilagnak, sot meg a polo tortenetenek is emleket allit.

A muzeum mellett levo botanikus kert szebbnel szebb setanyok, viragok, rozsa es kaktusz-kertek valtozatossagaval buvolt el:

Az informaciogazdag kulturnapot egy esti setaval zartuk le. A 360°-os varosi kilatot a Deli Alpok egyik 500 meteres csucsara terveztek, ahova kabinos felvonoval (gondolaval) vagy gyalog lehet feljutni.
A turaosveny hivatalos neve „Bridle Path Walk” es 3 orat tart a teljesitese. Tortenelmi jelentosege is van, mert 1850 korul epitettek ki az elso europai telepesek, akik Lyttelton es Christchurch kozott kozlekedtek.
A kopar folduton birkak es madarak szorakoztattak, a madarakat megertem, de a birkak hogy kepesek ezeken a meredek hegyoldalakon boklaszni egesz nap...? :)

Masnap reggel borondbe pakoltuk a cuccainkat, kitakaritottuk Jucit, kicsekkoltunk a kempingbol es elhajtottunk a repter melletti autokolcsonzobe, ahol elvaltunk megbizhato utitarsunktol.
Az egyutt megtett 5200 km soran soha semmi gondunk nem volt vele, zokszo nelkul turte a kanyargos utakat, a docogos foldutakat, a tuzo napsutest es testet vero huvos zaporokat. 23 ejszaka aludtunk egyutt a csillagos eg alatt, a harmatos fuben.
Irtam mar, hogy Uj Zeland egen milyen temerdek csillag van? Otthon Europaban, a videki tiszta levego eredmenyekent ragyog fel ennyi csillag estenkent. A nagyvarosi szmog es felhokarcolok eltakarjak oket.

A Fold deli felteken mas csillagkepek diszitik az egboltat es a tejut is sokkal fenyesebben, feherebben ragyog. Ezen egbolt leghiresebb ekessege a Del Keresztje ( Crux), mely az aprilisi es majusi esteken all a legmagasabban, igy kituno tajekozodasi pontot nyujt: hossztengelyevel kozvetlenül a Deli-sarkvidek fole, az egi deli polus fele mutat. 
crux_constellation.png

Nos, kicsit elkalandoztam a csillagok koze, ott tartottunk, hogy leadtuk a kocsit, aztan irany a repter, hogy a borondjeinket is feladjuk mert meg programunk volt a repulo indulasaig.
Sajnos nem lehetett korabban feladni oket, ezert a csomagmegorzore szorultunk. Itt kellemes meglepetesben volt reszunk, egy magyar lany volt a vezeto, aki meghallotta, hogy mi is magyarok vagyunk es kedvezmenyes aron atvette a csomagjainkat, sot egy bevalthato kupont is kaptunk tole, amit az Antartica Centerben felhasznalhattunk.

Az Antarktisz egyik jelentos bazisat, a Scott bazist Uj Zeland uzemelteti es mivel ez „csak” kb. 4000 kilometerre van Christchurchtol, az oda keszulo expediciok java resze innen indul.
Ennek koszonhetoen a repter kornyeken oriasi teherszallito repuloket lehet latni es, hogy a turistakat is bevonjak a jatekba epitettek egy oktato jellegu, technikai megoldasokkal teli, interaktiv muzeumot, ahol mindent meg lehet tudni a deli sark geologiajarol, az ottani bazis mukodeserol, felszereleserol.
Ez az International Antartica Centre es a reptertol csupan 5 perc setara talahato. Nem lehet eltevedni, kek labnyomok es pingvin-tappancsok mutatjak az utat a repter kijaratatol.
Ket fele belepo van: a teljes jegy 59 dollar (kb. 35 Euro), az Xpress 39 dollar. Utobbival is  vegignezhetsz mindent, de nem lehet kiprobalni peldaul a Hagglund lanctalpas jarmuveket amikkel az Antarktiszon kozlekednek, tovabba a 4D-s mozikat sem lehet megnezni.

A bent toltott 2 ora gyorsan elrepult, minden percet izgalmas latnivalo, informacio vagy interaktiv elmeny toltotte ki.
Kiprobaltuk meddig birja csupasz karunk a sarkvideki jeges vizet, aztan betereltek bennunket egy helyisegbe, ahol ho es jeg boritott mindent. -8 fok volt a homerseklet. Vastag kabatot es nylon cipovedot kaptunk majd indult a musor: a szelcsatornakat mukodesbe hoztak es lassan emeltek az erosseguket. Meg kellett allapitanunk, hogy az alig 32 km/oras szellel mar -20 fokra hutottek le a termet. A homerseklet csokkeneset egy orias-homeron nyomon tudtuk kovetni.
Sok erdekes informacioval lettunk gazdagabbak. Peldaul:

  1. Az Antarktiszon altalaban eros, 320 km/h szel tombol. Hogy ezt kihasznaljak, az uj zelandiak kozosen az amerikaiakkal epitettek egy szel eromu parkot. Az igy nyert energiat kozosen hasznalja a Scott es a McMurdo bazis.
  2. A tokehal vidaman ficankol a sarkvideki vizben, testeben ugyanis Glikoprotein talalhato, ami fagyallokent mukodik.
  3. Az 5 km vastagsagu antarktiszi jeg a Fold friss vizenek 85% -at teszi ki, ha ez elolvadna az oceanok vizszintje 50-60 meterrel megnone. Ha mindket sarkvideken elolvadna az osszes jeg, a vizszint 150-180 meterrel emelkedne es elarasztana a Fold 85-90 %-at.
  4. 200 millio evvel ezelott Antarktisz, Del Amerika, Afrika, India, Ausztralia es Uj Zeland egyetlen kiterjedt kontinenst, a Gondwana-t alkottak.
  5. A deli sark vizeiben 10 fele balna el.

A muzeum legutolso es legaranyosabb latnivaloja a kek pingvinek medenceje. Kozelrol megfigyelheto ahogy tipegnek, tollazkodnak a napon, betogyognak a vizbe, lubickolnak onfeledten.

Hazafele Ausztralia erintesevel jottunk, szerencsere csak Melbourne-ban kellett atszallnunk, onnan mar egyenesen Shanghaiba repultunk.
Innen nezve nagyon nagy a kontraszt a ket orszag kozott. Uj-Zeland tagas lankaihoz, a vegtelenig nyulo viztukorhoz, a tavolban kodlo hegylancokhoz, a zold szonyegkent fodrozodo dimbes-dombos legelokhoz szokott szemeink itt ujra a szmog surujeben elveszo felhokarcolok rengeteget kenytelenek nezni.

Uj-Zeland egyike a legszebb helyeknek ahol eddig jartunk: gyonyoru tajak, egyedi termeszeti adottsagok, szorgalmas de ugyanakkor szerenynek tuno emberek akik sokat adnak a kornyezetvedelemre.

Uj-Zeland konyhajanak van egy kis angolos zamata, amit a mindenhol kaphato hal-krumpli paros es rostonsult marhaszelet bizonyit a legjobban. Minden alkalommal finomakat ettunk, soha nem fogtunk melle.
A klimatikus viszonyoknak koszonhetoen a juhok es marhak a szabad eg alatt legelnek, igy kivalo minosegu a husuk. Hasonloan jok a tejtermekek, illetve a zoldsegek es gyumolcsok is.
Nagyon finom joghurtokat ettunk, azokbol sajnos nem, viszont hoztunk magunknak par sajtot es vajat.
Ajandekokat nem vasaroltunk, bar gondolkodtunk nehany jade faragason. A maori kulturaban a zold ko egyenerteku az arannyal, regi idok ota keszitenek belole letfontossagu hasznalati-, es disztargyakat.

A sok kep melle hoztunk nehany kovet is emlekbe, a kulonbozo hegyekrol, vulkanokrol, ahol jartunk. Es termeszetesen kagylokat az ocean partjarol.

Korabban osztottam meg kepeket az utazasainkrol hozott ko- es kagylo gyujtemenyrol, most feltoltok ujra nehanyat. Ha rajuk nezek, megerintem oket abban a pillanatban meselni kezdenek arrol a csodalatos helyrol ahonnan szarmaznak es gondolatban odarepulok veluk.

Szólj hozzá!

Címkék: utazas Uj-Zeland


A bejegyzés trackback címe:

https://shanghaibanelni.blog.hu/api/trackback/id/tr617539354

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.