Shanghai Napló

Az elet ajandekakent egy ideig Shanghai a lakohelyunk, itteni eletvitelunket, napi tapasztalatainkat, elmenyeinket szeretnem megosztani elsosorban csaladainkkal, baratainkkal, ismeroseinkkel.

Szállások világszerte

Ha itt kattintasz az AGODA-ra vagy a BOOKING.COM-ra, olcson tudsz szallast foglalni es a blogot is tamogatod.

Accomodations

By visiting AGODA and BOOKING.COM you can book cheap accommodations and support this blog. Thank you.

Autó bérlés!

Légszennyezettség

Időjárás

Find more about Weather in Shanghai, CI

Friss topikok

  • látjátok feleim szümtükkel: Sajnélatosan csak most leltem ráá erre a szuper írásra.:D Hála érte. (2016.10.25. 06:36) Gyümölcsök
  • Vadrozsa: @kagi86: Kedves Agi! Shanghaiban konnyu tomegkozlekedni, a metrovonalak nagyon atlathatoak es sok... (2016.06.22. 10:45) Közlekedés
  • Vili Doli: Kedvtelésből állatot, házi kedvencet tartani HÜLYESÉG! Csak a haszonállatnak van értelme. A macs... (2015.10.16. 02:09) Házi kedvencek
  • Vadrozsa: @Syssi: Szia, sajnos nem emlekszem az utca nevere, a Weifang Lu- Pucheng Lu sarkan levo Shimao Ri... (2015.07.29. 04:57) Helyi piac
  • Virgonc kalandor: Szia, nagyon tetszik az írásod. És élnék a lehetősséggel ha még mindig él. 06.11 én érünk oda és k... (2015.06.10. 08:16) Gyöngypiac

2013.08.09. 07:27 Vadrozsa

Malajzia: Miri

Kovetkezo uticelunk Miri, 513 km-re van, eszakra Kuchingtol. Az itt talalhato Nemzeti Parkok, barlangok es Brunei kozelsege vonzottak oda bennunket.

Legtobben repulovel teszik meg a tavot, de mi nem siettunk, gondoltuk kiprobaljuk az ejszakai buszt. A buszok nagy tobbsege kozel sem olyan korszeru, mint Thaifoldon, de itt is vannak VIP jelolessel kozlekedo buszok, ami allitolag gyorsabb (nem all meg olyan sok helyen) es kenyelmesebbek az ulesek. Erre 110 ringgit lett volna a jegy, (a repulojegy sem sokkal dragabb) de meg masfel orat varni kellett volna, ezert egy masikat valasztottunk, ami 80 ringgitbe kerult es a menetideje 15 ora (tobb helyseget erint).
Szetraztak a seggunket a hatso ulesek, kockara fagytunk az eros legkondi miatt, de ettol eltekintve turhetoen utaztunk. Most szolok, Azsiaba utazok! Ejszakai buszokra keszuljetek meleg ruhaval, 16 foknal nem szokott tobb lenni!

A Danny altal ajanlott vendeghazba mentunk, tulajdonosa Mrs. Lee. Hostel-szeru tobbagyas, koedukalt szobaktol a ketszemelyesig minden van, 30-110 ringgit/fo/ejszaka arak mellett. Kepek es leiras itt:

 https://sites.google.com/site/dilleniaguesthouse/

Az arba tartozo reggeli (piritos, vaj, lekvar, tea, kave, gyumolcs...) es a tulajdonos kedvessege szimpatikussa es bazisunkka tettek a helyet.

Miri, Sarawak allam masodik legnagyobb varosa, Malajzia olajiparanak szulofoldje. E fontos iparag mellett fakitermeles, olajpalma eloallitas es a turizmus jelenti fo beveteli forrasat.
Fobb turisztikai latnivaloi: Gunung Mulu Nemzeti Park, Loagan Bunut Nemzeti Park, Lambir Nemzeti Park es a Niah Nemzeti Park.
A varos 350.000 fos lakossagat kinaiak, malajok, indiaiak es a malaj nep kulonbozo torzsei ( Iban, Kedayan, Berawan, Lun Bawang / Lun Dayeh, Melanau, Kayan, Kenyah, Kelabit, Bidayuh, Penan) alkotjak. Torzsi vallasok mellett megtalalhato keresztenyseg, iszlam es hinduizmus.

A varost a legnagyobb joindulattal sem tudnam szepnek nevezni, sem epiteszetileg sem hangulatilag nem fogott meg bennunket. Az Egyseg Tornya (Unity Tower):

UnityTower.jpg

P1020658.JPGA Grand Old Lady az elso olajkut  amit a Shell furt 1910-ben, most allami emlekmu es turisztikai latvanyossag.

grand old lady.jpgA jelzolampak vidamak, mint a Fulop-szigeteken, gyalogosatkelesnel a "kis zold emberke" egyre gyorsabban fut, ahogy a szamlalo a nullahoz kozelit:

2010-01-30-GREENMAN.jpg Este egy picit hangulatosabb volt a belvarosi resz, talan a sok piros lampion miatt, de tovabbra sem ereztuk jol magunkat.

DSC_0530_4.JPGA foutcan igenytelenul kozszemlere tett gazorak es egyeb vezetekek, csapok:

DSC_0528_2.JPG

DSC_0492_3.JPGA HMCS-k (helyi meno csavok:) vigyorogva pozoltak:

DSC_0527_5.JPGHogy a kontraszt meg nagyobb legyen, ilyet is latni az utcan:

DSC_0487_2.JPGAz idokozben elkezdodott Ramadan miatt a muszlimok csak keso este leptek el az ettermeket:

DSC_0529_4.JPGNagyon zavart a sok kinai, a kinai ettermek, alig talaltunk olyan helyet ahol ehettunk egy jot. Termeszetesen csak malaj vagy indonez johetett szoba. Isteni finom indonez sult teszta:

DSC_0474_1.JPGEgyik este indiait ettunk, nem csalodtunk. A gyomber teajuk mennyei: gyomber kipreselt leve, suritett tejjel, es fekete teaval felontve.
Az utcan rotit sutottek, melynek alapja egy nagyon vekony, palacsintaszeru teszta, amit az ugyes kezu szakacs a levegobe roptetve nyujt ki, megtolti, osszehajtja, majd forro olajjal megkent lemezen ropogosra kisut.

DSC_0482_3.JPG

DSC_0525.JPGKerhetjuk uresen is, akkor gula alakura formazza es gyumolcs sziruppal leonti.

DSC_0171_6.JPGA kozert is tartogatott nehany meglepetest, szines cukorkak, sutemenyek, edessegek, szaritott halak

DSC_0510_4.JPG

DSC_0504_3.JPG

DSC_0503_3.JPG

DSC_0511_5.JPG

DSC_0502.JPGerdekes izu uditok sorakoztak a polcokon.

DSC_0500_2.JPGDSC_0498_1.JPG

DSC_0497_5.JPGDSC_0499_3.JPG

DSC_0501_3.JPGDSC_0496_2.JPG

DSC_0495_4.JPG

DSC_0505.JPGAlkohol keves van, helyi sor egyaltalan, nehany alkoholmentes sor:

DSC_0512_3.JPGPopo tej:)

DSC_0515_3.JPGFogadjunk, hogy ekkora betetet nem lattatok meg:)

DSC_0509_1.JPG

A Gunung Mulu Nemzeti Parkba szerettunk volna menni, de csak repulovel vagy hajon lehet odamenni. Repulot draganak talaltuk, hajo maceras, mert 2x kell valtani es legalabb 10 ora az ut ha mindenhol talalsz hajot, csonakot ami tovabbvisz. Errol tehat letettunk. Nem is lett volna idonk mindenre, mert 5 napot terveztunk itt lenni, megvettuk mar a repjegyeket vissza Kuchingba.
Van meg ket masik park a kornyeken, sot a hires Niah barlang is, azokat vettuk sorra. Elegunk volt a varosbol, nem akartunk oda visszaterni a kirandulasok utan, ezert ugy dontottunk, a parkokban foglalunk szallast. Plane, hogy a Niah 110 km-re volt Miritol.
Felkaptuk hat a nagy hatizsakokat es a kora reggeli busszal irany a 30 km-re levo Lambir Park.

Lambir Nemzeti Park (Lambir Hill)

A park talan a vilag egyik legosszetettebb es legvaltozatosabb erdei okoszisztemajat orzi. Szakertok szerint a Fold legnagyobb a novenyi biodiverzitasaval talalkozhatunk itt.
A csaknem 7000 hektaron, a valtozatos novenyzeten kivul 237 kulonbozo madarfaj, tobb fajta majom, repulo mokusok, vaddisznok, szarvasok gazdagitjak a park elovilagat. A homokko dombok kozott tobb vizeses, alattuk termeszetes medencevel varja a husolni vagyo kirandulokat.

Bejelentkeztunk, elfoglaltuk a szallast es irany az erdo. A sokfele turautvonal kozul kivalasztottunk egy kevesbbe nehezet, aminek a vegen elerhetunk egy szep vizeseshez. Bejarat az erdobe:)

DSC_0533_1.JPGA nemzeti parkokban az osvenyek jelentos resze fa pallokon vezet, kb. fel meterre a foldtol. Van olyan is ahol betonbol ontott jardalapok vannak, vagy betonlepcson maszol fel a dombra. Itt is talalkoztunk egy hasonlo lepcsovel, de utana mar a talajon folytattuk utunkat. Neha fuggo- vagy fahidon kellett atkelnunk:

_MG_2215.JPG

DSC_0610_1.JPGMeredek kaptatokon, gyokerek alkotta lepcsokon kapaszkodunk legalabb masfel kilometert, majd egy hasonloan meredek zergeosvenyen ereszkedunk le. Korabban soha nem lattam hasonlo gyokerzetu es meretu fakat.

DSC_0547.JPG

DSC_0549.JPG

DSC_0609_1.JPG

DSC_0623_1.JPG

_MG_2254.JPG

DSC_0620_1.JPG

DSC_0598_1.JPGA Mirtuszfa akkora volt, hogy nem lattuk a tetejet. Lefenykepezni is csak 2 reszletben tudtam:

DSC_0615.JPG

DSC_0614.JPGKozben eleredt az eso es igy mar nem annyira kellemes a gyokereken es a vizes avaron csuszkalni. Elhagytunk ket kisebb vizesest

DSC_0546_1.JPGaztan vegre megerkeztunk a legnagyobbhoz. A Latak vizeses 25 meter magasrol zudul ala, tagas furdomedencet teremtve vizhozamaval.

DSC_0558_3.JPGHivogato volt a hus viz, nem sokaig birtam a parton:

DSC_0574_3.JPGSzerencsere csak mi voltunk, harom lany, senki nem zavarta nyugalmunkat. Estefele indultunk vissza, sajnos utunk soran a gyikokon es oriashangyakon kivul mas allatot nem lattunk:

DSC_0537_1.JPGVacsoraztunk a parkban levo kis kantinban, majd kiultunk a terasz szelere figyelni az erdo esti hangjait. A szakacs azt mondta, tegnap latott tobb szarvcsoru madarat (Hornbill), ezert feszult figyelemmel lestuk a lombokat. Lattunk egyet-kettot elrepulni, de tul tavol voltak. A kep kozepen levo pici fekete-feher folt, a madar:)

DSC_0627_1.JPGSokaig ultem ott es vartam, de sajnos a suru lombok miatt nem lehetett oket latni. Madarlesen:

_MG_2235.JPGAz orrszarvu madar vagy mas neven orrszarvu szarvascsoru vagy kalao (Buceros rhinoceros) a szarvascsoru madarfelek (Bucerotidae) csaladjanak leglatvanyosabb kepviseloje.
Csoruk felett, hatalmas felfele ivelo szarvuk van. Tekintelyes mereteik ellenere ugyesen, nagyokat szokkenve mozognak az agak kozott, vagy eroteljes, hangos szarnycsattogassal repkednek a fak folott.
Himjenek testhossza eleri a 125 centimetert. Tollazata fekete-feher, szeme kornyeke csupasz. Lekerekitett szarnyaban a 4. es 5. evezotoll a leghosszabb. Igy nez ki kozelrol:

DSC_0050_7.JPG

hornbill_orientalpied1.jpgMalajzia nemzeti madara es a dayak nep egyik szimboluma. A madar eletmodja parhuzamba allithato a dayak torzs ertekvilagaval. A madar himje folyamatosan gondoskodik a tojorol, amig az a tojasokon csucsul egy faoduban, es a fiokak kikelese utan azokat nagykorusagukig taplaljak a szulok. Igy tesznek a dayakok is gyermekeikkel. Szeretettel, gondoskodassal nevelik oket, amig azok onallo, felnott tagjai lesznek a torzsi a tarsadalomnak.

Kenyelmes kis hazban aludtunk, ha jol emlekszem 20 ringgit volt a szallas fejenkent.

_MG_2239.JPGIdefele a busz 12 ringgit, a parkba a belepo 20, a finom vacsora 5 ringgit, tehat olcson meg lehet uszni a Lambirt sajat szervezesben. Reggel 7-kor reggeliztunk majd kialltunk a foutra es lestoppoltuk az elso buszt, amelyik fejenkent 10 ringgitert elvitt a Niah Parki elteroig. Innen taxival kellett mennunk a bejaratig. Lefoglaltuk a szallast es maris elindultunk a barlang fele.

Niah Nemzeti Park - Niah barlang  (Niah Cave)

A barlang nagyon fontos regeszeti es tortenelmi hely, itt talaltak az egyik legregebbi emberi maradvanyokat Del-Kelet Azsiaban, amik bizonyitjak a 40.000 evvel ezelotti osember letet.
A Pleisztocen foldtorteneti korbol (2 es fel millio evvel ezelott kezdodott es 12 ezer eve lett vege) szarmazo vagoeszkozok, a Neolitikum (csiszolt kokorszak) baltai, kagylo ekszerei,  agyagedeny- es hajodarabjai, valamint a Vaskorbol szarmazo eszkozok, hasznalati targyak mellett a legfontosabb lelet egy koponya, amit i.e. 38.000 evesre datalnak.
A barlang feltarasat Tom Harrison es felesege vegezte az 1954-62 kozotti idoszakban, akik nem voltak kepzett regeszek, ezert a kesobbiek soran tobb ketely is felmerult a radiokarbonos kormeghatarozas pontossagat illetoen.
1976 ota folytatodnak az asatasok, es a kerdesek, bizonytalansagok tisztazasa.
A nagy barlangresz del-keleti csucskeben talalhato Festett barlang, ahol 30 meter hosszan, 1200 eves barlangrajzok lathatoak.
Sajnos, csak a helyszinen tudtuk meg, hogy ez a resz javitasi munkalatok miatt zarva van. Ezt igazan kiirhattak volna a honlapra!
Meg abban remenykedtunk, hatha nincs amolyan 7 lakattal lezarva es valahol csak be tudunk jutni.

Ahhoz, hogy az erdot elerjuk at kellett kelnunk egy koszos kis folyon, ahol allitolag krokodilok tanyaznak.

DSC_0656_3.JPGA helyi revesz a kis csonakjan nemi aproert atvitt. A tavolsag nem nagy, siman lehetne ide hidat epiteni, fel nem foghatom miert nem teszik. Biztos valami nagy ember rokona lehet a csonakos, aki egyeduralkodokent ingazik oda-vissza naponta tobbszor es bezsebeli az utpenzt. Ekkora a tavolsag a ket steg kozott:

DSC_0760.JPGNagyon szepek ezek a piros torzsu palmak:

DSC_0762_2.JPGA barlang fele vezeto ut legalabb 3 km hosszu, vegig fapallon kell gyalogolni, tehat nem nehez. A taj es az erdo gyonyoru, suru lianok halozzak be az egig ero fakat, nehol feher sziklafal magasodik az osveny jobb oldalan, es a  fak gyokerei atolelik a sziklatomboket:

DSC_0672_1.JPG

DSC_0674.JPG

DSC_0662_1.JPG

DSC_0668_1.JPG

DSC_0679_1.JPG

A barlang bejarata legalabb 250 meter szeles es 60 meter magas. Csak mi vagyunk. A siri csendet a mennyezet korul atsuhano deneverek es fecskek szakitjak meg egy-egy rovid pillanatra. A talajt vastagon boritja a guano. A mennyezetrol helyenkent hosszu bambusz rudak lognak, ezeken felmaszva szedik le az ertekes fecskefeszkeket.

DSC_0696_1.JPG

DSC_0712.JPGAz oriasi csarnokban szinesebbnel-szinesebb cseppkovek, sziklak kozott haladunk:

DSC_0714.JPGVisszafele nezve a bejarat:

DSC_0718_1.JPGBefele haladva egyre kevesebb a feny, a mennyezeten levo egy-ket nyilasnak koszonhetoen meg egy darabig lehet lampa nelkul haladni, de aztan nem kockaztatva a guanotol es nedvessegtol sikos fapallon valo megcsuszast, felszereljuk fejlampainkat.

DSC_0723_1.JPGAlattunk hatalamas sziklak cseppkovekkel tarkitva. Lassan haladunk libasorban, elol Fraenze, neki van a legerosebb lampaja. Nem eleg, hogy nagyon kellett figyelni minden lepesre, hogy meg ne csusszunk, a barlangban levo meleg is kinzott (eddig az osszes barlangban meleg volt), a fenykepezogepet is tartanom kellett egyik kezemmel, masikkal probaltam kapaszkodni, egyszercsak oriasi zoldes-barna, hosszu labu valami nezett farkas szemet velem a korlat tartooszloparol. Brrrrr, meg jo, hogy figyeltem a korlatra es nem fogtam meg. Korulnezve lattuk, hogy a labunk korul is ugralnak, probalnak menekulni a lepteink elol, a korlaton is csucsult par undorito peldany. Ekkor nagyon komolyan elgondolkodtam, hogy visszafordulok, nem vagyok en annyira bator es tarsas leny, hogy veluk osztozzak a szuk lepcsokon. Dori hatarozott fellepese segitett at a bajon, nem figyeltem tobbe rajuk, csak a lepcsoket neztem. Na jo, de ahogy menekultek, a labamnak csapodtak neha.
Ohhhh, kell ez nekem ????
Amennyire utaltam, annyira kivancsi is voltam hogy nezhet ki kozelrol a leny, ezert megkertem Dorit vilagitson ra egyikre, hatha le tudom fotozni. Nem sikerult, tul szegyenlosek voltak a fenykepezkedeshez, de arra jo volt, hogy szembe nezzek az ellenseggel. Szocskehez tudnam hasonlitani de attol sokkal csunyabbak, tenyernyi nagysaguak, barnas a testuk es legalabb 10 labuk van.

A tulso vegi kijarat valamivel kisebb, itt bearamlik a napfeny.

DSC_0734.JPGRovid pihenot tartunk, ahol megismekedunk egy dan csaladdal, ket fiugyerekkel. 4 eve jarjak hajoval a vilagot, es meg nincs vege az utjuknak. Szeretnek igy elni, ejjel-nappal egyutt a csalad. A kisebbik fiu 4 ev koruli, akkor o csecsemokoraban indult vilagkoruli utjara?:) Sajnos, nem sokra fog emlekezni belole.

A festett barlangresz tenyleg le volt zarva 7 lakattal, nem tudtunk beosonni:(
Vigasztalasul kerestem nehany kepet, ezt lattuk volna:

6136840524_ae33f2aaa3_z.jpg

niah-cave_1.jpg

images_3.jpgCavepainting2.jpg

Visszafele uton tettunk egy kis kiterot es megneztunk egy falut az erdo kozepen. Eredetileg az itt levo hosszuhazba foglaltunk szallast, de akkor meg nem tudtuk, hogy ez 3 km-re van a park bejaratatol. A nehez hatizsakokkal nem lett volna elvezheto az ut, inkabb a park szelen levo hazak egyikeben maradtunk, ami kb. ugy nezett ki es annyiba kerult mint az elozo helyen.

DSC_0802.JPGEhhez kepest igy nezett ki a falu:

DSC_0742_1.JPG

DSC_0743_1.JPGA hosszu haz, ahol aludtunk volna. Utolag nagyon orultunk, hogy lemondtuk.

DSC_0748.JPG

Este sokaig ultunk Dorival a folyoparton es lestuk a krokodilokat. Helyette majmokat lattunk, akik a folyo tulpartjan levo hazak teraszan garazdalkodtak. Kertuk a csonakost vigyen at bennunket, de azt mondta lejart a muszakja, siet Miribe a Ramadan miatt.
Kesobb ket fiatal fiu erkezett, akik ugy tunt lekestek az utolso csonak-jaratot, sokaig jartak fel-ala a parton, tanakodtak, mi legyen, kozben surun cigarettaztak. Valoszinu abban a faluban laknak, ahol mi is jartunk delutan. Figyeltuk oket, mert az volt az erzesunk, a folyo atuszasara keszulnek. Lassan levettek poloikat, beleraktak valami muanyag vodorbe, aztan leultek a stegre meg egy utolso cigire. Kamerat keszenletbe helyeztem es feszult figyelemmel vartunk mi tortenik. Lehet, hogy a szemunk elott tepik szet oket a verszomjas krokodilok?
Beleereszkedtek a vizbe es cuccaikat maguk elott tolva, lassan tempoztak a tulpart fele. Feleuton meg visszaintettek nekunk, biztos lattak, hogy rajuk kattantunk. Szerencsesen atertek, ezzel megdolt a mese, miszerint krokodilok vannak a folyoban. Ezek utan mar semmit nem hiszunk el!:)
(Kesobb megkerdeztuk Dannyt, szerinte is vannak krokik, a fiuk kockaztattak, mert haza akartak jutni.)

Masnap koran ebredtem, amig a lanyok aludtak kisetaltam az ebredo termeszetbe. Mokusok es szines madarak ugraltak a fakon, madarenektol zengett az erdo. Vegul egy magas fa tetejen megpillantottam a felkelo nap melegeben sutkerezo szarvcsoru madarakat. Negyen voltak, furcsa hangokat hallattak, ugraltak ide-oda a fak again. Csorukon neha megcsillant a napfeny:

DSC_0796_4.JPGSajnos nem tudtam kozelebb menni hozzajuk, mert el volt keritve az a resz, biztos a kivancsi turistakat akartak megovni az erdo veszelyeitol.
A hazunk falan ejszakai lepke aludt bekesen:

DSC_0777_1.JPGAznap mar nem volt kedvunk tovabbi turazgatashoz, Csilla megfazott es nem erezte jol magat, ezert del korul visszabuszoztunk Miribe.

Miri tengerpartjaitol sem ajultunk el. Csillaval egyik delutan elmentunk a Hawai Beach-re, de mire odaertunk a vihar is megerkezett.
DSC_0454_2.JPG

DSC_0452_1.JPGAz eso elol bemenekultunk a helyi kisboltba, a tulaj nem volt tul kedves. Az uzlet is csupa kosz es madarkaki. Az eloterben magokat arult az oreg, biztos amiatt jottek a madarak, hiaba racsozta be az osszes ablaknyilast.

DSC_0459_3.JPG

DSC_0464_5.JPGFagyit vettem, a fagyasztolada teteje le volt fedve vastag kartonpapirral, korulotte jegbe fagyott madarkaki:) A fagyi nem volt rossz.

DSC_0458_3.JPG

DSC_0469_3.JPGA  papa 50 ringgitert szallast ajanlott nekunk. Mondom neki, koszonjuk, nagyon szep a haza, de mi a varosban 20-ert alszunk:) Ezek utan mar egyaltalan nem volt kedves.
Mivel az eg meg jobban elborult, jobbnak lattuk visszamenni a szallora.

PICT3626_1.JPG

Masnap kibuszoztunk a Republic Beach-re, a helyi jaraton:

DSC_0807_1.JPGVolt egy kisebb medence is az udvaron, de inkabb gyerekeknek valo pancsolonak neveznem.Tele volt kinaival:(

DSC_0848_1.JPGKicsit napoztunk aztan vegigsetaltam a tengerpart egy szakaszan. A hegyoldalban felismertem a ket hatalmas maganhazat, amit elozo nap mutatott a sofor, itt latszik az egyik, a masik is hasonlo meretu.

DSC_0813_1.JPGA viz es a partszakasz nagyon koszos volt, halmokban allt a szemet ameddig a szem ellat. Nem tudom kinek van gusztusa ebben furdeni:

DSC_0820_2.JPG

DSC_0824.JPG

DSC_0832_4.JPG

DSC_0831_1.JPGNem ertem honnan ennyi szemet, valoszinu, hogy a hajokrol is kidobaljak es a viz kihozza. Egy ideig figyeltem a kulonbozo rakok lyukasasi es menekulesi technikait, aztan visszamentem a medencehez husolni.

DSC_0836_1.JPG

DSC_0842.JPG

A szalloban megrendeltuk a masnapi kirandulast Bruneibe, ami 120 ringgit volt fejenkent (kb.28 euro), majd elindultunk vacsorat vadaszni.

Szólj hozzá!

Címkék: utazas Malajzia


A bejegyzés trackback címe:

https://shanghaibanelni.blog.hu/api/trackback/id/tr95445503

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.