Shanghai Napló

Az elet ajandekakent egy ideig Shanghai a lakohelyunk, itteni eletvitelunket, napi tapasztalatainkat, elmenyeinket szeretnem megosztani elsosorban csaladainkkal, baratainkkal, ismeroseinkkel.

Szállások világszerte

Ha itt kattintasz az AGODA-ra vagy a BOOKING.COM-ra, olcson tudsz szallast foglalni es a blogot is tamogatod.

Accomodations

By visiting AGODA and BOOKING.COM you can book cheap accommodations and support this blog. Thank you.

Autó bérlés!

Légszennyezettség

Időjárás

Find more about Weather in Shanghai, CI

Friss topikok

  • látjátok feleim szümtükkel: Sajnélatosan csak most leltem ráá erre a szuper írásra.:D Hála érte. (2016.10.25. 06:36) Gyümölcsök
  • Vadrozsa: @kagi86: Kedves Agi! Shanghaiban konnyu tomegkozlekedni, a metrovonalak nagyon atlathatoak es sok... (2016.06.22. 10:45) Közlekedés
  • Vili Doli: Kedvtelésből állatot, házi kedvencet tartani HÜLYESÉG! Csak a haszonállatnak van értelme. A macs... (2015.10.16. 02:09) Házi kedvencek
  • Vadrozsa: @Syssi: Szia, sajnos nem emlekszem az utca nevere, a Weifang Lu- Pucheng Lu sarkan levo Shimao Ri... (2015.07.29. 04:57) Helyi piac
  • Virgonc kalandor: Szia, nagyon tetszik az írásod. És élnék a lehetősséggel ha még mindig él. 06.11 én érünk oda és k... (2015.06.10. 08:16) Gyöngypiac

2013.08.24. 10:01 Vadrozsa

Rainforest World Music Festival

Vegul, de nem utolso sorban a haromnapos vilagzenei fesztivalrol irok par sort. Tulajdonkeppen ez volt a Borneora utazasunk mozgatorugoja.

A fesztivalnak, a Sarawak Cultural Village adott helyszint, ami mintegy 35 km-re van Kuchingtol eszakra, a Santubong hegy labanal.

http://www.scv.com.my/main.asp

A kuchingi repterrol taxival mentunk Santubongig 60 ringgitert, de vannak buszok es kisteherautok is a varosbol. Ilyenkor minden szalloda igyekszik megszervezni a fuvart vendegei szamara, tehat, aki Kuchingban szall meg, az is konnyen oda-vissza juthat naponta. Meg tobb info es egyeb programlehetosegek itt:

http://www.journeymalaysia.com/MCUL_sarawakculturalvillage.htm

Santubong falucskaban foglaltunk szallast, egy ugynevezett Homestayban. (a homestay a turizmusnak az a fajtaja, amikor nem szallodaban szallunk meg, hanem kiveszunk egy szobat egy csaladnal). Kiterjedt halozatuk van Santubongban es kornyeken, olcso, kenyelmes lakhatast biztositanak, ha igeny van ra, teljes ellatassal:

http://www.santubonghomestay.com.my/web/page/about.php

80 ringgit/fo/ejszaka (kb. 18 euro) reggelivel egyutt kedvezo ar, foleg, hogy par lepesnyire volt a tenger es a koncert helyszine sem tul messze. A tulajdonos nagymamaja lakott itt, egyik szobaban, ket masikat pedig kiadtak turistak reszere. A mami nagyon kedves volt, finom reggeliket keszitett, kaveval, piritossal. Gondoskodo feltessel vett bennunket korul: mikor jovunk haza este, ejszakara zarjuk be jol a bejarati ajtot, vigyazzunk magunkra a koncerten...stb. Ime a haziko es atmeneti lakoi:

DSC_0034_9.JPG

1_1.JPGInterneten foglaltuk, nem volt egyszeru, mert februarban mar az osszes szallas elkelt mas helyeken. Tehat, aki a fesztivalt tervezi, erdemes mar elozo evben szallast keresnie. Foleg, ha olyan szuper helyen szeretne lakni mint a Damai Beach Resort, vagy esetleg egyedi szallashelyen, mit peldaul egyik Hosszu Hazban (Longhouse) a fesztival helyszinen.
A fesztival honlapjan meg lehet venni elore a jegyeket is, kedvezmenyesebb aron, a mienk 273 ringgit (kb. 63 euro) volt a 3 napra.

http://rwmf.net

Santubong kedves kis falu a 810 m magas, hasonlo nevu hegy labanal, egyik oldalrol az esoerdo hatarolja, masik felet a tenger mossa. A legtobb haz colopon all, lakoi kedvesek, mindenki mosolyogva koszont nekunk az utcan.

DSC_0042_6.JPG

DSC_0045_6.JPG

DSC_0056_5.JPG

DSC_0057_8.JPG

DSC_0060_6.JPG

Az evente megrendezett fesztivalt ugy kell elkepzelni, mint a budapesti Sziget-fesztivalt, csak sokkal kisebb, csaladiasabb, kellemesebb. Nekem nagyon tetszett a zeneszek kozvetlensege, akik delutanonkent bemutatkozo eloadasokat tartottak, este felleptek, utana pedig siman a kozonseg koze vegyulve, beszelgettek, sorozgettek, vagy a szomszedos asztalnal kajaltak a bufeben. Tehat nem volt tavolsagtartas, szigoru biztonsagi orok es szabalyok. Nyugodtan odamehettel barmelyik zeneszhez, beszelgetni, autogramot kerni, fenykepezkedni. Vegtelenul kedvesek es emberiek voltak, mindenfele sztar-allur nelkul.

A fesztivalt 1997-ben alapitotta Randy Raine-Reusch (kanadai zenesz), Robert Basiuk (Sarawak Idegenforgalmi Bizottsaganak marketing vezetoje) Edric Ong, ( a "Society Atelier of Sarawak" elnoke, amely tamogatja a hagyomanyos muveszeteket) es Edgar Ong (film producer). Azota evente megrendezesre kerul, iden 16. alkalommal. A latogatok szama is egyre nott, mostanra elerte a 30.000 fot.

A bejaratnal mindig megkaptuk aznapra a karszalagot, atneztek a taskankat, hogy ne legyen benne etel, ital, esetleg kabitoszer, fegyver.

DSC_0066_3.JPG

DSC_0098_4.JPGAutentikus volt a kornyezet, hosszu hazak es jellegzetes nadfedelu kunyhok mindenfele. A hosszu hazban szallast is lehet foglalni.

DSC_0060 (2)_2.JPG

DSC_0085_7.JPG

DSC_0224_4.JPG

DSC_0083_7.JPGIban Longhouse:
Tobbek kozott, ebben a hosszuhazban is tartottak delutani foglalkozasokat, lepcsojet ugyesegi feladatkent jegyeznem:)

DSC_0149_3.JPG

DSC_0100_4.JPG

DSC_0150_4.JPGEgy masik hosszuhaz diszitett colopei: (ezt a hazat az elso bejegyzesben: Malajzia: Borneo, megmutattam.)

DSC_0155_3.JPG

DSC_0163_5.JPGMivel Esoerdo fesztival, stilusosan, kozvetlenul mellettunk volt az erdo, az osszes szepsegevel: buja novenyzettel, viragokkal, allatokkal, lepkekkel, bogarakkal...

DSC_0052_6.JPG

DSC_0226_2.JPG

DSC_0237_4.JPG

DSC_0210_5.JPG

DSC_0102_3.JPG

DSC_0152_3.JPG

DSC_0036_5.JPGBohocok a nagyszinpad elott:)

6.JPG

3.JPG

A musorok delutan 2-kor kezdodtek, sajnos harom helyszinen parhuzamosan, igy egyik helyrol a masikra szaladgaltam, hogy minel tobbet lassak beloluk. 45 percesek voltak ezek a "workshop"-nak nevezett delutani foglalkozasok, es szamomra talan nagyobb elmenyt jelentettek a valodi koncerteknel.
Valtozatosan voltak osszeallitva, neha a teljes zenekar bemutatkozott, jatszottak egy rovid dalt, vagy interaktivva teve, a kozonseget is betanitottak par szolamra es kozosen enekeltunk, maskor a dobosok es utohangszeresek, utana a pengetos hangszerrel rendelkezok mutattak be sorra a hangszereiket, hogy aztan onfeledt oromzenelesbe torkolljon a talalkozo. Ilyenkor termeszetesen vegyes volt a tarsasag, szinte az osszes zenekarbol eljott a hegedus, a gitaros, vagy eppen a "sape"-n jatszo malaj bennszulott.
Tobb egyuttes tancorat is tartott, ezek nagyon mulatsagosak es hangulatosak voltak. Miutan bemutattak a lepeseket, a vallalkozo szellemuek felalltak es utanozni probaltak.

"A regmult idok tancai" cimu szakkoron peldaul norveg, skot es francia tancokat tanultunk, ez nem is volt annyira nehez, viszont az ausztral csapat magasugrasai es az afrikaiak fenekrazasat baromi nehez volt lekovetni. Tobb fotos es teve stab volt a helyszinen, igy mar par nappal az esemeny utan produkcionk felkerult a Youtube-ra:)

A del-afrikai egyuttes (Dizu Plaatjies & Ibuyambo Ensemble) ket tagja tanclepeseket tanit:

Az afrikai no elbuvolo volt, a szines ekszereivel es csorgokkel a bokajan:

DSC_0081_3.JPG

DSC_0090_5.JPG

DSC_0092_6.JPG

Tancos vetelkedo az ausztraliai Nunukul Yuggera tagjaival:

Mohsen Sharifian & The Lian Band tancoraja:

Pengetosok bemutatoja:

Pengetosok es vonosok:

Utohangszeresek eloadasa Ronan O'Snodaigh iranyitasaval:

Kozos enekles Chet Nuneta-val:

A workshop utan egy kicsit beszelgettunk Lily Noroozi-val, hivtuk jojjenek Magyarorszagra a Sziget-fesztivalra. Nagyon elfoglaltak, sok fellepesuk van, raadasul egy masik zenekarban is enekel, de azert adott nevjegykartyat, hogy keressuk majd.

DSC_0221_1.JPG

A Madeeh zenekar tradicionalis hangszereken jatszik. Ismeros az osz haju zenesz? Bai Kas, vele talalkoztunk az Anna Rais hosszu hazban. Aki olvasta az 1. bejegyzest, biztos emlekszik:)

A delutani zene-muhely tevekenysegek kb. 5 oraig tartottak, utana 2 es fel orank volt, vacsorazni, pihenni, elemet tolteni, ugyanis 19:30-tol kezdodtek a koncertek.
A helyszinen tobb kajalda volt, valasztani lehetett a malaj, kinai, indonez, japan, indiai es egyeb nepek gasztronomiajabol. Egyeduralkodo alkoholkent a Heineken volt jelen, a kis dobozos sort 10 ringgitert (kb.2 euro) vesztegettek. Ugyes reklamfogaskent, a teren oriasi leggombok hirdettek a marka nevet:

DSC_0139_4.JPG

DSC_0142_7.JPG

DSC_0209_4.JPG

DSC_0223_4.JPG

A szunetekben az ajandeksatrak kozott nezelodhettel, kulonbozo helyi jatekokban vehettel reszt, esetleg kosarfonni tanitottak. A batrabbak sarawak-mintazatu frizurat vagy tetovalast rendelhettek maguknak.

DSC_0129_5.JPG

DSC_0179_6.JPG

Az erdeklodo kozonseg vegyes volt, a tiniktol a nyugdijas korosztalyig, mindenki kepviseltette magat. Ime nehany fesztival-arc:

DSC_0132_4.JPG

DSC_0133_4.JPG

DSC_0134_7.JPG

DSC_0207_3.JPG

DSC_0138_5.JPG

DSC_0131_7.JPG

DSC_0208_4.JPG

DSC_0385_3.JPG

DSC_0062_8.JPG

DSC_0045_7.JPG

DSC_0081 (2).JPG

DSC_0365_3.JPG

DSC_0339_2.JPG

DSC_0374_3.JPG

DSC_0382_2.JPG

Csupan ket szinpad volt, stilusosan JUNGLE STAGE es TREE STAGE nevre keresztelve, felvaltva zenelt rajtuk, harom esten keresztul a 21 meghivott zenekar.
Az idei mix a Cajun es Kreol del louisianai hangoktol, a del-koreai samandobolason es lebilincselo irani ritmusokon keresztul, egeszen a horvatorszagi etno-rockig terjedt.

A hivatalos megnyito utan aldast kero bennszulott tancok kovetkeztek. A hatterben a Lan E Tuyang zenel, hagyomanyos Orang Ulu torzsi dallamokat. A "sape", amin jatszanak, hagyomanyos sarawaki lant es a fesztival szimboluma. Mathew Ngau Jau, az egyuttes vezeto enekese 15 evesen kezdett el jatszni, akkoriban inkabb gitarozni szerettek a gyerekek. De ok folyamosan sapen jatszottak es nem hagytak eltunni a hangszert es az altala eletre keltett zenet. Most egyre nepszerubb, mar a fia is kezbe vette.
Nemreg a Petronas, olaj-es gazipari vallalat 50.000 ringgitet (kb.12.000 euro) adott az egyuttesnek, hogy orizzek meg es terjesszek a Sape muveszetet.

A sarawaki, Kayan torzsbol valo Juk Wan Emang 71 eves es orrfuvolan jatszott nekunk.

sp-s4-bjukwan.jpg

A fesztival fontos szerepet jatszik abban, hogy felhivjak a figyelmet az esoerdok es az okoszisztema megorzesenek fontossagara. Szinte mindegyik zenekar szoszoloja vagy enekese megfogalmazott par mondatot ezzel kapcsolatban az eloadas elott.

A Kila dobosa, Rossa O'Snodaigh az orangutanok veszelyeztetettsegerol beszelt, elohelyuk pusztulasa miatt. Tovabba szomoru tenykent kozolte, hogy az ir radioban kihalofelben van a hagyomanyos- es a vilagzene, 98%-ban angolszasz pop zenet kozvetitenek, ami olyan, mint a feher kenyer, nincs benne elet.
A Kila a kelta zenet keltette eletre, a szolista es bodhranon (ir dob) jatszo Ronan Ó Snodaigh  ugy izott es repkedett a szinpadon, mint egy gombvillam.

A Nunukul Yuggera, az ausztral bennszulottek ritmusat es rezgeset hoztak el, bemutatva kulonbozo torzsi tancokat: a vadaszatet, a tuzgyujtaset...stb. Eloben a szinpadon tuzet csiholtak. Uzenetuk egyszeru es egyertelmu: "A Fold birtokol bennunket es nem forditva. Mi azert vagyunk itt, hogy legjobb tudasunk szerint megovjuk!"

DSC_0060_7.JPG

Transzkontinentalis nepdalaival mar elso este elkapraztatott bennunket a Chet Nuneta Franciaorszagbol. Tobb nyelven, tobb szolamban, kifogastalan koreografia es dramai hatas mellett nyujtottak produkciojukat. Enekeltek mandarin, arab, ormeny, spanyol, kreol, es olasz, valamint a kihalofelben levo eszak-oroszorszagi Komi nyelven (ma mar csak kb. 300 000 ember beszeli) es M'bochi nyelvjarassal, amit a Kongoi Koztarsasagban hasznalnak.

Aztan egyik dalukat ugy konferalta be, hogy roman nyelven fognak enekelni, ehhez kepest az elso ket sort magyarul daloltak, -mar nem emlekszem a szovegre, valami nepdalbol volt,- utana pedig ciganyul folytattak cigany tancot jarva ra.
Furcsanak tartottam, gondoltam masnap rakerdezek, ha talalkozok veluk, hogy akkor melyik orszag is volt ez? Mert van Romania es van Magyarorszag, kisebbsegkent mindkettoben elnek ciganyok es ha a nyelveket nezem mindket orszagban beszelik mindharom nyelvet.
Lehet, amolyan multikulturalis egyvelegnek szantak? Egy kalap alatt letudtak mindharom naciot?:)
A csapatuk etnikailag is sokszinu, tagjai Franciaorszag, Olaszorszag, Spanyolorszag es Marokko szulottei. Stilusuk utanozhatatlan, muveszi es igenyes. Feladatuk es uzenetuk: megtanulni a regi nyelvjarasokat, atelni es magadeva tenni az ismeretlen hangokat, megorizni a nyelvet. A nyelv kulturank resze, eltunesevel emlekek, tortenetek, civilizacionk egy darabja semmisul meg. Egyformak vagyunk, a zene gyokere is hasonlo, ezert a vilagzenet mindenki erti.
Tagok: Anne Roy, Lily Noroozi, Lilia Roucco, Fouad Achkir es a dobos Mika Fernandez.

A kolumbiai banda Rey Vallenato Beto Jamaica, a valletano ritmust hozta el nekunk. A harmonikan jatszo Alberto Jamaica, a Valletano kiralyanak minosul Kolumbiaban, azt hiszem cimet, mostani eloadasaval megerositette.

A Rhythm in Bronze eloadasa, koncert es szinhaz egyszerre, a gamelan zene forradalmasitoja. Maga a gamelan szo kalapacsot, utest jelent javai nyelven, es inkabb a hangszerek osszesseget jeloli: dobok, gongok, xilofon, metallofon, bambuszfuvola, es huros hangszerek, gyakran enekhang is.
Celjuk, a malajziai gamelan minel szelesebb csoportokhoz valo eljuttatasa, belfoldon es kulfoldon egyarant.
Az alabbi videon mindharom egyuttes lathato:

A kovetkezo video elejen ujra a malaj Lan E Tuyang, majd Boushehri zenet jatsztva Mohesen Sharifian &The Lian Band Iranbol.
Mohsen Sharifian lenyugozo figura:  hihetetlen termeszeti erovel es energiaval iranyitja a zenekar ritmusat, intenzitasat, szenvedelyesen tancol, porog, vagy dudan jatszik. Del-irani tartomanybol, Bushehr-bol hozta a hagyomanyos dallamokat, melyeket dudan es ketcsoves nadfuvolan ad elo.
Tobb konyvet irt a regio zenei hagyomanyait megorokitve, tradicionalis dalokat es tancokat gyujtve egybe. 1993-ban alakult a banda (Lian Band), azota 9 albumot adtak ki es bejartak a vilagot.

Kovetkezo a Spiritual Seasons, Ukrajnabol, akik kozepkori ir es skandinav zenet jatszottak, majd a del-koreai Palsandae zarja a sort.
A Kim Tae Woon altal vezetett, 16 fos, Palsandae tarsulatot a del-koreai kormany tamogatja, minel nagyobb a nemzetkozi hiruk, annal nagyobb elismerest kapnak hazajukban.
Muveszetuk alapja a samanizmus, de sok mas vallas is jelen van, a lenyeg az emberek, a kozossegek kapcsolata a kornyezettel, a termeszettel. Minden eloadasuk a hely energiajahoz igazodik, a mostanit az esoerdo fesztivalra alkottak, ezt maskor, mashol nem mutathatjak be tobbet.
A nyito reszben ritualisan megtisztitottak a teret, a szinpadot, forogva doboltak  mint a kerengo dervisek es korbe-korbe jartak, ami az elet folyamatossagat szimbolizalta.

Medan Maya Abdullah, muvesz neven Maya Green sajat verseivel es esoerdot abrazolo kepekkel nyitotta meg eloadasat. Ugy veli, az uzleti vilag es a termeszet egyutt tudnak letezni, ha a vallalatok tiszteletben tartjak a kornyezetet es fenntarthato fejlodesre torekednek.
A zene amit jatszik az esoerdoben elo emberek zeneje, akik tudjak mit jelentenek az erdok es feladatuknak tartjak megovni. Remeli, hogy a jovoben egyre tobb fiatal emeli fel a sapet es tanul meg rajta jatszani, megertve ezzel a zene uzenetet.

l_night-2014.jpg

Az Alp Bora kvintett tagjai Ausztriaban elnek, viszont Torokorszagban szulettek. A magukkal hozott torok es balkani nepzenet kevertek mediterran es nyugat europai hangzassal, esetenkent jazz es funky szolamokkal. A video masodik reszeben ujra a Nunukul Yuggera-t lathatjatok:

Rafly Wa Saja Indoneziabol erkezett. A vezeto enekes energiaja es vokalis teljesitmenye rendkivuli volt, Saat Syah hipnotikus fuvola zeneje elkepeszto. Rafly elkotelezett ellenzoje az erdoirtasnak, tobb dalt is irt az eszak szumatrai, foleg palmaolaj termelese miatt kipusztitott erdokrol. Felhivasa mindenkihez szol, meg kell akadalyozni a Trip tozeg erdo kipusztitasat.

A kinai Shangyin Kamarazenekar utan Rafly Wa Saja, majd a del-afrikai Dizu Plaatjies & The Ibuyambo Ensemble kovetkezett.
A Pine Leaf Boys Cajun es Creole dallamokat hozott Del-Louisianabol.

Dizu Plaatjies, egy nepi gyogyito fia, aki Cape Town-ban nott fel. Meleg mosolya mogott komoly es lelkiismeteres jellem huzodik. 25 eves zenei karrierje soran, alapitoja es vezetoje volt a nemzetkozileg is hires Amampondo csoportnak, tobbszor dolgozott egyutt kulfoldi zeneszekkel, oktatott, lemezeket adott ki, rangos dijakat nyert, most az Ibuyambo egyuttesevel zenel es del-afrikai tancokat mutat be. Az Ibuyambo cimu albumaban batran vegyiti a kulonfele hagyomanyos afrikai hangszereket es dalokat, sajat szovegeivel es hangzasvilagaval. Amikor nem turnezik, a Cape Town-i Zenemuveszeti Foiskolan tanit.

Es az utanozhatatlan tancuk:

A daniai Habadekuk egy 9 tagu energikus zenakar, aki felkarolta a tobbszaz eves hagyomanyos nepdalokat es modern elemekkel, salsaval, jazz-el frissiti. Az egyszeru tengeresz daloktol, a konnyed keringokon at, a ropogos polkaig terjed repertoarjuk.
Kristian Bugge, a csapat vezetoje elmondja, hogy a dan nepzene az evszazadok soran sokat valtozott a kulonfele bevandorlo nemzetisegek hatasara, ugyanakkor uj inspiraciot, uj szint kapott. Szerinte a zene csak folyamatos valtozas mellett marad eletben. Ok nem akarnak muzeum-zenet jatszani, ezert a hagyomanyos dalokat sajat elkepzeleseik alapjan szinezik.

 

Mojmir Novaković alapitotta a horvat Kries zenekart, azota tobb fesztivalon es koncerten felleptek szerte a vilagon. Zenei stilusukat etno-rocknak nevezik, a szlav mitologia hagyomanyos dalait otvozik a modern elektronika kinalta hangzasvilaggal. Videot nem keszitettem, csak keppel szolgalhatok:

DSC_0022_7.JPG

Itt egy nagyon jo kis osszefoglalo video, a varosrol a koncert szinhelyerol es termeszetesen a fellepokrol:

Szenzaciosan telt el a 3 nap, rengeteg elmennyel es dallal gazdagodott a lelkunk. A koncertek hangulatat mutatja a folyamatosan tancolo, csapolo tomeg.

DSC_0393_5.JPGNehanyan elkezdtek a bokaig ero sarban tancolni, ugralni, aztan az "egy bolond szazat csinal" mondasnak eleget teve, egyre tobben kovettek. Kovetkezo napokon mar csak ott ereztek jol magukat:

DSC_0049_5.JPGA finale alatt kijott ujra az osszes zenekar a szinpadra egyszerre es egy rovid dal, majd kozos oromzeneles kereteben elbucsuztak.

Sokaig tapsolt es tancolt a kozonseg, kesobb lejottek a zeneszek is, egyutt roptuk tovabb. Jovore ugyanitt szlogennel koszontunk el egymastol:

DSC_0080_4.JPG

Kesobb, a dedikalason, mivel CD.-t nem vettunk, Csilla combjat irta ala Kristian, a Habadekuk vezetoje:)

DSC_0086_7.JPG

A delutani foglalkozasok utan es a koncertek kezdese elotti idoszakban, altalaban kajaltunk, beszelgettunk, ajandekboltokat latogattunk. Vagy csak lesetaltunk a tengerpartra es elvesztunk a naplementek szepsegeben:)

DSC_0026_7.JPG

DSC_0032_8.JPG

DSC_0241_4.JPG

DSC_0173_7.JPG

Hat Kedveseim, ez volt a Malajziai vakacionk, sajnos nem sikerult diohejban leirnom az elmenyeket, remelem nem untatok nagyon:) Mint eddig szoktam, most is batran merem ajanlani az orszagot nyaralasra, kalandozasra, pihenesre egyarant.
A malajok kedves, segitokesz, csupamosoly emberek, vendegszeretetuk es gyonyoru tajaik mindenkepp latogatokat erdemelnek.
Az irott malaj nyelv hihetetlenul egyszerunek tunik, konnyen megjegyezheto szavakbol all (pl. keluar=kijarat, bukit=hegy, telok=obol, kota=erod, kecil=kicsi, awas=veszely, terima kasih=koszonom, selamat=jo, pagi=reggel, datang=nap, jalan=ut, stb.). Viszont a beszelt nyelv mintha nem is ugyanaz lenne, egy szot sem lehet erteni.

A repulovel valo utazasrol annyit jegyeznek meg, hogy a fapados AirAsia jaratai olcsok ugyan, de hosszabb utra nem ajanlatos oket valasztani. Nem akarom nagyon lehuzni oket, de kaja nincs, csak borsos ar elleneben, lehutik a gepet 15 fok ala, hogy aztan penzert berelj toluk takarot (vagy vacogj, a mi esetunkben 6 oras uton), sokszor kesnek a jaratok...es egyeb disznosagok.
Miribol Kuchingba a Malaysia Airlines-al utaztunk, a gep percre pontosan indul, az angol nyelvu bemondasok erthetoek, a malaj szemelyzet gyonyoru, foldig ero, viragos ruhajukban tavaszt es mosolyt fakasztanak es az 1 oras ut alatt mogyorot es uditot szolgalnak fel. Szoval ennyi a kulonbseg, majd mindenki dontson sajat belatasa es penztarcaja szerint.

Azota, kerdeztek tolem, hogy mennyire biztonsagos politikailag?
Utoljara, iden marcius elsejen Sabah tartomanyban volt egy lovoldozes, melyben a hirek szerint 20-an meghaltak. Egy szamuzott filippino herceg kovetoi hatoltak be malaj teruletre, mert szultanjuk egyik part kozeli szigetet maganak koveteli. A malaj kormany het szazad katonat vezerelt a tersegbe, a helyzet azota is bizonytalan.


Azt hiszem, zsibbongo foldgolyonkon barhol elofordulhat hasonlo eset, ezt nem lehet elore tudni es az esetlegesen elorevetitett felelmek miatt, nem szabad kihagyni egy ilyen utazast.

Szoval tessek szarnyakat nyitni es repulni a nap fele! :)

DSC_0110_7.JPG

Szólj hozzá!

Címkék: utazas fesztivalok Malajzia


A bejegyzés trackback címe:

https://shanghaibanelni.blog.hu/api/trackback/id/tr515458559

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.