Shanghai Napló

Minden utazo es az osszes baratunk aki itt jart azt ajanlotta Hoi An-t nem szabad kihagyni annak, aki Vietnamba utazik. Igazuk volt. Varazslatos kis varosba erkeztunk.

1999- ben az UNESCO a Vilagorokseg reszeve tette az ovarost, mely egy kivetelesen jo allapotban fennmaradt peldaja a 15.-19. szazad kozott epult del-kelet-azsiai kereskedelmi kikotoknek. A varos a 1. szazadban a Champa nevet viselte es a legnagyobb kereskedelmi kikoto volt a tersegben. Kesobb innen iranyitottak a del kelet-azsiai fuszer kereskedelmet, ami oriasi vagyont hozott.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Az epuletek egyedulallo keverekei a helyi es kulfoldi hatasoknak. Maig fennmaradtak japan, kinai, francia, holland kulturak stilusjegyeit magukon viselo epuletegyuttesek. Belepojeggyel tobb regi haz latogathato.
Quang Thang, kinai kereskedo haza a 17. szazadban epult es tipikus foldszintes haz amelynek mindket utcarol van bejarata. Ilyen szinte az osszes haz az utcakban, ezek altalaban ajandekboltkent, etteremkent, kavezokent uzemelnek. Otletes megoldas a ket bejarat, igy duplara no a betero vendegek szama.

• 
• 
• 
• 
• 
• 

A Chua Cau japan fedett hid emblematikus a varos eleteben, az 1590 -es evekben epitette az ott elo japan kozosseg, hogy osszekosse oket a kinaiakkal. A szerkezete nagyon massziv, ellenallt az idok soran a foldrengeseknek es aradasoknak. Egyik bejaratat ket majom, masikat ket kutya orzi. Este szines diszkivilagitast kap. A hidon atsetalni ingyenes, de a hid oldalahoz ragasztott jellegtelen kis buddhista templom belepot kivan.

• 
• 
• 
• 

Egyebkent arviz mar tobbszor volt a varosban es ugye az ovarost onti el leghamarabb. Nehany kep tanuskodik az akkori allapotokrol:

• 
• 
• 

A varos a lampionokrol hires, szinte minden boltban arulnak, keszitenek. Tobb fele szinben, meretben, formaban kaphato, egyik szebb mint a masik, az ember alig tud valasztani kozuluk.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Szerencsenk volt,  mert pont oktober 7-en tartozkodtunk a varosban, es aznapra esett  a Hold fesztival napja. Minden holdhonap 14. napjan a varosban kialszanak a fenyek, elnemulnak a motorok, csak a rengeteg lampion es gyertya vilagit. Az emberek kiulnek a folyo partra es onnan eresztik vizre az uszo gyertyakat, kivansagaikkal egyutt. Sok helyen gyumolcsot, rizst, cukorkat szortak a hazak, a boltok ele es fustoloket gyujtottak, halotti penzt egettek szeretteik emlekere es abban a hiszemben es remenyben, hogy eletuket szerencse es jolet kiseri.
Csodas hangulat volt a varosban, a gyertyak es lampionok fenye sejtelmesse tette a folyot, az utcakat. A felhomalyban meg az emberek is csak suttogva beszeltek, mindenki atadta magat a varazslatnak. A folyo ezernyi uszo gyertyatol fenylett, a parok mosolyogva engedtek utjara kivansaggal teli lampionjaikat, a csaladok az esti vacsora utan kenyelmesen uldogeltek a hazak elott, fustolot egetve, halkan beszelgetve...
Az utcakon halk, tradicionalis zene szolt, egyik helyen opera eloadas zajlott.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

A vietnami nagyon vallasos nep, a hazak, boltok elott sok a felajanlasokkal teli szentely, estenkent papirpenzt egetnek halottaik emlekere:

• 
• 
• 
• 

A varos masik pozitivuma, hogy kozel van a tenger, par percnyi auto vagy bicikliuttal elerheto. A szalloda ahol laktunk, a Prince hotel, ingyenes biciklihasznalatot biztositott, ezert minden nap azzal mentunk be a varosba, vagy ha szep ido volt, akkor a partra. Az ut a tenger fele nagyon szep volt, zold rizsfoldek mellett haladtunk el, amelyet elleptek a hofeher kocsagok.
Sajnos, inkabb szeles- borus idonk volt, ezert a napozas es furdes meghiusult. 
Hatalmas hullamok verdestek a partot, ahogy bement valaki a vizbe, a biztonsagi orok rogton elkezdtek hangos sippolassal kiparancsolni. Persze, nem engedelmeskedett nekik mindenki, a batrabbak boszen vettek fel a harcot a habzo hullamokkal. Az orok bosszankodva jartak fel-ala a parton, gondolom tudjak miert figyelmeztetik a furdozoket, biztos vagyok benne, hogy lattak mar nehany fulladasos halalesetet amiota itt dolgoznak. Latszott rajtuk, hogy nem csak kotelessegbol futyulnek. Kezukkel kort irva a levegobe, probaltak elmutogatni nekunk, hogy ilyenkor orvenyek keletkezhetnek, ami tenyleg veszelyes.
A hullamok ereje hihetetlen, picit bementem en is az elejen, egyik pillanatban csak a terdemig, masikban mar a nyakamig ert a viz, anelkul, hogy tovabb leptem volna. Amikor indultam kifele, a kovetkezo hullam ugy hatba vagott, hogy rogton terdre estem. Szerintem ilyenkor nem tanacsos hoskodni senkinek.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

A varosban nagyon sok szabosag es cipeszet mukodik, es az araikat elnezve, olcsobban dolgoznak mint itt Shanghaiban. A szines kis borszandalok rogton a hatalmukba keritettek es rendeltem ket parat, meg egy felcipot. A szandalok darabja 15 $, Budapesten nem hinnem, hogy tudnek 3700 forintert bor szandalt vasarolni.
A meretet ugy vettek le, hogy raalltam egy feher A4-es lapra, korberajzolta a labamat, aztan lemerte a labfejem atmerojet.
A cipok egy nap alatt elkeszultek, tokeletesre. Olyanok mintha a labamra ontottek volna oket, puhak, konnyuek, kenyelmesek. Mar csak azt banom, hogy nem 10 darabot rendeltem :)

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

A szallodaban lehetoseg volt robogot is berelni, egyik nap azt tettuk es elmotoroztunk a 35 km-re levo Marvany hegyhez (Marble Mountains).
Ot Elem Hegyseg-nek is nevezik, mert tulajdonkeppen 5 darab marvany es meszko hegy alkotja: Kim (fem), Thuy (viz), Moc (fa), Hoa (tuz) es Tho (fold).
Buddhista szentelyek, barlangok, alagutak tarkitjak a hegyeket.
A kornyek hires a ko-es marvany szobrok kesziteserol, minden muhelyben ezzel foglalkoznak es kulonbozo disztargyak szuletnek a kezuk kozott. A kozelmultban megtiltottak a kovek es marvany kibanyaszasat a hegyekbol, most mashonnan hozzak a nyersanyagot.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

15 km-rel odebb volt Danang varosa, Vietnam 3. legnagyobb varosa. Itt a Cham muzeumot neztuk meg, ahol a Champa civilizaciobol fennmaradt csodalatos faragott szobrokat, templom diszeket mutattak be.

A Cham-kultura 2. es 3. szazadtol alakult ki Vietnam partjainal. Kulturajara az eros indiai hatas jellemzo, ami kulonosen a hindu hit atveteleben es a muveszetben nyilvanul meg.
 A 4. es 14. szazad kozott Vietnam kozepso reszen, egy volgyben, 2 km-es korzetben, tobb mint 70 templomot epitettek amelyeket Sivanak ajanlottak. Itt vallasi szertartasokat tartottak, valamint a kiralyi csalad tagjainak es nemzeti hosok temetkezesi helyekent szolgalt.
1969-ben a haboru soran amerikai repulok bombaztak a teruletet: szetromboltak a 24 meter magas, oroszlan es elefant szobrokkal diszitett kozponti foepulet tornyat es sulyos karokat okoztak tovabbi otvenben. Az epuletek ujjaepitese kulonosen nehez, mivel a chamok fuga nelkuli epitkezesi modjat meg nem sikerult reprodukalni. A habarccsal probalkoztak de az kedvez a mohanak, ami csunyan benovi kesobb az epuleteket.

A My Son szentely ma a Vilagorokseg reszet kepezi:

A 20. szazad elejen az Ecole française d'Extrême-Orient regeszei tanulmanyoztak a templomokat, feljegyzeseket, rajzokat, kepeket keszitettek roluk. Ezek nagy resze a parizsi Guimet muzeumban lathato.

• 
• 

A Cham muzeum nehany darabja:

• 
• 
• 
• 
• 
• 

A Cham nep toredeke maig fennmaradt, szamuk alig tobb mint 150.000.

A muzeum utan bementunk egy himzo muhelybe es boltba, ahol hasonlo kepeket himeznek atlatszo anyagra, mint itt Kinaban.

• 
• 
• 
• 
• 

Majd motorra pattantunk, athajtottunk a Sarkany-hidon es irany vissza Hoi An- ba.
Masnap indultunk tovabb Hue varosaba.

• 
•