Shanghai Napló

Az elet ajandekakent egy ideig Shanghai a lakohelyunk, itteni eletvitelunket, napi tapasztalatainkat, elmenyeinket szeretnem megosztani elsosorban csaladainkkal, baratainkkal, ismeroseinkkel.

Szállások világszerte

Ha itt kattintasz az AGODA-ra vagy a BOOKING.COM-ra, olcson tudsz szallast foglalni es a blogot is tamogatod.

Accomodations

By visiting AGODA and BOOKING.COM you can book cheap accommodations and support this blog. Thank you.

Autó bérlés!

Légszennyezettség

Időjárás

Find more about Weather in Shanghai, CI

Friss topikok

  • látjátok feleim szümtükkel: Sajnélatosan csak most leltem ráá erre a szuper írásra.:D Hála érte. (2016.10.25. 06:36) Gyümölcsök
  • Vadrozsa: @kagi86: Kedves Agi! Shanghaiban konnyu tomegkozlekedni, a metrovonalak nagyon atlathatoak es sok... (2016.06.22. 10:45) Közlekedés
  • Vili Doli: Kedvtelésből állatot, házi kedvencet tartani HÜLYESÉG! Csak a haszonállatnak van értelme. A macs... (2015.10.16. 02:09) Házi kedvencek
  • Vadrozsa: @Syssi: Szia, sajnos nem emlekszem az utca nevere, a Weifang Lu- Pucheng Lu sarkan levo Shimao Ri... (2015.07.29. 04:57) Helyi piac
  • Virgonc kalandor: Szia, nagyon tetszik az írásod. És élnék a lehetősséggel ha még mindig él. 06.11 én érünk oda és k... (2015.06.10. 08:16) Gyöngypiac

2013.08.07. 05:22 Vadrozsa

Malajzia: Borneo

Akkor hallottam eloszor a "malaj" szot, amikor a '80-as evek elejen, mint fiatal fruskak vegigborzongtuk a "Sandokan, a malaji tigris" cimu filmet es egytol-egyik szerelmesek lettunk az igezo szemu, felelmet nem ismero malaj harcosba, akit Kabir Bedi alakitott.

Sandokan_Pt.jpgAkkor nem nagyon erdekelt bennunket ki ellen harcol es miert szikraznak a haragtol gyonyoru szemei. Most mar tudom, a film tortenelmi esemenyt dolgoz fel, a malaj hazafi teljes joggal harcol az angol gyarmatositok ellen.
Az emberi faj egyik legelitelendobb szokasa, a hoditas, itt is veget vetett, idoszamitasunk elso szazadai ota meglevo hindu-malaj birodalom bekejenek. Amint felfedeztek a felszigetet, a 16. szazad elejen maris egymasnak adtak a kilincset a portugalok, hollandok, angolok. Viszont a teljes felszigetet egyik europai hatalom sem tudta ellenorzese ala vonni.
Uralmuk alatt termeszetesen jo dolgokat is tettek, fejlesztettek az infrastrukturat, lefektettek a gazdasagpolitika alapjait, letrehoztak az orszag kormanyzati rendszeret. A jobb kormanyos vezetes es a parlamentaris rendszer a brittek hagyateka.
Kozben folyt a termeszeti kincsek, elsosorban az on, palmaolaj, gumi es a fa kitermelese, kivitele.

Az orszagot 1941-42-ben megszalltak a japanok, majd a II vilaghaboru utan visszatertek az angolok, es 1948-ban megalakitottak a Malaj Allamszovetseget, amely brit protektoratus volt.
Az orszag onallosagat csak 1957-ben ismertek el. A fuggetlenseg elso eveit az Indoneziaval valo konfrontacio jellemezte, ugyanis ez ellenezte Malajzia letrejottet. A Fulop-szigetek igenyet jelentette be Sabahra, Borneo eszaki reszen levo tartomanyra.

Napjainkban, Malajzia allamformaja: foderativ valasztoi monarchia. Az orszag szovetsegi allamfojet ( Malajzia Kiralya), 5 evre valasztjak es a parlament meg a kormany tanacsaival osszhangban uralkodik.

Mivel az orszag lakossaganak csak a fele malaj, masik felet omalaj bennszulottek (akik tovabbi helyi torzsekre oszlanak), kinaiak, indiaiak..stb. alkotjak, gyakoriak voltak az etnikai osszecsapasok.
Az 1969 majus 13-i faji zavargasok utan Abdul Razak miniszterelenok ellentmondasos uj gazdasagpolitikaba kezdett, melynek celja a jovedelmek egy reszenek atcsoportositasa a bumiputras (hazai nep) szamara. Ebbe a malajok tobbseget beleertettek, de nem a teljes bennszulott lakossagot. Malajzia azota egy kulonleges etnikai-politikai egyensulyt tart fenn, ahol a kormanyzat arra torekszik, hogy minden rassz reszesedjen a gazdasag fejlodesenek hasznabol.

A '80-as evektol a '90-es evek kozepeig jelentos gazdasagi fejlodest elt at, ekkor lett mezogazdasagi orszagbol ipari orszagga, ahol az ipar fo aga a szamitastechnikai es fogyasztoi elektronikai eszkozok gyartasa. Az orszag kepet is megvaltoztatta a szamos oriasberuhazas, ekkor epult a fovarosban a Petronas kettos tornya, mely abban az idoben a vilag legmagasabb epulete volt.

A 13 allambol es 3 szovetsegi teruletbol allo allamszovetseg fovarosa Kuala Lumpur, viszont a kormany szekhelye Putrajaya-ban van.
Az orszag zaszlaja:

Flag_of_Malaysia.svg.pngA hivatalos nyelv a malaj, de angolul szinte mindenki tud, ezenkivul beszelik a kinait, tamilt, telugut, thait es egyeb torzsi nyelveket.
A lakossag 53%-a szunnita muszlim, 17%-a buddhista, utana kovetkeznek a taoistak, hinduk, keresztenyek es egyeb vallasuak.
Az orszag penzneme: a malaj ringgit, valtopenz a sen. Ottjartunkkor az euro arfolyama: 1 euro = 4.25 ringgit.

DSC_0093_6.JPG

DSC_0095_9.JPG

Foldrajzilag, Malajzia Del-Azsiaban, az Egyenlitohoz kozel helyezkedik el. Ket reszbol all: Nyugat Malajziabol (Malaj felsziget) es Kelet Malajziabol (Borneo sziget eszaki resze), melyek 650 km-es tavolsagra vannak egymastol.
Az orszag terulete 329 847 km² , nepessege kb.26 millio fo.

59%-at suru esoerdo boritja, ezek kozul a leghiresebb a Taman Negara Nemzeti Park. Ennek a joreszt szinte erintetlen esoerdonek a korat hozzavetolegesen 130 millio evesre becsulik, az egyik legidosebb dzsungel a Foldon.
1937-ben alapitottak a parkot es szigoruan vedik. Annyira athatolhatatlan es nehezen megkozelitheto, hogy atveszelte az ipari forradalmak es a vilag nyersanyag szuksegletet kielegito erdoirtasokat. Ez a 4343 km² terulet, mara sok allat, noveny es nehany oslako torzs utolso menedekhelye lett, - valamint neves es jol kiepitett turista latvanyossag.
Az UNESCO Malajzia ket nemzeti parkjat tekinti a termeszeti vilagorokseg reszenek: a Gunung Mulu Nemzeti Parkot es a Kinabalu Parkot.

Malajzia noveny - es vadallomanya az egyik legkulonlegesebb es leggazdagabb a Foldon. Az orszag esoerdoiben jelenleg mintegy 210 emlosfaj, 620 madarfaj, 250 hullo faj es 150 beka faj talalhato. A tengeri teruleten es a part menti vizekben, foleg a Korall haromszogkent ismert regioban igen valtozatos es szines elovilagot csodalhatunk meg.

Az ido meleg es paras egesz evben, a paratartalom altalaban 75-90%. A homerseklet ritkan esik 20°C ala, meg estere sem, napkozben viszont 30°C fole emelkedik. Egesz evben eshet az eso, a felszigeten szeptembertol marciusig kell nagyobb esokre szamitani, az eszaki parton a monszunesozes novembertol februarig tart. A nyugati parton a monszun majustol oktoberig tart.

Az orszagban a kovetkezo betegsegekkel kell szamolni: hastifusz, Hepatitisz A-B, veszettseg, Malaria, Dengue laz, Japan B encephalitis(agyhartyagyulladas), hasmenes.
A legtobb betegsegre van vedooltas, a Malariara lehet megelozo gyogyszert szedni. (sajnos ez antibiotikum, viszont ha elkapnad a Malariat, szervezeted konnyebben le tudja majd kuzdeni).
A szarazfoldi piocak ellen hosszu nadrag, hosszu zokni a vedekezes, viszont sem ezek, sem a vizi piocak nem terjesztenek semmilyen betegseget, esetleg kellemetlen amikor kessel, ugymond levagjak oket az ember labarol.
Szunyogok terjesztik a legtobb kort, ellenuk ajanlatos tobb fele spray-el, kenoccsel felszerelkezni, tovabba, hasznos a szunyoghalo, hosszu ujju ing estere. Interneten nagyon sok infot lehet gyujteni ezzel kapcsolatban, vegye mindenki a faradtsagot es keszuljon fel, foleg ha tobb napig szeretne dzsungelben bogaraszni, tavol a varosoktol, korhazaktol.
Kigyok ellen nem nagyon lehet mit tenni, figyelni kell minden lepesre az erdoben, es nem megfogdosni a fak torzset, agait, azokon is barmikor tekeredhet egy mergeskigyo.
Ha tapasztalt turavezetovel vagyunk, o altalaban elol megy es ha lat ilyen veszelyt, megprobalja elkerulni, esetleg megolni.

A tovabbiakban Borneorol irok, mivel kifejezetten ez volt nyaralasunk celpontja. Elsosorban az Esoerdo Fesztival (Rainforest World Music Festival 2013) miatt mentunk, masodsorban a termeszeti szepsegekben es erdekes allatfajokban bovelkedo Nemzeti Parkok megtekintese szerepelt tervunkben.
Borneot ha terkepen keressuk, az Indonez szigetvilagban talaljuk, a Malaj felsziget es Indonezia kozott.

indonezia-terkep.jpgFoldunk harmadik legnagyobb szigete, nagysaga 743 330 km². A lakossaga 2000-ben 16 millio volt.
Teruleten harom orszag, Indonezia, Malajzia valamint Brunei osztozik.

539px-Borneo_admin_map-hu.svg.pngA regeszeti leletek szerint Borneo szigeten mar 31 ezer evvel ezelott is eltek emberek, de az itt elo torzsek osei i. e. 3000 kornyeken vandoroltak ide. A sziget nagy resze az i. sz. 12. szazadtol kezdve a brunei szultan uralma alatt allt, s az elso irasos emlek, amely Borneo nevet emliti, a 14. szazadbol szarmazik.

A sziget tortenelmeben az igazan mozgalmas szakasz a 19. szazadban, a kolonizacio idejen kezdodott, amikor a malaj felsziget es Indonezia nagy reszet az angolok es a hollandok szereztek meg.
A II. vilaghaboru idejen Borneo eszaki resze japan megszallas ala kerult es a szovetseges bombazasok nyoman a nagyobb varosok szinte kivetel nelkul elpusztultak.
A mai allapot 1984-ben, Brunei fuggetlensegenek elnyeresevel alakult ki.

Borneon inkabb a hegyvidek dominal, a keveske sik teruletet, mely kozvetlenul a tengerpart menten huzodik, a Crocker hegyvonulat valasztja el a szarazfold belso teruleteitol, a hatalmas dzsungelektol. A hegyvonulat legmagasabb pontja, egesz Delkelet-Azsia legmagasabb hegye, a 4093 meter magas Mount Kinabalu.

Mount Kinabalu.jpgA Kinabalu hegy hatalmas granittombjere, mindenfele elozetes hegymaszo-tapasztalat nelkul felkapaszkodhatunk, felteve, ha jo eroben vagyunk. A Nemzeti Parkot iranyito irodaba elozetes bejelentkezes utan, ket nap alatt juthatunk fel a csucsra, ugyhogy kozben egy hegyi menedekhazban toltjuk az ejszakat.

Mivel Borneo nagyobb varosait gyakorlatilag a nullarol kellett ujjaepiteni a II.Vilaghaboru utan, a varosokban igazan erdekes latnivalo nem varja az utazokat. A sziget igazi vonzerejet a termeszeti latnivalok jelentik, mindenekelott a dzsungel.
Borneo teruleten talalhato az azsiai terseg egyik legkiterjedtebb, legegybefuggobb tropusi esoerdoallomanya, melynek merete azonban a malaj ipar, valamint mas, multinacionalis cegek faigenyenek koszonhetoen naprol napra csokken. A vilag jelenlegi tropusi fakitermelesenek mintegy fele Borneorol szarmazik.

A '60-as evekben olyan hirtelen megnott a fakitermeles, hogy nagyon gyorsan sulyos gondda valt a talajerozio. Ekkor tervszeru erdogazdalkodast vezettek be az egesz orszagban: a kivagott erdok egy reszet ujratelepitettek, a leromlottakat feljavitottak. Elonyben reszesitettek az ertekes fafajtak (pl. teakfa) es a papirgyartas nyersanyagakent szolgalo fajtak telepiteset.
Sajnos az indoneziai teruleteken gyakorlatilag megallithatatlan a pusztitas. A kiirtott dzsungel helyere ugynevezett masodlagos erdoket es ultetvenyeket telepitenek, s ettol sok oshonos allatfaj a kipusztulas szelere kerul.

2007. februar 19-en a WWF tobb evtizedes munkajanak eredmenyeként Brunei, Indonezia es Malajzia alairta a "Borneó Szíve Nyilatkozatot" (Heart of Borneo Declaration), melyben arra tettek igeretet, hogy megorzik es fenntarthatoan kezelik a vilag egyik legertekesebb elohelyet, a "Borneó Szívének" nevezett esoerdot.
(WWF =World Wide Fund for Nature, magyarul Természetvédelmi Világalap: a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amely 96 országban tevékenykedik, tagsága meghaladja a 4,7 millió főt.)

A meg meglevo esoerdok jelentik a borneoi orangutan valamint tobb endemikus (csak egy bizonyos helyen elo faj) es ritka faj, mint peldaul a borneoi torpeelefant, a szumatrai orrszarvu vagy a kodfoltos parduc egyetlen termeszetes elohelyet.
Az utobbi evekben, tobb mint 120, eddig ismeretlen allat- es novenyfajt fedeztek fel a termeszettudosok Borneo szigeten, koztuk a vilag leghosszabb rovarat, a szinet valtoztato repulo bekat, a bronzhatu siklot, a "szerelmi nyilakat kilovo" csigat, es meg sorolhatnam.
A leghosszabb rovar cimet viselo botsaskat meg 1989-ben talaltak, majd bekerult a londoni Termeszettudomanyi Muzeumba, es csak par eve bizonyosodtak meg rola a kutatok, hogy egy uj fajrol van szo. A botsaska teljes testhossza a labaival egyutt 56,7 cm.

A malaj resz ket szovetsegi allamra oszlik: Sarawak es Sabah. Mint az elobbi terkepen is latjatok Sabah eszakon van, fovarosa Kota Kinabalu. A tengerparti reszek itt a legszebbek, a kornyezo kis szigeteken az azurkek vizben rengeteg buvar es sznorkeles talalja meg almai netovabbjat, a szines es valtozatos viz alatti vilag felfedezeseben.

A deli resz Sarawak, fovarosa Kuching, mi repulovel ide erkeztunk es a fesztival utan keresztul-kasul bebarangoltuk az allamot.
Itt kevesbbe feher homokosak a partok, viszont sok nemzeti park es latnivalo van. Raadasul, itt talalkoztunk Dannyvel, aki egy kis szallodat uzemeltet Kuchingban, emellett utazasi irodaja van es esoerdo turakat szervez. Neki koszonhetoen minden napra akadt valami latnivalo, legtobbszor eljott velunk es leterve a turista utvonalakrol, csodalatos, szinte erintetlen erdokbe, vizesesekhez kalauzolt bennunket. Batran merem ot ajanlani barkinek akinek turavezetore-, szallasra esetleg programra van szuksege Kuching kornyeken. A beceneve is arulkodo: "Jungle Man":)

Az iroda weboldala: http://aaborneo.com/

A szallase: http://borneotriballodge.com/

Sarawak terulete 124,450 km2, lakossaga 2,5 millio. Az allam malaj neve, Bumi Kenyalang (Land of the Hornbills) vagyis „a szarvcsőrű madarak földje".

Het fo etnikai csoport el itt: Iban, Kinai, Malaj, Bidayuh, Melanau, Orang Ulu, es a "masok". Egyik fent emlitett csoportba sem tartoznak a Kedayan, Javanese, Bugis, Murut, Indian nepcsoportok. Osszesen tobb mint 40 al-etnikai csoport el itt, mindegyik sajat kulon nyelvvel, kulturaval es eletmoddal.
A lakossag 30%-ka Iban, ok oshonos sarawakiak. Danny baratnoje is Iban, ezt buszken hangoztatta tobbszor is.

Sarawak allamban a Brooks familia reven harom feher radzsa is uralkodott, akiknek meghatarozo szerepe volt a tortenelem alakulasaban:
James Brooke, az elso feher radzsa, Indiaban szuletett angol apatol es skot anyatol, iskolait Angliaba vegezte. A Brit Kelet-Indiai Tarsasag hadseregeben Burmaba harcolt, ahol sulyos serulest szerezven 1825-ben visszakuldtek Angliaba gyogyulni. Ekkor olvasta Sir Stamford Raffles irasait, aki 1822-ben megvasarolta Singapore szigetet es most az angolokat segitette Borneo partjaira szallni, hogy megtorjek ott a holland hegemoniat.
Brooke 1835-ben, apja halalakor 30.000 fontot orokolt, ebbol vasarolt egy vitorlast es 1838-39-ben utra kelt Borneo fele. Partot erve, felhajozott a Sarawak folyon Kuchingig, itt koszonolevelet adva at Pengiran Bendahara Hassim kormanyzonak, a Brunei szultan nagybatyjanak, aki megmentett korabban nehany hajotorott brit katonat.
A kormanyzo nyakig ult a Dayak fejvadasz torzs altal inditott felkelesben, jol jott neki egy tapasztalt katona. Brooke segitett leverni a lazadast es elsimitani az ellenteteket, cserebe a brunei szultan foldet adott neki, 1841-ben  kinevezte kormanyzonak, 1842 aug.18-an pedig radzsanak.
A 38 eves James Brook egy hazajatol tavoli es kalozoktol meg fejvadaszoktol hemzsego videken, kiralykent kezdett uralkodni. Szekhelyet Kuchingban allitotta fel es rovid idon belul rendet teremtett a kornyeken. 1847-ben Angliaban kituntetest es lovagi rendet kapott munkaja elismeresekent. Ezen kivul Amerika 1850-ben, Anglia pedig 1864-ben elismerte Sarawakot, mint onallo allam.
Sir James Brook megtartott szamos malaj szimbolumot es szokast, azokat sajat torvenyeivel keverte. Az volt a celja, hogy megvedje Sarawak lakosait a nyugati uzleti erdekek kihasznalasatol.
Igy kezdodott a Feher Radzsak Dinasztiaja Sarawakban, amely 100 evig tartott.
A kepen Sir James Brook:

Sir_James_Brooke_(1847)_by_Francis_Grant.jpgSir James Brook halalakor 1868-ban, Sarawak terulete haromszor akkorara nott, visszaszoritottak a kalozkodast es fejvadaszatot. Csupan egy europai ceg mukodott az allam teruleten, a tobbiek kinaiak voltak. A kinai bevandorlokat csak a varosok kulteruletein engedtek letelepedni, hogy ne keruljenek konfliktusba a helyi torzsekkel.
Unokaoccse, Charles Anthony Johnson Brooke kovette ot a tronon, hosszu uralkodasa a jolet es terjeszkedes jegyeben zajlott. 1917-ben a fia, Charles Vyner Brooke folytatta tovabb sikeres munkajat es kuldeteset. 1891-ben o alapitotta meg a Sarawak Muzeumot.
Nos, miutan mar mindeki tisztaban van a Brook familiaval, mehetunk tovabb. Kesobbi kirandulasaink soran sokszor hallottuk meg a Brook nevet.

Kuchingot mar 1827-ben megalapitotta a szultan egyik helytartoja, de akkor csak Sarawak-nak neveztek. Kesobb, 1872-ben, II. Brook radzsa uralkodasa alatt kapta a Kuching nevet, de hogy mirol azt maig rejtely fedi. A kuching szo "macskat" jelent, innen is eredhet a nev, de olvastam olyat is, hogy a Kuching nevu folyorol, ami a Cat Eye Hill (Macskaszem domb) aljabol ered.
Senki nem tudott pontos magyarazatot adni erre a kerdesunkre a helyszinen sem, teny, hogy a varosban es a kornyeken nagyon sok elo macska es macska szobor van, sot meg egy Macska Muzeum is. Szoval nagy becsben tartjak a negylabu joszagokat. Erdekesseguk, hogy mindeniknek rovid farka van, azt hittuk levagjak. Naivan meg is kerdeztem Dannytol, miert vagjak le a macskak farkat?

DSC_0694.JPGSzinte megbotrankozva felelte: -Nem vagjak le, ok nem bantjak a macskakat, ilyen fajtak, rovid farokkal szuletnek. Kivancsisagom ki lett elegitve, es mivel inkabb kutyaparti vagyok, ezzel lezartnak tartottam a macska temat. A muzeum sem erdekelt kulonoskeppen.
A legnagyobb macska Kuchingban:

IMG_2402.JPG
Egyik giccsesebb a masiknal:(

Kuching_Cat_Statue_-_01.JPG

DSC_0386_1.JPGA malajok, indiaiak es kinaiak altal letrehozott varos gazdag multikulturalis es epiteszeti orokseggel rendelkezik, ahol kulonleges harmoniat alkotnak a regi, egy-ket szintes kolonialis epuletek a modern felhokarcolokkal es bevasarlokozpontokkal. 

DSC_0375_3.JPG

DSC_0378_2.JPG

DSC_0163_3.JPG

DSC_0388_6.JPG

A Sarawak folyo szeli kette a varost, a diszes kupolas Parlament epulete mellett a Margarita erod, melyet Brooks felesegerol neveztek el.

Sarawak_River.jpgA folyoparti setanyon ettermek es szuvenires bazarok sora varja a turistakat:

DSC_0373_4.JPG

A kinai Tua Pek Kong templom.

P1010083.JPG

Arab mecset:

7854669666_4d050b42d4_z.jpg
Szikh templom:

DSC_0182_3.JPGKuching kornyeken sok szines kinai temetot lattunk:

DSC_0344_5.JPG

P1010075.JPG

Bazisunk Kuching lett, Danny baratsagos kis szallodaja, a Borneo Tribal Lodge. Innen indultunk minden nap felterkepezni a kornyeket.

Oslakosok
A dayak (vagy dyak) Borneo oslakos torzse. A dayak elnevezes nem csak egy, hanem tobb mint 200 torzs osszefoglalo neve, akik szokasaikban es a kulturajukban elternek. Nem is szeretik ha dayaknak nevezik oket, leginkabb a sajat torzsuk nevet hasznaljak, pl. Bukit, Bakumpai (Del-Borneo), Bahau , Punan, Kayan, Kenyah (Kozep-Borneo), Ngajus, Baritos, Benuaqs (Eszak-Borneo), Embaloh (Maloh), Kayan, Kenyah,Penan, Kelabit, Lun, Bawang, Taman (Kapuas es Sarawak kornyeke).

Az antropologusok kutatasai szerint meg az ausztronez bevandorlasokkal kerultek Azsiaba, es 3000 evvel ezelott telepedtek le a Delkelet-Azsiai szigetvilag teruleten. A domborzat miatt szetszakadt torzsre befolyassal voltak az ott elo nepek, igy kulonleges es szines kulturalis szokasokkal rendelkezo torzsek alakultak ki. Peldaul a Dayak Kenyah, Kayan es Bahau torzsbe tartozok nehez fulbevalokat raknak a fulukbe, hogy minel jobban meghosszabitsak a fulcimpat.

dayakwoman.jpg

ful.jpg

A Dayak szo a nyelvukon azt jelenti: "emberek, akik a folyo mellett elnek".

A dayakok vandorlo eletmodot folytatnak. Ha egy teruleten mar eleg sokaig eltek, es ugy erzik, hogy az ottani fold es folyok mar nem tudjak kielegiteni a szuksegleteiket, tovabb allnak uj, foldmuvelesre alkalmas teruletet keresve.
1995-ben az Indonez Foldmuvelesi Miniszterium reszerol az a vad erte a dayakokat, hogy koltozo eletmodjuk artalmas az orszag erdeire nezve, mert a torzs, termofoldszerzes celjabol kiirtotta az erdot a letelepedesre kivalasztott helyen. A dayak kenyah torzsfo erre frappans valaszt adott: torzsenek eletmodja kezdettol fogva szorosan osszefugg az erdovel, termeszeti nepkent kornyezetukkel osszeforrva, azzal tokeletes harmoniaban elnek. Ok kornyezettudatosan elnek, ami a mai modern Indoneziarol nem mondhato el.

A vallasuk ma mar nagyon sokszinu, az europai es amerikai misszionariusok hatasara legtobbjuk kereszteny, de sokan meg a tradicionalis dayak vallast a Kaharingan-t gyakoroljak.

Osi fejvadasz kultura
Regebben a dayakok rettegesben tartottak a vilagot brutalis fejvadasz szokasaikkal. Hituk szerint tobb okbol is dicseretes volt ellenseges torzs koponyajat megszerezni:

  1. Rizs learatasa elott, a fold termekenysege miatt, friss fejeket hoztak a faluba, az aratas kesobb nagy unnepseggel zarult.
  2. Hituk szerint az ero a fejben es a lelekben talalhato, a friss fejek uj erot es vedelmet adnak a kozossegnek, tovabba boseges termest es betegsegekbol valo gyogyulast.
  3. Bosszubol: a ver vert kivan, vagy szemet szemert (esetunkben fejet fejert) torveny alapjan.
  4. Hazassagi hozomanykent es bizonyitani a batorsagat, kepesseget, hogy meg tudja vedeni jovendo csaladjat.
  5. Uj hazak epitesekor.
  6. Elrettentes miatt, megelozni az ellenseges torzsek tamadasat.
  7. Szimbolum, hatalom es tarsadalmi statuszkent, aki tobb fej birtokosa nagyobb tisztelet es dicsoseg ovezi.

A kiszemelt aldozatot kovettek az oserdoben, majd egy alkalmas pillanatban fuvocsovel apro mergezett nyilat lottek bele. Miutan a mereg megtette hatasat, es az aldozat elgyengulve a foldre esett, a dayak harcos elobujt a surubol es megszerezte trofeajat. A dayak, hazaik belso falait koponyakkal es fegyverekkel diszitettek, hogy emlekeztesse oket sikereikre.
Az Iban dayak torzsnek iratlan haborus szabalyai voltak, amelyeket minden harcos igyekezett betartani. Felelmetes dayak torzsfonok es a harcosok.

dayak chief.jpg

dayak.jpgMint emlitettem korabban, Sir James Brook is kuzdott a fejvadaszat visszaszoritasaert, szigoru torvenyeket es intezkedeseket leptetett eletbe. Ezenkivul bekemegallapodasokat eszkozoltek ki a torzsek kozott, eloszor 1894-ben, majd 1924-ben. A misszionariusok munkajanak koszonhetoen egyre tobben ertettek meg es fogadtak el, hogy a kereszteny vallasban a gyilkossag bun.
Az idok soran meg tobbszor hallottunk a fejvadaszat ujjaeledeserol: a 40-es evek kozepen, amikor szovetseges erok batoritottak oket a japanok ellen, a '60-as evekben az indonez kormany osztonozte a dayakokat, hogy a Kozep Borneon meghuzodo kinai kommunista szervezodest elfojtsak, majd 2001-ben Indonezia teruleten, tobb mint 500-an haltak meg, a helyi kereszteny dayak torzsek es a Madura szigetrol idevandorolt muszlimok kozotti utcai haboruban. Sampit varosabol indult ki az osszecsapas, a helyiek hosszu es hajlott keseikkel az ujonnan jottek fejet vagtak le, utana halmokba gyujtottek az utcakon. Akkor tobb mint 100 madurait fejeztek le az oslakosok.
Egy feljegyzes szerint az utolso, eskuvoi hozomanykent bemutatott levagott fej 1970-re datalhato.

Nem hiszem, hogy napjainkra teljesen eltunt ez a fajta haboruskodas. Idegenvezetonk azt meselte par eve is lehullott tobb mint 10 kinai feje, mert nem tartottak be az Iban torzsnek tett igeretuket. Persze ezt eltitkolta a media, nem akartak elijeszteni a turistakat es az esetleges befektetoket. Ismerve az Ibanok verszomjas termeszetet, ugy gondolom, a jovoben is igazsagot szolgaltatnak majd, osi hagyomanyuk gyakorlasa altal.

Arra a kerdesemre vadasznak-e meg allatokra az erdoben, igen, volt a valasz. Elejtik a szakallas vaddisznot, majmot, madarakat, kigyokat...mindent ami eheto szamukra. Az udvarokon lattunk nehany baromfit kapirgalni, ugy latszik azonban, hogy a vadaszat es a vadhus oromet nem akarjak feladni.

Az egykori fejvadaszok leszarmazottjai, ma is az oserdoben, bambuszbol keszult labas-hazakban laknak, melyek celszerusege abban rejlik, hogy az eso nem viszi el oket, es a bogarak sem masznak fel.
Legnepszerubb lakohaz az ugynevezett Hosszu Haz (Longhouse), ahol tobb csalad el egy fedel alatt. Ezeket tobb meterrel a fold fole epitik, vastag oszlopokra. Parketta helyett a folyosokat es a benti tereket bambusszal fedik le, majd gyekennyel teritik le.
Az egyes csaladok lakoreszei el vannak kulonitve, kulon ajton lehet bejutni mindenkihez. A lakasok elotti ter fozesre, beszelgetesre, turistak fogadasara, gyerkocok jatszotereul szolgal, ez a kozossegi eletuk szintere. Itt fozik a nadcukrot, szaritjak a gyogynovenyeket es a ruhakat, mosogatnak, szuvenireket arulnak.
Ma mar nem oltoznek hagyomanyos ruhaikba, a modern elet oket is utolerte, a hullampala teton mar ott fenylik a parabola antenna.
A fiatalok altalaban bekoltoznek a varosba, hogy ott talaljanak munkat es baratokat.
Ime nehany kep a Hosszu Hazakrol, az alabbi a Sarawak Cultural Village-ben, a fesztival szinhelyen volt, inkabb amolyan skanzen jellegu.

DSC_0111_7.JPG

Longhouse-Sarawak-Cultural-Village-small.jpgTobbfajta "hosszu haz" epult mar a tortenelem soran, a vilag kulonbozo reszein, mas es mas kulturaban, Europaban es Eszak-Amerikaban szintugy mint Azsiaban. A Sarawakban talalhato hazak sem teljesen egyformak, attol fugg melyik torzshoz tartoznak.
Iban hosszu hazak:

12 Iban longhouse_1.jpg

IbanLonghouse_0007.jpg

Az "Annah Rais Longhouse", amit meglatogattunk a Bidayuh torzse, ok a legnepesebbek az Ibanok utan. Szakertoi a mezogazdasagnak es vadaszatnak.
Erkezeskor rizsborral kinaltak, az ize kicsit savanykas volt, de jolnevelten megittam:)

DSC_0632_1.JPGA bejaratnal a csodalatos Heliconia bokor:

DSC_0634_1.JPGItt is jol elkulonithetoek a lakasok, a kozossegi ter, a vendegek es turistak szamara fenntartott lakreszek. Merthogy aludni is lehet ilyen hazakban, az amuldozo turista igazan autentikus kornyezetben tudja megfigyelni az oslakosokat es mindennapi eletuket egy ilyen szallas bevallalasaval.

DSC_0647_1.JPG

DSC_0659_1.JPG

DSC_0660_1.JPG

DSC_0669_2.JPG

DSC_0639.jpgA neni a tuzhely mellett kuporog, a kifott nadcukrot kanalazza dobozba. Bennunket is megkinaltak nadcukros tapiokaval. Finom volt.

DSC_0652_3.JPG

DSC_0655_2.JPGA mosogatoresz. Viragcserep helyett a kokuszdio tokeletes megoldas.

DSC_0649_4.JPGA cukornad prest az egesz kozosseg hasznalja:

DSC_0640.JPG

A falu kozepen talaljuk a PANGGAH-t, azaz a koponyak hazat, amely fedezekul szolgalt a falut ert tamadasok soran. Itt orzik a harci dobot es az ellenseg kiszaradt koponyait, az elejtett trofeakat.

DSC_0684.JPGA fejvadasz harcosok testen szamos tetovalas diszelgett, mindegyiknek meg volt a jelentese. Ezeket ki kellett erdemelni valamilyen cselekedettel, es akkor valtak teljesse, amikor az elso fejet megszerezte az illeto.
A sarokban egy regi agyu, 1756-os evszam volt ravesve, allitolag James Brook kapta a brunei szultantol.

DSC_0688.JPGA hazak alatt ketrecekben tyukok es kacsak meresztgettek nyakukat a kivancsi turistak fele:

DSC_0664_2.JPG

Amig ott setalgattunk osszefutottunk a MADEEH zenekar egyik tagjaval, Bai Kas-al. Par napja lattuk ot zenelni a fesztivalon, orommel vette gratulacionkat.

DSC_0698_1.JPG

Semenggoh Wildlife Centre
A malaj allam kiemelt fontossagu feladatanak tekinti az orangutanok megmenteset, ezert 1975-ben, a varostol 24 km-re az erdo melyen letrehozta a Semenggoh Rehabilitacios Kozpontot.
Harom fo celkituzese volt a kozpontnak:
-  a vadonban megsebesult, beteg, arva, vagy hosszu fogsag miatt fizikai es lelki serult allatok szakszeru gondozasa majd visszaszoktatasa termeszetes kozegukbe
-  allatok megfigyelese, kutatasok kezdemenyezese, tenyesztesi program kifejlesztese
-  a latogatok es a nagykozonseg nevelese, figyelmenek felhivasa a termeszeti kornyezet es elovilag megovasanak fontossagara

Sikerkent konyvelhetik el, hogy tobb mint 1000 veszelyeztetett emlos, madar es hullo kerult ki egeszsegesen a kozpontbol. Hiresse megis az orangutanok tettek, akik egy ido utan kinottek a helyet es at kellett telepiteni a korhaz es rehabilitacio reszt a Matang kozpontba, a Kubah Nemzeti Parkban.
A Semenggoh szerepe megvaltozott, ma az orangutanok viselkedeset es biologiajat tanulmanyozza, biztonsagos es termeszetes menedeket ad tobb tucat vad orangutannak es olyan kolykoknek, akik korabban rehabilitalt anyatol szulettek.

Az orangutan (Pongo) emberszabasu majom, neve malajul "erdei embert" jelent. A bennszulottek feltek es tiszteltek, egyes torzseknel a ferfiassag probaja volt egy kifejlett him legyozese kezitusaban.
Ket elkulonult fajt kulonboztetnek meg: Pongo abelii es Pongo pygmaeus neven.

A nostenyek egyedul vagy egy masik nostennyel, illetve kolykeikkel elnek, a vezerhimekkel altalaban csak akkor talalkoznak, amikor az parzani akar. A himek viszonya rendkivul ellenseges, gyakoriak az osszecsapasok.
Egy erett him magassaga elerheti a 150 cm-t, sulya tobb mint 100 kg, karfesztavolsaga kozel 2,5 m. Az idos him jellegzetes pofalemezeket noveszt. A nostenyek kisebbek, altalaban 12 eves korukra valnak ivarerette, de csak 7-8 evente szulnek. Varhato elettartamuk a vadonban nem ismert, fogsagban vagy rehabilitacios kozpontben elerhetik az 50 evet is. Testuket hosszu, voros szorzet boritja.
Elsosorban gyumolcsot esznek, nagyon szeretik a vad fuget es a csipos szagu duriant. Taplalekot jelentenek meg szamukra a fiatal hajtasok, rovarok, fakereg, viragok, tojasok es a kis gyikok. Nappal aktivak, ejszakara lombokbol feszket epitenek maguknak, kb.12-18 meterrel a fold felett.
A vizet kerulik, uszni nem tudnak, viszont a kutatok arra lettek figyelmesek, hogy a gallyakat a vizbe martva, mintegy pecabotkent hasznalva, halat fogtak.

Az orangutan az egyik leginkabb veszelyeztetett allatfaj. A vadaszat, az illegalis allatkereskedelem mellett foleg elohelyenek pusztulasa fenyegeti. Napjainkra Borneo es Szumatra szigeteire szorult vissza. 1900-ban meg mintegy 300 ezer orangutan jarta a vadont, mara, az aktiv vedelemnek es visszatelepito programoknak koszonhetoen kb. 25 ezer orangutan elhet a ket szigeten, tobbseguk Borneon.

A kozpontban mindegyik orangutannak van neve, egy a bejaratnal levo tablan olvashatjuk a csaladfat es, hogy ki hany eves.
Reggel 09:00-10:00 kozott, delutan 15:00-15:30 kozott van etetes, ekkor celszeru meglatogatni oket. A gondozok gyumolcsot raknak ki nekik ebben az idoszakban es sok orangutan, a vadonban szerzett taplalek mellett meg visszajar ide az inyenc falatokert. Termesztesen nem minden alkalommal lehet oket latni, mi delutan mentunk es nagy szerencsenk volt. Amikor odaertunk, par meternyire tolunk egy anya jatszott a kicsijevel, egymasba kapaszkodva bukfenceztek, harapdaltak, pofoztak egymast. A 42 eves anyuka mar megszokta a turistak kivancsi kozeledeset, ugyet sem vetve rank, onfeledten hancurozott a bebivel.A kicsi nagyon aranyos volt, egy pillanatra sem engedte el anyja bundajat, kapaszkodott, ugralt a nyakaba. Neha ravaszul rank nezett, aztan fokozottan produkalta magat, mintha kiolvasta volna a szemunkbol, mit szeretnenk.

Az anya, a gondozok altal odarakott kokuszdiot gyakorlott mozdulattal a padhoz utotte, miutan feltorte, egykedvuen ragcsalni kezdte a belsejet.

DSC_0021_6.JPG

DSC_0023_8.JPGKozben masik peldany a fejunk feletti fan ektelen ricsajt csapott, feltekenysegeben razta az agakat, ugralt egyik helyrol a masikra. De nem jott le a foldre.
Kb.50 meterre tolunk volt egy deszkabol osszetakolt eteto, tele banannal, naranccsal, ott is megjelent par perc mulva egy masik lako. A gondozok azt mondtak, szerencsenk van, hogy ennyien elojottek, a reggeli latogatok egyet sem lattak.

DSC_0038_7.JPGAz orok radion tartottak a kapcsolatot egymassal, most szoltak, hogy elindult fentrol Ritchie, a vezerhim, huzodjunk hatrebb, mert a kicsi az ove es nem turi, ha tul kozel mennek hozza.
Egy vedettebb reszre tereltek bennunket, lelegzetvisszafojtva, ujjunkkal a kamera rogzitogombjan vartuk, hogy megpillantsuk a nagy fonokot:) Egyszercsak elkezdett remegni, recsegni-ropogni az erdo, a suru lombok razkodasa mutatta honnan erkezik. Lassan kozelitett, ra sem hederitett a gyumolcsrakasra, annal jobban erdekelte ot a latogatok csoportja. Leereszkedett a foldre es az osvenyen elindult felenk. Megfagyott a levego korulottunk, siri csond lett egyszeriben. A gondozok gyorsan hatrebb parancsoltak bennunket, es mozdulatlansagra, csendre intettek. Latni kellett volna Richie arcat, ahogy kozeledett az osvenyen, hol rank, hol a kolykere nezett szuros tekintetevel. Szerencsere, kis csaladja elindult feleje igy megnyugodhatott, hogy nem tortent bajuk, es egyutt  tovabb haladtak a felfele vezeto uton. De azert mielott eltunt volna a szemunk elol, megegyszer visszafordult, apro, fekete szemeit rank szegezte, csupa kerdes, bizalmatlansag es megvetes volt a tekintete.

DSC_0031_5.JPGA parkban be kell tartani a biztonsagi eloirasokat es odafigyelni arra, amit az orok tanacsolnak:
Meg kell tartani a 6 m tavolsagot az allatoktol. Nem szabad megerinteni sem etetni a foldon hempergo majmokat. Sot, nem is szabad behozni semmilyen kajat vagy ragcsalnivalot, mert kiszagolhatjak. A testi kontaktus azert veszelyes, mert egyreszt barmikor tamadhat a kiszamithatatlan majom, masreszt betegseget adhatunk at vagy kaphatunk toluk. (nagyobb az eselye annak, hogy mi fertozzuk meg oket, ezert a piciket sem engedik megolelgetni).
Elrettentesul ki van rakva nehany balesetrol keszult foto:

DSC_0062_7.JPG

DSC_0063_4.JPGMiutan a csalad elvonult, bementunk az erdobe, ahol egy kilatohelyrol ujabb jatekos egyedeket es ugyes tornaszmutatvanyokat figyelhettunk meg.

DSC_0053_6.JPG

DSC_0033_5.JPGGyorsan eltelt az ido, sietnunk kellett vissza a buszhoz, az utolso 17:00-kor indul vissza a varosba es a bejaratig meg kb.20 percet kell gyalogolni. Sajnos utolso pillanatban leszakadt az eg, a suru esoben, futva tettuk meg a masfel km-es utat, hogy elerjuk a buszt.
Az esozesek igen hevesek, szerencsere rovid ideig tartanak, utanuk rendszerint gyorsan kitisztul az eg es folyatodik a gyonyoru napsutes.
Kuching kozponti buszallomasarol a 6-os busszal lehet elerni a kozpontot, kb.1 ora alatt, taxival gyorsabb, azt hiszem 45 ringgit volt odafele.
Az alabbi linken tobb info a parkrol:

http://www.sarawakforestry.com/htm/snp-nr-semenggoh.html

Bako National Park
A Bako Nemzeti Parkot 1957-ben alapitottak, ez Sarawak legregebbi nemzeti parkja. Terulete csupan 27,27 negyzetkilometer viszont gazdag elovilag, valtozatos novenyzet, patakok, vizesesek, feher homokos strandok es 16, kulonbozo hosszusagu turautvonal varja az idelatogatokat.
7 teljes okoszisztema tobb mint 25 kulonbozo tipusu novenyzete talalhato itt. Tovabba nagyorru majmok, ezustos langurok, hosszu farku makakok, borneoi szakallas vaddisznok, Platan mokusok, indiai varanuszok, vidrak es mas elolenyek tobzodnak Borneo legkisebb nemzeti parkjaban.

http://www.sarawakforestry.com/htm/snp-np-bako.html
Egy felszigeten fekszik, a Kuching folyo torkolatanal ezert szarazfolrol nem lehet megkozeliteni.
Kuching kozponti buszterminaljarol, az Electra House elott levo piacterrol busszal el kell menni Kampung Bako-ig, onnan meg 20 perces csonakut. A parkba 20 ringgit a belepo, a csonakos meg 40-et elker fejenkent, viszont ha nem toltjuk ott az ejszakat meg lehet beszelni vele, hogy mikor indulunk vissza es o varni fog a parton. Itt is figyelni kell az utolso jaratokra, erkezeskor kerdezzuk meg mikor megy az utolso busz vissza Kuchingba es ugy idozitsuk a csonakutat is. Ajanlatos legalabb egy ejszakat ott tolteni, mert sok a latnivalo, keves az egy nap. Szallast lehet elore foglalni interneten, bar nekunk nem sikerult. Sokaig nem valaszoltak, tobbszor irtunk nekik, aztan amikor meltoztattak valaszolni kiderult nincs mar hely.
Sajnos eleg kesore ertunk oda, es mivel a Lintang nevu 5,5 km-es, viszonylag nehez turat terveztuk be, nagyon szedni kellett a labainkat. Eloszor eltevedtunk, rossz iranyba indultunk, a dagaly miatt nem tudtunk tovabb haladni a mangrove mocsaras tengerparti resznel. Egy ideig tanacstalanul alldogaltunk, a remeterakokat figyeltuk , akik kiurult csigahazakba vagy kagylokba bujnak bele, es par labukat kidugva vonszoljak magukat hazastul. Vicces latvany.

DSC_0092_5.JPG

DSC_0093_7.JPGViszont szerencsenkre, itt lattuk az elso allatokat. Nem mondom, hogy kellemes volt a talalkozas, meg mindig a mangrove erdo szelen haladtunk, amikor furcsa zajokat hallottunk a bokrokbol, megalltunk hallgatozni, aztan par masodperc mulva majd lefostuk a bokankat, mert oriasi robajjal valami, vagy valamik elszaguldottak mellettunk. Olyan suru a novenyzet, azt sem tudtuk honnan johetnek, igy csak tizedmasodpercekre pillanthattuk meg a szakallas vaddisznok menekulo hatsojat. Nagy valoszinuseggel ok jobban feltek, mint mi, eszuk agaba nem volt ismerkedni, inkabb bevetettek magukat a surube. Mivel ijedtsegunk nem mult el olyan gyorsan, felkapaszkodtunk egy magas sziklatomb tetejere, hatha jonnek meg varatlan vendegek (bar a vendegek most mi voltunk itt), es ugye onnan jobban belattuk a kornyeket.
De semmi gyanusat nem eszleltunk, igy lekaszalodtunk es tovabb folytattuk volna utunkat, ha megtalaltuk volna a nekunk kijelolt piros utvonalat. Olyan hulyen voltak itt megjelolve a fak, hogy korbe-korbe toporogtunk, minden ut visszavezetett a sziklatombbhoz. Akkor Dori eszrevett egy pirossal jelolt fat, ami a susnyasba iranyitott bennunket. Felve es bizonytalanul lepkedtunk a derekig ero fuben, kigyoktol mentes osvenyt kerve a Teremtotol. Egyszercsak egy ezustos szinu majom ugrott fel sikitozva az elottunk levo kis fara. Razta vadul az agakat es mely torokhangon kattogott, de ennel jobban mar nem tudott megremiszteni bennunket. Doriek atszaladtak a fa alatt, masik oldalrol kiabaltak vissza nekem:
- Lattad, lattad? sikerult lefenykepezni?
-Nem, nem fenykepeztem le egy olyan majmot ami a folottem levo, inkabb bokron mint fan, uvolt, csapkodja az agakat es azt latolgatja a nyakamba ugorjon-e. Ovatosan atsetaltam alatta es orultem, hogy nem akart megolelni.
Itt a maki, most mar megnyugodva:

DSC_0124_7.JPGTovabbi utunk kellemes es allatmentes volt, csupan nehany madarat es napfurdozo gyikot kergettunk el, hangos csortetesunkkel. Az oriashangyak is menekulore fogtak, amint kozelebbrol szerettem volna megorokiteni kecses, piros-fekete testuket:

DSC_0105.JPGAz utvonal valtozatos volt, nehol indakba fogodzva kapaszkodtunk fel a dombra, mashol meredek lepcson emelkedtunk meg magasabbra, hogy aztan megpillantva a tengert, utunk enyhe lejton homokkovek es kristalytiszta patakok kozott vezessen tovabb.

DSC_0107_1.JPG

DSC_0110_5.JPGHusevo novenyek kozul a Kurtvirag, kozepeben az aldozataval:

DSC_0112_4.JPGSietnunk kellett, ha el akartuk erni az utolso buszt, nem nagyon volt idonk nezelodni. Gyorsan bejelentkeztunk a park-felugyelosegi irodaba (HQ-headquarter), hogy epen, egeszsegesen visszaertunk, es rohantunk a part fele.
Az erdoben nem, itt viszont megmutatta magat teljes valojaban, a szakallas vaddiszno. Ket, baratsagos rofi turkalt a parti homokban, egyaltalan nem feltek tolunk, ugrandozva kergettek egymast, majd egyikuk talalt valami ennivalot es onzo modon eliramodott vele a bozotos fele.

A csonakosunk mar ott vart es meg volt annyi idonk, hogy plusz penzert elvitt bennunket a Telok Assam part menten huzodo sziklakat megnezni. Tobb millio eves, hullamzo erozio a meredek partvonal homokkoveiben gyonyoruen faragott sziklakat es szines mintakkal tarkitott tombboket varazsolt.

DSC_0135_4.JPG

DSC_0138_3.JPG

DSC_0079_7.JPG

DSC_0148_2.JPGHazafele a szokasos szegenyes halaszviskok fogadtak a part menten, ugrandozo gyerekekkel es tetveszkedo felnottekkel:

DSC_0152_2.JPG

DSC_0154_4.JPG

Buszkek voltunk magukra, hogy turavezeto nelkul be tudtuk jarni a parkot, bar a szallodaban a recepcios holgy nagyon ajanlgatott valakit, aki 240 ringgit/fo (kb. 55 euro), kedvezmenyes aron elkiser bennunket. Nekunk egyaltalan nem tunt kedvezmenyes arnak, inkabb lemondtuk es fele arbol megjartuk.
Aki nem fel, es van mar nemi erdei turazasban szerzett gyakorlata nyugodtan mehet egymagaban, teljesen biztonsagos. Nagy vadak nincsenek, az utvonalak jol lathatoan meg vannak jelolve.
Mostani tapasztalatunkbol kiindulva azt ajanlom, egy ejszakat mindenkepp erdemes ott tolteni, ugy talan tobb allatot lehet megfigyelni, sot ejszakai turakat is szerveznek a parkbol.

Fairy Cave & Wind Cave (Tunder barlang es Szel barlang)

DSC_0188_5.JPGJulius 3-an ket meszko barlangot neztunk meg mindketto konnyen elerheto busszal Kuchingbol.
Kuchingban 3 egymastol fuggetlen kozlekedesi vallalat mukodik, az STC (Sarawak Transfer Co.), az MTC (Matang Transfer Co.) es a Petra Jaya, amelyek egymas kozott felosztottak a piacot, az elozo foleg varosi jaratokat uzemeltet, mig az utobbi ketto inkabb videkieket.
Hogy celunkat elerjuk, el kellett buszoznunk a 2-es szamu busszal a 22 km-re levo Bau varoskaba, onnan meg tovabb a 2-es busszal a barlangokig.
Reggel koran indultunk, igy meg a delelott folyaman megerkeztunk a Tunder Barlanghoz. Nevet allitolag azert kapta, mert a bejaratnal levo cseppko szerkezet hasonlit Kuan Yin-re, a kinai Konyoruletesseg Istennojehez.
Az erdo szelen odavezeto ut es a barlang kornyeke is mesebeli. Csodalatos, suru orokzold folyondarral es vastag lianokkal teleaggatott fak, viragok szegelyezte osveny, szalmatetos hazak, banan es papaya fak, hajat moso kislany, akinek minden mozdulataban annyi baj es noiesseg szorult, hogy akar o lehetne a barlang szepseges tundere...

DSC_0196_1.JPG

DSC_0189_3.JPG

DSC_0211_7.JPG

DSC_0214_5.JPGA bejaratnal meretes szazlabu allta utunkat.

DSC_0206_4.JPGMiutan megbirkoztunk a toronyszeru lepcsosorral megerkeztunk a barlang tenyleges szuk bejaratahoz.

DSC_0204_3.JPG

DSC_0215_1.JPGLampainkat elokeszitve haladtunk tovabb, a belso ter nagy es vilagos

DSC_0282_3.JPG

DSC_0224_3.JPG

DSC_0226_1.JPGviszont tovabb haladni mar csak lampaink fenyenel, tapogatozva tudunk, lepesrol-lepesre. Korulottunk hatalmas meszko alakzatok, amelyeket csak a fenykepezogep felvillano fenyenel lattunk teljes egeszeben:

DSC_0245_8.JPG

DSC_0248_6.JPG

DSC_0251_2.JPG

DSC_0246_3.JPGElbotorkaltunk a kijaratig, az meg szukebbnek bizonyult mint a bejarat, viszont a lombos erdo kozepebe vezetett, itt kenyelmes padok vartak a kifaradt barlangaszokat.

DSC_0269_6.JPG

DSC_0262_4.JPGVisszafele azon szorakoztunk, hogy lekapcsoltuk a fejlampakat es a korom sotetben, visitva fenykepeztuk magunkat. Most visszagondolva, eleg gyagyas megnyilvanulas, de akkor marhara elveztuk. Nem beszelve arrol, hogy csak mi voltunk a barlangban es a sok szaz vinnyogo denever a fejunk felett. Kovetkezzenek a sztarfotok:

DSC_0272_2.JPG

DSC_0318_6.JPGVegre epsegben visszaertunk a hatalmas elocsarnokba es megveregettuk sajat vallunk, hogy milyen bator, bevallalos csajok voltunk ezuttal is.

A masik barlanghoz tovabbi 5 km-t kellett volna gyalogolni, nem sok kedvunk volt hozza, meg az ido is szoritott, ezert megkerdeztuk a szemben levo viskohoz erkezett tulajdonost, csaladfot..., nem vinne el a kocsijan. Ha jol emlekszem 20 ringgitet kert a fuvarert, viszont szolt, hogy eloszor el kell vinnie a fiat iskolaba, aztan haza kell ugrania leszedni a szaraz ruhakat, mert eso kozeleg, utana tud elvinni bennunket. Biztosan neje utasitasai voltak ezek, felneztem az egre, ragyogo kek, egy szem felho sehol. Mibol gondoljak, hogy eso lesz? Na mindegy, ok itt szulettek, valoszinu meg a kabocak notaibol is kiolvassak azt, amit feher ember soha meg nem erthet.
Boldogan kocsikaztunk vele a kornyeken, legalabb megneztuk a kis falut, az iskolat. Nagy haza volt a domboldalon, ugy tunik a kis bode a barlang elott csak turista-csalogato bufe. Gondosan leszedegette a tobb kilonyi kiteregetett ruhat, gondolkoztam, hanyan lehetnek a csaladban, ha ilyen tetemes mennyiseg osszegyult.

DSC_0293_5.JPG
Elvitt a Szel barlang bejarataig, kozben meselte, hogy a varoskaban aranybanya is van, es az asatasok soran kialakult godorben ma egy szep to van, azt mindenkeppen nezzuk meg.

Itthon utanaolvastam, 1840-ben kezdtek az aranybanyaszatot, azota tobbszor bezartak, majd ujra megnyitottak, kulonbozo okok miatt.
A varos tortenelemben itt is megjelenik a verszomjas Skrang Iban torzs, akik 1837 majus 1-en lerohantak az itt elo Jagoi-Bratak Bidayuh telepulest, megolve tobb mint 2000, Bidayuh torzsbol valo ferfit es elhurcolva 1000 not. 1841-ben Sir James Brooke segitsegevel sikerult megmenteni nehany not a fogsagbol. A meszarlas maroknyi tuleloje, es azok leszarmazottai minden evben megemlekeznek Jagoi-Bratak szornyu napjarol.

A Szel barlang, mint neve is jelzi, egy husito, kellemes legaramlatrol kapta a nevet, mely folyamatosan atfuj a barlang resein. Megjegyzem, en ebbol semmit nem ereztem, csak a fulledt meleget es a fojtogato denever kaki szagat. A barlang arrol is hires, hogy tobb ezer denever lakja, rovar- es gyumolcsevo fajok egyarant. A mennyezeten logtak csoportosan, neha felroppenntek, idegesen vinnyogtak es koroztek a fejunk felett. Biztos, ami biztos alapon, sapkat tettunk a fejunkre.
DSC_0319_1.JPGBelsejet 1000 meter hosszu, fabol keszult pallon lehet bejarni, ez nehol olyan sikos a sok deneverkakitol, hogy a korlatba kapaszkodva tudtunk csak tovabb haladni. Nemet utitarsunk, Fraenze, nemes egyszeruseggel szaros denevereknek nevezte oket:)

A meszko barlang mintegy 60 millio evvel ezelott alakulhatott ki es az asatasok azt mutattak, hogy sokaig lakott volt. Agyagedeny darabokat, novenyi-szen maradvanyokat, tengeri es edesvizi kagylokat talaltak benne. A mely godrok nagy valoszinuseggel az arany keresok munkaja, az 1930-as evekbol.
A barlang nincs kivilagitva, eros lampa szuksegeltetik, hogy az utunkat szegelyezo, gyonyoru sztalagtitok, sztalagmitok es oszlopok jol lathatoak legyenek.
A kijaratokhoz kozel a sarlosfecske csaladjaba tartozo, feketefeszku szalangana (Aerodramus maximus vagy Collocalia maxima) veszi at a birodalmat a deneverektol. Sajnos az o feszkuk szolgaltatja a sznob es buta emberek inyencseget, a fecskefeszek-levest.

DSC_0325_2.JPGEzt a barlangot is korulolelik a dzsungel lian karjai:

DSC_0326_1.JPGMasikba nem volt belepo, itt egy jelkepes osszeg es regisztracio szuksegeltetett erkezeskor. Utikonyvunk  homokos partot es furdozo helyet emlit a barlangtol nem messze levo Sarawak folyo partjan, de olyan koszos volt a viz, hogy ettol inkabb eltekintettunk. Kozben bevalt a bufes neni joslata, sotet felhok gyulekeztek az egen es nagyon ugy tunt hatalmas eso keszulodik. Dori meginterjuvolt nehany helyi sracot, ok is bizonygattak mar reg nem volt eso, most biztosan nagyon fog esni. Jobbnak lattuk visszamenni a varosba, ezert felkerezkedtunk teherautojuk platojara, felvettuk esokabatjainkat es vigyorogva vartuk az egi aldast.
Par esocseppen kivul mas nem kaptunk, viszont az autorol meg lattuk egy pillanat erejeig a csodalatosan tiszta vizu banyatavat, amit elozo fuvarosunk emlitett.
A buszunk nemsokara indult Kuching fele, a sofor a nagy meleg miatt nyitott ajtokkal szaguldott:

DSC_0333_4.JPGSajnos keson vettem eszre az utcai arust, aki valami furcsa szerzemenyt darabolt es arult. Gyors fotot tudtam csak kesziteni, ebbol en vaddisznora tippelek, de barmi lehet....:) Szerintetek?

DSC_0335_3.JPG

A beszamolo a masodik reszben folytatodik!

Szólj hozzá!

Címkék: utazas Malajzia


A bejegyzés trackback címe:

https://shanghaibanelni.blog.hu/api/trackback/id/tr865427688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.