Shanghai Napló

Az elet ajandekakent egy ideig Shanghai a lakohelyunk, itteni eletvitelunket, napi tapasztalatainkat, elmenyeinket szeretnem megosztani elsosorban csaladainkkal, baratainkkal, ismeroseinkkel.

Szállások világszerte

Ha itt kattintasz az AGODA-ra vagy a BOOKING.COM-ra, olcson tudsz szallast foglalni es a blogot is tamogatod.

Accomodations

By visiting AGODA and BOOKING.COM you can book cheap accommodations and support this blog. Thank you.

Autó bérlés!

Légszennyezettség

Időjárás

Find more about Weather in Shanghai, CI

Friss topikok

  • látjátok feleim szümtükkel: Sajnélatosan csak most leltem ráá erre a szuper írásra.:D Hála érte. (2016.10.25. 06:36) Gyümölcsök
  • Vadrozsa: @kagi86: Kedves Agi! Shanghaiban konnyu tomegkozlekedni, a metrovonalak nagyon atlathatoak es sok... (2016.06.22. 10:45) Közlekedés
  • Vili Doli: Kedvtelésből állatot, házi kedvencet tartani HÜLYESÉG! Csak a haszonállatnak van értelme. A macs... (2015.10.16. 02:09) Házi kedvencek
  • Vadrozsa: @Syssi: Szia, sajnos nem emlekszem az utca nevere, a Weifang Lu- Pucheng Lu sarkan levo Shimao Ri... (2015.07.29. 04:57) Helyi piac
  • Virgonc kalandor: Szia, nagyon tetszik az írásod. És élnék a lehetősséggel ha még mindig él. 06.11 én érünk oda és k... (2015.06.10. 08:16) Gyöngypiac

2013.04.05. 02:43 Vadrozsa

Thaiföld: Damnoen Saduak Floating Market, Maeklong Railway Market, Kanchanaburi

Ebben a reszben 2 kulonleges piac es egy tortenelmi hely bemutatasat tervezem. Mindet buszos kirandulasok kereteben neztuk meg, tehat az odajutasrol nem tudok nyilatkozni.

Damnoen Saduak Floating Market
Bangkok kornyekenek talan egyik leghiresebb latnivaloja Damnoen Saduak, a Kwai folyon elterulo hatalmas uszo piac. Kb. 100 km-re van a fovarostol, ezt a tavot mikrobusszal tettuk meg, tapasztalt es kicsit rallyversenyzo tipusu soforrel. Az ut soran a buszban levo piktogramokon szorakoztunk, megosztom veletek is. Szoval ezeket nem lehet csinalni a buszban:

DSC_0024_2.JPG

DSC_0765.JPGA kovetkezo, a busz oldalara volt felcsavarozva, irjon aki erti:

DSC_0481_3.JPGLehetseges megoldasok:)

  • Amikor valaki hanyik, nem szabad ot ostorral csapkodni!
  • Ha a gyerek kikopte a gumicukrot, ne itt verd meg mindenki szeme lattara!
  • Szado-mazo szex is tilos!

Az alabbi teljesen ertheto, igaz a forditas nem tokeletes, de tudjuk mit akar mondani:

DSC_0740.JPGAzt olvastam utazas elott, hogy udvariatlansag talpunkat masok fele iranyitani, egy Buddha szoborra ez hatvanyozottan igaz. Tehat, amikor templomban a foldre ulunk, magunk ala kell huzni a labunkat vagy raulni, nem lehet elnyujtani az oltar fele. Lattam, par napja ilyet csinalt egy no, aki nem ismerte az orszagra jellemzo viselkedesi szabalyokat, a monk (buddhista szerzetes) odament es finoman megrugdosta a labat, hogy huzza maga ala. Gondolom egett a no rendesen, tele volt a templom emberekkel.
Ezt elkerulendo, en mindig igyekszem felkeszulni az adott orszagbol, hogy nagyobb meglepetesek ne erjenek. Ha mar itt tartunk, meg par viselkedesi javaslat:

  • A thai ember szerint a fej a test legfontosabb resze, a lelek helye, igy a fejek erintese tabunak szamit.
  • Holgyeknek Buddhista szerzeteseket megerinteni TILOS! Adomanyt is csak kozvetiton keresztul juttathatunk el hozza.
  • Templomba vagy thai hazba valo belepes elott illik levenni a ciponket
  • A thai kiraly es csaladja kerulendo beszedtema, mivel a nem megfelelo ertelmezes 15 ev bortonbuntetessel jarhat.
  • Nyilvanos helyen a csokolozas kerulendo, mert a helyi erkolcsi szokasok elitelik. A meztelenkedes torvenyileg tiltott.
  • A thai emberek nem kezfogassal udvozlik egymast talalkozaskor, hanem a wai udvozlessel, amely a melluk elott osszetett, lotuszbimbot formalo kezeket jelenti. Altalaban a fiatalabb udvozli az idosebbet elsokent.

Az uszo piac harom reszbol all, a legnagyobb a Ton Khem, ezen folyik a kereskedelem, a parhuzamos csatornan van a Hia Kui, amely faval fedett hatalmas csarnok, ahol a turistak reszere arusitnak emlektargyakat, olcso ruhanemuket es tigris-balzsamot minden mennyisegben. A Khun Phitak a piac hatso udvara, itt van a legkisebb tomeg, itt is hagyomanyos emlektargyakat arusitanak. Ezek osszekottetesben vannak egymassal vizi uton.
Az ostermelok vagy viszonteladok naponta hajnali 4 es delelott 11 ora kozott, folyamatosan szallitjak/aruljak egyszemelyes, evezovel vagy motorositott csonakjukrol a friss zoldseget, gyumolcsot. Olyan kulonleges gyumolcsoket kostolhatunk itt, amelyek az eghajlati es foldrajzi viszonyoknak koszonhetoen itt sokkal edesebbek, mint barhol. A jol ismert tropusi gyumolcsok - banan, papaya, mango, ananasz, kokuszdio - mellett, ott sorakozik a rambutan, mangosteen, jackfruit, pomelo, guava, durian.
Masok egytal eteleket is arulnak, amit a csonakban keszitenek el frissen. Ott a kis tuzhely, edenyek es sitty-sutty osszedobja az ebedet. Sajnos eleg borsos aron merik, tudjak, hogy a hulye turista ugyis kifizeti, ha mar eljott.
Mi is megkostoltuk a sult banant:

DSC_0097_6.JPG

Az arusok egy resze hazak oldalabol nyilo standokrol arulja a portekat, masik resze mozgoaruskent evez fel-ala a turistakkal tomott csonakok kozott.

DSC_0071_2.JPG
DSC_0113_3.JPG

DSC_0122_4.JPGHa elkeszult a kaja egyszeruen kinyujtja neked a rudra erositett kosaraban:

DSC_0069_2.JPGA higienia itt is kivannivalot hagy maga utan, ezt a halat lassan a legyek faljak fel:

DSC_0121_2.JPGMosogatas a csatorna vizeben, ott ahol naponta, reggeltol-estig motorcsonakok hasitjak a vizet, az etelmaradekot lazan a vizbe dobjak, par meterrel odebb valaki a felmosorongyot mossa bele, vagy az agytalat uriti ki. Arra tenyleg kivancsi vagyok, hogy a vecek tartalma hova omlik? Az kulon csatornarendszer, vagy valahol a melyben osszefolynak?

DSC_0119_6.JPGA csonakokban altalaban asszonyok ulnek, fejuket hatalmas szalmakalappal vedve, ki tudja hany eve csinaljak ugyanazt a robot-munkat. Legalabb a turistak valtozatosak.

DSC_0123_1.JPG

DSC_0130_3.JPGA legforgalmasabb idoszakban voltunk ott, olyan dugo alakult ki egyik focsatornan, hogy folyamatosan egymasnak utkoztek a csonakok, nem tudtak haladni. Mi okosak voltunk, nem bereltunk csonakot, hanem gyalog sokkal gyorsabban bejartuk a szarazfoldi reszeket, kozben neztuk, hogy tulekednek a vizen es nem jutnak elore, nem latnak szinte semmit a piacbol. Elkeserito volt azt is latni, hogy a vizen kizarolag arusok es turistak voltak, szoval a helyiek nem ide jarnak.

DSC_0082_3.JPGVan meg tobb uszo piac is, nev szerint: Amphawa, Bang Khu Wiang, Bang Nam Pheung Floating Market, Taling Chan Floating Market, Tha Kha Floating Market..., azok biztosan kevesbbe turistas helyek, az utazasi irodak csak ezt meg az Amphawa piacot emlitik, ertelemszeruen ide ozonlenek a turista-buszok.

Kesobb elvittek mindannyiunkat csonakazni, a csatornarendszer kevesbbe forgalmas reszere. Itt mar lakohazak alltak, jobban mondva colophazak, ahol vigan folyt az elet, egyikuk mosogatott, masik kimosta a felmosorongyot, harmadik furdott a csatorna vizeben. Mint ahogy azt Kinaban a vizivarosokban megszokhattuk:)

DSC_0131_3.JPG

DSC_0142_4.JPG

DSC_0156_2.JPG

DSC_0146.JPG

Maeklong Railway Market
Ezt a piacot mar tobbszor lattam teveben es mindig szerettem volna eloben is megnezni. Kepzeljetek el egy nyugodt kis piacot, ahol a kereskedok mindenfelet arulnak a zoldsegtol, a sult bekan keresztul egesz a kokuszhejbol keszult disztargyakig. A zoldsegarusok a piac kozepen levo szuk kis utcaban pakolnak ki, a jardara rakott rekeszekre, esetleg a foldre, a tehetosebbek asztalra. A dolognak az a pikanteriaja, hogy az utcaban vonat kozlekedik, naponta tobbszor, menetrendszeruen. A sinek is jol latszanak:

DSC_0159_4.JPG

DSC_0165_6.JPG

DSC_0161_3.JPGAz emberek mar megszoktak a vonatot, tudjak mikor jon es az utolso pillantokig arulnak teljes nyugalommal, masok alszanak. A vasarlok sem izgatjak magukat kulonosebben.

DSC_0180.JPG

DSC_0194_2.JPG

DSC_0185.JPGA sult bekaknak aztan plane mindegy milyen jarmu jon, ok tovabb mosolyognak:

DSC_0192_3.JPGAztan amikor felhangzik a hangosbemondo uzenete, lassan elkezdenek pakolni. De nagyon lassan. Beljebb rakjak a zoldseges ladakat, az asztalok labara gorgo van szerelve, igy csak behuzzak, a ponyvakat is leengedik. Olyan is volt, hogy a vonat mar jott befele az utcaba, o meg csak akkor huzta el nagy komotosan az asztalt. Persze a vonat nem jon 120-al, csak lassan vegigdocog az utcan, utca vegeben ott az allomas:

DSC_0174_3.JPG

Es jon a vonat. Ahogy feltunik az utca elejen, nagyot futtyent, hogy mindenki hallja es szep lassan atsiklik a zoldsegek felett:

Mae-Klong-Railway-Market-Thailand.jpg
Az en videom nem sikerult a legjobban, kerestem egyet a youtube-on:

Miutan a vonat elhaladt, a ponyvakat ujra kifeszitik, asztalokat kitoljak a sinekre es pillanatok alatt visszater az elet a regi kerekvagasba, mintha mi sem tortent volna.
Ugy gondolom, a Talad Rom Hoop piac, legalabb annyira kulonleges mint uszo tarsa.

Kanchanaburi
Thaifold nyugati, Burmaval hataros tartomanya, mely strategiailag fontos volt a tortenelem folyaman. Az orszagot 1942-ben elfoglalo Japan csapatok ezt a teruletet szemeltek ki, hogy megepitsek kozel 400 km hosszu vasuti palyajukat, egeszen Burmaig. A vasut epitesere vonatkozo rendeletet 1942 juniusaban adta ki a japan hadsereg foparancsnoka es a hatarido 1943 augusztusa volt.
A cel elerese erdekeben 61000 hadifoglyot es 200000 azsiai munkast dolgoztattak iszonyu korulmenyek kozott. A nehez terepviszonyok, tropusi betegsegek es az orok kegyetlensege miatt tobb mint 13.000 hadifogoly es 100.000 azsiai munkas vesztette eletet a vasutepitesen. Pontos adatok nincsenek, mert a japanok megsemmisitettek az osszes feljegyzest.
A haboruban es az epitkezeseken elhuny katonaknak emleket allit a varosban levo temeto. A siremlekeken olvashato a haboru soran elesett katonak neve, alakulata es beosztasa.

DSC_0554_1.JPG

DSC_0561.JPG

DSC_0583_1.JPGRengeteg sirko van, van amire nev sincs irva, mert nem sikerult azonositani a holttesteket.
A temeto mellett emeltek egy katolikus templomot, hogy a halottak lelki udveert imadkozzanak.
Kanchanaburi idos lakosai meg mai is emlekeznek arra, hogy hallottak a hadifoglyok lancainak csorgeset es a kalapacsaiknak a hangjat. A vasuttol nem messze talalhato egy barlang ahova megemlekezesul elhelyeztek egy Buddha szobrot.
A varosban ket II. vilaghaborus muzeum is van, a folyo kozeleben levo magangyujtemeny: "War Museum at the Bridge", haborus torteneteket, rozsdas fegyvereket, egyenruhakat, kulonbozo hasznalati targyakat,-eszkozoket, festmenyeket, elnokok es fontos politikai szemelyisegek fenykepeit mutatja be.
A bejaratnal lathato egy 1921-ben keszult gozmozdonyt, ami a Szingapur - Burma utvonalon kozlekedett hajdanan. Nyitva tartas: 8:30 - 18:00  Belepojegy: 30 THB/fo.

DSC_0600_1.JPGA hires hid a varoskozponttol 5 km-re talalható a Kwai folyon. 1945-ben bombatamadas erte, de a kozepso reszet kijavitva igy is eredeti allapotaban tekinthetjuk meg.

DSC_0622_1.JPG

DSC_0667.JPG

DSC_0646_1.JPGPierre Boulle, francia iro is japan hadifogsagban sinylodott, szabadulasa utan megirta a "Hid a Kwai folyon" cimu novellajat, ebbol keszult 1957-ben az Oscar dijas film, amely hiresse tette a hidat es a hozza kapcsolodo tortenetet. A film nem kapcsolodik szorosan a haboru tenyleges esemenyeihez, mert a filmben a hidat angol kommandosok robbantjak fel, a valosagban pedig ket hid volt, es ezeket a szovetseges legiero bombazta le.
A hirhedt vonal 140 kilometernyi szakasza meg ma is uzemel,  vonattal lehet atmenni, masfel ora alatt a Nam Tok megalloig. A vonat 60-80 km/h sebesseggel halad, rizsfoldek,  cukornad- es bananultetvenyek mellett.

DSC_0709.JPG

DSC_0708.JPGEllenor bacsik a vonaton:)

DSC_0715.JPGA wangpoi viadukthoz erve a vonat csak lepesben halad at rajta, igy is recseg-ropog alattunk a faszerkezet. Az allvanyhidat 1943 marciusaban-aprilisaban epitettek feszitett tempoban, ejjel-nappal.

800px-Thailand_Burma_Railway_Bridge.jpg

A video amely rogziti az atkelesunket:

Meg sok latnivalo van Kanchanaburiban, pl. egy masik haborus muzeum, Nemzeti muzeum, Kao Pun Wat, Erawan vizeses...stb., tehat tobb napra is le lehet ide jonni:
http://www.kanchanaburi-info.com/en/muang.html#bridge

Wat Pa Luangta Bua Yannasampanno - Tiger Temple
A tigrisek miatt nagy nepszerusegnek orvendo buddhista kolostor, 38 kilometerre van a varostol.Turistak ozonlenek ide az ev minden napjan, hogy fenykepezkedhessenek a rezervatumban elo tigrisekkel.
Az erdei kolostort 1994-ben alapitotta Abboth Phra Acharn Phoosit (Chan) Kanthitharo, tanara Venerable Luangta Maha Bua Yannasampanno, nagy tiszteletnek orvendo guru keresere. Ime az alapito a "gyerekeivel":

Abboth Phra Acharn Phoosit (Chan) Kanthitharo.jpgimages.jpg
1999-ben kerult oda az elso tigriskolyok, akinek az anyjat orvvadaszok megoltek. Kesobb tobb tigris es mas allat is bebocsatast nyert a vadrezervatumba: van 4 fele szarvas, bivalyok, vadkecskek, tehenek, lovak, vaddisznok...
A tigrispopulacio is megszaporodott napjainkra mintegy 115 kisebb-nagyobb indokinai tigris el a templom teruleten, a monkokkal (szerzetesekkel) egyutt.
Az allatok szeretetet es megmenteset szlogeneul valasztva, a templom pozitiv hirneve gyorsan terjedt a vilagban. Miutan az Animal Planet tevecsatorna lekozolt egy ket reszes dokumentum-sorozatot az orvvadaszok elol megmenekitett es a templom teruleten szabadon elo, baratsagos tigrisekrol, a turistak ozonleni kezdtek, ma mar tobb mint 1000 latogatoja van naponta.

Ezzel egyutt kulfoldi onkentesek is jelentkeztek munkara, akik furcsa dolgokat tapasztaltak.
Miutan tobb onkentes panasszal fordult hozzajuk a A Care for the Wild International allatvedo szervezet ( http://www.careforthewild.com/) 2005-2008 kozott titkos nyomozast folytatott a tigrisek banasmodjarol.

http://www.careforthewild.com/what-we-do/campaigns/previous-campaigns/tiger-temple-the-truth/


Sybelle Foxcroft, ausztral beepitett onkentes konyvet is irt az ott eltoltott idoszakrol.
Szerinte a nagymacskaknak drogot vagy nyugtatot adnak mielott az emberekkel talalkoznanak. O szemely szerint nem latta, mert a tigrisek ebedjet kizarolag a helyi onkentesek keszitettek el es adtak oda, viszont ezutan mindig nagyon almosak lettek es a kanyonba erve elaludtak. Biologusi szaktudasara alapozva es kozelebbrol megvizsgalva oket, a drog hatasat latta rajtuk: pupillajuk kitagult, nyelvuk ernyedten logott es 2-3 oran keresztul semmire nem reagaltak.

A tigrisekkel valo kereskedelmet tiltjak a nemzetkozi es thai torvenyek egyarant, megis ebben az idoszakban tobb tigrist vasaroltak engedely nelkul. A templom, bizonyithatoan egy Laoszi kereskedessel allt (all) kapcsolatban, ahonnan fiatal kolykok erkeztek, cserebe pedig elvittek az idosebb egyedeket.
Egy masik ujsagiro azt irta, hogy mivel ezeket mar semmire nem tudtak hasznalni, tovabb adtak Kinanak, ahol megeszik oket, mert szerintuk jot tesz a ferfiassagnak, egy buliban pedig amugy is meno a tigrishus.
A fiatal tigrisek megkaptak az oregek nevet, hogy meglegyen a folytonossag es senki ne jojjon ra a turpissagra.
Az allatvedo szervezet tobb vizsgalatot finanszirozott, hogy a templomban levo tigrisek mozgasa kovetheto legyen, az egyedeket lefenykepezte, hogy mintazatuk alapjan azonositani lehessen oket.

A templomnak nincs tenyesztesi engedelye, megis szuletett mar tobb kolyok, es mivel nem tartjak be a megfelelo szabalyokat nagy a veszelye a beltenyeszetnek. A legtobb tigris az indokinai alfajhoz  tartozik (Panthera tigris corbetti), de bengal tigris is elofordul. Az alfajok elkulonitese csak DNS vizsgalattal lehetseges, de ez soha nem tortent meg.
Sok a mozgas- vagy csontvaz deformitasban szenvedo allat, nehanyuknal pszichikai- es viselkedesbeli zavarokat allapitottak meg. Ezek a rossz tartasi korulmenyeknek es hozza nem erto orvosi ellatasnak is betudhatoak.
Jelentesek szerint a tigrisek sulyos alultaplaltsagban szenvednek, soha nem ettek meg voros hust eletukben. Szinte vegetarianizmusra hasonlo dietas kosztot kapnak: kivereztetett- daralt- fott sertes es marhahust, csirkenyesedeket, szaraz kutyakajat, a kicsiket tapszerrel es tejjel etetik. A fopap elgondolasa szerint, ha nem erzik meg a vert, bekesek maradnak.

Messze nem olyan nagy a mozgasteruk, mint ahogy ezt hirdetik, valojaban a tigrisek napi 20 oran at egy ingerszegeny, napfeny nelkuli, lebetonozott, 30 x 40 m2 alapteruletu kis ketrecben sinylodnek. A nemzetkozileg ajanlott tigriskifuto meret egy kifejlett par szamara 500 m2.

Minden nap 13:00-16:00 kozott nehanyukat kivezettek az ugynevezett Tigriskanyonba, ahol a tuzo napon, 40 fokos melegben a turistakkal fotozkodhattak. Nehany kepen es videon latni lehet, ahogy probaljak oket jo pozicioba allitani, a nyakorvuknel fogva rangatjak oket, a farkuknal fogva huzzak vissza, ha el akarnak menekulni, sot meg is utik oket.

Egyszer-ketszer morogva felejuk kapott ugyan a tigris, de ekkor egy flakonbol valami folyadekot spricceltek rajuk, ettol meghunyaszkodtak.
A cikk szerint a folyadek fajtarsaitol gyujtott vizeletet tartalmaz, ami az allat arcaba spriccelve a dominans egyed legagresszivabb viselkedeset utanozza.
Csodalkozom, hogy turik ezt szegeny allatok, de ha kiskoruk ota verve es fenyitve vannak, lehet mar nem is mernek ellenszegulni.

A fotozkodasok soran tortentek balesetek, de a templom erre sincs felkeszulve, meg nemzetkozi nyomas hatasara sem voltak hajlandoak letrehozni egy elsosegelyellato helyet. Teljes mertekben lemondanak a felelossegvallalasrol, a turistakkal mar a bejaratnal alairatnak egy papirt, hogy ha barmi tortenik, nem ok a felelosek, a templom nem perelheto.
Azt hangoztatjak, ha a turistak betartjak az altaluk hozott, viselkedesi- es oltozkodesi szabalyokat, semmi bantodasuk nem eshet. Ezek a tigrisek kiskoruk ota emberek kozott nevelkednek, nem erzik fenyegetonek az ember jelenletet, ezert nem is tamadnak ra.
A szabalyok a kovetkezok:
Nem szabad elenk szinu (piros, narancs...stb. ) ruhat viselni.
Nem lehet semmi logo ruha vagy barmi rajtad, taskat, hatizsakot, fenykepezogepet..stb. mindent le kell rakni.
Ajanlatos hosszu nadrag vagy szoknya, noknek eltakart vallak (ez a monkok miatt).
Nem szabad setalgatni a tigris szaja elott, es nem szabad visszafele simogatni a tigris szoret.
Nem szabad eros parfumot hasznalni.
Mindig a vezetovel egyutt kell haladni, magadtol nem mehetsz kozel a tigrishez.

Ezek igen egyszeru szabalyok, nem nehez betartani. Az ember jozan paraszti esszel tudja, hogy a vadallattal ovatosan kell banni. Ha peldaul mozog a tigris farka, azt jelenti, ebren van, sot, picit ideges. Hasonloan a macskahoz, csak itt nagyobb a veszely.

A vizsgalat eredmenyeit szeles korben terjesztettek es ennek hatasara sok utazasi iroda levette a programjai kozul es 39 termeszetvedelmi szervezet kampanyolt a Tigris Templom ellen.
A szerzetesek mindezt felhaborito ragalomnak tartjak. Az apat elutasitott mindenfele kapcsolatot a szervezettel, nem volt hajlando beszelni sem veluk.

Egy amerikai kutato is, Karen Earp , aki egy hetet toltott a templomban azt allitotta, hogy a tigrisek nem tamadnak emberre, mert kiskoruk ota azt tapasztaltak, hogy szamukra nem jelent veszelyt. Richard Crampton fenykepesz viszont elkapott egy pillanatot, amikor a tigris nem engedelmeskedett a parancsnak, a szemekbol kiolvasott remulet arra enged kovetkeztetni, hogy nem bolcs dolog haziallatkent kezelni oket.

A termeszetvedok arra figyelmeztetnek, hogy amit itt muvelnek az az allatok sulyos kizsakmanyolasa, a turistak eletenek kockaztatasa mellett. Szamos etikai kerdest felvet a turistak ilyen jellegu kihasznalasa, manipulalasa, naivan mindenki azt gondolja, hogy a belepodij es amit ezen felul fizet biztosan a tigrisek javat szolgalja es hat valljuk be nagy csabito ereje van egy tigrissel testkozelbol valo fotozkodasnak.

Az allatok jogait vedo, People for the Ethical Treatment of Animals (PETA) nevu szervezet regota kitart allaspontja mellett, hogy a templomban nagymerteku visszaelesek tortennek az allatok karara. Szovivojuk a "ketsegbeeses hirhedt godrenek" nevezi.

Szoval, mint latjatok, a velemenyek nagyon ellentmondasosak, az igazsagot nehez kideriteni. Sok videot megneztem a tigrisekkel, legtobbjukon vidaman hancurozo macskak lathatoak, idilli kornyezetben, a cellaikban ritkan mutatjak oket. A felveteleken a monkok szeretettel apoljak oket, jatszanak veluk, az apat egyenesen "gyerekeinek" nevezi oket, mindeniket neven szolitja, ismeri a viselkedesuket, belso tulajdonsagaikat.

A parkot a turistak adomanyanak nevezett belepodijaibol tartják fenn, de fizetni kell kulon a tigrisfurdetesert, etetesert, kicsikkel valo talalkozasert, kulonleges fenykepekert.
Ezt azt jelenti, hogy a 600 Baht-os belepo ( 15.5 euro) mellett, elkernek meg 1000 Bahtot, ha peldaul olyan kepet szeretnel, ahol a tigris feje az oledben nyugszik.
Reggelente vannak kulon programok, ahol a kicsikkel lehet jatszani, cumisuvegbol etetni oket..stb.

es meg kisebbek:

Utana nezni lehet, ahogy a nagyobbak jatszanak egy musziklakkal berendezett, szep zold kornyezetben. Meg setaltatni is lehet oket.
Delutani orakban tigris-furdetes es gyakorlatozas veszi kezdetet, en csak kinzasnak neveznem, ahol a medence szelere allva, turistak es onkentesek nylon szatyrokat egy hosszu botra kotozve, ingerlik, vizbe ugraltatjak a nagymacskakat. Megneznem annak a fejet, akiet (jatekbol) bekapna a tigris a nylonkoteg helyett.

A bevetelbol fakado osszeg jelentos, meghaladja az evi egymillio dollart, es akkor meg nem szoltunk a kulonbozo adomanyokrol. A monkok mosolyogva koszonik meg es elnezest kernek a kulon fizetendo 1000 Bahtert (26 euro), amikor szemelyre szabott foto keszul. Megsem epult meg az evek ota igert Tigris-sziget, amely nagyobb es szebb eletteret biztositana e lenyugozo szepsegu macskaknak.

Amit mi tapasztaltunk ottjarttunkor: A belepo 600 B, de mivel keson ertunk oda, mar nem volt ido megnezni a teljes vadrezervatumot, bealltunk gyorsan a sorba, hogy legalabb a tigrisekhez bejussunk. Naponta 9:00-16:30 kozott van nyitva, de mivel csoportos kirandulassal mentunk, es elotte a hidat neztuk meg vonatoztunk, ebedeltunk eltelt az ido.
A ferjem szoba elegyedett egyik amerikai onkentessel, aki bevallotta csak azert jott ide dolgozni, mert o is azt hitte bedrogozzak a tigriseket, de ez nem igaz. Delben kapnak enni, utana pedig amikor kihozzak oket a kanyonba, annyira ellustulnak, hogy a napon rogton elalszanak. Amiota o itt van, ket kisebb serules tortent, mindketto a turista hibaja, mert nem tartotta be az eloirasokat.
Masfel oras varakozas utan vegre rank kerult a sor, egyenkent kezenfogtak bennunket az onkentesek es bevezettek a tigrisek koze. Hatulrol kozelitettuk meg es simogattuk oket. En eloszor ovatosan tettem ra a kezem, de a csajszi ranyomta hatarozottan. A tigris bundaja nem volt puha, inkabb sortehez hasonlitanam, viszont a latvanya lenyugozo.
Mar nem voltak olyan nyugodtak, mint korabban, kezdtek ebredezni. (azt nem tudom, hogy a delutani alvasbol vagy a drog hatasabol)
Morogtak, forgolodtak, nehanyukhoz mar oda sem lehetett menni, mert veszelyes volt. Hiaba vannak kikotve, amikor odamesz mellejuk vagy elhaladsz mellettuk barmikor radugorhatnak.
Az onkentesek spricceltek oket, gyorsan vittek egyiktol a masikig, mert lassan zarora kovetkezett. Kozben kepeket keszitettek rolunk amikbol parat megosztok. Igy nez ki a Tigris kanyon:

DSC_0770.JPG

DSC_0772_1.JPG

DSC_0846.JPG

DSC_0849.JPGNem volt az ossze tigris kikotve, szerencsere oda tudtam menni olyanhoz is, amelyik nem volt lancra verve:

DSC_0820.JPG

DSC_0822_1.JPG

DSC_0857.JPGAmikor egyiknek megfogtam a hatso labat, hanyat dobta magat, labaival az egnek, mint a cicak. Csak nem dorombolt. Kezembe vettem a mancsat, majdnem ketszer akkora volt, mint a tenyerem. Amikor elhaladtam mellette ram nezett nagy, sarga szemeivel. Gyonyoruszep allatok:)

DSC_0853.JPGAmikor elerkezett a visszavonulasuk ideje a nevelo monkok porazt kotottek a nyakukra es egyenkent elindultak veluk a zarkaik fele. Ekkor meg lehetosegunk volt egy gyors setara es fotora mellettuk. A tigris porazat fogni izgalmas dolog, bar neha ugy tunt o setaltat engem.

DSC_0862.JPG

Vegul annyit elert a Care for the Wild International szervezet, hogy a thai hatosagok intezkedni kezdtek. Minden tigrisrol azonositolap keszult, pontosan abrazolva a tigrisek szeme feletti egyedi csikokat.

Nagyon beleastam magam ebbe a tigristemaba, naponta bukkanok ra ujabb cikkekre es videokra, amik most mar nem hagynak aludni. Latom, hogy bannak veluk,  tudom, hogy igazak az ellenuk felhozott vadak es mi tehetetlenek vagyunk. Ha fiatalabb lennek es tars nelkul, biztosan odamennek onkentesnek, bar a nagy szam miatt nem hiszem, hogy sokaig alkalmaznanak.
Azt a penzt, amit a belepore kifizettunk, inkabb az allatmento szervezetnek kellett volna adni. Legjobb lenne, ha ezutan mindenki ezt tenne es messzire elkerulne a helyet.

Sybelle Foxcroft 2012 oktobereben, par hettel elottunk, ujra ott jart, megnezni valtozott-e a helyzet. Nezzetek meg a videot!

Sajnalom, ami a tigrisekkel tortenik, meg azon a helyen is ahol vedelmezni, apolni kene oket. Hat mire szamitsanak akkor az erdoben, ahol a kegyetlen orvvadaszok lesnek rajuk.
Nem ertem az emberi fajt, miert akar mindent elpusztitani maga korul? A kornyezetet, az elolenyeket, ezeket a csodalatos nagymacskakat....kinek artottak ok?
Nincsenek mar szavaim, csak nagyon-nagyon szomoru vagyok. Olvastam egyszer egy nagyon jo mondast, az most idekivankozik:

"A leghatekonyabb kornyezetkimelo, az emberevo capa."

Szólj hozzá!

Címkék: utazas Thaifold


A bejegyzés trackback címe:

https://shanghaibanelni.blog.hu/api/trackback/id/tr695122457

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.