Shanghai Napló

Az elet ajandekakent egy ideig Shanghai a lakohelyunk, itteni eletvitelunket, napi tapasztalatainkat, elmenyeinket szeretnem megosztani elsosorban csaladainkkal, baratainkkal, ismeroseinkkel.

Szállások világszerte

Ha itt kattintasz az AGODA-ra vagy a BOOKING.COM-ra, olcson tudsz szallast foglalni es a blogot is tamogatod.

Accomodations

By visiting AGODA and BOOKING.COM you can book cheap accommodations and support this blog. Thank you.

Autó bérlés!

Légszennyezettség

Időjárás

Find more about Weather in Shanghai, CI

Friss topikok

  • látjátok feleim szümtükkel: Sajnélatosan csak most leltem ráá erre a szuper írásra.:D Hála érte. (2016.10.25. 06:36) Gyümölcsök
  • Vadrozsa: @kagi86: Kedves Agi! Shanghaiban konnyu tomegkozlekedni, a metrovonalak nagyon atlathatoak es sok... (2016.06.22. 10:45) Közlekedés
  • Vili Doli: Kedvtelésből állatot, házi kedvencet tartani HÜLYESÉG! Csak a haszonállatnak van értelme. A macs... (2015.10.16. 02:09) Házi kedvencek
  • Vadrozsa: @Syssi: Szia, sajnos nem emlekszem az utca nevere, a Weifang Lu- Pucheng Lu sarkan levo Shimao Ri... (2015.07.29. 04:57) Helyi piac
  • Virgonc kalandor: Szia, nagyon tetszik az írásod. És élnék a lehetősséggel ha még mindig él. 06.11 én érünk oda és k... (2015.06.10. 08:16) Gyöngypiac

2014.11.11. 01:22 Vadrozsa

Vietnam: Hoi An

Minden utazo es az osszes baratunk aki itt jart azt ajanlotta Hoi An-t nem szabad kihagyni annak, aki Vietnamba utazik. Igazuk volt. Varazslatos kis varosba erkeztunk.

1999- ben az UNESCO a Vilagorokseg reszeve tette az ovarost, mely egy kivetelesen jo allapotban fennmaradt peldaja a 15.-19. szazad kozott epult del-kelet-azsiai kereskedelmi kikotoknek. A varos a 1. szazadban a Champa nevet viselte es a legnagyobb kereskedelmi kikoto volt a tersegben. Kesobb innen iranyitottak a del kelet-azsiai fuszer kereskedelmet, ami oriasi vagyont hozott.

Az epuletek egyedulallo keverekei a helyi es kulfoldi hatasoknak. Maig fennmaradtak japan, kinai, francia, holland kulturak stilusjegyeit magukon viselo epuletegyuttesek. Belepojeggyel tobb regi haz latogathato.
Quang Thang, kinai kereskedo haza a 17. szazadban epult es tipikus foldszintes haz amelynek mindket utcarol van bejarata. Ilyen szinte az osszes haz az utcakban, ezek altalaban ajandekboltkent, etteremkent, kavezokent uzemelnek. Otletes megoldas a ket bejarat, igy duplara no a betero vendegek szama.

A Chua Cau japan fedett hid emblematikus a varos eleteben, az 1590 -es evekben epitette az ott elo japan kozosseg, hogy osszekosse oket a kinaiakkal. A szerkezete nagyon massziv, ellenallt az idok soran a foldrengeseknek es aradasoknak. Egyik bejaratat ket majom, masikat ket kutya orzi. Este szines diszkivilagitast kap. A hidon atsetalni ingyenes, de a hid oldalahoz ragasztott jellegtelen kis buddhista templom belepot kivan.

Egyebkent arviz mar tobbszor volt a varosban es ugye az ovarost onti el leghamarabb. Nehany kep tanuskodik az akkori allapotokrol:

A varos a lampionokrol hires, szinte minden boltban arulnak, keszitenek. Tobb fele szinben, meretben, formaban kaphato, egyik szebb mint a masik, az ember alig tud valasztani kozuluk.

Szerencsenk volt,  mert pont oktober 7-en tartozkodtunk a varosban, es aznapra esett  a Hold fesztival napja. Minden holdhonap 14. napjan a varosban kialszanak a fenyek, elnemulnak a motorok, csak a rengeteg lampion es gyertya vilagit. Az emberek kiulnek a folyo partra es onnan eresztik vizre az uszo gyertyakat, kivansagaikkal egyutt. Sok helyen gyumolcsot, rizst, cukorkat szortak a hazak, a boltok ele es fustoloket gyujtottak, halotti penzt egettek szeretteik emlekere es abban a hiszemben es remenyben, hogy eletuket szerencse es jolet kiseri.
Csodas hangulat volt a varosban, a gyertyak es lampionok fenye sejtelmesse tette a folyot, az utcakat. A felhomalyban meg az emberek is csak suttogva beszeltek, mindenki atadta magat a varazslatnak. A folyo ezernyi uszo gyertyatol fenylett, a parok mosolyogva engedtek utjara kivansaggal teli lampionjaikat, a csaladok az esti vacsora utan kenyelmesen uldogeltek a hazak elott, fustolot egetve, halkan beszelgetve...
Az utcakon halk, tradicionalis zene szolt, egyik helyen opera eloadas zajlott.

A vietnami nagyon vallasos nep, a hazak, boltok elott sok a felajanlasokkal teli szentely, estenkent papirpenzt egetnek halottaik emlekere:

A varos masik pozitivuma, hogy kozel van a tenger, par percnyi auto vagy bicikliuttal elerheto. A szalloda ahol laktunk, a Prince hotel, ingyenes biciklihasznalatot biztositott, ezert minden nap azzal mentunk be a varosba, vagy ha szep ido volt, akkor a partra. Az ut a tenger fele nagyon szep volt, zold rizsfoldek mellett haladtunk el, amelyet elleptek a hofeher kocsagok.
Sajnos, inkabb szeles- borus idonk volt, ezert a napozas es furdes meghiusult. 
Hatalmas hullamok verdestek a partot, ahogy bement valaki a vizbe, a biztonsagi orok rogton elkezdtek hangos sippolassal kiparancsolni. Persze, nem engedelmeskedett nekik mindenki, a batrabbak boszen vettek fel a harcot a habzo hullamokkal. Az orok bosszankodva jartak fel-ala a parton, gondolom tudjak miert figyelmeztetik a furdozoket, biztos vagyok benne, hogy lattak mar nehany fulladasos halalesetet amiota itt dolgoznak. Latszott rajtuk, hogy nem csak kotelessegbol futyulnek. Kezukkel kort irva a levegobe, probaltak elmutogatni nekunk, hogy ilyenkor orvenyek keletkezhetnek, ami tenyleg veszelyes.
A hullamok ereje hihetetlen, picit bementem en is az elejen, egyik pillanatban csak a terdemig, masikban mar a nyakamig ert a viz, anelkul, hogy tovabb leptem volna. Amikor indultam kifele, a kovetkezo hullam ugy hatba vagott, hogy rogton terdre estem. Szerintem ilyenkor nem tanacsos hoskodni senkinek.

A varosban nagyon sok szabosag es cipeszet mukodik, es az araikat elnezve, olcsobban dolgoznak mint itt Shanghaiban. A szines kis borszandalok rogton a hatalmukba keritettek es rendeltem ket parat, meg egy felcipot. A szandalok darabja 15 $, Budapesten nem hinnem, hogy tudnek 3700 forintert bor szandalt vasarolni.
A meretet ugy vettek le, hogy raalltam egy feher A4-es lapra, korberajzolta a labamat, aztan lemerte a labfejem atmerojet.
A cipok egy nap alatt elkeszultek, tokeletesre. Olyanok mintha a labamra ontottek volna oket, puhak, konnyuek, kenyelmesek. Mar csak azt banom, hogy nem 10 darabot rendeltem :)

A szallodaban lehetoseg volt robogot is berelni, egyik nap azt tettuk es elmotoroztunk a 35 km-re levo Marvany hegyhez (Marble Mountains).
Ot Elem Hegyseg-nek is nevezik, mert tulajdonkeppen 5 darab marvany es meszko hegy alkotja: Kim (fem), Thuy (viz), Moc (fa), Hoa (tuz) es Tho (fold).
Buddhista szentelyek, barlangok, alagutak tarkitjak a hegyeket.
A kornyek hires a ko-es marvany szobrok kesziteserol, minden muhelyben ezzel foglalkoznak es kulonbozo disztargyak szuletnek a kezuk kozott. A kozelmultban megtiltottak a kovek es marvany kibanyaszasat a hegyekbol, most mashonnan hozzak a nyersanyagot.

15 km-rel odebb volt Danang varosa, Vietnam 3. legnagyobb varosa. Itt a Cham muzeumot neztuk meg, ahol a Champa civilizaciobol fennmaradt csodalatos faragott szobrokat, templom diszeket mutattak be.

A Cham-kultura 2. es 3. szazadtol alakult ki Vietnam partjainal. Kulturajara az eros indiai hatas jellemzo, ami kulonosen a hindu hit atveteleben es a muveszetben nyilvanul meg.
 A 4. es 14. szazad kozott Vietnam kozepso reszen, egy volgyben, 2 km-es korzetben, tobb mint 70 templomot epitettek amelyeket Sivanak ajanlottak. Itt vallasi szertartasokat tartottak, valamint a kiralyi csalad tagjainak es nemzeti hosok temetkezesi helyekent szolgalt.
1969-ben a haboru soran amerikai repulok bombaztak a teruletet: szetromboltak a 24 meter magas, oroszlan es elefant szobrokkal diszitett kozponti foepulet tornyat es sulyos karokat okoztak tovabbi otvenben. Az epuletek ujjaepitese kulonosen nehez, mivel a chamok fuga nelkuli epitkezesi modjat meg nem sikerult reprodukalni. A habarccsal probalkoztak de az kedvez a mohanak, ami csunyan benovi kesobb az epuleteket.

A My Son szentely ma a Vilagorokseg reszet kepezi:

250px-My_Son.jpg

A 20. szazad elejen az Ecole française d'Extrême-Orient regeszei tanulmanyoztak a templomokat, feljegyzeseket, rajzokat, kepeket keszitettek roluk. Ezek nagy resze a parizsi Guimet muzeumban lathato.

A Cham muzeum nehany darabja:

A Cham nep toredeke maig fennmaradt, szamuk alig tobb mint 150.000.

A muzeum utan bementunk egy himzo muhelybe es boltba, ahol hasonlo kepeket himeznek atlatszo anyagra, mint itt Kinaban.

Majd motorra pattantunk, athajtottunk a Sarkany-hidon es irany vissza Hoi An- ba.
Masnap indultunk tovabb Hue varosaba.


Szólj hozzá!

Címkék: utazas Vietnam


A bejegyzés trackback címe:

https://shanghaibanelni.blog.hu/api/trackback/id/tr116877447

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.