Shanghai Napló

Az elet ajandekakent egy ideig Shanghai a lakohelyunk, itteni eletvitelunket, napi tapasztalatainkat, elmenyeinket szeretnem megosztani elsosorban csaladainkkal, baratainkkal, ismeroseinkkel.

Szállások világszerte

Ha itt kattintasz az AGODA-ra vagy a BOOKING.COM-ra, olcson tudsz szallast foglalni es a blogot is tamogatod.

Accomodations

By visiting AGODA and BOOKING.COM you can book cheap accommodations and support this blog. Thank you.

Autó bérlés!

Légszennyezettség

Időjárás

Find more about Weather in Shanghai, CI

Friss topikok

  • látjátok feleim szümtükkel: Sajnélatosan csak most leltem ráá erre a szuper írásra.:D Hála érte. (2016.10.25. 06:36) Gyümölcsök
  • Vadrozsa: @kagi86: Kedves Agi! Shanghaiban konnyu tomegkozlekedni, a metrovonalak nagyon atlathatoak es sok... (2016.06.22. 10:45) Közlekedés
  • Vili Doli: Kedvtelésből állatot, házi kedvencet tartani HÜLYESÉG! Csak a haszonállatnak van értelme. A macs... (2015.10.16. 02:09) Házi kedvencek
  • Vadrozsa: @Syssi: Szia, sajnos nem emlekszem az utca nevere, a Weifang Lu- Pucheng Lu sarkan levo Shimao Ri... (2015.07.29. 04:57) Helyi piac
  • Virgonc kalandor: Szia, nagyon tetszik az írásod. És élnék a lehetősséggel ha még mindig él. 06.11 én érünk oda és k... (2015.06.10. 08:16) Gyöngypiac

2015.05.16. 11:37 Vadrozsa

Új-Zéland: Invercargill, Dunedin, Otago félsziget

Szomoruan hagytuk el Queenstownt, annyira szep es izgalmas hely, hogy szivesen maradtunk volna meg par napot. De meg hosszu ut allt elottunk, csaknem 200 km a sziget legdelebbi pontjaig, utana vissza a kimaradt Cook hegyseghez, majd ujra at a keleti parton fekvo Christhchurchbe, ahonnan visszarepulunk Shanghaiba.

Igy hat a lovak koze, jobban mondva a loerok koze csaptunk es irany a deli partszakasz. Egyenesen a sziget legdelebbi pontjaig hajtottunk, az Invercargilltol 30 km-re levo Bluff-be.
A kikotovaroska az egyik legregebbi terulet ahol az europaiak megjelentek, az elso hajo 1813- ban sikott be a kikotobe, a telepesek 1823-24 korul erkeztek. A varos akkori neve Campbelltown volt, 1917-ben kapta mostani nevet.

A Stirling Point egyreszt jelzi az 1-es szamu orszagut veget, amely atszeli az egesz orszagot, masreszt, 1856-ban alapitottak meg itt az elso orallomast, amely nagy segitsegere volt a hajosoknak.
Az or, az ugynevezett "watchmen", ejjel-nappal figyelte tavcsovevel a tengert es eleinte zaszloval, kesobb lampas morze-jelekkel iranyitotta a kikotni vagyo hajokat.
1862-ben epitettek fabol egy jelado allomast, a mostani epitmeny 1912-ben keszult el. 1984-ban bezartak, eros lampaja azoban ma is vilagit ejjelente.
Nevadoja William Stirling kapitany, aki 1836-ban balnavadasz kozpontot letesitett a kozelben.

Ha mar itt jartunk, elengedhetetlen volt lefenykepezni az irany es tavolsag jelzo tablat, amely az evek soran, az utazok megorokitett emlekeinek szimbolumava valt.
Az uj Lancszem szobor a parton, maori hitvilag szerint szimbolikusan osszekoti a kozeli Stewart szigetet a deli szigettel. A lanc masik fele, a szigeten levo Rakiura Nemzeti Parkban lathato. Egyebkent ebbol a kikotobol lehet athajozni a szigetre.
A szigetek kozotti, 26 km szeles Foveaux szoros, egyik leghirhedtebb es legalattomosabb vizfelulet a kompoknak egy oraig tart az atkeles.

A 264 meteres Bluff Hill kilatopontjarol, amely egyebkent egy kialudt tuzhanyo kupja, jol belathato a sik tengerparti resz. A "Tiwai Point" aluminium koho, amely 1971-ben nyilt meg, uralja a kikoto keleti oldalat. Ok gyartjak a legnagyobb tisztasagu aluminiumot a vilagon.

Eleg kodos a taj, a tavolban azert meg latni a Kutya szigetet (Dog Island) es az 1864-ben epult, 36 meter magas vilagitotornyot, amely a legmagasabb Uj-Zelandon.

Invercargill sem menekult az europai, foleg a skot telepesektol, az 1850-es evektol folyamatosan erkeztek a hajosok, balnavadaszok, misszionariusok.
Eddigi utunk soran is nehezen ertettuk meg az uj zelandi angolt, de itt meg farasztobb volt hegyezni a fulunket, koncentralni es tobbszor visszakerdezni.
A deli reszen beszelt angolra nagyobb hatassal volt a skot angol es a helyi maori nyelv, mint mashol, itt tobb erthetetlen kiejtessel talalkoztunk.

Setaltunk egyet a varos foutcajan, megorokitve a gyarmati epiteszet gyongszemeit. Ittunk egy finom kavet mennyei karamell sutivel kiserve.

2012 aprilisaban Tim Shadbolt, a varos polgarmestere vilagrekordot allitott fel azzal, hogy 26 oran keresztul adott interjut. A televizios marathon jotekonysagi celt szolgalt, mivel a kozvetites soran leadott reklamokbol szarmazo beveteleket az egyik helyi korhaz mentoszolgalata kapta.
Erdekes latnivalokent felirtam magamnak a Demolition World nevu helyet, ahol aztan a tervezett egy ora helyett, legalabb harmat bolyongtunk es hangos "jeee..., ezt nem hiszem el..., te jooo eg..." kialtasokkal hivtuk fel egymas figyelmet a kulonbozo targyakra.
A vallalkozas alapja egy bontassal foglalkozo ceg amelyet egy hazaspar mukodtet 30 eve.
A bontasbol szarmazo es meg hasznalhato szerelvenyeket, anyagokat 20 eve arusitani kezdtek, de mindez nem volt eleg, 13 eve elkezdtek a lomokbol egy miniatur varost epiteni es ez a szenvedely mai nap tart.
A "Memory Lane" mara mar egesz nagy teruletet elfoglal.
Realisan nezve, ezt a kis "varost" hulladek lerako helynek nevezhetjuk, viszont olyan patinaja, romantikaja van, hogy egybol elvarazsol es a tavoli multba repit vissza.
Van itt minden, a rozsdas hintotol, a kiszuperalt postakocsiig, a vasagytol a porcelan agytalig, a csipkes mennyasszonyi ruhatol, a szakadt banyaszfelszerelesig, a rozsdas orvosi-, es konyhai  eszkozoktol a regi gyerekjatekokig minden. De tenyleg minden.
Teljesen berendezett korhazi muto, pekseg, vegyesbolt, mulato, iskola...stb. Mindezeket korabeli ruhakba oltoztetett probababak teszik elethubbe.
Az epuletek kozott szabadon setalnak a baromfiak, pavak, lamak, vadul burjanzik a novenyzet, a futorozsak szuros indai kozott kell atverekednunk magunkat, tenyleg olyan mint Csipkerozsika alombamerult vilaga.

Invercargill utan elindultunk a keleti parton eszak fele. Az utikonyvek es az informacios irodak egyarant a Southern Scenic Route nevu utvonalat javasoljak. Ez kicsit hosszabb viszont sokkal szebb, 22 latnivalo van utkozben. Igaz, hogy legtobbszor csak foldut vezet tobb kilometeren keresztul egy-egy latvanyossaghoz, de nehanyuk tenyleg megeri a faradtsagot.
A terulet masik neve "The Catlins", amely a sziklas tengerpartra, sziklaszirtekre utal. Szundito fokakat, totyogo pingvineket, vizeseseket, homokos obloket, meredek sziklafalakat es vadul hullamzo tengert lehet latni ezen az utvonalon.
A Catlins sziklaszirtjeinek toveben nagyon sok foka kolonia el, foleg medve- es oroszlan fokakkal lehet itt talalkozni, akik ugy tunik, megszoktak mar az emberek jelenletet es tobbnyire zavartalanul lustalkodnak tovabb, amikor elsetalunk mellettuk.

Elso megallonk a Waipapa Point volt ahol, a homokos tengerparton egesz kozel lehetett menni hozzajuk. A 10 meteres tavolsagot be kell tartani, es nem szabad elvagni a menekulesi utvonalukat a tenger fele.
Ezek egyaltalan nem akartak menekulni, ha megmozdultak, csak azert tettek, hogy hatalmas lapat-uszonyaikkal meg tobb nedves homokot kaparjanak a hatukra.

Itt allitanak emleket az 1881 aprilis 29-en zatonyra futott es elsullyedt Tararua hajonak.
A szemelyszallito gozos 151 utasaval es szemelyzettel Port Chalmers-bol, Bluff erintesevel Melbourne fele tartott. A kapitany nem vette eszre a kiallo sziklaszirtet es rafutott a hajoval. Eloszor senki nem ijedt meg, jelentektelen volt a kar es nagyon kozel voltak a parthoz, ugy gondoltak, gyorsan kimentik oket. Sajnos nem igy tortent, minden probalkozas hiabavalo volt az akkori eszkozokkel es egyre erosebben fujt a szel, lehetetlenne teve egy ido utan a mentest. 131 szemely vesztette eletet aznap ejjel. Emlekukre 1884-ben epult a 13.4 meter magas vilagitotorony, amely ma is mukodik es egyike a ket legutolso, fabol keszult vilagito-toronynak az orszagban. A kozeli temetoben a hajotores aldozatai nyugszanak.

A Slope Point – a deli sziget legdelebbi pontja. A deli sarktol csupan 4803 km valasztott el.
Kaprazatos sziklakepzodmenyek, orvenylo hullamok es nyakatekert fak uraljak a kornyeket. Az Antarktiszrol erkezo vad es hideg delnyugati szel itt annyira intenziv es konyortelen, hogy a fakat latvanyosan elcsavarta, elgorbitette. Emberek nem nagyon elnek itt, eltekintve nehany birkatenyesztotol. Latni nehany elhagyott kunyhot a szelfutta fak toveben.
Van egy kis tabla, amely mutatja a tavolsagot az Egyenlito es a Deli-sark fele, meg egy kis napenergiaval mukodo vilagitotorony.

A Curio Bay fo latvanyossaga a megkovesedett erdo (Petrified Forest), amely mintegy 180 millio evvel ezelott nott, a fel-tropusi eghajlat idejen, amikor meg fu es virag nem letezett.
A kauri fenyoket, cikaszokat es pafranyokat vulkani lava es tormelek temette maga ala. A megkovesedett novenyzet elkulonulo retegeit vizsgalva, arra jottek ra, hogy mintegy 20.000 ev alatt az erdo negyszer nott vissza, es mindig betemette valami. Aztan a kovasav kezdte atitatni a fakat, lassan megkovesitve azokat, de a torzsek, pafranyok, levelek lenyomatai szepen megmaradtak.
Ez az egyik legkiterjedtebb fosszilis erdo a vilagon, a teljes terulet 20 km, a Curio Bay es a Slope Point kozott.

Allitolag itt feszkelnek a sarga szemu pingvinek, de hiaba nezelodtunk, egyet sem lattunk. Igaz, napkozben halaszni mennek, de nehanyan ottmaradhattak volna a kedvunkert. Az estet nem tudtuk megvarni mert hosszu ut allt meg elottunk es sok latnivalo.
Ezek kozul volt olyan is, ami nem eri meg a kiterot, peldaul a Niagara vizeses. Semmi az egesz. Bosszubol aztan nem alltunk meg a kovetkezonel, a Matai vizesesnel :)
Siettunk, hogy naplemente elott elerjunk a Nugget Point-hoz, ahol ujabb esely volt pingvineket latni. Meg nehany kep az utrol:

Mire odaertunk mar esteledett es a Nugget Point meredek foldnyelve kodbe burkolozott. Leparkoltunk es siettunk elmenni a vegeig, legalabb a vilagitotornyot megnezni. A kornyek tobb fele tengeri madar, pingvinek es fokak lakohelye de az esti szurkuletben csak egy remult nyuszit lattunk a fuben.
Viszont a felhokon atszurodo lemeno nap, egyedi foldontuli fenyjatekkal ajandekozott meg bennunket. Kulonleges pillanatok voltak ezek, a kodos sziklaszirten tokeletes egysegbe ereztuk magunkat a termeszettel. Csupan nehany percunk maradt fenykepezni, aztan ranktelepedett egy szemtelen felho.

Masnap Dunedin-be ertunk. A varost Uj-Zeland Edinburgh-janak is nevezik, a skot hatas az elso betelepuloknek koszonheto.
Egy plakat-felirat errol igy velekedik: "Különös egy népség voltak ezek a skótok, hogy több mint 10 ezer mérföldet utaztak, hogy elérjenek egy új földet, amit aztán megtöltöttek csupa olyan dologgal, ami azon a helyen volt, amit hátra hagytak."

A 19.szazadban az aranylaz kovetkezteben az akkor meg kis telepules oriasira nott. Ma, 130 ezres lakossagaval, a negyedik legnagyobb varos Uj-Zelandon. Itt alapitottak Uj-Zeland legelso egyetemet.
Nehany kep a belvarosrol, templomokrol, hiresebb epuletekrol, leiras a kep jobb oldalan:

Masik latvanyossag a varosban a Baldwin street. A 350 meter hosszu utca az atlagosan 35%-os meredeksegevel bekerult a Guiness Rekordok Konyvebe.
Eloszor egy enyhe emelkedovel indul, azutan egyre meredekebbe valik, es dolesszoge eleri a 19 fokot, vagyis 1 metert emelkedik minden 2,86 meternyi vizszintes tavolsag megtetele kozben. Teljes hosszaban osszesen 70 metert emelkedik.
Ezen kivul szamos meredek utca talalhato meg a varosban, mert a nagyokosok Londonban terveztek a varos uthalozatat, anelkul, hogy lattak volna a foldrajzi adottsagokat. A helyi utepitok betartottak a terveket, nem kerdeztek, csak aszfaltoztak, melynek eredmenyekent megszuletett ez a rekord.
Jobban mondva, csak az utca also resze aszfaltozott, a felso resze betonbol epult, kulonben a meleg napokon folyna lefele az aszfalt. 
Nevadoja, William Baldwin, tartomanyi tanacsos es 1873-ban az "Otago Guardian" ujsag alapitoja .
Az utca kulonbozo sport-es jotekonysagi esemenyek, kaszkadorok mutatvanyainak szinhelye: futoverseny, csokigolyo guritas, egykereken motorozas..stb.

Otago felsziget hires kastelyanak, a Larnach-kastelynak az epitese 1871-ben kezdodott el.
200 munkas haromevnyi munkaja utan a Larnach csalad bekoltozhetett, majd tovabbi 12 evig europai mesteremberek szepitettek faragasokkal, mire a belso is teljesen kesz lett.
Az ausztral szuletesu William Larnach (1833-1898) banki karrierje Del-Ausztralia aranymezoin kezdodott, azutan pedig Dunedinbe kerult bankigazgatokent. Sokaig kereste a megfelelo helyet, hol epitse fel a csaladi hazat.
A Larnach-kastelyt elso felesegenek, Eliza Jane Guise-nak epittette, gotikus es gyarmati stilus keverekeben.
A vilag minden reszerol hozatott nagymestereket, sem az epitoanyagokon, sem a berendezesen nem sporolt: a marvany Olaszorszagbol, a csempe Angliabol, az uveg Velencebol es Franciaorszagbol, a pala pedig Walesbol erkezett. A beepitett faanyag oshonos es egzotikus fafajtakbol szarmazik. A gyerekszobahoz tartozo furdobe egytonnas marvany furdokad kerult, egy, a Herculaneum romjai kozt talalt kad masolata.

1880-ban, 38 eves koraban hirtelen meghalt szeretett felesege. 1882-ben felesegul vette felesege lanytestveret Mary Cockburn Alleyne-t.
1887-ben kedvenc lanya, Kate huszonegyedik szuletesnapjara egy baltermet epittetett a kastelyhoz.
Sajnalatos modon, 1887-ben, 27 evesen a lany meghalt tifuszban – azt mondjak, szelleme meg mai is kisert a balteremben. Amikor Larnach politikus lett, a kastely szamos vezeto szemelyiseg kedvelt talalkozohelyeve valt.
A csaladot, valamint a kastely 43 szobajat es a baltermet 46 fonyi szemelyzet tartotta rendben.
Masodik felesege halala utan, 1891-ben elvett egy fiatal lanyt, Constance de Bathe Brandont.
 
Egy  sor szemelyes es penzugyi kudarc utan, 1898 oktobereben William Larnach a parlament epuleteben fobe lotte magat.
Ervenyes vegrendelet hianyaban a csaladban belso harc tort ki, amely a kastely eladasahoz vezetett. Mivel evtizedeken keresztul elmegyogyintezetkent, valamint a masodik vilaghaboru alatt szallaskent hasznaltak, allapota igencsak megromlott.
1967-ben a Barker csalad vette meg es ujittatta fel, napjainkban Dunedin egyik legkedveltebb turistacelpontja.
A kastely osszes szobajat lehet latogatni, a balteremben etterem, kavezo mukodik. A foldszinten muzeumkent berendezett nehany szoba, a kastely epiteserol, a csaladrol, hasznalati targyaikrol allit emleket.

A kastelyt gyonyoru kert veszi korul, oshonos novenyekkel, viragokkal. A kert vegebol csodalatos panorama nyilik az obolre.

Szólj hozzá!

Címkék: utazas Uj-Zeland


A bejegyzés trackback címe:

https://shanghaibanelni.blog.hu/api/trackback/id/tr387447560

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.