Shanghai Napló

Az elet ajandekakent egy ideig Shanghai a lakohelyunk, itteni eletvitelunket, napi tapasztalatainkat, elmenyeinket szeretnem megosztani elsosorban csaladainkkal, baratainkkal, ismeroseinkkel.

Szállások világszerte

Ha itt kattintasz az AGODA-ra vagy a BOOKING.COM-ra, olcson tudsz szallast foglalni es a blogot is tamogatod.

Accomodations

By visiting AGODA and BOOKING.COM you can book cheap accommodations and support this blog. Thank you.

Autó bérlés!

Légszennyezettség

Időjárás

Find more about Weather in Shanghai, CI

Friss topikok

  • látjátok feleim szümtükkel: Sajnélatosan csak most leltem ráá erre a szuper írásra.:D Hála érte. (2016.10.25. 06:36) Gyümölcsök
  • Vadrozsa: @kagi86: Kedves Agi! Shanghaiban konnyu tomegkozlekedni, a metrovonalak nagyon atlathatoak es sok... (2016.06.22. 10:45) Közlekedés
  • Vili Doli: Kedvtelésből állatot, házi kedvencet tartani HÜLYESÉG! Csak a haszonállatnak van értelme. A macs... (2015.10.16. 02:09) Házi kedvencek
  • Vadrozsa: @Syssi: Szia, sajnos nem emlekszem az utca nevere, a Weifang Lu- Pucheng Lu sarkan levo Shimao Ri... (2015.07.29. 04:57) Helyi piac
  • Virgonc kalandor: Szia, nagyon tetszik az írásod. És élnék a lehetősséggel ha még mindig él. 06.11 én érünk oda és k... (2015.06.10. 08:16) Gyöngypiac

2014.04.17. 19:58 Vadrozsa

Taiwan

Aprilis elejen ujra bekoszontott Kinaban a Qingming Fesztival. Ennek mibenletet most nem reszleteznem, szuletett rola bejegyzes korabban, itt olvashatjatok:

http://shanghaibanelni.blog.hu/2014/04/15/chinese_tomb-sweeping_day_qingming

Kihasznalva az unnepi szabadnapokat, 10 napra elutaztunk Tajvanra. Aki eddig meglatogatta, csak jokat meselt igy izgalommal keszultem, terveztem az utvonalat es latnivalokat.
A sziget nincs messze, Kina partjaitol mar csupan a 161 km szeles Tajvani szorost kell atrepulni, athajozni. Shanghaibol 2 oranyi repulouttal erhetunk Taipeibe.
Az edesburgonyara hasonlito sziget hossza 394 km, szelessege 144 km, alapterulete 35 980 km². Eszakrol a Kelet-kinai-tenger, keletrol a Fulop-tenger, delnyugatrol a Del-kinai-tenger hatarolja.
Az alabbi kepen jol lathato a formaja, es a harom kis sziget ami meg hozza tartozik: Penghu, Green Island, Orchid Island. A piros vonalak az utvonalat mutatjak, amit bejartunk, errol majd kesobb.

14_Taiwan.jpgA kovetkezo kepen pedig azt latni, milyen kis potty a sziget, a Csendes oceanban, az Azsiai kontinenshez kepest.

azsia-orszagai.jpgKetharmadat hegyek alkotjak, legmagasabb pontja a 3952 m magas Jusan-hegy. Erdoket, homokos tengerpartokat, csendes videki tajakat es zsibbongo, felhokarcolos nagyvarosokat kinal.
Klimaja tropusi, az eszakkeleti reszen a monszun januartol marciusig esot iger, juniustol szeptemberig az egesz szigeten forro es nyirkos az eghajlat.

Tajvan politikai hovatartozasat egy kicsit bonyolultabb megerteni, ehhez szuksegeltetik egy kis tortenelmi visszatekinto:
Tajvan oslakosai vandorlo ausztro-azsiai (malaj-polineziai) nepcsoportok leszarmazottai, akik sokezer evvel ezelott telepedtek meg a szigeten. A kilenc – sajat nyelvvel, kulturaval es szokasokkal rendelkezo – torzshoz tartozok szama ma mar kevesebb, mint 400 ezer fo.
A kinaiak mar a 3. szazadban megjelentek a szigeten, de csak a 6-7. szazadban erkeztek jelentosebb szamban telepesek, a tomeges attelepules a 17. szazadtol indult meg.

1590-ben portugal hajosok erkeztek a tersegbe, akikre olyan mely benyomast tett a sziget termeszeti szepsege, hogy a „Formosa” (Gyonyoru) nevre kereszteltek.
1624-ben a sziget deli reszen hollandok, eszakon pedig spanyolok letesitettek hidfoallast. 1641-re a hollandok kiszoritottak a spanyolokat es egeszen 1661-ig ellenorzesuk alatt tartottak a szigetet.
1662-ben Kuo-hszing-je, egy Ming dinasztiahoz hu hadvezer legyozte a hollandokat es tamaszpontot hozott letre a szigeten.
1683-ban a mandzsu Qing-dinasztia (1644-1911, az utolso csaszari dinasztia) elfoglalta Tajvant.
Az 1894-95-os kinai-japan haboru elveszitese utan, a Szimonoszeki beke ertelmeben Kina kenytelen volt a szigetet atengedni a japanoknak. Ez mely felhaborodast valtott ki a tajvaniakbol, akik mindezt ugy ertelmeztek, hogy Kina cserbenhagyta oket, es aldozatul odadobta a szigetet az ellensegnek.A japan uralom alatt Tajvan rizst es cukrot termelt a Japan Birodalom szamara, a II. Vilaghaboru soran pedig a japan katonai hadmuveletek egyik tamaszpontja lett. Mi tobb, a japan hadseregbe tajvani katonakat is besoroztak.
A japan gyarmati uralom egeszen a II.Vilaghaboru vegeig tartott, amikor vereseguket kovetoen 1945 augusztusaban kenytelenek voltak letenni a fegyvert a Chiang Kai-shek tabornok vezette Kuomintang elott. (Kinaban ebben az idoszakban polgarhaboru dult a Kommunista Part es a Nemzeti Part (Kuomintang) kozotti hatalmi harc miatt. A MaoZedong, vagyis atirasban Mao Ce-tung altal vezetett kommunista erok katonai gyozelmet kovetoen Chiang Kai-shek tabornok mintegy 2 millio tamogatojaval egyutt Tajvan szigetere vonul vissza.)
A Kuomintang mintegy 40 evig egypartrendszerben iranyitotta a szigetet es a kornyezo kisebb szigeteket, 1996-ban kerulhetett sor az elso szabad valasztasokra. A megvalasztott elnok hatarozott lepeseket tett Tajvan fuggetlensegenek megerositesere.
2002-ben, a tobbparti elnokvalasztason a Demokratikus Halado Part gyozott es ezzel veget ert a Kuomintang tobb mint felevszazados egyeduralma. Hivatalos politikava valt a tajvani identitastudatot, nemzeti szuverenitast es onallo allamisagot hangsulyozo iranyvonal.
A fuggetlensegre valo torekves kinyilatkoztatasakor Kina minden alkalommal megrazta az oklet es katonai eroszakkal fenyegetozott.

Bar Kina es Tajvan kapcsolata 2008 ota jelentosen javult, Kina tovabbra sem ismeri el a masik allam fuggetlenseget es nem hajlando diplomaciai kapcsolatokat fenntartani olyan orszagokkal, amelyek elismerik a Tajvani Koztarsasagot. A sziget allamisagat jelenleg mindossze 23 orszag, valamint a Vatikan ismeri el, a tobbi orszag nem hivatalos kapcsolatot apol.

2012-ben ujravalasztottak Tajvan elnokeve Ma Ying-jeout, aki jelentosen javitotta a sziget es Kina kapcsolatrendszeret. Vammentes kereskedelmi megallapodast kotottek, amelynek reven jelentosen megnott a tajvani elektronikai termekek exportja a kinai piacra. A kozvetlen legijaratok bevezetese lenduletet adott a turizmusnak es az uzleti eletnek, legalabb egymillio tajvani vallalkozo fektetett be Kinaban.

Tajvan, mint a vilaggazdasagban fontos szerepet jatszo, fejlett piacgazdasag, 2002 januarjaban – egy nappal a Kinai Nepkoztarsasag utan – felvetelt nyert a Vilagkereskedelmi Szervezetbe (WTO), „Separate Customs Territory of Taiwan, Penghu, Kinmen and Matsu” elnevezessel.

Iden februarban hatalmas lepes tortent a problemak bekes uton valo rendezese fele: hivatalos latogatast tett Kinaba Wang Yu-chi, a tajvani szarazfoldi ugyek tanacsanak elnoke es kozos megegyezes szuletett arrol, hogy a jovoben rendszeres, hivatalos kapcsolat letesuljon a ket orszag kozott.
Tajvan zaszlaja:

index_2.jpgPenzneme a tajvani dollar : TWD. Ottjartunkor a valtas: 1 euro= 41.8 dollar
Nehany bankjegy kepe:

DSC_0546_3.JPG

DSC_0545_1.JPG

A fovarosa Taipei, ide erkezett a gepunk, a Taoyuan Nemzetkozi repterre. Ezenkivul van meg egy masik repter is (Songshan) a belfoldi jaratoknak, a varoshoz kozelebb. Az orszagban osszesen 22 repter van, a katonai bazisokkal egyutt: a nagyobb varosokban ( Taipei, Taichung, Hualien, Hengchun, Kaohsiung, Tainan...stb.), az osszes kis szigeten ( Dongsha, Pingtung, Lanyu, Lyudao, Wang-an, Magong...stb.)

Taipeit a 18. szazad elejen alapitottak azota fontos kereskedelmi, kulturalis, oktatasi, tomegkommunikacios kozpont. Lakossaga 2008-ban csaknem 2.7 millio volt.
A taipeji medenceben fekszik, delrol a Xindian, nyugatrol a Danshui folyo hatarolja, eszak-keleten az 1000 meternel magasabb Datun-es a Qixin-hegyek ovezik.

Taipei, TAIWAN.jpg

Nyuzsgo nagyvaros, fenyes irodahazakkal, palmafas sugarutakkal, zold parkokkal, szuk utcakkal, zsibongo ejszakai piacokkal, utcai kifozdekkel, felelmetes motoros forgalommal....

3 napot terveztunk itt maradni, felterkepezni a varost, nehany muzeumot es piacot es termeszetesen mindekozben belelatni az itteniek eletebe. Akaratlanul is folyamatosan osszehasonlitottuk oket a Kinaban elokkel es szamunkra ugy tunt tobb a kulonbozoseg, mint a hasonlosag:
-sokkal kulturaltabbak: nem kopkodnek, nem tolakodnak, nem hangoskodnak, nem dudalnak a kocsik az utcan.
Kinaban nagyon zavaro a hangos beszeduk, az allando autoduda, az allando zene, vagy reklam szoveg valahonnan, a metroban is folyamtosan megy. Ott csend volt, mar amennyire csendes lehet egy nagyvaros. Nem uvoltoznek egymasnak, vagy a telefonjukba, nem dudalnak...Siri csend volt a metron, az aluljarokban...mennyei erzes :)
A metrora valo felszallaskor a kijelolt helyen varakoznak sorban, amig leszallnak az utasok, csak azutan lepnek be a metrokocsiba. Az oregek, anyukak, kismamak szamara fenntartott ulesek uresen maradnak, senki nem foglalja el.
-az autos kozlekedes szinte europai szintu, meglepodtem amikor megalltak a zebranal es atengedtek
- sokkal szebbek a vonasaik, nagyobbak a szemeik, a lanyok kifejezetten szepek
-jobban oltozkodnek, nem olyan szines es izlestelen a ruhataruk, mint az ittenieknek (keszulok majd irni egy bejegyzest, sok keppel a helyi divatrol, akkor meglatjatok mirol beszelek)
-keves kuka van a varosban, megsincs szemet az utcakon
-kedvesek, segitokeszek es bar nem sokan beszelnek angolul, megis a taglejteseinkbol, mutogatasainkbol probaljak megerteni mit szeretnenk. Tehat van logikajuk.
Az itteni kinai is kedves es segitokesz, de legtobbszor a mosolygo arc mogott latom a ravasz, szamito szandekot. Taipeiben alltunk az utcakeresztezodesben, terkeppel a kezunkben, nagy hatizsakokkal, (akkor erkeztunk es a szallodat kerestuk), egyszercsak odajott ket fiatal lany es kerdeztek mit keresunk. Aztan elkisertek bennunket a par utcara levo szallodaig, es mivel nem volt recepcio-szolgalat felhivtak telefonjukrol a szemelyzetet, hogy megerkeztunk, es jojjenek becsekkoltatni. Meg is vartak az ajto elott amig valaki kijott, nem mentek el. Ilyen Shanghaiban meg nem fordult elo velunk.

Ha mar a szallodat emlitettem, Dream House a neve, elonyei, hogy nagyon kozel van a Taipei Main Station metromegallohoz, tiszta, olcso. Hatranya viszont, hogy nincs recepcio, igy semmilyen segitseget nem kerhetsz toluk, nem beszelnek angolul es szigoruan csak 15.00 ora utan lehet becsekkolni, egy perccel se elobb. Szerencsere a csomagjainkat megengedtek lerakni, addig elmentunk ebedelni.

A tenger kozelsege miatt a tajvani konyhat egy csomo tengeri hal, friss osztriga es sokfele leves jellemzi. Ok is nagyon szeretnek enni, ezert igen nagy szamu gasztronomiai elvezettel lehet mindenutt talalkozni.
Elso nap egyik kedvenc japan ettermunkben ettunk egy rament. Ez egy tesztaleves amelynek hus az alapleve, izesitik szojaszosszal vagy miszoval, feltetnek pedig vekonyra szeletelt sult disznohus, fott tojas, szaritott moszat, esetleg algalapok, friss metelohagyma szerepelhet. Rengeteg variacioja van, isteni finomak.

DSC_0073_6.JPGAz ejszakai piacokon egzotikus izekkel talalkozhatunk, bar ez inkabb azoknak ujdonsag, akik eloszor vannak Azsiaban vagy Kinai teruleten.

DSC_0076_14.JPG

DSC_0279_3.JPG

DSC_0278_5.JPGKaposztas teszta, kicsit maskepp: a tesztalapokra nyers tojast ut, osszekavarja, tetejere halmozza a nyers kaposztat, aztan ahogy sul, negyzetbe hajtogatja, a vegeredmeny: ropogosra sult tesztaba enyhen parolt, finom fuszeres tojasos-kaposzta.

DSC_0281_5.JPGSushi minden meretben, szinben, formaban, izvilagban...

DSC_0280_2.JPG

DSC_0282_6.JPGA friss gyumolcsokbol udito gyumolcslevet varazsolnak

DSC_0077_8.JPGEkkora piros mangokat ritkan latni

DSC_0119_12.JPGMoncsicsi a keseru tokok kozott:)

DSC_0121_7.JPG

Tajvan is atelte a nyugati stilusu ettermek szamanak dramai emelkedeset, ezert nem eheztunk akkor sem, ha nem talaltunk fogunkra valo azsiai menut. Egyik kedvencem a Cezar salata lett, egy olasz etteremben nagyon finoman keszitettek.

DSC_0115_6.JPGSok kis, hangulatos kavezo van varosszerte, a cukrasz-es peksutemenyek sokkal finomabbak, mint itt.

DSC_0468.JPG

DSC_0472_4.JPG

DSC_0945.JPGFekete bagett???

DSC_0944.JPG

Elso nap a varosban setaltunk, csak bameszkodtunk, neztuk az embereket, az epuleteket, a boltokat. Minden resnyi helyen, tetokon es erkelyeken viragok, fak.

DSC_0081_4.JPG

DSC_0082_4.JPG

DSC_0090_6.JPG

DSC_0252_4.JPG

DSC_0312_6.JPG

DSC_0314_3.JPG

DSC_0321_3.JPGViragos parkban a Szun Jat-szen emlekhaz. Szun Jat-szent mindket orszagban tisztelik, mint kiemelkedo politikust es reformert, aki donto szerepet jatszott a csaszarsag eltorleseben es Azsia elso demokratikus allamanak, a Kinai Koztarsasagnak a megalakulasaban.

DSC_0315_3.JPG

DSC_0317_4.JPGTaipei 101 torony a varos egyik jelkepe. A 101 emeletes, 539 meter magas toronyhazat 2004 december 31-en adtak at.

DSC_0318_8.JPG

A folyopartra nehezen jutottunk le, magas fallal van elzarva a varos zajatol es buzetol. Csak nehany lejarat van, az ottlakok, biztos jobban ismerik, mi eleg sokat gyalogoltunk. Mindket oldalara park, kocogo-es bicikliut van kiepitve. Sokan voltak, nehanyuk futott, masok kutyat setaltattak, gyerekek jatszottak a nekik kiepitett reszen. Kifogastalan, tiszta vecek a bejarathoz kozel.
Egyebkent varosszerte tobb kilometer bicikliut van, rengeteg bicikli berlo - es leado hely.

DSC_0260_4.JPG

DSC_0261_4.JPG

Az ejszakai piacok hangulata magaval ragado. Zsibbongo tomeg, sutes-fozes az utcan, illatorgia, utcazeneszek dallamai es hatalmas szappanbuborekok a levegoben.

DSC_0157_7.JPG

Extravagans oltozkodes, tetovalt motorok, sisakok es mamak :)

DSC_0140_10.JPG

DSC_0141.JPG

DSC_0142_9.JPG

DSC_0143_8.JPG

DSC_0144_9.JPG

DSC_0146_5.JPGMagas talpu es sarku cipok boltja:

DSC_0148_5.JPG

DSC_0149_7.JPG

DSC_0147_5.JPGEgyedi cipok boltja, ahol nincs ket egyforma par:

DSC_0102_9.JPG

DSC_0107_7.JPG

DSC_0097_14.JPG

DSC_0098_10.JPG

DSC_0100_7.JPGMukormosok most kossetek fel a gatyat! Ilyen valasztekot meg nem lattam sehol. (mentsegemre legyen, hogy soha nem jarok ilyen szalonokba, de azert megis...hogy is lehet ennyifele variaciot kitalalni?:)

DSC_0022_11.JPG

DSC_0016_8.JPG

DSC_0018_10.JPG

DSC_0019_11.JPG

DSC_0014_9.JPG

DSC_0025_12.JPGBuddhista templomokbol is van eleg, de csak egyiket latogattuk meg, ami pont utba esett. Egyik olyan, mint masik es mar rengeteget lattunk. Ide meg egy vernyomasmerot is beraktak, hatha a hivoknek szuksege lesz ra.

DSC_0038_11.JPG

DSC_0058_4.JPG

A Nemzeti Palotamuzeum nagyon szep zoldovezetben fekszik.

800px-NationalPalace_MuseumFrontView.jpg

DSC_0385_4.JPGHatalmas teruleten a vilag egyik legnagyobb kinai mutargygyujtemenyet allitjak ki: a 620 000 kiallitasi targybol egyszerre csupan 15 000 mutargyat tudnak kiallitani, harom havonta cserelik oket. Igy evente kb. 60 000 mutargyat tudnak bemutatni, es csaknem 12 ev kell ahhoz, hogy az osszeset kiallithassak. A legtobb darab a Song dinasztia csaszari gyujtemenyebol szarmazik, legidosebb kiallitasi targyai 5000 evesek.
Sajnos fenykepezogepet nem vihettunk be. Ami bennunket erdekelt azokat megneztuk, a tobbi termen gyorsan vegigsiklottunk. Hatalmas kinai turistacsoportok, hangosbeszelon magyarazo vezetokkel leptek el a muzeumot, csak lepesben lehetett haladni. Azt hallottam azert jonnek a kinaiak ebbe a muzeumba, mert itt vannak kiallitva a pekingi Tiltott Varosbol szarmazo relikviak. Ami ott maradt, az csupan masolat.
A koronaekszerek termehez hosszu sor varakozott, hiaba kerleltem az ort, nem akart beengedni bennunket a csoportok kozott. Nem volt turelmem kivarni a sort, amugy lattuk mar oket Pekingben.

A kepzomuveszeti muzeum (Taipei Fine Arts Museum) az Expo Parkban talalhato, a Keelung folyo partjan. Az 1983-ban atadott, tobb mint 20.000 m2-es epulet Kao Ehr-pan epitesz ugyesseget dicseri:

Taipei-fine-arts-museum.jpgItt megorokitettem nehany festmenyt. Ime Chen Hilo (szul. 1942) muvei:

DSC_0361_2.JPG

DSC_0365_4.JPG

DSC_0367_5.JPG

DSC_0368_2.JPGHuang Ming-Chang: Szuloi szeretet:

DSC_0371_4.JPGYeh Tzu-chi: Az elmult nap

DSC_0377_2.JPGChou Chu Wang kovei:

DSC_0380_4.JPG

DSC_0383_5.JPG

Kovetkezo napon elbuszoztunk Keelungba. Kulon varoskent emlitik, de resze Taipeinek. Itt mukodik egy oriasi kikoto, Keelung Port:

Keelung_Port.jpgA buszok 10 percenkent indulnak a Taipei Main Station metromegallo melletti buszpalyaudvarrol. Egyebkent innen az orszag tobb pontjara is lehet buszozni.
A jegy 55 $ egy iranyba es kb. fel ora az ut, forgalomtol fuggoen.
Az utakra nem sajnaltak a penzt, mindenhol jo minosegu aszfalt, tobb savos, magasitott autopalyak, hidak, alagutak gyorsitjak az utazast.
A kikotoben elcsiptunk egy tobb szintes luxus oceanjarot:

DSC_0170_5.JPG

DSC_0159_7.JPGFolmasztunk a hegyen levo Baimiwong erodbe, innen szep kilatas nyilt az oceanra. A Ching dinasztia idejen ez fontos katonai megfigyelo-allomas volt.

DSC_0178_3.JPG

DSC_0179_9.JPGA Chung Cheng park az obol masik felen van, innen is ralatni a kikotore. Pagodaszeru kilato (Martyrs Shrine-Martirok Szentelye), templom es orias Buddha.

DSC_0216_11.JPG

DSC_0217_5.JPG

DSC_0234_7.JPG

DSC_0231_5.JPG

DSC_0239_9.JPG

DSC_0244_5.JPG

Amikor visszaertunk Taipeibe megvettuk a jegyeket a masnapi legkorabbi vonatra a kovetkezo uticel, Hualien fele. A vonatallomas is a Taipei Main Station metromegallonal van. Ket fele vonat van, a TRA a sima szemelyvonat, a HSR a gyorsvonat ami 300 km/h-val repit. A metrot Taipeiben MRT-nek nevezik.
Csak szemelyvonat ment az altalunk valasztott varos fele, igy 4 oran keresztul gyonyorkodhettunk a mellettunk elsuhano tajban. Csillogo rizsfoldek, kocsagok es egyeb vizimadarak, erdos hegyvonulatok, sziklas bercek, temetok a domboldalakon, bal oldalon neha felcsillant a tenger.

DSC_1000_1.JPG

DSC_0433_1.JPG

DSC_0955.JPG

DSC_0969_1.JPGTobb alaguton mentunk at, az ott font az autouton haladoknak van

DSC_0414_7.JPGTemetok a domboldalon, ugy neznek ki mint kis falvak.

DSC_0987_1.JPGA vonatunk es egyik kalauz neni. A fejtamla huzatja is Taiwan-reklam:)

DSC_0400_3.JPG

DSC_0403_3.JPGA megallokat minden alkalommal bemondtak japan nyelven is. Nemhiaba volt itt 50 evig japan uralom.
Esos, borus napunk volt, neha teljesen elborult az eg, csodalatos egi jelensegeket, szineket alkotva:

DSC_0046_7.JPG

DSC_0047_7.JPG

DSC_0017_10.JPG

DSC_0022_12.JPG

Hualien County, Tajvan legnagyobb megyeje, Hualien varosan kivul 2 masik varos es 10 videki telepules tartozik hozza. Nemely falu ma is a japanok altal adott nevet viseli.
A sziget keleti reszen terul el, a hegyek kozott, legnagyobb turisztikai vonzereje a Taroko Nemzeti Park.
Egyebkent a varos nem tul vonzo, nem sok latnivalo akad.

DSC_0530_5.JPG

DSC_0531_1.JPG

DSC_0532_2.JPGEloszor azt hittem cicak alszanak a kirakatban, aztan kozelebbrol megnezve: kitomott allatok :(

DSC_0534_3.JPG

Elso delutan lementunk a tengerpartra, de koves, sziklas, csak a tenger latvanya elvezheto.

DSC_0485_3.JPG

DSC_0490_3.JPG

DSC_0507_3.JPG

DSC_0497_7.JPG

DSC_0514_1.JPG

Kovetkezo napokban a Taroko Nemzeti Parkban turaztunk.
A parkot 1937-ben alapitottak, a japan megszallas ideje alatt, azonban a haboru vegen, 1945-ben a Kinai Nepkoztarsasag bezaratta. Csak 1986-ban nyitottak meg ujra.
A vonatallomas mellol indulnak a buszok, tobb fele jarat van, mi napi jegyet vettunk az ugynevezett "shuttle bus"-ra, aminek amolyan "hopp and off" jellegu mukodese volt, vagyis leszalltal, megnezted amit szerettel volna az adott helyen, aztan a kovetkezo jaratra felpattanva tovabb haladhattal a parkon belul. Azt remeltuk, hogy igy egy nap alatt be tudjuk jarni, de nem sikerult. Tobb megallo es latvanyossag van: Yanzihkou (Swallow Grotto), Buluowan, Tianxiang, Shakadang Trail...stb., ezek tobb fajta turautvonalat jelentenek, elore nem lehet tudni mennyi idot vesz igenybe. A latnivalok kozott egyebkent nem lehet/nem erdemes gyalog kozlekedni, szuk aszfaltos ut kanyarog vegig, eleg nagy rajta a busz es kocsi forgalom. Egyszerubb, gyorsabb busszal vagy kocsival.

A park fo nevezetessege a Taroko-szurdok, melyet festoi hegyek olelnek korbe es sebes iramu folyok szabdalnak. Maga a Taroko-szurdok kozel 20 kilometer hosszu, melyben a Liwu folyo meses sziklaormok kozott kanyarog. Wensham forro vizu forrasai geotermikus aktivitasrol arulkodnak. Szamos bennszulott oslako maig e termeszetvedelmi teruleten el.
Kovetkezzenek a kepek:

DSC_0598_2.JPG

DSC_0588_1.JPG

DSC_0607_4.JPG

DSC_0600_2.JPG

DSC_0604.JPG

DSC_0601_2.JPG

DSC_0603_3.JPG

DSC_0613_4.JPG

DSC_0664_7.JPG

DSC_0656_4.JPG

DSC_0679_2.JPG

DSC_0705.JPG

DSC_0715_1.JPG

DSC_0709_1.JPG

DSC_0699_1.JPG

DSC_0656_4.JPG

DSC_0607_4.JPG

A folyobol meredeken kiemelkedo, mar-mar fuggoleges marvany-sziklafal 1200 meter magas es tobb mint 200 millio eves.

DSC_0722_1.JPGAz 5 km hosszu Shakadang turautvonal nehany kepe:

DSC_0811.JPG

DSC_0840.JPG

DSC_0846_1.JPG

Valtozatos noveny-es allatvilag vett korul:

DSC_0858_1.JPGKamforfa. Regen export cikk volt.

DSC_0633_3.JPGZuzmo a koveken

DSC_0823.JPG

DSC_0848_2.JPG

DSC_0626_3.JPG

DSC_0901_1.JPG

DSC_0920_2.JPG

DSC_0871_2.JPG

DSC_0905.JPG

DSC_0804_3.JPG

DSC_0828.JPGGyonyoru kovekbol keszult ekszerek, nem tudtam kihagyni:)

DSC_0888_1.JPG

DSC_0886_2.JPG

DSC_0925_2.JPG

Hualienben jokat ettunk, isteni finom es olcso sushi, hot-pot, zoldseg leves tesztafedovel....

DSC_0443_2.JPG

DSC_0446_1.JPG

DSC_0449_3.JPG

DSC_0451_1.JPG

DSC_0941_1.JPG

DSC_0935_1.JPGTesztakeszito kisiparos, feje bubjaig lisztesen:

DSC_0465_2.JPG

3 nap mulva tovabbutaztunk del fele. Most a buszos megoldast valasztottuk, 3 ora alatt a sziget legdelebbi pontjara erkeztunk, a Hengchun felszigetre, Pingtung megyebe.
A felsziget csucsket a Kenting Nemzeti Park boritja.
A parkot 1984-ben alapitottak, 181 km2 szarazfold, 152 km2 tenger tartozik hozza: erdos hegyek, tavak, homokos strandok, korall szigetek, csodalatos termeszet.

A varoska, vagy ahogy nevezik "Kending Village" jopofa, szines es szorakoztato, estenkent meg fulop ladyboyok is rudtancolnak az ejszakai barokban. Latszik, hogy minden a kikapcsolodasrol, evesrol-ivasrol, penzkoltesrol szol. Ide jarnak a gazdagabb kinaiak kicsit lazitani. Puccos tengerparti szallodak, hatalmas termalvizes medencevel, a vilag minden tajat kepviselo ettermek, utcai kajaldak sora, kaszino es minden ami a sznob kinainak kell.

DSC_0058_5.JPG

DSC_0060_11.JPG

DSC_0063_7.JPG

DSC_0387_6.JPGSzallodank, a "Bicycle Inn" a kozpontban volt, estenkent az erkelyrol szemleltuk az ala- es fel setalo tomeget. Az utca ket oldalan ugyanis sutes-fozes zajlott, es ismerve a kinai nepet, nem tudnak ellenallni a finom falatoknak, meg akkor sem, ha 10 meterrel arrebb mar ragcsalt valamit.
A fiatalok hangoskodtak, uvoltoztek ejszaka, az ital megtette hatasat.

DSC_0142_10.JPG

DSC_0124_12.JPG

DSC_0160_6.JPG

DSC_0155_5.JPGPolipok, kagylok, halak, csigak, rakok...es minden egyeb sult finomsag az utcai etkezdekben:

DSC_0127_6.JPG

DSC_0126_3.JPG

DSC_0118_5.JPG

DSC_0120_4.JPG

DSC_0128_6.JPG

DSC_0130_7.JPG

DSC_0129_8.JPG

DSC_0159_8.JPGHejaba sult burgonya, sajtkremmel es sult bacon kockakkal. Ennek en sem tudtam ellenallni.

DSC_0139_8.JPG

DSC_0145_3.JPGSzinte minden sarkon Family Mart vagy 7 Eleven boltok. Ott arultak ezeket az izesitett soroket, mangos, ananaszos, szolos, narancsos...stb. Estenkent iszogattunk az erkelyen.

DSC_0170_6.JPGTejszines kagylos teszta, fincsi volt.

DSC_0341_7.JPG

Biciklit bereltunk a szallodatol, azokkal jartuk be a kornyeket.
Az Eluanbi Vilagitotoronyhoz tekertunk ki elso nap, nem volt egyszeru mert kesore jottunk ra, hogy tulajdonkeppen ket roncsot probalunk nagyobb sebessegre birni, de egyreszt az ulesek nagyon alacsonyak voltak, magasabbra mar nem lehetett allitani, masreszt a sebessegvalto sem mukodott, az enyemen vegig a legkisebb fogaskereken volt, hiaba tekertem, neha szinte megalltam az emelkedokon.

Miutan az 1860-as evekben tobb hajo zatonyra futott a sziklas partoknal, amerikai es japan keresre epitettek egy vilagitornyot. 1883-ban fejeztek be nagy nehezsegek aran, kozben ugyanis hadakozniuk kellett a helyi torzsekkel, akik elleneztek az epitkezest. Ezert a torony kore vizesarkot es erodot epitettek agyukkal felszerelve. Ebben a minosegeben az egyeduli erod jellegu vilagitotorony.
Fenye 10 masodpercenkent villog es 50 km-es tavolsagot kepes bevilagitani.

DSC_0239_10.JPGA tengerpart szep volt, de nem homokos hanem korall zatonyok diszitettek. Regen ezt a reszt is tenger boritotta, most kulonbozo formaju korall sziklak, erdekes novenyzet fogad bennunket.

DSC_0200_6.JPG

DSC_0193_7.JPG

DSC_0310_2.JPG

DSC_0205_7.JPG

DSC_0214_10.JPG

DSC_0302_4.JPG

DSC_0304_3.JPG

DSC_0321_4.JPG

DSC_0272_5.JPG

DSC_0258_5.JPG

DSC_0334_3.JPGA ket tragacs:)

DSC_0339_4.JPGSzines kagylok az ajandekboltban.

DSC_0279_4.JPG

DSC_0280_3.JPGBaromfiudvar kagylokbol:)

DSC_0283_1.JPG

Keso delutan ertunk vissza a szallodaba, de meg elindultunk a masik iranyba kicsit felterkepezni a parkot. Kanyargos uton tekertunk folfele, biciklivel senki, mindenki autoval. A kilato messze volt, ezt mi akkor meg nem tudtuk.

DSC_0351_6.JPG

DSC_0346_9.JPG

Amikor kezdett besotetedni jobbnak lattuk visszfordulni, szelsebesen suhantunk le a huvos erdei uton.

Masnap elindultunk megkeresni a Longhuan tavat. Temetok es strandok mellett haladtunk el, vidam furdozok es bananhajozok larmaja hallatszott.

DSC_0360_1.JPG

DSC_0357_6.JPG

DSC_0379_4.JPG

DSC_0380_5.JPG

Jo 2 oras gyaloglas utan meg is talaltuk, de a kozelebe nem lehetett menni, lapos, magas novenyzet szegelyezte azon a reszen. A masik oldalrol talan jobban ki van epitve, de ahhoz kocsi kell.
Nem tudtuk hogyan menjunk tovabb, a buszjaratokon nem sikerult kiigazodni, aztan a parkoloban meglattam egy fiatal part, amint pont beszalltak az autojukba, megkerdeztem nem visznek el bennunket is egy darabon. Szivesen megtettek, igy par perc mulva a Maobitou kilatonal talaltuk magunkat. Ez a masik legdelebbi csucske a szigetnek, velunk atellenben a tarsa, az Eluanbi Vilagitotorony, ahol elozo nap voltunk.

DSC_0432_1.JPG

DSC_0406_1.JPG

DSC_0409_6.JPGItt is megjelentek a kinai csoportok, csillogo-villogo ruhaikban, napernyovel, arcvedovel felszerelkezve:

DSC_0430_3.JPG

DSC_0429.JPG

Delutan kimentunk a kozeli strandra kicsit sutkerezni es furdeni. Egyaltalan nem volt hideg a viz. Megvartuk a naplementet, aztan irany a szalloda, reggel koran indultunk tovabb.

DSC_0072_9.JPG

Az eddigiektol elteroen most gyorsvonatra szalltunk es alig 40 perc alatt megerkeztunk Taichungba.
A varos kb. egy magassagban van Hualiennel, ahol korabban jartunk, csak most a sziget nyugati oldalan voltunk. Csupan egy napunk maradt mar, de nem a varost akartuk latni, hanem a par kilometerre levo hires tavat.
A Sun Moon Lake (Nap Hold to) Tajvan legnagyobb allovize, terulete csaknem 8 km2. Festoi kornyezetben fekszik, 748 meterrel a tengerszint felett, erdos domboktol es felhoktol korulolelve. A to egyik oldala a Naphoz, masik a Holdhoz hasonlit, allitolag innen ered a neve.
Sajnos esobe ertunk oda, elsore nem nyujtott tul baratsagos latvanyt.

DSC_0495_5.JPG

40 $-ert befizettunk egy 40 perces hajokirandulasra, hogy megis lassunk valamit. Korbevitt a tavon, tobb helyen megallt, ki lehetett szallni, de mi maradtunk. Van a partjan tobb templom es pagoda, de ilyen esoben nem volt kedvunk setalni. A to kozepen egy kis zold sziget virit.

DSC_0489_4.JPG

DSC_0490_4.JPG

DSC_0482_4.JPG

DSC_0477_3.JPG

A kirandulas vegere elallt az eso es a felhokbol kibontakozott az 1222 meteres Buji csucs.

DSC_0505_1.JPGMeg par kattintas a szepseges hegyekrol, aztan irany vissza a varosba. Reggel ujra gyorsvonatra ultunk es Taipei, a kiindulopont, most vegallomasa lett a csodalatos, elmenydus vakacionknak.

DSC_0506.JPG

DSC_0519_3.JPG

DSC_0520_2.JPG

DSC_0525_1.JPG

Szólj hozzá!

Címkék: utazas Taiwan


A bejegyzés trackback címe:

https://shanghaibanelni.blog.hu/api/trackback/id/tr36038156

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.