Shanghai Napló

Az elet ajandekakent egy ideig Shanghai a lakohelyunk, itteni eletvitelunket, napi tapasztalatainkat, elmenyeinket szeretnem megosztani elsosorban csaladainkkal, baratainkkal, ismeroseinkkel.

Szállások világszerte

Ha itt kattintasz az AGODA-ra vagy a BOOKING.COM-ra, olcson tudsz szallast foglalni es a blogot is tamogatod.

Accomodations

By visiting AGODA and BOOKING.COM you can book cheap accommodations and support this blog. Thank you.

Autó bérlés!

Légszennyezettség

Időjárás

Find more about Weather in Shanghai, CI

Friss topikok

  • látjátok feleim szümtükkel: Sajnélatosan csak most leltem ráá erre a szuper írásra.:D Hála érte. (2016.10.25. 06:36) Gyümölcsök
  • Vadrozsa: @kagi86: Kedves Agi! Shanghaiban konnyu tomegkozlekedni, a metrovonalak nagyon atlathatoak es sok... (2016.06.22. 10:45) Közlekedés
  • Vili Doli: Kedvtelésből állatot, házi kedvencet tartani HÜLYESÉG! Csak a haszonállatnak van értelme. A macs... (2015.10.16. 02:09) Házi kedvencek
  • Vadrozsa: @Syssi: Szia, sajnos nem emlekszem az utca nevere, a Weifang Lu- Pucheng Lu sarkan levo Shimao Ri... (2015.07.29. 04:57) Helyi piac
  • Virgonc kalandor: Szia, nagyon tetszik az írásod. És élnék a lehetősséggel ha még mindig él. 06.11 én érünk oda és k... (2015.06.10. 08:16) Gyöngypiac

2013.04.05. 05:04 Vadrozsa

Thaiföld: Chiang Mai, Chiang Saen, Mae Sai

Turank elso napjanak reggelen valosagga valt masik regi almom: szamar, lo es teve utan, most vegre elefant hatara is felulhettem:)

Az ormanyos allat az orszag legregebbi jelkepe: 4000 evvel ezelott szeliditettek meg oket, es szervesen kapcsolodnak a thai kulturahoz. Ok a szerencse jelkepei, unnepekkor aldozatot mutatnak be nekik a templomokban. Elefant diszitette a regi Sziami zaszlot is. A kultikus szerep mellett azonban az elefantra profan feladat is harul: evszazadok ota a thai emberek megbizhato harci-, szallito- es teherhordo segitoi, manapsag pedig legtobbjuk a turizmusban dolgozik.
Tisztelet ovezi oket hiszen fizikai erejukkel hozzajarultak az orszag felepitesehez: szallitmanyozashoz, epitkezeseknel hasznaltak az elefantokat, sok csaladnal emiatt igazi csaladtagokka valtak.

Az elmult evszadban, az oserdok kiirtasaval a vadelefantok termeszetes elohelyebol szinte semmi nem maradt. Raadasul meg mindig tizedeli oket az orvvadaszat is, a vilagon gazdat cserelo elefantcsont 2,8 szazaleka Thaifoldrol szarmazik.
A 20. szazad elejen meg tobb mint 100.000 azsiai elefant elt a mai Thaifold teruleten, es tobb millio az egesz kontinensen. Mara Thaifoldon alig 5000, az egesz bolygon alig 30 ezer azsiai elefant maradt. Az azsiai elefantot (Elephas maximus) a Termeszetvedelmi Vilagszovetseg (IUCN) a veszelyeztetett fajok koze sorolta.

A vad elefantokat szeliditett egyedek segitsegevel fogjak be. Lasszot dobnak az elefant labara es egy fahoz lancoljak, a befogott allat 10-12 napig nem kap sem enni, sem inni, amitol termeszetesen eleg rossz allapotba kerul. Ekkor egy szeliditett elefant melleall es bevezeti egy vastag colopokkel bekeritett karamba, ahol 2-6 het alatt betorik.
A Thaifoldon elok fele haszonallat, a tobbi rezervatumok lakoja, a legrosszabb korulmenyek kozott az a kb. 300 allat el, amely Bangkokban tengeti napjait. Egy kifejlett egyed naponta 150-300 kilogramm taplalekot (leveleket, fuvet, bambuszrugyet, nadat, banant, kokuszdiot, ananaszt, gorogdinnyet...stb.) fogyaszt es 150 liter folyadekot iszik. Ez mar onmagaban is megmagyarazza, miert kegyetlenseg a varosokban, az utca betonjan elefantot tartani, ott biztos nem jut ennyi elelemhez es vizhez, gyakorlatilag a Bangkokban elo elefantok egesz eletukben eheznek es szomjaznak.
Az europai ember szamara felfoghatatlan az a kettosseg, amely az elefantok szerepet jellemzi Azsia elefanttarto orszagaiban. Ezeknek a hatalmas, intelligens teremtmenyeknek, amellett, hogy evszazadok ota kulturalis ikonok, munkaallatkent is kemenyen helyt kell allniuk a hetkoznapokban. Egyik legfontosabb beveteli forrast a turizmus teren jelentik: showmusorokban lepnek fel, turistakirandulasok jarmuvei, tancukkal, labdajatekukkal vagy eppen festeszetukkel kapraztatjak el a mindenre vevo utazot. Azt firtatni, mennyi fajdalom aran valnak ezek a vadallatok kezes baranyokka, nem illik bele az egzotikus nyaralas hangulataba.

A thai torvenyek meglehetosen ellentmondasosan rendelkeznek az elefantok jogairol: a vadelefantok vedettek, a munkaelefantokra viszont tobbnyire szomoru, kiszolgaltatott sors var - haszonallatkent tartjak szamon, igy rendkivuli intelligenciajuk, ertelmi kepessegeik es erzekenyseguk ellenere egy kategoriaba esnek a bivalyokkal vagy a szarvasmarhakkal, kinzasukert minimalis buntetes jar.
A haziasitott elefantok tartasa nagyon megdragult. A mai thai elefantokat mar tobbnyire szegeny csaladok tartjak es az allatoknak sokat kell dolgozniuk gazdaik es sajat maguk eltartasaert. Akkor meg kulonosen nehez sors var rajuk, ha megoregednek es mar nem tudnak penzt termelni, csak pihenni vagynak.

Rajtuk probal meg segiteni Sangduen Chailert, a torekeny no, akit a vilag csak Lek, azaz a Kicsi neven ismer.

Lek.jpgA Mae Taeng-volgyben fekvo Elephant Nature Park 1995 ota az azsiai elefantok vegso menedeke. A durva banasmod es tovabbi kinzasok elol, vedett kornyezetbe menti a testileg-lelkileg serult allatokat.
http://www.elephantnaturepark.org/

Lek hatalmas munkat vegez: ket elefantrehabilitácios kozpontot es egy allatok es emberek ellatasara egyarant alkalmas mobil rendelot mukodtet. Szomoruan mesel eddigi tapasztalatairol:

"Az allatok legtobbszor borzalmas allapotban kerulnek hozzank, es honapok telnek el, mire sebeik begyogyulnak, de ennel meg tovabb, akar egy evtizedig is eltart, mire lelkileg felszabadulnak, es ujra biznak az emberekben. Volt egy allatunk, amelyet 40 even at tartottak lancra verve. Amikor elhoztuk, es levettuk rola a lancokat, keptelen volt megmozdulni. Remegett a felelemtol, nem akart enni sem. A lancok okozta sebei mar reg behegedtek, de majdnem tiz evbe tellett, mire elhitte, hogy megbizhat bennunk.
Nem az a gond, hogy ezeket a teremtmenyeket haszonallatkent tartjak es dolgoztatjak - ennek Thaifoldon megvannak az evszazados hagyomanyai. Az a mod viszont, ahogyan betorik es munkara fogjak oket, az tarthatatlan.
A parkba sajnos nem egyszer erkeznek megvakult, meglott, megvert, megegetett, megcsonkitott allatok, olyanok, amelyeket egy baleset utan hagytak volna elpusztulni. Vagy amelyek evekig tancolnak turistalatvanyossagkent, majd ha labuk torik, meg a legalapvetobb orvosi ellatast sem kapjak meg. Van olyan allatunk, amelyiknek munkaja kozben laba es medencecsontja tort, ugy talaltunk ra es vettuk magunkhoz. Gyakori tragedia az is, hogy a nosteny allatot meg akkor is befogjak turistautakra, amikor vemhes lesz. Az anyaallat torzse kore erositett kengyel elszoritja mehet, a sulyos teher nyomja a derekat, s a hosszu, 22 honapos vemhesseg vegen halott borju szuletik.
A munkaelefantok eletenek evszazadok ota van egy meghatarozo esemenye: - a betores.

Miutan a borjut nehany eves koraban elszakitjak anyjatol, megtorik akaratat, porra zuzzak szemelyiseget. Egy szuk faketrecbe zarva lekotozik oket, hogy ne tudjanak mozogni. Ilyenkor a napokig etlen-szomjan, alvas nelkul vergodo borjak sirasatol hangos a videk. Az allatot szogekkel szurkaljak, bottal verik, hogy egesz eletere belevesodjon, kinek tartozik engedelmesseggel. Sok borju belepusztul a kinzasba. Ez a rituale a Tavol-Kelet szinte minden orszagaban jelen van, ahol az elefant munkaeszkoz. Az emberek azt hiszik, ez az egyetlen modja annak, hogy engedelmessegre vegyek ra az elefantokat. Azt mondjak, az allatnak bele kell kostolnia a fajdalomba ahhoz, hogy utana engedelmesen szolgalja az embert. Ez egyszeruen nem igaz, ezen a felfogason akarunk valtoztatni; az elefantok idomaitasanak szamos mas modja van, a pozitiv megerosites eppoly hatekony."

Lek munkaja sok veszellyel jar, ot magat es munkatarsait tobbszor fenyegettek meg elefantfarmok vezetoi, akiket - Lek gyanuja szerint- helyi hivatalnokok is tamogatnak. A helyi lapok arulonak belyegeztek, amiert nyilvanossagra hozza a munkaelefantok nyomorusagos helyzetet, s azzal vadoljak, hogy tevekenysegevel befeketiti az orszag elsoszamu iparagaban, a turizmusban dolgozo elefanttartokat.
Mindez azonban nem allithatja meg az allatvedot, aki keptelen hatat forditani vedenceinek. Tevekenysegevel elnyerte tobbek kozott a Ford alapitvany es a National Geographic Magazin "A bolygo hose" elnevezesu dijat, 2005-ben pedig a Time Magazin ot valasztotta Azsiaban az ev emberenek.

Az Elephant Nature Park mindenki elott nyitva all: a latogatok zoldseggel, gyumolccsel etethetik az allatokat, megnezhetik, ahogy onfeledten furdenek a folyoban es egyutt setalhatnak veluk az erdo fai kozott. Az elefantok megszoktak az emberek kozelseget, igy minden latogato testkozelbol csodalhatja meg eletuket. Mindez egy eletre szolo, elgondolkodtato elmenyt adhat.

Sajnos mi nem ide jottunk, hanem egy hetkoznapi, megszokott rezervatumba, ahova a tobbi "rendes" turista is kotelezoen elmegy. Megint, csak keson, itthon lettem okosabb:(

Maetaman Elephant Camp:
Chiang Mai kornyeken tobb elefantrezervatum van, nem tudom mi alapjan valasztott az idegenvezetonk. Teny, hogy mi voltunk aznap reggel az elso latogatok, igy eleg sok idot tolthettunk az elefantokkal. Korbejartuk a telepet, a legtobb elefant mar szabadon setalt az udvaron, turistakra varva. Hatul egyik karamban egy anya es borja volt lancra verve, oket amig ott voltunk nem engedtek el. Idegesen toporogtak, forogtak az urulekukkel tele betonon, unalmukban himbaltak magukat, az anya neha keservesen elbogte magat. Szivszorito latvany volt.

DSC_0628_1.JPGA tobbiek felsorakoztak az udvaron a gondozoikkal egyutt, az erkezo turistakra, valamint adomanyaikra varva. Jol ki lett ez talalva, turista megerkezik, elefant ehes, nyujtogatja az ormanyat, turista elott ott az elefant eledeles pult, meg leher vasarolni a koteg banant, bambuszt..stb. A gondozok batoritanak, tessek lehet etetni az elefantot. Mindenki vasarol, kivetel nelkul, aztan boldogan odanyujtana az elefantnak, az meg 2 masodperc alatt elkapja ormanyaval es betomi a szajaba. Eddig tart az elvezet mindket fel szamara. Tehat mar a kajat is a turistakkal vetetik meg, nem hulyek ezek.

DSC_0621_1.JPGA kicsit etettem meg, egyenkent dobtam a szajaba a bananokat, egy masodperc alatt lenyelte es mar tatotta ujra a szajat. Aztan kicsit megtornaztattam egy masik ormanyost.

DSC_0593.JPG

DSC_0619_3.JPGHa furdetni szeretned az elefantot, akkor ujabb osszeget kell befizetni, nem eleg a belepo. Ha fenykepezkedni szeretnel valamelyikukkel, a foto elkeszulte utan a gondozo mar nyujtja is a kezet es keri a borravalot. Ovatosan es az allat moge bujva teszi ezt, tehat biztos, hogy nem engedik nekik sajat zsebre dolgozni, dehat ok probalnak kihasznalni minden alkalmat a turista megfejesere.
Kezukben a femkampoban vegzodo bottal, utasitottak az allatokat: utogettek oket, fulukbe akasztottak, igy iranyitgattak-huzigaltak oket.

DSC_0626_1.JPGLesetaltak a vizhez, furdettek-itattak oket, aztan parancsszora vizet szivtak az ormanyukba es lespricceltek bennunket. Mokas volt, mert varatlanul ert a hideg zuhany:)

DSC_0651.JPGA videon latszik ahogy a kis elefant ficankol, jatszik a vizben az ormanyaval, nagyon elvezte. Az elejen nem akart bemenni, az anyja hatulrol megtolta a popsijat, aztan a vegen nem akart kijonni, pont mint egy rossz gyerek:)

DSC_0656_1.JPG

 

Megneztuk a kaprazatos elefant-bemutatot, gyerekkorom ota nem voltam cirkuszban, igy most valoban elbuvolt e csodalatos allatok intelligenciaja, fegyelme, tudasa, jatekossaga: neha harmonikaztak es hullahopp karikaztak az ormanyukkal, maskor faronkoket emeltek, cipeltek vele, labdaztak, massziroztak, festettek vele. Hihetetlen, hogy mennyi mindenre meg tudjak oket tanitani. De vajon milyen szenvedesek aran faragnak bohocot ezekbol a csodalatos, erzekeny lenyekbol?

Thai masszazs kovetkezik, elefant modra:

Az elefant-foci szenzacios volt, nezzetek meg mennyire jatekosak, viccesek:

A bemutato vegen nehany elefant ele festoallvanyt es festekeket helyeztek, mindenki kivancsian varta mi sul ki a produkciobol. A gondozok megtanitottak az allatokat festeni oly modon, hogy ok belemartjak a festekbe az ecsetet, odaadjak az elefantnak, az meg huzogatja azokat a vonalakat amiket betanitottak neki. Amikor uj szinnel akar dolgozni, eldobja az elozo ecsetet, gazdaja masikat ad neki. Kreativitasa nincs, tulajdonkeppen itt is egy jol begyakorolt mutatvanyt vegez, megis lenyugozo a teljesitmenye.

A vegeredmenyeket termesztesen meg lehetett vasarolni, 1000 Baht/db. (kb. 27 euro).

DSC_0005_5.JPG

A reklamszoveg: a festmenyekbol szarmazo bevetelt a csokkeno szamu azsiai elefantok megmentesere forditjak. Hat nagyon remelem, hogy igy van. Ha abbol a 26 eurobol egy hetig jol elhet a kis elefant, akkor mar megerte. De van egy olyan gyanum, hogy ez nem teljesen igy van.
Azt hiszem, megint csapdaba setaltunk, mint a tigriseknel....

Ettol fuggetlenul ugy dontottem megveszem a kis elefant festmenyet, alig vartam, hogy befejezze. Amikor ez megtortent es elvittek elole a vasznat, mar indultam is a no utan, viszont egy nemet csajszi mar ott allt es lecsapott ra. Pillanatok alatt elkelt a kis muvesz viraga.
Egyebkent o volt a nagy kedvenc a show alatt, gyerekkent mindig mast csinalt, mint kellett volna, kicsit rosszalkodott, kicsit ugrabugralt, csintalansagaval es szofogadatlansagaval gyakran tapsvihart valtott ki a nezokbol.
A tobbi elefant is 8-10 perc alatt befejezte a sajat-ormany keszitesu rajzokat. Allitolag a tehetsegesebb elefantokat egy honap alatt meg lehet tanitani festeni. Megneznem tavolrol a tanitasi modszereiket.

Az elefant-beszallohely egy bambusz haziko, amely kb. olyan magas volt, mint az elefantok igy csak at kellett lepni a hatukon levo ulesbe. Valogatni nem lehetett, ahogy jottek egymas utan ugy ugraltunk a hatukra. Mi, egy eleg oreg, 3 es fel meteres oriast fogtunk ki, szep nyugodtan bandukolt velunk a folyon keresztul at az erdobe. Amikor a vizben voltunk, megfordult a fejemben, mi van ha o most hempergozni szeretne a friss habokban? Ledobja magat a hullamokba, mi meg kirepulunk a kosarbol, jo esetben nem ala esunk.
De semmi ilyesmi nem tortent, fegyelmezetten haladt egy ideig a folyo medreben, aztan a masik oldalon felmaszott a meredek osvenyen, majd az erdoben poroszkalt tovabb. A gondozoja a feje tetejen ult, mi meg a kosarban. Az alabbi video elefanthatrol keszult, erzekeltetni hivatott a hullamzast. Tobbszor volt olyen erzese az embernek, hogy kipottyog a kosarbol:

Termeszetesen itt is voltak bodek, ahol kajat lehetett venni az elefantnak, kapott tolunk ujabb koteg banant es bambuszt. Mar nagyon megszokta, hogy etetik, tudta, hogy neki vettuk, meg sem allt csak hatranyujtotta az ormanyat, elkapta vele es betolta a szajaba. A gondnok csak mosolygott a bajsza alatt, aztan kezsegesen fotokot keszitett rolunk:

DSC_0034_5.JPG

DSC_0038_1.JPGAztan amikor leszalltunk kerte a borravalot, mondvan, hogy o lefenykepezett bennunket es ezert 100 Bahtot ker. Nem am mi dontjuk el, hogy mennyi borravalot adunk, vagy adunk-e egyaltalan, o megszabta az osszeget is. Szemtelensege miatt kapott egy huszast, amit csalodott abrazattal vett at, koszonet legaprobb jele nelkul.

Elbucsuztunk az elefantoktol es bambusztutajra szallva csordogaltunk lefele a kis Taeng folyon.

DSC_0044_4.JPGNem volt izgalmas, egyreszt mert lassu volt a sodras, masreszt mar ateltem hasonlot.Az oserdo hatalmas fai ugy szegelyezik a partot, mint egy katedralis gotikus oszlopai.

Elhaladtuk egy szomszedos elefant telep mellett, az allatok epp a vizbe vonultak, hatukon a turistakkal, maguk mogott hagyva nehany szabalyos pogacsat:)

DSC_0052_3.JPGA gyerkocok igyekeztek kifogni az aznapi ebedet:

DSC_0055_2.JPGBoseges, sved asztalos  ebed utan tovabb kocsikaztunk 70 km-t a Chiang Dao (Phra Non Cave) barlanghoz.
A cseppkobarlang 12 km melyen benyulik a hegy gyomraba. Van ket nagyobb terem, ami ki van vilagitva, de rogton a bejaratnal onkentesesk dolgoznak, akik felajanljak, hogy lampassal vegigvezetnek  masik harom termen is. Gyorsan rabolintottunk, hat olyan szuk jaratokon kellett negykezlab le-fel, ki-be maszni, hogy neha azt hittem bennragadok. Dagi turistak itt ne kiserletezzenek!
A belepo 40 Baht/fo.

DSC_0086_4.JPG

DSC_0080_1.JPG

DSC_0124_4.JPG

DSC_0088_2.JPG

DSC_0074_8.JPGA barlang elott szep halasto benne orias harcsakkal:

DSC_0134_4.JPGTavolabb, kosarfono munkasok dolgoztak:

DSC_0139_3.JPG

Ban Thaton falucskaban ejszakaztunk, vacsora es esti seta utan megcsodaltuk a hegy tetejen levo, szepen kivilagitott chedit. Reggel, amikor felmentunk autoval meg felhok boritottak a volgyet. Ott aludtunk lent a kis hazakban, a Mae Kok folyo partjan:

DSC_0231_1.JPG

DSC_0197_6.JPG

The Chedi Kaew ( Crystal Pagoda)
Ban Thaton es kornyeke regi idok ota a buddhizmus es a meditacio egyik fellegvara. Ennek megfeleloen a chedit nyugodt kornyezet es gyonyoru termeszet oleli korul a hegy tetejen. Buddhista iskola es Vipassana meditacios kozpont mukodik benne, ahol szivesen tanitanak kulfoldi diakokat is.

Chedi Kaew-Thaton.jpg2008 -ban fejeztek be az 5 szintes pagoda epiteset, az emeleteket korkoros folyoson keresztul lehet elerni, mintha egy osszetekeredett kigyo (sarkany) testeben gyalogolnank. Ezt jol szimbolizalja a belso epiteszet es diszites:

DSC_0220_5.JPG

DSC_0222_3.JPG A kupola olyan mint a mennybolt, ez a meditacio szintje:

DSC_0209.JPGA pagoda szines tornya es ket bejarata gazdagon diszitett Thewada figurakkal.

DSC_0189_1.JPGKozponti helyen a Buddha abrazolas, mogotte a Dhamma kerek, ami tanitasait szimbolizalja.

DSC_0199_3.JPGA pagodaban 4 nagyobb Buddha szobor van, ketto thai stilusban, ketto kinai behatasu:

DSC_0202.JPGA foldszinten tobb, kisebb Buddha szobor, kulonbozo orszagok abrazolasa szerint: tibeti, nepali, sri lankai...stb.

DSC_0224_2.JPG

DSC_0225_2.JPG

DSC_0223_2.JPG

 A Wat Thaton reggel 8-tol 17-ig oraig van nyitva, a belepes ingyenes.

Hegyi torzsek:
Thaifold 65 millios lakossaga 23 kisebb etnikai csoportot is magaban foglal, melyekre hegyi torzsekkent utalnak. A legtobb ilyen torzs eszakon el, egy hegyekkel, folyokkal es termekeny volgyekkel tarkitott teruleten. A legfontosabb hegyi torzsek: meo, karen, yao, lahu, lesu, hmong, akha, khamu, mien es marabi. Mindegyik kinai vagy tibeti eredetu.

DSC_0010_3.JPG

DSC_0015_5.JPGDSC_0016_4.JPG

DSC_0023_6.JPGDSC_0024_3.JPG
A legtobb torzs az elmult 200 evben erkezett a videkre. A legnagyobbik torzs, a karen nep Burmabol jott, a lahuk, a lisuk es az akhak Yunnan tartomanybol, a Kina delnyugati reszen elterulo fennsikrol szarmaznak. A hmongok es a mienek Kina kozepso teruleteirol vandoroltak ide.
Szulofoldjeikrol fokent a haboruk, a tarsadalmi nyomas es a termekeny foldteruletekert folytatott harcok elol menekultek el. Eszak-Thaifold idealis menedeknek tunt, hiszen elszigetelt, hegyvidekes teruletein szinte egyaltalan nem laktak emberek. Thaifold pedig befogadta a bevandorlokat. A hegyi torzsek hamarosan mindenfele falvakat alapitottak, es mivel egymas mellett telepedtek le, a kulturak es a nyelvek sokfelesege szinesse tette a videket.

A torzsek egeteses-irtasos gazdalkodast folytattak: erintetlen erdoreszeket irtottak ki novenytermesztes es allattenyesztes celjabol. Ez sulyos kornyezeti gondokhoz vezetett.
A Thaifold, Laosz es Mianmar (Burma) teruletenek egyes reszeit magaban foglalo, „arany haromszog" -kent elhiresult foldteruleteken a legtobben opiumtermelessel foglalkoztak.
1980-as evek elejen a maktermesztest a kormany egy intenziv program kereten belul megszuntette es a helyi adottsagokat figyelembe veve kialakitottak a teraszos viragtermesztest. A lankas dombokon most foliakban nevelt viragok nonek, a falvakban pedig kavet, zoldseget, gyumolcsot termesztenek. Elvetve a mai napig is talalkozhat az ember egy-egy eldugott mak ultetvennyel, aminek eretlen gubojabol nyerik az alapanyagot az opiumhoz.

Hegyi torzskent harmoniaban elnek a termeszettel. A kis falvakban nincs aram, sem vezetekes viz. A patak vizet vezetik a kunyhokhoz, illetve összegyujtik az esovizet. Nagyon egyszeru korulmenyek elnek, a haz egy jol szellozo reszeben, nyilt tuz mellett sutnek, foznek.
Vetesforgot alkalmaznak rizsrol, zoldsegfelere, allatokat nevelnek, vagy az erdoben vadasznak. Bar a vadaszatot tiltjak a napi megelhetesuk miatt nem hagytak fel vele. Sajat keszitesu fegyverekkel es csapdakkal ejtik a vadat. Par eve meg tobb szaz egyedbol allo majompopulacio elt az erdoben, de mostanra eltuntek a regiobol. Az emberek szama rohamosan novekszik, ezert egyre nehezebb fenntartani az egyensulyt a termeszet es az itt elok kozott.
Szemfules thai vallalkozok meglattak a lehetoseget az egzotikus etnikumokban es idegenforgalmi attrakciokent olyan falvakat alakitottak ki, ahol az eredeti eletterukbol ide hozott nehany tucat ferfinek, nonek es gyereknek napi munkaja az, hogy Akha, Lisu, Lahu, Karen es Meo viseletet, dalokat, tancokat, nepszokasokat mutasson be a turistaknak.

Karen torzs
Legtobben ugy ismerjuk a karen nevu nepcsoportot, mint hosszunyaku vagy zsirafnyaku torzset. Magam is sok dokumentumfilmet lattam, ujsagokban olvastam roluk es mindig olyan tavolinak es elerhetetlennek tunt az, hogy en valaha szemtol-szemben megcsodaljam diszes oltozekuket es megerintsem a fenyes karikaikat.
Ezen a napon teljesult ez az alom is, reggel koran mi voltunk az elso latogatok a faluban.

Azok a nok, akik a sargarez nyakpereceket viselik, a karenek padaung nevu torzsebol szarmaznak. Vannak mas alcsoportok is, akik sosem gyakoroltak ezt a szokast. Hogy ok miert?
Erre tobbfele valasz is van: sajat mitologiajuk szerint, hogy a tigris ne haraphassa meg oket.
A Karen torzs egyik vezetoje azt meselte, hogy reges-regen nem viseltek gyuruket, de mivel egyre tobben tigris tamadas aldozatai lettek, ezzel probaltak meg vedekezni. Az altala "aranykornak" nevezett idoszakban, a torzsfonok parancsba adta, hogy minden fiatal lanynak karikat kell viselnie, vedelemul tigris harapas ellen. Akkor meg aranybol keszultek a nyakgyuruk, amiota ritka es draga lett ez a fem, rezbol keszitik. A labgyuru viselese csak kesobb terjedt el.
A leghihetobb magyarazat azonban a szepseggel van osszefuggesben: a hosszu nyak a szepseg es a jomod jele, igy konnyebb jo ferjet talalni.
Barmi is a szokas eredete, fennmaradasanak oka bizony egyreszt a turizmus. Sok turista viszont, amikor szembesul a valosaggal, ugy ir rola, mint az embereket kihasznalo latvanyossagrol, allatkerthez hasonlitjak.
Azt tanacsoljak, ne jaruljunk hozza a latogatasunkkal, hogy ezeket az embereket allatkent kozszemlere tegyek, es hogy a turizmus bevetelei reven fenntartsak annak a szokasat, hogy 5 eves kislanyokat elkezdenek megnyomoritani.
Ennek hatasara sok thaifoldi utazasszervezo mar nem is vallaja, hogy turistakat visz a falvaikba.

Teny, hogy a bevetel nagy reszet a falvakat mukodteto, fenntarto cegek zsebelik be, vajmi keves jut belole a lakoknak. Ugy tunik, a Tigris Templom-beli helyzettel talalkozunk ismet.
Viszont szereny velemenyem szerint meg mindig jobb eljonni es befizetni az osszeget a latogatasra, mert igy megiscsak meg tudnak elni, es megtartani a hagyomanyaikat. Azzal meg tovabbi segitseget nyujtasz nekik, ha kozvetlenul toluk vasarolsz hutomagneseket, ajandektargyakat, salakat, szobrokat.

A karen torzs hosszu evtizedekig Burmaban elt, de az uralmon levo kormany elnyomasa elol nagyon sokan Thaifoldre menekultek. Vannak akik mar tobb mint otven eve eljottek, a padaungok csak az utobbi tiz evben vandoroltak be, megis ok valtak a legnagyobb vonzoerove a hegyi torzsek irant erdeklodo turistak koreben.
Az a teny, hogy nem thai allampolgarok, meg kiszolgaltatottabba teszi oket, nem mozoghatnak szabadon, nem vehetik igenybe a kozegeszsegugyet, kozoktatast, esetleg szocialis segitseget, ha van egyaltalan ilyen az orszagban...
Nem vasarolhatnak hazat, foldet, nem vallalkozhatnak.

Az elso karen kulturat tanulmanyozo misszionarius, Marshall, arrol szamolt be, hogy legalabb ketszaz nepmeset oriz szajhagyomanyuk. A karen nep kulonbozo alcsoportjai az utobbi idokig nem is ismertek fel, hogy kozos az eredetuk. Nem ertik meg egymas nyelvet vagy nyelvjarasat, es nincs kozos nevuk a kulonfele karen nepcsoportok megkulonboztetesere.
Egy amerikai nyelvesznek, aki 10 evet elt Burmaban, az volt a feladata, hogy segitsen irast talalni egyes ilyen torzsek nyelvehez. Tehat nem azert irastudatlanok, mert nem jartak iskolaba, hanem mert egyszeruen nincs is irott nyelvuk.

Tevhit az, hogy a rezspiralok meghosszabbitjak a viselojuk nyakat, ez csupan egy vizualis illuzio. A gyuruk sulya valojaban lenyomja a kulcscsontot (felnotteken kb. 5 kg is lehet) es a felso bordakat egy olyan szogbe, hogy a kulcscsont ugy nez ki, mintha a nyak resze lenne.

DSC_0084_4.JPGA rekordot, amit valaha viseltek egy 25 gyurubol allo, 8 kg.-ot nyomo nyakekszer tartja. A kislanyoknal 5 eves korban helyezik fel az elso 8 gyurut, ez kb. 1 kg nyom, utana 3 evenkent 3 -3 gyurut adnak hozza, amig eleri a 25 eves kort. Soha tobbet nem veszik le, ebben alszanak, furdenek...elik a mindennapjaikat. A nyakizmok ekozben gyengek es hajlekonyak maradnak, ezert kifejezetten (elet) veszelyes levenni a gyurut.
Lefenykepeztem eletuk egyes mozzanatat bemutato kepeket:

DSC_0286.JPG

DSC_0085_2.JPG

DSC_0300_1.JPG

DSC_0268_3.JPGAzt mondjak, a hazassagtorest a nyakekszer eltavolitasaval buntetik. Ebben az esetben, mivel a nyak izmai nagyon elgyengultek es nem tudjak tartani a nyakat, a nonek elete hatralevo reszet fekve kell toltenie. Mindenesetre a karen nep koreben a hazassagtores es a valas kifejezetten ritkasag.

A karen fiuknak tradicionalis viselete a nagyon szines ruha, miutan megnosulnek, szinten ezt a stilust hordjak, a piros szin dominal, ami az erot jelenti. A lanyok hosszu feher ruhaban jarnak, miutan ferjhez mennek, ok is szinesre valtanak. Szuzen hazasodnak, a csalad el is adhatja a lanyt, de ez a hagyomany lazult napjainkban. Regebben sok ongyilkossag tortent amiatt, hogy nem lehetett szive valasztottjae a lany, ezert mostanra a szulok is jobban befolyasolhatok a parvalasztaskor. A ferfi a hazassag utan a lanyhoz koltozik.
A hazassag a no eletenek nagyon fontos resze. Ha egy lany meg azelott meghal, hogy ferjhez ment volna, ferjes asszonyi ruhaban temetik el. Ugy hiszik, ezzel megallithatjak a gonosz szellemeket abban, hogy azok ne hagyjak a lelket atmenni a tulvilagra.
A hazassagok monogamok.
A karenek kozossege matrilinearis, vagyis az anyai agon valo leszarmazast kovetik. Verfertozes is csak akkor szamit es kerulendo, ha a hazasulandok anyai agon rokonok.

A faluban csak a turistaknak szant utcat latjuk. Jobban mondva egy szuk, poros osvenyt, ket oldalrol nadteteju hazikokkal/standokkal, ahol kezmuves termekeiket aruljak.

DSC_0281_1.JPG

DSC_0259_3.JPGEn is felprobaltam egyet, hat nem volt konnyu a nyakamon tartani meg par percig sem:

DSC_0262_3.JPG

DSC_0287.JPG

DSC_0298_3.JPG

DSC_0302_2.JPG

DSC_0294_3.JPGA kisgyerek ott alszik a kosarban:

DSC_0305_2.JPGSzepen feloltozve, torzsi szokasok szerint kifestett arccal, rejtelyes mona lisa-mosollyal ulnek a kis kalyibakban es bamulnak bennunket. Mi pedig oket. Igy telik el a napjuk.

DSC_0291_4.JPG

DSC_0318_4.JPG

DSC_0269_3.JPG

 

Az Akha torzs tibeti szarmazasu es holgy tagjai nem a szepsegukrol hiresek. Labuk rovid, vekony es gorbe, fogaik, szajuk fekete az allando betelragastol, raadasul pipaznak.
Felnomad korulmenyek kozott tobb generacio el egy fedel alatt, a szegenyes kunyhoban. Jellemzo rajuk a szexualis elet gatlastalan szabadsaga, gyakori a verfertozes, az apa es leanya, vagy az anya es fia illetve a testverek kozotti nemi kapcsolat. Piszkos megjelenesek szoges ellentetben all ezusttol roskadozo fejdiszukkel, lancaikkal es karkotoikkel. Szamos asszony tobb kilonyi ezustot aggat magara, de piszkosan, mezitlab jar.
Ok is animisták.
Az Akha - ut, ahogy ez a torzs jellemzi magat, otven generaciora visszamenoleg is meg tudja rajzolni csaladfajat, melynek tortenete,- irott nyelv hianyaban,- szajhagyomany utjan adodik at a kovetkezo nemzedeknek. Fontos szamukra a vallas, az idosek tisztelete, a csaladi-rokoni kapcsolatok szoros megtartasa, hagyomanyaik orzese. Az Akha fiatalok mar folyamatosan integralodnak a modern vilagba, iskolaba jarnak, Blackberry telefont haszalnak,farmert es polot viselnek, flip-flop papucsot hordanak es csak nagy ritkan veszik fel ezusttel gazdagon diszitett nepviseletuket.

DSC_0233_2.JPG

DSC_0236_5.JPGA no folyamatosan ragcsalt valamit, kerdeztem ettol olyan feketek a fogai?

DSC_0242_3.JPGAztan elovette es megmutatta mit eszik: beteldiot.
A betelpalma magvait elvezeti cikkent fogyasztjak. A mag szovetet szeletekre vagjak, majd meszporral es fuszerekkel a betelbors levelebe gongyolik. Ragas kozben kulonbozo hatoanyagok szabadulnak fel belole, az enyhen kabito arecain es az arekavoros szinanyag. Ezek serkentik a nyalkepzodest, es a szajat, nyalat sotetvorosre festik - szamos kannibaltortenetnek ez volt az alapja. A betelragas elnyomja az ehseget, es allitolag elpusztitja a belparazitakat.

A Meo torzs 1700 meteres magassagban el a hegyek kozott. Sokan meg a thai nyelvet sem beszelik. A torzs fonoke meg ma is a saman, aki egyfajta bolcs doktor is egyben. Animistak, hituk szerint a test halala utan a lelek tovabb el. Hisznek a lelekvandorlasnak abban a formajaban, hogy a kovetkezo eletukben allatkent, novenykent is ujjaszulethetnek. A torzsfonokot, samant a leghatalmasabb szellemekkel erintkezonek tartjak, aki birtokaban van olyan termeszetfolotti eronek, mellyel a szellemek befolyasat ervenyre tudja juttatni.

A Meok poligamok, a menyasszonyert – kulonosen, ha eros, fiatal es munkabiro komoly arat fizetnek a szuloknek, ezert csak a gazdagabbak engedhetik meg maguknak a tobbnejuseget.
Viseletuk szinpompas, a gyerekeik gyonyoruek, es ujabban igen sokan foglalkoznak nepmuveszeti targyak keszitesevel. Orvendetes, hogy osi mestersegek uj viragkorukat elik, de sajnos ezek a targyak egyre inkabb elveszitik muveszi jelentoseguket. Ipari meretben keszulnek, igy termeszetszeruleg tomegcikke valnak, elveszitik egyediseguk varazsat.

A Lisu nepcsoport osi mondaja szerint, az Ozonviz elol csak ket eloleny menekult meg: egy fiu es annak lanytestvere, akik hogy fennmaradjon a faj megkaptak ugyan a szellemek testverhazassagot feloldo engedelmet, de a sokasodas soran mindig eggyel kevesebb lany szuletett mint fiu. A hetedik generacional mar nem jutott a soros volegenynek csak egy majom az oserdobol....:)
A Lisuk mindig tiszta viz kozeleben telepedtek meg, ezert ok voltak az elsok, akik bambusz csovek hasznalataval alakitottak ki vizvezetek rendszert. Szines, nem csak unnepeken hanem a hetkoznapokban is viselt oltozekuk miatt, jo ertelembe vett pavaknak tartjak oket.

Torzsi vonatkozasban, a Tibeti eredetu Lahu csoport a legfuggetlenebb. Egysegesek, tulelo kepesseguk igen magas foku. Rizset, kukoricat termelo farmerek es nagyon buszkek vadaszo - harcolo oseikre. Az asszonyok szovo, a ferfiak kosarfono tehetsege Thaifold szerte es azon tul is hires.
Lahuk-nal, a kozosseget vezeto idosnek van a legnagyobb tisztelete es hatalma. Jol megkulonboztetheto oltozekuk van: a ferfiak mellvertet hordanak, a noknek a nyitott felsokabatjuk alatt meztelen a melluk.
Hituk szerint, ok is animistak.

A Yao torzs tagjai Del-Kinabol szarmaznak, regen opiumot, ma rizst es kukoricat termesztenek. Kinai irasjeleket hasznalnak es ugyesen himeznek. A yao asszonyok viselete a legszinpompasabb az osszes kozul - himzett kabatok, bo szaru nadragok, vilagos biborvoros szinu, turbankent viselt salak.
Ha reszletesebb informaciot szeretnenk kapni a hegyi torzsekrol, menjunk el a Chiang Mao vagy a Suriwong konyvkozpontba. A Torzsi Kutatokozpont a Chiang Mai Egyetem teruleten van. Terkeppel, fotokkal, konyvtarral es sok informacioval rendelkezik a hegyi torzsi falvakba turazok szamara. Nyitva: H-P 8.30-16.30.

 

Doi Mae Salong
A varos kialakulasanak tortenete az 1949-es evekben kezdodott, amikor Mao Ce-tung gyoztes kulturalis forradalma visszaszoritotta a Yunnan tartomanybeli, ellenforradalami csapatokat a kinai-burmai hataron tulra.
Mao es a Kommunista Part rovid ido alatt bebetonozta hatalmat Kinaban igy a forradalmi hadsereg visszaterese hazajaba kudarcra volt itelve. A Kuomintang katonai szep lassan atvandoroltak Thaifold eszaki reszere es Tajvanra, kialakitva ott tipikus yunnani kozossegeket. A leghiresebb kozuluk a festoi kornyezetben, 1600 meter tengerszint felett magassagban fekvo Doi Mae Salong.
Az 1946 ota uralkodo Bhumibol Adulyadej kiraly koran felismerte, hogy az opiumtermesztes es kereskedelem visszoritasaert vivott szelmalom-harcnak csak akkor lesz eredmenye, ha szigorubb torvenyeket hoz es azokat betartatja a rendorseg es katonasag segitsegevel. Arra is rajott, hogy nem veheti el az emberek megelheteset biztosito maktermesztes lehetoseget, anelkul, hogy ne kinalna valamit cserebe.
A veghezvitt Thai Kiralyi Mezogazdasagi Projekt vilagszerte peldaerteku. Mindossze nehany ev leforgasa alatt a maktermofoldek atalakultak tea, virag es egyeb termenyek foldjeve.
A tea novenyeket Tajvanrol importaltak, az ottanihoz hasonlo magassag, eghajlat es termeszetesen a kinai kozosseg erofeszitesenek koszonhetoen ma 200 tonna teat termelnek evente. A hires Formosa Oolong tea mellett ma mar, zold, fekete, sot jazminnal es ginzenggel izesitett teakat is eloallitanak.
A varosnak ma mar tobb mint 25.000 lakosa van, nagyreszt megtartotta kinai jelleget, a latogathato teaultetvenyek kornyeke kesz kirakodovasar, a teak, teas keszletek, teazo-asztalok, aszalt gyumolcsok, apro sutemenyek, szaritott husok....stb. kinalata vegtelen.
DSC_0328_2.JPG

DSC_0385_1.JPG

DSC_0333_2.JPG

DSC_0383_3.JPG

Akha neni zoldseget arul:

DSC_0332_3.JPG

Ismeretlen gyumolcs (zoldseg). Tudja valaki mi ez? :)

DSC_0387_2.JPG

Gyonyoru helyen fekszik a varos, a kornyezo domboldalakon teaultetvenyek zoldellnek.

DSC_0335_1.JPG

DSC_0337_3.JPG

DSC_0357_2.JPG

DSC_0350_2.JPG

A vegen ezeket a teakat kostoltuk meg, egyik sem ert el atuto sikert nalam, de hat ertheto, Kinaban elunk, ittunk mar hasonlot, sot jobbat is:)

DSC_0371_1.JPG

 

Pra Tamnak Doi Tung ( Doi Tung royal villa)
A Doi Tung kiralyi villa, Somdej Phra Srinagarindra hercegno (a jelenlegi kiraly anyja) egykori lakohelye. A hegy tetejen, tobb mint 1000 m tengerszint feletti magassagban, festoi kornyezetben fekvo nyari rezidencia epiteszeti stilusaban keveredik az eszak-thai es a svajci fahaz szerkezet. Teraszarol kilatas nyilik a kornyezo hegyekre, nehanyuk mar Burmahoz tartozik, az udvar gyonyoruen apolt, sok ezer szines virag teszi meg vonzobba.

DSC_0409_3.JPG

DSC_0399_2.JPG

DSC_0410_2.JPG

DSC_0411_1.JPGA hercegno 1995 -os halala utan muzeumma rendeztek at es megnyitottak a nagykozonseg elott. Bent fenykepezni nem lehet, a szobakban a hercegno butorai, hasznalati targyai, munkai, hobbijai lathatoak. Mivel imadta a termeszetet nagy szerepe volt a dombok erdositeseben es megovasaban, a viragok, a termeszeti kincsek ertekenek noveleseben, a helyi torzsek eletminosegenek javitasaban.
A "The Princess Mother's Project " kereten belul segitett a kormany reformjat megvalositani, minden erejevel azon volt, hogy a maktermesztes betiltasat kovetoen csokkenjen a feszultseg a gazdalkodok kozott es tamogatta az egeteses-irtasos gazdalkodas megszunteteset. A program tovabba felajanlotta a farmereknek, hogy ha viragot termesztenek, akkor azt a kormany az utolso szalig megvasarolja toluk. Kuzdelmes erofeszitesei eredmenyekent a lankas domboldalakon es teraszokon, pipacsok helyett folia satrak nottek ki a foldbol, az emberek lassan elkezdtek kavet, es zoldsegeket is termeszteni.

Az anyakiralyno kierdemelte a Mae Fha Luang, vagyis a Nemzet Anyja becenevet, a villahoz tartozo kertnek ma ez a neve.
Mae Fah Luang Garden
A kert valtozatos viragok, orchidea-haz, tavak, patakok, sziklakertek, palmaligetek, bambuszatjarok-es lepcsok csodalatos egyvelege.

DSC_0440_2.JPG

DSC_0455_3.JPG

DSC_0532.JPG

DSC_0463_1.JPG

DSC_0494_1.JPG

DSC_0531.JPG

DSC_0530_2.JPG

DSC_0467.JPG

DSC_0471_1.JPG

DSC_0482_1.JPG

DSC_0477_1.JPGA 950 m tengerszint feletti magassagban levo kertben a hagyomanyos viragok es novenyek mellett 70 fele hideg-es mersekelt eghajlatot kedvelo noveny el.
1993-ban elnyerte a PATA (Pacific Asia Tourism Association) elso dijat a "Turizmus fejlesztese" kategoriaban.

A park kozponti eleme a "Continuity" nevet viselo szobor, amely egy csoport gyereket abrazol, akik egymast tamogatva, tartva emberi piramist alkotnak, a tetejen levo az eg fele mutat. A szobor a faradhatatlan anyakiralyno elott tiszteleg, akinek meggyozodese volt, hogy a folyamatos erofeszites sikerhez vezet.

DSC_0501_1.JPG

continuity-statue-ammar-mas-oo-di.jpgA villa es a kert  minden nap 07.00 - 17.00 kozott fogadja latogatoit.

Tovabbautoztunk Mae Sai fele, ott szalltunk meg ejszakara. Vacsora utan kimentunk korulnezni a kornyeken, ez mar a hires-hirhedt  Aranyharomszog terulete. Kisetaltunk a Mae Kok folyo partjara, a tuloldalon Laosz van.
Thaifoldon tiltott a szerencsejatek ezert itt az aranyharomszogben mind Laosz, mind Burma partjan vannak kaszinok. Termeszetesen ezt is kinaiak uzemeltetik. A laoszi kaszinobol duborgott a zene.

DSC_0571_1.JPGA kornyek tele van Buddha es elefant szobrokkal, valamint egy csili-vili hajora is fel lehet szallni:

DSC_0574_1.JPG

DSC_0576_2.JPG

Reggel elso utunk a kilatohoz vezetett, innen jol lehet latni a harom orszag talalkozasat: Thaifoldon allunk, bal oldalon Mianmar (Burma), folyo tuloldalan Laosz:

DSC_0110_2.JPGJol lathato, amint a saros Mae Kok folyo beleomlik a Mekongba:

DSC_0101_2.JPG

Arany haromszog: Laosz, Thaifold es Mianmar hatarai erintik itt egymast. Ez a terulet valaha a csempeszek es drogbarok birodalma volt.
Evtizedeken keresztul itt termeltek a vilag illegalis opiumszuksegletenek tobb mint felet. Az ENSZ szakertoinek felmeresen alapulo adatok szerint ez a mennyiseg evi 1000-3000 tonnara becsulheto. Itt termeltek jo reszet annak az opiumnak is, melyet Nagy-Britanniaba szallitottak a XIX. szazad vegeig.
Az Aranyharomszog legnagyobb termeloje Burma (90%), viszont a hatalom emberei itt is megadoztatjak a termeloket. A nyers opiumot a burmai-thai hataron levo laboratoriumokban dolgozzak fel.
Mas opiumtermelo orszagok: Mexiko es Kolumbia. Napjainkban az opiumtermeles legnagyobb resze Afganisztanra, Mianmarra (Burmara) es Laoszra koncentralodik.
Kicsit maszkaltunk meg a kornyeken, megneztuk nappal is az elefantokat, sot a hatukra ultunk.

DSC_0116_2.JPG

DSC_0137_3.JPG

DSC_0134_5.JPG
500 Bahtert at lehet menni csonakkal Laoszba, ott vasarolgatni, eltolteni par orat, aztan visszajonni. Ez semmire nem jo, csak, hogy el tudd mondani jartal Laoszban is. Egyebkent egy poros faluba visznek, ahol az utcak tomve vannak ajandek bodekkal, a vasarolni szereto turistak nagy oromere. Mi ezt kihagytuk, ugyis tervbe van veve Laosz masik alkalommal, most folytattuk utunkat es megneztuk a laza Mae Sai hataratkelot Burma fele.

DSC_0147_1.JPGAz ut ket oldala tele volt boltokkal, kifozdekkel. Vehettel a sult gesztenyetol, az aszalt gyumolcson keresztul, a kiralyt es egyeb fejedemeket abrazolo nyaklancokig, mindent:

DSC_0155_2.JPG

DSC_0151_3.JPG

Ezt a kepet muszaj felraknom, szerintem, o a vilag leglustabb portasa: hatradolve ul szekeben, a kerekekkel ellatott tablara madzagot kotott, azzal elhuzza, ha valakit beenged, utana meg labbal visszatolja kozepre. Fol sem emeli a lusta segget! Ilyet sem lattam meg, videot erdemelt volna az alakitasa:

DSC_0154_3.JPG

„212 HOUSE OF OPIUM” (Opium Muzeum)
"Az opium (máktej) vagy mákony a mák éretlen termésének a levegőn koagulált nedve, amely 25 fele alkaloidat tartalmaz (morfin, kodein, papaverin stb. )"
Eros narkotikumkent ismert, a gyogyszeripar fajdalomcsillapitokent, gorcsoldokent hasznalja. Romaban, Perzsiban, Indiaban mar idoszamatasunk elott is hasznaltak, Europaban a 17. szazadtol a vezeto fajdalomcsillapito. Indiaban meg a 20. szazadban is mukodtek opiumpatikak. Kabitoszerkent eloszor a 14.szazadban hasznaltak Torokorszagban.

Eszak Thaifoldon a 19. szazad vegen kezdtek makot termeszteni, a Del-Kinabol erkezett bevandorlo torzsek honositottak meg. Kinaban ez volt a legkelendobb arucikk.
Az elso opiumhaboru (1839-1842) Nagy-Britannia es Kina kozott zajlott az elpusztitott angol opiumrakomanyok miatt. A bekekotes fejeben Kina atengedte Hongkongot es meg tovabbi 5 kikotot a brit szabad kereskedelem reszere.
A masodik opiumhaboru (1856-1860) meg veresebb harcokat hozott, a pekingi bekekoteskor tovabbi engedmenyeket kellett tennie az europai hatalmak szamara. Kinanak uj opiumtermeszto teruletekre volt szuksege, ezert sokszor egesz torzsek, falvak vandoroltak Del Kinabol Eszak Sziamba, ahol felviragzott a drogtermeles.
A nagy magassagban, a szinte megkozelithetetlen hegyvidek medenceiben a lakok szazadok ota foglalkoztak a makgubo termesztesevel. Mivel a szegenyes talajon mas nem igen termett, es a csempeszes is egyszeru volt, igen kifizetodove valt az opium termelese. Az opiumot Thaifoldon 1959-ben tiltottak be, mindezek ellenere legnagyobb viragzasat a Vietnami Haboru ideje alatt elte.
1960-ban Thaifold, Burma es Laosz osszehangolt tamadast intezett a drogtermeles ellen, amely 80%-kal esett vissza a korabbihoz kepest. Egyes hegyi torzsek, peldaul a Meok, meg ma is termelnek opiumot, de azt a hatosagok csak sajat hasznalatra engedelyezik fogyasztani.

A muzeum Chiang Saen-ben talalhato es ajanlom mindenkinek aki arra jar es meg szeretne ismerni a videk 60-as evekhez kotheto sotet idoszakat, amikor az opium uralt mindent. A weboldaluk nagyon boseges informaciokkal es kepekkel szolgal: http://www.houseofopium.com/

opium-museum.jpgA muzeum anyaga rendkivul atfogo, az opium teljes tortenelmet feloleli. Megtudhatjuk, hogyan hasznaltak a faraok altatoszerkent es hogy a XVIII. szazadra hogyan valt az orvostudomanyban is hasznalt fajdalomcsillapitova, majd azutan a XIX. szazad kedvelt tudatmodositojava, es hogyan ihletett meg olyan embereket, mint Coleridge, Wordsworth, es eltek vele olyan oriasok, mint Benjamin Franklin. Meg egy korabeli patikusuzlet masolata is helyet kapott a muzeumban, ahol olyan, ma mar meghokkento dolgok is talalhatok, mint az akkor meg kohogescsillapito szirupkent alkalmazott heroin.

Az opium latin eredetu szo, a latinba pedig a gorog opion-bol kerult, es nedvet, levet jelent. Az okori Roma, Gorogorszag es Egyiptom teruleten " gyumolcsle"-nek neveztek es a gyogyaszatban hasznaltak. Egy 3000 eves elefantcsontbol keszult opiumpipat peldaul Cipruson talaltak.
Az elso, fajdalomcsillapitokrol szolo irasos bizonyitekot, az Ebers-fele papirusztekercset 1873-ban talaltak meg, amely i. e. kb. 1500-ban irodott. A papiruszon tobb mint 700 novenyi eredetu gyogyszer szerepelt, s majd mindegyik osszetevoi kozott szerepelt az opium is.
A falakon megrazo plakatok figyelmeztetnek az opiummal valo visszaeles veszelyeire. Hosszasan soroljak azokat a testi-lelki betegsegeket, amelyeket a fogyasztasa okoz.
Egy kisebb uvegbura alatt meg egy apro makultetveny is talalhato:

DSC_0025_7.JPG

DSC_0026_4.JPGA mak gubojat 3-4 helyen bemetszik, hogy kifolyon a maktej, ha megszaradt osszegyujtik.

Mákgubó.jpgIgy nez ki a nyers opium:

Raw_opium.jpgKesobb a legalis opiumhasznalat korarol, a XIX. szazad masodik felerol meselnek a kepek. Bemutatjak, hogy hogyan alakult ki es viragzott az opiumkultura Thaifoldon es mik voltak ennek a nyugati hatasai. Lathatunk fogyasztashoz szukseges kellekeket, sot babuk segitsegevel a regi opiumbarlangokba is nyerhetunk nemi betekintest. Ez a legoptimalisabb fekvesi pozitura, igy lehet legjobban elvezni az opium hatasat.

DSC_0019_3.JPG

DSC_0064_3.JPGAz uveggel vedett kirakatokban latni lehet a szerszamokat, amelyeket a mak levagasatol egeszen az opium elkeszulteig hasznalnak. Tovabba az opium meresehez, tarolasahoz, fogyasztasahoz szukseges kellekek tarat:
Merlegek es tarolodobozok:

DSC_0038_2.JPGMuveszi alkotasnak is beillo sulyok:

DSC_0048_4.JPGRegi opiumpipak es a szivasahoz hasznalt parnak:

DSC_0057_5.JPG

DSC_0069_3.JPGEzustbol keszult kellekek:

DSC_0074_9.JPGOpiumszallitmany, festmenyen megorokitve:

DSC_0070_2.JPGA muzeum interaktiv reszeben olyan hiressegeket latunk a falakon, akik fuggoi voltak az opiumnak es kozben meghallgathatjuk, ahogy volt fuggok beszamolnak a szerrel kapcsolatos elmenyeikrol es a leszokas nehezsegeirol.
A vegen meg egy burmai csempesz kepet is kiraktak, akinek a fejere 2 millio dollaros verdij van tuzve, mellette telefon szamok, ahova be lehet jelenteni a keresett szemellyel kapcsolatos informaciokat.

Thaifoldon a drog illegalis, bizonyos esetekben halalbuntetas is kiszabhato.
A kornyeket egyebkent eleg szigoruan ellenorzik meg mostanaban is. Tobb ellenorzo ponton is athaladtunk, egyiknel megallitottak es az idegenvezetonktol vizeletmintat vettek. Bennunket nem igazoltattak.

Chiang Saen ovaros:
Megneztuk az 1636-ban alapitott templom romjait:

DSC_0090_3.JPGMajd a Wat Chedi Luang kovetkezett:

DSC_0093_5.JPGA templomtol nem messze a monkok, a szallasuk elotti kertben vidaman mostak, furodtek, spricceltek egymasra a vizet:

DSC_0097_7.JPGDelutan elindultunk Chiang Rai fele, utba ejtve egy hoforrast. Arra gondoltunk, hogy majd furdunk egy jot, esetleg massziroztatunk is. Sajnos a termalfurdo zarva volt, nem tudni miert. Bemehettunk ugyan, de az iszapos toban alig volt viz, munkasemberek gumicsizmaban jarkaltak benne, halokat huzigaltak, mintha halasznanak...nem nagyon lehetett rajonni mi tortenik. Lattunk egy kis forrast, ami a foldbol tort elo, aztan csak ugy szetfolyt a foldon. 70 fokos volt es magneziumot, vasat tartalmazott,.....milyen kar erte.
Mivel nem jott ossze a lubickolas, az idegenvezetotol kertuk, hogy helyette fizessen be 1 oras thai masszazsra bennunket. Eloszor hallani sem akart rola, felhivta a fonoket, hangosan vitatkoztak, aztan kezdte magyarazni, hogy nem az o hibaja, hogy zarva volt a termalfurdo.
Nem hagytuk magunkat, mivel ok utazasszervezo ceg, tudniuk kell ha valamelyik latnivalo nem elerheto. Kotelesseguk utananezni mielott odaviszik a vendeget!
Egyebkent mar a tura befizetese elott mondtam Tom fonoknek, hogy en blogot irok az utazasainkrol es ha nem azt a szolgaltatast kapjuk, amit megrendeltunk, akkor orszag-vilag tudni fog rola. Ha viszont elegedettek leszunk, akkor ajanlom az irodat masoknak is. Gondolom ez most eszebe juthatott, mert vegul beleegyezett.
Chiang Rai a kovetkezo bejegyzesben folytatodik.

Szólj hozzá!

Címkék: utazas Thaifold


A bejegyzés trackback címe:

https://shanghaibanelni.blog.hu/api/trackback/id/tr305180730

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.